1 / 11

Az anyagmennyiség

Az anyagmennyiség. 7. osztály. Az atomokat, ionokat és molekulákat összefoglalóan kémiai részecskéknek nevezzük. Ezek a kémiai részecskék mekkorák? Nagyon kicsik, tömegük és térfogatuk is nehezen mérhető. Ezért általában nem egy darab részecskéről beszélünk.

Download Presentation

Az anyagmennyiség

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az anyagmennyiség 7. osztály

  2. Az atomokat, ionokat és molekulákat összefoglalóan kémiai részecskéknek nevezzük. Ezek a kémiai részecskék mekkorák? Nagyon kicsik, tömegük és térfogatuk is nehezen mérhető. Ezért általában nem egy darab részecskéről beszélünk.

  3. Hány darab részecskéről érdemes beszélni? Fontos szempont, hogy az adott részecske-csoport mérhető tömegű legyen. Hány részecskének van már grammokban mérhető tömege? Minden atom tömege más és más, ezért minden atomnál más darabszámú az a mennyiség ami már mérhető.

  4. Megegyezés szerint a legkönnyebb atom 1 grammjában lévő atomok számát tekintjük az anyag mennyiségének egységeként. Melyik a legkönnyebb atom? A hidrogén atom, melynek relatív atomtömege: 1

  5. Hány darab hidrogén atom tesz 1 grammot? A mérések szerint 6∙1023db hidrogén atom tömege 1 gramm. Az anyagmennyiség alapegysége tehát, bármely részecske 6∙1023db-ja, amit 1 mólnak nevezünk. A mól rövidítése: mol

  6. Mekkora a tömege egy mól anyagnak? Az 1 mól anyag tömegét nevezzük moláris tömegnek. Minden atom tömege más és más. Így 1 móljának tömege is más és más. Azonban minden atomról tudjuk, hogy tömege hányszorosa a hidrogénatom tömegének Ez a relatív atomtömeg, ami = a tömegszámmal

  7. Így például a C atom 12-szerese a H atom tömegének • Tehát 1 mólja is 12-szer több, vagyis 12·1g = 12g • tehát az atom 1 móljának tömege megegyezik az atom tömegszámával. • A tömegszám megmutatja az atomok moláris tömegét grammokban kifejezve

  8. Hogyan tudjuk meghatározni az ionok moláris tömegét? Melyik elemi részecskének „van” tömege? Neutron, proton. Változik-e ezen részecskék száma az ionképződés során? Nem. Melyik részecske száma változik csupán? Az elektronoké. Befolyásolja-e ez a részecske tömegét? Nem.

  9. Az ionok moláris tömege Az atom és a belőle képződő ion tömege megegyezik, így moláris tömegük is egyforma. Az ionok moláris tömegét szintén megmutatja az atom tömegszáma. Pl: 1 mól S atom=1 mól S2-=32g 1 mól Na atom = 1 mól Na+ =23 g

  10. Hogyan határozzuk meg a molekulák moláris tömegét? A molekulák atomokból állnak. Tömegük az alkotórészek tömegének összege. Így természetesen moláris tömegük is az alkotó atomok moláris tömegének összege.

  11. Pl.:HCl = 1 H-atom + 1 Cl atom 1 mól HCl = 1 mól H atom +1 mól Cl atom 1 mól HCl = 1g + 35g =36g 1 db CO2 =1 db C atom + 2 db O atom 1 mól CO2 =1 mól C + 2 mól O 1mól CO2 = 12g +2∙16g =44g

More Related