Az együttnevelés gyakorlata az iskolában

1. Az együttnevelés gyakorlata az iskolában Győr, 2011. október 19.

2. A szavak és a tettek • Szemléletváltás • „Jótékonykodás helyett a fogyatékos emberek ma már esélyegyenlőséget, valamint egyenlő hozzáférést akarnak minden társadalmi erőforráshoz, a befogadó oktatáshoz, az új technológiákhoz, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz, a fogyasztási javakhoz, a termékekhez és a szolgáltatásokhoz.” (Kőpatakiné) • Hazai folyamatok • Törvények, szabályozók, rendeletek • Uniós támogatások • Intézményi innovációk

3. Az inklúzió fogalmának alakulása „Az integráció egyik célja az, hogy kölcsönös megértést és elfogadást teremtsen a fogyatékosok és a nem fogyatékosok között az esélyegyenlőség kontextusán keresztül.” (Evans-Lunt 2002.) Arra helyezi a hangsúlyt, hogy a fogyatékosoknak kellene a többség számára érvényes életmódot felvenniük. Asszimiláció Elismeri a fogyatékosoknak azon jogát, hogy önmaguk legyenek, és az alkalmazkodás kényszerét a többségre helyezi át. Akkomodáció A fogyatékosoktól és a nem fogyatékosoktól azt várja el, hogy kölcsönösen alkalmazkodjanak egymáshoz. Adaptáció

4. A statisztikák üzenete

5. Uniós projektek Az SNI tanulók integrált nevelésének támogatása intézményi együttműködés keretében a közoktatás területén HEFOP/2004. 2.1.2 Az EGYMI-k által nyújtott szolgáltatások fejlesztése az SNI gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP/2008. 3.1.6 Az EGYMI-k által nyújtott szolgáltatások fejlesztése és a szolgáltatást támogató eszközök beszerzése az SNI gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP/3.1.6-11/1-2-3-4 Az SNI tanulók együttnevelésének támogatására TÁMOP/2009. 3.4.2 Az SNI tanulók együttnevelése HEFOP/2005. 2.1.6

6. Kutatási eredmények Egyértelmű elkötelezettség az intézményi gyakorlatban Változott a tanárok szerepfelfogása A legjobb befogadó (inkluzív) intézményekben Gazdagodtak a tanári kompetenciák

7. Fókuszban a befogadó pedagógus

8. Akik az osztályban vannak Iskolaéretlen? Tehetséges? Sajátos nevelési igényű? Könnyen kezelhető? Nehezen kezelhető?

9. Az együttneveléssel kapcsolatban megjelenő ellenérzések, félelmek • A többségi pedagógusok képzetlenek, felkészületlenek erre a feladatra. • Magasak az osztálylétszámok, nem jut idő a sajátos nevelési igényű gyerekek differenciált fejlesztésére. • Nem állnak rendelkezésre a együttnevelést támogató segédletek, kiadványok, módszertani és gyógypedagógiai tudás. • Egy osztályban egyszerre többféle sajátos nevelési igényű tanuló és az osztálylétszám 10%-át meghaladó a létszámuk. • Tiltakoznak a szülők és az osztálytársak sem fogadják be a sajátos nevelési igényű társakat. • A megszokott tanulásszervezési formák nem felelnek meg az együttnevelés követelményeinek. • Hiányzik a folyamatos szakmai segítség és konzultáció. • Nem biztosított az SNI tanuló számára előírt rehabilitációs fejlesztést végző pedagógus. • A pedagógusok nem akarnak külön terheket vállalni, amúgy is túlterheltek a sok adminisztrációs feladattal, a problémás gyerekekkel.

10. Az együttneveléssel megjelenő eredmények • A pedagógusok attitűdváltása jó irányba mozdul el. • A pedagógusok egymástól tanulnak. • Adaptálható eljárások, portfóliók, módszertani anyagok közkinccsé válnak. • Munkakapcsolatok és szakmaközi együttműködések alakulnak az utazótanár és a többségi pedagógusok között • Fejlődik, változik a pedagógusok értékelési kultúrája és a tanulói önértékelés általánossá válása jellemző. • A tanulók iránti figyelem és a nyomon követés igénye megnövekedik a tantestületben. • Egyre több értéket fedeznek fel a sajátos nevelési igényű gyerekekben. • Tudják kezelni a tanulói sokféleséget az osztályteremben.

11. Részlet egy befogadó pedagógusokkal készült interjúból Mi volt az, ami a legnehezebb volt az elmúlt években ebben a munkában? Be kellett látnom, hogy ezeknek a gyerekeknek nem elég a sajnálat, hanem ennél sokkal több kell. A csapatmunkában kellett nagyon sokat fejlődnöm, hogy elfogadjam azt, hogy nem én vagyok az, aki egyedül látom el azt a gyereket, és fontos, hogy hallgassam meg a másiknak a véleményét is, aki más szempontból látja, és dolgozzunk össze, mert úgy nekem is könnyebb lesz a dolgom. Hogy az én kis birodalmamba bejöjjön egy utazó gyógypedagógus? Hát ezt át kellett élni, át kellett gondolni, és rá kellett jönni arra, hogy ő is jót akar a gyereknek, ugyanúgy mint én

12. Két flakon kell a csodás hajhoz? …avagy a sokszínű gyakorlat

13. Ellátási formák, modellek • Kéttanáros modell • Egyéni és kiscsoportos fejlesztésre épülő modell • Konzultációs modell • Utazó tanári modell • Ki a célcsoportja, a tevékenység kire irányul? • Milyen a hatékonysága? • Átvehető, adaptálható? • Megéri?

14. Törvényi támogatás 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról A Nemzeti köznevelésről szóló törvény Nemzeti Alaptanterv 11/1994. (VI. 8.) MKM rend. 14/1994. (VI.24.) MKM rend. 4/2010. (I. 19.) OKM rend. 2/2005 (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

15. Az utazó gyógypedagógiai szakszolgálat feladata a 2/2005. OM rendelet értelmében • habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés; • közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban, • A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében résztvevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során • segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; • javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására; • segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában; • javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; • figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; • együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; • terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben.

16. A befogadó intézmény feladatai a 2/2005. OM rendelet értelmében • A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket megjeleníteni az intézmény pedagógiai programjában, az intézmény minőségirányítási programjában, a helyi tantervben műveltségi területek, tantárgyak programjában, a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, az egyéni fejlesztési tervben. • Biztosítja a speciális tantervet, tankönyveket, tanulási segédleteket, a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközöket. • Biztosítja a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógust, aki • a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; • szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; • a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; • alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; • együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. • Az intézmény felkészíti a pedagógus és szülő közösségeket a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

17. Az együttnevelést támogató eszközrendszer • Habilitációs, rehabilitációs tanterv • Pedagógiai diagnosztikus mérőeszköz • Kompetenciafejlesztő játékgyűjtemény • Az egyéni fejlesztési terv • Tanulói portfólió • Stb.

18. Habilitációs, rehabilitációs tanterv Felépítése: • Óraszám meghatározása • Eszközök kijelölése • Cél • Feladat • Ellenőrzés, értékelés elvei • Követelmények

19. A részképesség-háló elemei • Affektív terület • Szociabilitás • Érzelmi intelligencia • Pszichomotoros funkciók • Mozgás • Orientáció • Beszéd • Kognitív funkciók • Észlelés • Figyelem • Emlékezet • Képzelet • Gondolkodás • Szerialitás • Intermodalitás • Általános tájékozottság Területegységek Tartalmi területek Fejlesztési területek • Szociális kompetencia • Kapcsolat felnőttekkel • Kapcsolat osztálytársakkal • A közösségben elfoglalt hely

20. Pedagógiai diagnosztikus mérőeszköz – alapelvei • Minden tanuló különböző • Egységes alapok • Variálhatóság, differenciálás • A mérés eredményeit adott formanyomtatványban rögzíti a gyógypedagógus az év eleji és az év végi vizsgálatokon • A mérés az értékelés és az egyéni fejlesztés alapja • A mérési eljárás minden sajátos nevelési igényű (és nem sajátos nevelési igényű) gyermekkel/tanulóval felvehető • A kidolgozott diagnosztikus mérési eljárás, és nem vizsgálat • Rövid diagnosztikus mérési helyzet

21. A mérés területei • Mozgás • Orientáció • Beszéd • Észlelés • Figyelem • Emlékezet • Gondolkodás • Szerialitás • Intermodalitás • Megfigyelések, egyéb vizsgálati eredmények

22. Egyéni fejlesztési terv Célja: Szakértői vélemény Diagnosztikus mérés Habilitációs-rehabilitációs tanterv Habilitáció, rehabilitáció Segítség a többségi pedagógusnak Tudatos tervezés Alapja:

23. Név • BNO kód • Életkor, osztályfok • Időszak • Készítették • A fejlesztés területei a szakvélemény alapján • A fejlesztés területei a diagnosztikus mérés alapján • Funkciók, amire támaszkodni lehet • Habilitációs-rehabilitációs óraszám

24. Jó gyakorlatok Tanulói portfólió Kompetencia-fejlesztő játékok Az együttnevelés jó gyakorlata Egyéni fejlesztési terv Logopédiai szűrési eljárás nagycsoportban Egységes diagnosztikus mérőeszköz Logopédiai szűrési eljárás 1. osztályban

25. Célja: szövegértés, matematikai, szociális kompetenciák fejlesztése Kompetenciafejlesztő játékok alkalmazása • Kínálat: • kipróbált, továbbfejlesztett • nem tananyagközpontú • 460 játékból álló gyűjtemény

26. Célja: A tanulók fejlődésének nyomon követésének biztosítása Tanulói portfólió • Szakértői vélemények • Egyéb orvosi vélemények • Diagnosztikus mérés eredményei • EFT • Szöveges értékelés • Tanulói munkák • Stb. • Tartalma:

27. Részlet a készülő NAT-ból • A Nemzeti alaptanterv kiemelten kezeli a bármilyen okból akadályozott, hátránnyal élők tanulók tanulásban való segítését, differenciált fejlesztését, a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférését. Lehetővé teszi, hogy az iskolák és a tanulók kellő idővel rendelkezzenek a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények - a sajátos nevelési igényű tanulók esetén speciális követelmények - teljesítéséhez. • Kiemelt a sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési, oktatási feladatainak ellátásában. • A tanulási esélyegyenlőség segítésének alapelvei • adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; • egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása; • a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, önmagukhoz viszonyított haladás elismerése, képességeik feltárása és fejlesztése.

28. Részlet a Nemzeti Köznevelésről szóló törvényből • „A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak.” (3.§ (1)) • A köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, optimális fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. (3.§ (6)) • A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. (15.§ (7)) • A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása; óvodában …, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembe vételével. (62.§ (1))

29. Lehet-e egy disznóból versenylovat csinálni?

30. TÉT “A fejlődéshez az embernek újra kell alkotnia önmagát, és nem alkothatja újra önmagát szenvedés nélkül. Mert ő a márvány és a szobrász egyaránt.” (Alexis Carrel) Locsmándi Alajos 36-30-4676216 prizmaegymi@prizmaegymi.hu locsmandi@t-online.hu