1 / 57

Az Eredetvédelem az EU-ban

Az Eredetvédelem az EU-ban. Védett magyar eredetmegjelölések. VÁZLAT 1)AZ EU EREDETVÉDELMI RENDSZERÉRŐL ÁLTALÁBAN 2)JOGFORRÁSOK 3)AZ 510/2006/EK RENDELET MEGHOZATALA MÖGÖTT ÁLLÓ JOGI ÉS GAZDASÁGI ÉRVEK 4)A KÖZÖSSÉGI FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK FAJTÁI 5)KIZÁRÁSOK A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMÁBÓL

garry
Download Presentation

Az Eredetvédelem az EU-ban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az Eredetvédelem az EU-ban Védett magyar eredetmegjelölések

  2. VÁZLAT 1)AZ EU EREDETVÉDELMI RENDSZERÉRŐL ÁLTALÁBAN 2)JOGFORRÁSOK 3)AZ 510/2006/EK RENDELET MEGHOZATALA MÖGÖTT ÁLLÓ JOGI ÉS GAZDASÁGI ÉRVEK 4)A KÖZÖSSÉGI FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK FAJTÁI 5)KIZÁRÁSOK A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMÁBÓL 6)TERMÉKLEÍRÁS 7) BEJEGYZÉS IRÁNTI KÉRELEM 8)A BIZOTTSÁG ÁLTAL VÉGZETT VIZSGÁLAT 9)KIFOGÁS BENYÚJTÁSA

  3. FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK VÉDELME AZ EURÓPAI UNIÓ 1)Az EU eredetvédelmi rendszeréről általában. A földrajzi árujelzők erőteljes verenyfunkciók-kalrendelkeznek. Ebből a szempontból ki kell emelni az eredetmegjelöléseket. Mint ahogy az közismert, az EU eredetmegjelölései erőteljes minőségjelző és garanciális funkciókkal rendel keznek. A bajor sörök (Paulaner, Augustiner, Löwenbrau stb.), a francia borok (Beaujolais, Chablis, Anjou stb.), az olasz vermutok (Martini, Cinzano,

  4. Riccadonna stb.) gyártásához és forgalmazásához évszázados jó hírnév járul. A földrajzi árujelző értékes hirdetési eszköz és a fogyasztó számára is hiteles ajánlást jelent. • Az említett termékek kedveltsége erőteljes árfelhajtó hatással bírnak, elsősorban azért, mert jelentős az áruk presztízs fogyasztása. A "márkás" francia cognac-ért (Otard, Martell, Henne-ssey stb.), vagy a skót whisky-ért (Ballantines, ChivasRegal, Johnny Walker stb.) nyilvánvalóan magasabb árat lehet kikötni, mint a közönséges kommersz termékek vonatkozásában. A versenytársak tekintetében a földrajzi árujelzők jelentős

  5. élénkítő hatással bírnak. • Az Európai Unióban a földrajzi árujelzők szabá lyozására a Közös Agrárpolitika keretében került sor.Az EU eredetvédelme nem egysé -ges, mert külön-külön kerültek szabályo- zásra a nyers és feldolgozott agrártermé -kek,a borok és a magas alkoholtatalmú szeszes italok. • A földrajzi árujelzők által védett termékek döntő többsége mezőgazdasági termék illetve élelmiszer. Az ipari (döntően manufakturális) és más termékek közösségi szabályozására mindezideig nem került

  6. sor.Ezek szabályozása a Lisszaboni Megálla podás keretében valósult meg vagy nemzeti hatáskörben maradt. • Az Európai Unió agrártermékek illetve élelmiszerekre vonatkozó tevékenysége túlmutat a földrajzi árujelzők szabályozásán, és magába foglalja még pl. a hagyományos kü -lönleges termékekre továbbá a biogazdálko- dásra vonatkozó szabályozást is. • Az eredetvédelem területén az egységes közösségi rendszer létrehozatala 1992-ben megelőzte a többi területen kialakuló

  7. egységes rendszerek kialakítását, fogyelem-bevéve hogy a közösségi védjegyrendszer 1994-ben,a közösségi formatervezési mintarendszer 2002-ben jött létre. A borok nyilvántartásának, közösségi rend -szere már 1987-ben kialakult, a bor közösségi piaci forgalmazásáról szóló 822/87 EGK sz. bizottsági rendelet kiadásával .A magas alko-holtartalmú szeszesitalok egységes közös- ségi szabályozása már 1989-ben kialakult a szeszesitalok meghatározásáról, megjelölé-

  8. sének és kiszerelésének általános szabályairól szóló 1576/89 EGK sz. bizottsági rendelet révén.  • A 2081/ 1992. sz. EGK bizottsági rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek föld- rajzi elnevezéseinek védelmérőlegyságes nemzetek fölötti közösségi elbírálási rend -szert hozott létre, amely 1992 óta működik. Ezt a rendeletet modernizálta a Tanács 510/2006/EK rendelete, 2006. március 20, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek

  9. és eredetmegjelöléseinek oltalmáról. (továbbiakban Rendelet) Az 510/2006/EK rendelet alkalmas a nemzetek feletti közösségi integráció bemutatására. 2)A közösségi eredetvédelem jogforrásai A) Közösségi jogszabályok A Közösség alapjogszabálya a földrajzi árjelzők vonatkozásában a Tanács 510/2006/EK rende-lete, 2006. március 20,(továbbiakban Rendelet) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról.

  10. Az EU rendeletek közül az alábbiak érdemelnek különös figyelmet, rámutatva az általuk védett magyar földrajzi megjelölésekre: • --a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredet megjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabá-lyok megállapításáról szóló, 1898/2006/EK bizottsági rendelet; Közösségi eredet megjelöléssel védett magyar termékek: a Szegedi (téli) szalámi, a Szegedi fű- szerpaprika-őrlemény, a Hajdúsági torma, a Makói (vörös) hagyma, Alföldi kamillavirágzat.

  11. Közösségi földrajzi jelzéssel védett agrártermé-kek: Budapesti téliszalámi, Gyulai kolbász, Csabai kolbász, Gönci kajszi barack, a Magyar szürke marhahús (OFJ). --a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, szóló 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezete; • Közösségi oltalomban részesült a Békési szilvapálinka, Gönci barackpálinka,Kecskemé- ti barackpálinka, Szabolcsi almapálinka, Szatmári

  12. szilvapálinka, az Újfehértói meggypálinka, a Göcseji körtepálinka, a Pannonhalmi törkölypálinka, valamint a pálinka és a törkölypálinka.(2012) • --a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendeletek valamint a 479/2008/EK tanácsi rendelet IV. fejezete. • --A Tanács 1234/2007/EK rendelete a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes

  13. mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet") • --A Bizottság 114/2009/EK rendelete az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borokra való hivatkozás tekintetében, a 479/2008/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó átmeneti intézkedések megállapításáról. 2012-ben közösségi oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel védett borok:Neszmély, Badacsony, Balaton, Balatonboglár, Balaton-

  14. felvidék, Balatonfüred-Csopak, Bükk, Csong -rád, Debrői Hárslevelű, Duna, Eger, Etyek-Buda, Hajós-Baja, IzsákiArany Sárfehér, Káli, Kunság, Mátra, Mór, Nagy-Somló, Pannon, Pannonhalma, Pécs, Somlói, Sopron, Szek- szárd, Tihany, Tokaj, Tolna, Villány, Zala. • 2012-ben közösségi oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel védett borok: Balaton melléki, Duna-Tisza közi, Dunántúli, Felső-magyarországi, Zempléni. • B) Nemzetközi jogszabályok • - Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi

  15. Uniós Egyezmény – 1883 (PUE) –Magyar országon kihirdette az 1970. évi 18. tvr. • - A szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozású aspektusairól szóló Egyezmény -1993 (TRIPS) - Magyarországon kihirdette az 1998. évi IX. tv. • - Az eredetmegjelölések oltalmáról és nemzetközi lajstromozásáról szóló Lisszaboni Megállapodás – 1958. – Magyarországon kihirdette az 1982. évi 1. tvr.; • Nemzeti jogszabályok

  16. A nemzeti jogszabályok a közösségi eredetvédelmi rendszer szerves részét képezik és Magyar ország legfontosabb jogforrása az 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról.  3)Az 510/2006/EK rendelet meghozatala mögött álló jogi és gazdasági megfontolások

  17. A) a Rendelet preambuluma 2. pontjába foglalt indokolás értelmében a földrajzi árújelzők védelme útján ösztönözni kell a mezőgazdasági termelés változatosabbá tételét, annak érdekében, hogy a piacokon javuljon a kínálat és a kereslet közötti egyensúly. A bizonyos jellemzőkkel rendelkező termékek támogatása jelentős előnyökkel jár a vidék gazdaságában –különösen a kedvezőtlen helyzetű vagy távoli területeken –azáltal, hogy növeli a gazdálkodók jövedelmét, és meg tudja tartani a vidéki népességet e területeken.

  18. B) A minőségileg kiemelkedő eredetvédett termékek iránt jelentősen megnőtt a kereslet. Egyre több fogyasztó a mennyiség helyett inkább az élelmiszerek minőségének tulajdonít nagyobb fontosságot. Ez a meghatározott termékekre irányuló igény növekvő keresletet támaszt az azonosítható földrajzi eredetű mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek iránt.(A Rendelet preambulumának 3.pontja) C) A Rendelet preambulumának 6.pontjába fog lalt indokolás szerint a védelmi rendszer lehe tővé teszi a földrajzi jelzések és az eredetmegjelölések számára a fejlődést

  19. azáltal, hogy egységesebb megközelítést nyújtva egyenlő versenyfeltételeket biztosít az ilyen megjelöléssel ellátott termékek termelői között,valamint erősíti a fogyasztókban a termékek megbízhatóságával kapcsolatos meggyőződését. • D) A rendelet hatályát egyes olyan mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre kívánják korlátozni, amelyek esetében funkcio nális kapcsolat áll fenn a termék vagy az élel- miszer jellemzői és annak földrajzi eredete között.(a Rendelet preambulumának 8. pontja)

  20. E) A Rendelet preambulumának 10. pontja értelmében a földrajzi árujelzővel ellátott mező -gazdasági termékeknek és élelmiszereknek meg kell felelniük a termékleírásokban meghatározott feltételeknek. F) Annak érdekében, hogy a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések a tagállamokban oltalmat élvezhessenek, azokat közösségi szinten kell bejegyezni. G) A rendszer nyitott, a bejegyzéshez kötött, a Rendelet által biztosított oltalom nyitva áll a harmadik országbeli földrajzi jelzések előtt,

  21. amennyiben ez utóbbiak a származási országban oltalom alatt állnak. H) Annak érdekében, hogy a bejegyzett közösségi elnevezések megfeleljenek a Rendelet által megha tározott feltételeknekaz érintett tagállam nemzeti hatóságainak meg kell vizsgálniuk a kérelme ket. A nemzeti hatóságoknak a nemzeti és közösségi rendelkezések alapján kifogásolási joga van. J) A Rendelet preamuluma 14. pontjába foglalt értelmezés szerint a bejegyzési eljárásnak le- hetővé kell tennie minden, valamely tagállamban vagy harmadik országban jogos érdekkel rendel-

  22. kező természetes és jogi személy számára, hogy kifogásának benyújtásával érvényesítse a jogait. K) A Preambulum 16. pontja kiemelkedő fontosságot tulajdonít az ellenőrzés feladatának  • 4/ 510/2006/EK rendelet 1. cikke határozza meg a Rendelet tárgyi hatályát A Rendelet hatálya kiterjed emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékekre (élemiszerekre,és a szokványos termékekre -sörökre,

  23. -növényi kivonatokból készített italokra, • kenyérre, péksüteményekre, cukrászsüteményekre, és egyéb pékárura, • -természetes mézgákra és gyantákra, • -mustárpépre, • -tésztákra, • -sóra.(a Rendelet I.melléklete szerint) A Rendelet hatálya alá tartoznak az alábbi nyers mezőgazdasági termékek is • - széna, • - illóolajok, • - parafa,

  24. - kármin (állati eredetű nyerstermék), • - virágok és dísznövények, • - gyapjú, • - fűz, • - tilolt len, • - gyapot.(a Rendelet II.melléklete szerint) • A rendeletet ugyanakkor – a borecet kivételével – a szőlészeti-borászati termékekre és a sze -szes italokra nem kell alkalmazni. • A Rendelet tehát nem vonatkozik sem borokra

  25. sem magas alkoholtartalmú szeszes italokra. • Ezek a fentiekben feltüntetet közösségi rendeletek az irányadók. 4)A közösségi földrajzi árujelzők fajtái: eredetmegjelölés és földrajzi jelzés A Rendelet 2. cikke határozza meg e két legfontosabb alapfogalmat. • a fő különbség az, hogy az eredetmegjelölés felső kategóriát jelent, azaz a földrajzi származás és az adott agrártermék kiváló minősége között • Az eredet megjelölés és a földrajzi jelzés között

  26. lényegesen erősebb, szervesebb és funkcionálisabb kapcsolat áll fenn, mint a földrajzi jelzések esetén. A) Az eredetmegjelölés fogalma • Az eredetmegjelölés valamely régiónak, meghatározott földrajzi helynek, vagy – kivételes esetben – országnak az olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírására használatos elnevezése, amely: • - e régióból, meghatározott földrajzi helyről vagy országból származik, • - minősége vagy jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhető, és

  27. - a termelése, feldolgozása és előállítása meghatározott földrajzi területen történik. • Közösségi eredetmegjelöléssel védett magyar termékek: a Szegedi (téli) szalámi, a Szegedi fűszerpaprikaőrlemény, a Hajdúsági torma, a Makói (vörös) hagyma, Alföldi kamillavirágzat. B) A földrajzi jelzés fogalma A földrajzi jelzés valamely régiónak, meghatározott helynek, vagy –kivételes esetben – országnak az olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírására használatos elnevezése, amely:

  28. -e régióból, meghatározott földrajzi helyről vagy országból származik, és • - különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője ennek a földrajzi eredetnek tulajdonítható, és • - a termelése és/vagy feldolgozása és/vagy előállítása meghatározott földrajzi területen történik. Közösségi földrajzi jelzéssel védett termékek: Budapesti téliszalámi, Gyulai kolbász, Csabai kolbász, Gönci kajszibarack, a Magyar szürke marhahús (OFJ).

  29. C) Hagyományos jelzések A Rendelet elismeri a hagyományos jelzéseket is. Ennek értelmében eredetmegjelölésnek vagy földrajzi jelzésnek kell tekinteni a mezőgazdasági termékeket vagy élelmiszereket jelölő olyan hagyományos földrajzi vagy nem földrajzi elnevezéseket is, amelyek megfelelnek az e -redetmegjelölés vagy földrajzi jelzés fogalmának. • D) Az eredetmegjelölések kiterjesztő értelmezése

  30. Az egyes földrajzi elnevezéseket akkor is eredetmegjelölésnek kell tekinteni, ha az érintett termékek bizonyos nyersanyagai a feldolgozási területnél nagyobb, vagy attól eltérő földrajzi területről származnak, feltéve hogy • a) a nyersanyagok termelési területe meghatározott; • b) a nyersanyagok termelésére különleges feltételek vonatkoznak; • c) ellenőrzésre vonatkozó szabályok biztosítják a nyersanyagok termelésére vonatkozó

  31. különleges feltételek betartását. További feltételként ezeket az elnevezéseket a származási országban eredetmegjelölésként2004. május 1-je előtt el kellett ismerni. 5)Kizárások a földrajzi árujelzők oltalmából A Rendelet 3. cikke határozza meg a kizárásokat  Ki vannak zárva a földrajzi árujelzők oltalmából: 

  32. A) szokásos megjelölések, • B) összetéveszthető növény- és állatfajták elnevezései, • C) azonos alakú szavak, • D) megtévesztő megjelölések Ad A) Szokásos megjelölések • Nem lehet bejegyezni a szokásossá vált elnevezéseket. A rendelet alkalmazásában a szokásossá vált elnevezés a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer

  33. olyan elnevezése, amely – bár arra a helyre vagy régióra utal, ahol e terméket vagy élelmiszert eredetileg előállították vagy forgalomba hozták – a Közösségben egy mezőgazdasági termék vagy élelmiszer általá-nosan elterjedt nevévé vált.  • Annak megállapítására, hogy az elnevezés szokásossá vált-e, minden tényezőt figyelembe kell venni, különösen: • a) a tagállamokban és a fogyasztási területeken fennálló helyzetet;

  34. b) a vonatkozó nemzeti vagy közösségi jogszabályokat. • A szokásos elnevezések kifejezetten gyakoriak húskészítményeknél: pl.prágai sonka, debreceni (kolbász) veronai,(felvágott), párizsi (felvágott), bécsi virsli, de más élelmi- szereknél sem ritkák: dijoni mustár, linzer (tészta), camembert (sajt),liptai turó,stb. • Ad B) Összetéveszthető növény-és állatfajták elnevezései

  35. Az elnevezés nem jegyezhető be eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként, ha valamely növény- vagy állatfajta nevével ütközik, és ezáltal alkalmas arra, hogy a termék tényleges származása tekintetében megtévessze a fogyasztókat. • Ad C) Azonos alakú szavak Az már bejegyzett elnevezéssel azonos alakú, vagy részben azonos alakú elnevezés bejegyzése során kellően figyelembe kell venni a helyi és a hagyományos használatot, és

  36. Z • az összeütközés tényleges kockázatát. Különösen: • a) az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a gondolatot ébreszti, hogy a termékek egy másik területről származnak, nem jegyez hető be akkor sem, ha az adott mezőgaz dasági termékek vagy az élelmiszerek származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában az elnevezés pontos;Oportó,Medoc

  37. b) a bejegyzett azonos alakú elnevezés használata akkor engedélyezhető, ha a később bejegyzett azonos alakú elnevezés a gyakorlatban megfelelően elkülönül a már bejegyzettől, figyelemmel az érintett termelők közötti egyenlő bánásmód biztosításának és a fogyasztók megtévesztése elkerülésének szükségességére. Ad D) Megtévesztő, védjeggyel ütköző megjelölések • Az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés nem jegyezhető be, amennyiben – figyelemmel valamely védjegy jó hírnevére, elismertségére

  38. és a használatának tartósságára – a bejegyzés a termék tényleges azonossága tekintetében a fogyasztók megtévesztésére alkalmas. 6)Termékleírás  A termékleírásra vonatkozó megjelöléseket a 4. cikk tartalmazza A termékleírásnak azért van kardinális jelentősége mert egyrészt tartalmazza a védett termék

  39. lényeges jellemzőit, másrészt pontosan meghatározza azt a földrajzi területet, ahol a termék termelése, feldolgozása és előállítása folyik, valamint meghatározza a termék azon tulajdonságait, amelyek a földrajzi származásnak tulajdoníthatók. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) használatára való jogosultsághoz a mezőgazdasági terméknek vagy az élelmiszernek meg kell felelnie a termékleírásban foglaltaknak.

  40. A termékleírásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: A) a mezőgazdasági terméknek vagy az élelmiszernek az eredetmegjelölést vagy a földrajzi jelzést tartalmazó elnevezése; • B) a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer leírása, beleértve – adott esetben – a nyersa-nyagokat, valamint a termék vagy az élelmiszer főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai vagy érzékszervi jellemzői; • C) a földrajzi terület meghatározása és – adott esetben – a hagyományos megjelölésekkel

  41. kapcsolatos követelmények teljesítését igazoló adatok; • D) annak igazolása, hogy a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzéssel jelölt földrajzi területről származik; • E) a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer előállítási módjának, adott esetben az autenti- kus és változatlan helyi előállítási módnak a meghatározása, valamint a csomagolásra vonatkozó adatok, amennyiben az 5. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmező csoportosulás úgy dönt, és megindokolja, hogy a

  42. csomagolásnak a meghatározott földrajzi területen kell történnie a minőség megőrzése, vagy a származás garantálása vagy pedig az ellenőrzés biztosítása érdekében; • F) az alábbiakat igazoló adatok: • i. a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer minősége vagy jellemzői és az eredetmegjelö- lés vagy földrajzi jelzés által jelölt terület szerinti földrajzi környezet közötti kapcsolat; vagy adott esetben • ii. a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer meghatározott minősége, hírneve vagy más jel

  43. benyújtandó kérelemmel kapcsolatos előírásokat a Rendelet 5. cikke tartalmazza. • A) A földrajzi árujelzők jogosultja csoportosulás Az eredetmegjelöléshez és földrajzi jelzéshez fűződő jogosultság mindig kollektív jog. Be- jegyzés iránti kérelem benyújtására kizárólag csoportosulás jogosult. E rendelet alkalmazásában csoportosulás – tekintet nélkül annak jogi formájára vagy összetételére – az ugyanazon mező gazdasági termékkel vagy élelmiszerrel foglal kozó termelők vagy feldolgozók társulása.

  44. A csoportosulásban egyéb érdekelt felek is részt vehetnek. Természetes vagy jogi szemé -lyek együttesen ismerhetők el csoportosulás- ként. • Határokon átnyúló földrajzi területet megjelölő elnevezés vagy határokon átnyúló földrajzi területhez kapcsolódó hagyományos elnevezés esetében több csoportosulás a közös kérel-met nyújthat be. A csoportosulás kizárólag olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer tekintetében nyújthat be bejegyzésre irányuló kérelmet, amelyet maga termel vagy állít elő.

  45. B) A bejegyzés iránti kérelem kellékei,egységes dokumentum A bejegyzés iránti kérelemnek legalább a következőket kell tartalmaznia: a) a kérelmező csoportosulás neve és címe; • b) a termékleírás; • c) egységes dokumentum, amely a következőket tartalmazza: • i. a termékleírásban szereplő alapvető adatok: a termék neve, leírása, beleértve adott esetben a csomagolására és a címkézésére vonatkozó

  46. külön előírásokat és a földrajzi terület tömör meghatározását; • ii. a termék és az eredetmegjelölés, illetve földrajzi jelzés által megjelölt földrajzi környezet vagy földrajzi származás közötti kapcsolat összegző leírása, adott esetben beleértve a kapcsolatot alátámasztó termékleírás egyedi adatait vagy előállítási módot. • Ha a bejegyzés iránti kérelem egy adott tagállam földrajzi területére vonatkozik, a kérelmet ennél a tagállamnál kell benyújtani. A tagállam megvizsgálja a kérelmet annak ellenőrzése • céljából, hogy az indokolt-e és megfelel-e az  

  47. 510/2006/EK rendelet feltételeinek. C) A tagállamok által végzett vizsgálat A vizsgálat során a tagállam nemzeti szinten kifogással kapcsolatos eljárást vezet be, és gon-doskodika kérelem megfelelő közzétételéről, továbbá ésszerű határidőt állapít meg, a melyen belül minden jogos érdeket igazoló és a tagál-lam területén székhellyel rendelkező lakóhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy (továbbiakban személy) kifogást nyújthat be a kérelemmel szemben. A tagállam dönt a beérkezett kifogások elfogadhatóságáról.

  48. Ha a tagállam megítélése szerint e rendelet követelményei teljesülnek, a tagállam kedvező határozatothoz, és a Bizottsághoz továbbítja az előírt dokumentumokat végleges határozat meghozatala céljából. Ellenkező esetben a kérelmetelutasítja. A tagállam gondoskodik a kedvező határozat közzétételéről, továbbá arról, hogy minden sze- mély, akinek ahhoz jogos érdeke fűződik, jogor-voslatilehetőséggel élhessen. A tagállam egyuttalgondoskodik a termékleírás közzététe-léről, és elektronikus hozzáférést biztosít a termékleíráshoz.

  49. A tagállam – kizárólag átmeneti jelleggel és a kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának napjától kezdődő hatállyal – az elnevezésre e rendelet alapján nemzeti oltalmat adhat. A rendelet szerinti bejegyzésről szóló határozat meghozatalának napján az átmeneti nemzeti ol- • talom megszűnik. • D) A tagállam által az EU Bizottsága számára megküldendő adatok: • Az 5. cikk (7) bekezdés alapján tagállam kedvező határozatai vonatkozásában az érintett

  50. tagállam a következőket juttatja el a Bizottsághoz: • a) a kérelmező csoportosulás neve és címe; • b) egységes dokumentum; (bejegyzés iránti kérelem kellékei l. jelen tanulmány 7/B pontja) • c) a tagállam nyilatkozata arról, hogy a csoportosulás által benyújtott és kedvező határozat alapjául szolgáló kérelem megítélése szerint megfelel a 510/2006/EK/ rendeletben foglalt feltételeknek; • d) a termékleírás közzétételére vonatkozó hivatkozás. • A tagállamoknak kellett 2007. március 31-ig

More Related