Konzisztenciára törekvő benchmarking, avagy mezőgazdasági üzemek összehasonlító elemzése

1. Konzisztenciára törekvő benchmarking, avagy mezőgazdasági üzemek összehasonlító elemzése L. Pitlik (1), M-G. Zilahi-Szabó (2) (1) SZIE Gödöllő, Gazdaságelemzési és Módszertani Intézet (OTKA 049013) Gödöllő, H-2100 Páter K. u. 1. (2) JLU Giessen, FB07, Institut für Informatik Giessen, D-35392 Arndtstr. 2

2. Tartalomjegyzék • Az adatvagyon-gazdálkodás aktuális helyzete • Az üzem-összehasonlítás módszertani áttekintése (best practice) • Cél – célcsoport - hasznosság • Anyag és módszer • Feladatok, kérdések • Eredmények • Következtetések • Összefoglalás INNOCSEKK 156/2006

3. Az adatvagyon-gazdálkodás helyzete • Egységes, anonim, konszolidált adatvagyon: NINCS! • Adatvédelmi korlátok • Gyanakvás vs. Kooperáció • Módszertani átláthatatlanság, konszolidálatlanság • Adatgyűjtés erőforrásigénye vs. Elemzések értéke • … • A hazai és nemzetközi tesztüzemek adatvagyona tartalmilag értékes, DE technológiai kiszolgálása (OLAP?) színvonaltalan! • Jelenlegi megoldás: http://www.akii.hu/videkfejl/vallalkelemz/!vallalkozaselemzes.htm • Javasolt megoldás: http://miau.gau.hu/lps/olap2/olap_m.php3 • EURO és HUF konszolidáció? • Naturális adatok? • … INNOCSEKK 156/2006

4. Az üzem-összehasonlítás módszertani áttekintése • Intuitív tanácsadás • Ad hoc asszociációk • Bizonytalan sikeresség • Szakkönyvek • Szinte kizárt helyzet-specifikusság • Merev, drága formák • Szakértői rendszerek • Ha van is, zömmel manufakturális megoldás • Részeredmények esetleges ellentmondásai • Benchmarking • Szubjektív értékfogalmak • MOHOTOP: minél több szempontból, minél előkelőbb rangsorok • Termelési függvények • Kincs, ami NINCS! • DE: nem lehetetlen… INNOCSEKK 156/2006

5. Cél – célcsoport - hasznosság • Célok: • Egyedi tanácsokból fakadó operatív és stratégiai cselekvési programok bizonyítottságának növelése (minőségbiztosítás) • Ellentmondások (kezelése) minimalizálása • Tanácsadás részleges automatizálása • Célcsoportok: • Gazdálkodók • Szaktanácsadók • Stratégiai tervezők?! • Hasznosság: • Erőforrás-allokáció optimumának (vö. fenntarthatóság) közelítése • Polihisztorok helyett a közösségi tudás hatékony transzferje INNOCSEKK 156/2006

6. Anyag és módszer • Anyag (adat) = OAM • Német tesztüzemi adatbázis alapján • 586 anonim üzem • 34 attribútum (Y = Standard FH) • (12 üzemtípus • 7 régió) • Módszer = Hasonlóságelemzés (online) • Részuniverzumokra érvényes • Lépcsősfüggvények (vö. szakértői rendszer) • Automatikus levezetése (vö. tanulás) • Potenciális FH számítása • Tapasztalattal nem lefedett mutatószám-kombinációk következményének becslése INNOCSEKK 156/2006

7. Feladatok, kérdések • Mely üzemek tekinthetők (komparatív előnyeik és a menedzsment kiemelkedő színvonala alapján) a leginkább hatékonynak a mindenkor vizsgált objektum-részhalmazokban? • Mely mutatószámok mennyire fontosak az adott bontásokban? • Mely mutatószámok milyen mértékű változása milyen mértékben hat a fedezeti hozzájárulásra? • Mekkora a maximális FH bontásonként? • Hogyan hat egyes attribútumok (állami támogatás aránya: KFR (Mittelzufl. Betrieb/Staat) %, ill. számosállat-létszám/100 ha: VE pro 100ha) kivonása a magyarázórendszerből a többi mutató hatásmechanizmusára (1-4 kérdés)? • Milyen tanácsok adhatók konkrét üzemek esetén a vizsgált attribútumok alapján? • Hogyan kezelhetők az egyedi elemzések eredményei közötti inkonzisztenciák? INNOCSEKK 156/2006

8. (Kivonatos) Eredmények • Az az üzem hatékony, mely a többihez képest magasabb FH-t ér el a valóságban, mint a modellbecslés szerint. • A részuniverzumok fogalmi fontosságai nagy szórást mutatnak: az állami támogatások aránya és a termelés irányát meghatározó állatlétszám, ill. a lever (faktor) és a méret minden esetben fontos… • A választott módszertan alapján a termelési függvények lépcsős közelítése megoldható. • Az FH(max) becsült értéke lehet kevesebb, mint a tény, mely jelzi, hogy fel nem tárt hatásmechanizmusok állnak a háttérben (pl. kis üzemméret esetén), ill. fordítva, (vagyis a nagyüzemek hatékonyságnövelési összefüggései szimulálhatók). • A stratégiai mutatószámok (támogatás és állatlétszám) kizárása után az erőforrások (méret, munkaerő) hatékonysága dönt az FH mértékéről elsődlegesen. • Az egyes részmodellek egyszerű tanácsokat adnak: mely mutatószámon érdemes milyen várható következmények mellett változtatni. De ezen tanácsok lehetnek ellentmondásosak… • Az inkonzisztenciák szakértői szinten kezelhetők olyan sablonszövegekkel, melyek minden részelemzési eredmény egy szakértői rendszer inputjaként értékelnek ki, s végül megadják az legkisebb kockázattal megfogalmazható tanácsot… INNOCSEKK 156/2006

9. Következtetések • Adatvagyon-gazdálkodást javítani kell! • Ahol lehet, ott az elemzési lépéseket automatizálni ajánlatos és • az elemzési folyamatot folyamatosan minőségbiztosítási kontroll alatt kell tartani (pl. tény-becslés összehasonlításokra alapozó modell-revízió) … • Az emberi szakértő szerepe megkerülhetetlen, mert csak ő képes releváns sablonszövegeket előállítani, DE • Az emberi szakértő szerepe a szaktanácsadásban nem lehet az intuitív „hakni”… • A szakkönyvek szerepe marginális (illene már bevallani, s végre a kiadókat az online szakértői rendszerek irányába motiválni a rendelkezésre álló támogatásokon keresztül)… INNOCSEKK 156/2006

10. Összefoglalás • Folyamatosan vizsgálni kell, üzemi és társadalmi szinten megéri-e a minőségileg korrekt, anonim és közhasznú adatvagyonok kialakítása? Mi akadályozza ezen folyamatot, s hol, kinek lehet ebbe érdemlegesen beavatkozni? • Tévedhetetlen modellek nincsenek, de a tapasztalati adatvagyonnál NAGYOBB tudásbázis egyelőre NINCS. • Ennek kiaknázása módszertani kérdés, mert az emberi intuíció már régen elérte határait a befolyásolni kívánt rendszerek komplexitása miatt… • A hasonlóságelemzés és ennek ellentmondásmentesítése alkalmas eszköznek tűnik egy sokkal hatékonyabb tudástranszfer központi elemeként… INNOCSEKK 156/2006

11. Köszönöm a figyelmet!További részletek: pitlik@miau.gau.hu http://miau.gau.hu/miau/117 INNOCSEKK 156/2006