80 likes | 180 Views
Kornai János: A gazdasági vezetés túlzott központosítása. A tervutasítások és az ösztönzők hatására fellépő hasznos és káros tendenciák. A termelés mennyiségének emelkedése A feladatok hamis „fontossági sorrendje” A „100%” fetisizálása Harc a terv lazítása és feszítése körül.
E N D
Kornai János:A gazdasági vezetés túlzott központosítása
A tervutasítások és az ösztönzők hatására fellépő hasznos és káros tendenciák • A termelés mennyiségének emelkedése • A feladatok hamis „fontossági sorrendje” • A „100%” fetisizálása • Harc a terv lazítása és feszítése körül
A termelés legfontosabb hat követelménye: • Minél kevesebb eleven- és holtmunka ráfordításával • Minél kevesebb álló- és forgóalap lekötésével • Minél jobb minőségben • Minél több terméket • Azokat, amelyekre a társadalomnak leginkább szüksége van • Úgy, hogy elősegítsük a jövő termelését
A rendszer minden követelmény kielégítésére utasítja a vállalatot, sőt meghatározza a konkrét eszközöket, módszereket (Pl.: anyagellátás- és felhasználás, túlórák száma stb.) • DE: nem minden utasítás egyforma súlyú a „legfontosabb” az, amelyhez a vezetőállásúak prémiuma kapcsolódik, ezek kedvéért elhanyagolnak más fontos feladatokat (Pl.: a jövő termelésének előkészítése)
A „100%” fetisizálása • A prémium kifizetése, és az erkölcsi elismerés 100%-os teljesítéskor kezdődik • Ennek káros következményei: • A gazdálkodási módszerek merevsége • A „reményvesztés pszichológiája” • tartalékolás
Harc a terv lazítása és feszítése körül • A vállalatvezetők személyes érdeke, hogy laza tervet kapjanak lazább számokért harcolnak, eltitkolják a lehetőségeket, tartalékokat később pedig túlteljesítenek • Törvény bünteti a lehetőségek letagadását, de nem tudja ellensúlyozni a lazítási törekvéseket
A törekvések következménye: • A felsőbb szerv már a jogos ellenvetéseket is visszautasítja, rászoknak arra, hogy „diktálják” a tervet a vállalatnak • A prémiumnak maximuma van (az iparban az alapfizetés 50 %-a) • Az eredmények tervesítése: • Ha a vállalat az egyik időszakban jó eredményeket ér el, ezt a színvonalat a következő időszakra 100%-os követelményként írják elő (pl. a termelés és a minőség mutatóinak megszabásánál, az önköltség tervezésénél) • Következmény: „Nem nagyon teljesítem túl a tervet, mert akkor a következő időszakban ennyivel feszítettebb lesz.” tartalékolás
Összefoglalva: • A tervezési és ösztönzési módszerek a tervek lazítására, a termelési lehetőségek eltitkolására, a kiugró eredmények visszafogására sarkalják a vállalati vezetőket • A társadalom érdeke azt kívánná, hogy ezek a vezetők legyenek leginkább érdekeltek a helyi erőforrások, adottságok kihasználásában, az eredmények javításában, minél magasabb célok kitűzésében