Az EUDRS felhasználása a a Vác-kistérség közösségi közlekedése fejlesztésére

1. Az EUDRS felhasználása aa Vác-kistérség közösségi közlekedése fejlesztésére Váci agglomeráció kistérségi tájékoztató 2011.02.23. VÁC Götz Sándor okl. hajómérnök, gazdasági mérnök Eötvös Lóránd-díjas Duna-Express Konzorcium gotz.sandor@abszolut.eu

2. A hazai célok uniós egyeztetésén keresztül lehetséges jövőnk fenntartható fejlődése • A Duna hajózása olyan fejlesztést jelentsen, amely a hazai környezetvédelmi feltételeket és gazdasági fellendülést is szolgálja, a NATURA-2000 feltételei mellett, a 2010-es „Zágrábi Megállapodás” szerint • A fejlesztések együtt járjanak az árvíz, ivó-víz, és a területfejlesztési komplex célokkal, szolgálják a környező országokat is • A hajózás gazdaságossága, és versenyképessége a 20/20/20-nak megfelelő hajópark fejlesztését is szolgálja • A fejlesztések eredményeként jelentse a közvetlen gazdasági fellendülés hátterét, egyben az új munkahelyek megteremtését • Együtt járjon az Új Széchenyi-Terv végrehajtásával • Adjon új esélyt az ország felemelkedésére

3. Magyarország a víziút közepénKulcs-szerepet tölt be a teljes Duna hajózhatóságában Az EU többségének célja a Duna akadályok nélküli hajózása

4. A hazai Duna a turizmus, és a helyi gazdaság fejlődése céljait szolgálja • A települések és a főváros gyors és biztonságos közlekedési kapcsolata, a saját gépkocsik használata nélkül, vízi-útra áttérve • A helyi, és helyközi látogatók fogadása és a turizmust szolgáló vállalkozások fejlődése • Több település együttműködése a termékek és szolgáltatások területi cseréjében • A helyi ellátás fejlesztése a környezeti kapcsolatokkal • Új vállalkozások és szolgáltatások generálása • Új munkahelyek teremtése • Határon túli rendszeres kapcsolatok kiépítése

5. Dunakanyar légifotó

6. Komáromi híd

7. Budapest

8. Baja

9. Az EUDRS 2011-es javasolt aláírására kitűzött 11 célrendszere • Gyorsforgalmi közút/vasúti/vízi összeköttetések EU É/D irányában • A Duna hajózhatósága • Energiabiztonság • Kultúra és turizmus • A vízminőség védelme (hazai felügyelet) • Árvíz/aszályvédelelem megoldása(hazai felügyelet) • A KKV-k versenyképessége • Tudásbázisú társadalom • Emberi Invesztíció • Intézmények felállítása • Biztonság a makro-régióban A magyar Elnökség alatti aláíráskor védnökséget vállal a régió vizes projektjei felett

10. A Duna és a hazai folyószakasz jellemzése, és problémái • A Duna a DMR-csatornával együtt közvetlen kapcsolat a Fekete és Északi tengerek között • A Duna teljes hossza: 3500Km. • A hazai Duna-szakasz hossza: 417Km. • A főág mélysége az alapmérce 0,790 m-nél 2,5m • A vízszint legnagyobb változása kb.3,93-7,71m között • A folyó legnagyobb szélessége a fővárosnál:1200 m • A legkisebb folyószélesség a fővárosnál: 290 m (Erzsébet híd) • A Duna hazai szakasza a leginkább elhanyagolt, az árvízvédelem, a hajózás és a környezeti hatások szempontjából is (több mint 30 helyen igényel beavatkozást) • A folyó 75-80%-a a Natura-2000 területével érintett. • Dunaföldvártól délre erős medersüllyedés!(megállítása kiemelten fontos, ivóvíz bázis! Főági gázlók, öntözés) • Bős alatt vizsgálni a medermélyedés megállítását, a környezeti hatásokkal összhangban.

11. A fővárosi folyószakasz alig kihasznált A Duna menetrendi személyhajózása megszűnt, teherhajózása az 1970-előtti forgalom 3%-ára csökkent, A közösségi közlekedés a folyón megszűnt. Egyedül a nemzetközi szállodahajók közlekedése jellemzi, a hazai teherhajózás éves növekedése 1-1,5%, míg az EU-ban a fejlődés 6-8%

12. A Duna kikötői az intermodális logisztikába bekapcsolhatók A Dunameder több mint 30 helyen korlátozza az év felében a teljes terhelésű teherhajózást

13. A vízállások hatása a hajózásra A 0-pont a Balti tenger szintje felett 94,98 m-el. Nem hajózható az LNHV 668 cm felett,és LKHV 80 cm alatt. Az utóbbi 7 évben kb.30 nap!

14. A víziút szűk keresztmetszeteiA D-M-R viziút korlátja • Straubing-Vilshofen • Bécs-Pozsony • Bős-Mohács • Aldunai szakasz A Straubing-Vilshofen szakaszra készült tanulmányok változatai Aktuális állapot Merülés Hajózási napok Jelenlegi 160 cm 160 A-variáns 180 cm 185 C-variáns 230 cm 290 A tanulmány adataival célszerűen vizsgálatok a további szakaszokra, Az Aldunára a C-variánsra két vízlépcsőt terveznek.

15. Az EU” közútról a vízre” programja az intermodális logisztikára épít • A fővárosi hidakon 500 ezer gépkocsi/nap terhelés van • A Duna-parti utak terhelése 700 ezer gk./nap • Ebből 35 % 2X naponta végigmegy a városon • A teljes ország gk. terhelésének 40 %-a használja fel a főváros 9X30 km-es területét a munkanapokon ezzel • A fővárosi közlekedésben a legnagyobb súllyal a személykocsis munkába járás, valamint a helyi áru ellátás szerepel.

16. Az egyéb agglomerációs logisztika kialakítás lehetőségei hazánkban • Győr-Gönyü, és térsége • Dunaújváros és térsége • Baja és térsége • Szeged és térsége • Tiszafüred és térsége Új lehetőséget ad a határok megszüntetése az EU-ban, az egyes térségi kapcsolatok újra-építésére a határon túli kistérségek felé!

17. Az egyes szállítási ágazatok valós hatékonysági arányai

18. A fejlesztést sürgető tényezők • Az uniós törekvések az EUDRS-kereteinek felállítására, VII.közlekedési folyosó • Az uniós 20/20/20, valamint a „közútról a vízre” program • Az árvíz és ivóvíz és energia kérdések hazai és nemzetközi megoldása • Az intermodális közlekedési megoldások elsődlegessége, (közvetlen közlekedési kapcsolatok) • A fővárosi/nagyvárosi forgalmi csillapítás, és légszennyezés megoldása • Az élhető környezet településen belüli biztosítása • Az egészséges kapcsolatok helyreállítása a lakókörnyezet és folyók között • A vidék és a nagytelepülések összekapcsolása

19. Mi a Duna szerepe a jövő fővárosa életében • A főváros és agglomerációja közötti forgalomban mintegy 10%-os részt vállalni a személykocsis munkába járás kiváltására • A szolgáltatással belépni a közösségi közlekedés egységes jegyrendszerébe • Részt venni a városon belüli É/D forgalomban az új városrészek bekapcsolására • Felújítani a teljes-körű menetrendi kapcsolatokat a folyó mentén a városok között • Elindítani a fővárosi ellátásban történő működést, kiszorítani a kamionos árupótlást a belső kerületekből • A szolgáltatásokat kiterjeszteni a szezonálisról a teljes évi igények kielégítésére • Megteremteni a hajózás és a környezetvédelem együttműködését

20. Közút- és hajózás megváltoztatandó gazdaságossági viszonya a fővárosban • Éves szinten 65.000 kamion marad távol a fővárostól • Belső logisztika villamos teherszállító gépkocsikkal • Mintegy 3,5 millió/év személykocsi kerülhet a városon kívüli korlátozásra, kulturált közösségi közlekedéssel kiváltva • A hajózás energia ellátása biomassza alapon • A villamos gépjárműveknél kiemelt K+F+I tevékenység • Hazai gyártásban és háttériparban 4-5 000 új munkahely létesülhet • A hazai teherhajózásban 6-8000 új munkahelyet adhat

21. Katamarán gyorshajó a fővárosi agglomeráció kiszolgálására

22. A szolgáltatások kiterjesztési lehetősége más területi alkalmazásra • Mindkét szolgáltatás kiterjesztési lehetősége más agglomerációs területekre • Menetrendi kapcsolatok visszaállítása a városközi személyhajózási közlekedésben • Hétvégi menetrendi járatok a Bp-Győr, Bp-Dunaújváros-Baja összeköttetésre • Modernizált „kofa-hajózás” a primőr és szezonális ellátásra • Nemzetközi összeköttetések újra-építése • Új konstrukciók bevezetése a Duna teherhajózásának kiszolgálásába a konténeres szállítás, és RO-RO forgalom lebonyolításában az 1500-1800 DWT nagyságrendű korszerű objektumokkal, bekapcsolódás a nemzetközi kamionos tranzit vízre-terelésébe • Fentiekkel biztosítani a fenntartható gazdasági és közlekedési fejlődést

23. Az új hajózási rendszerek várható környezeti hatása Az új hajózási stratégia a gazdaságos, környezetvédelemmel összehangolt alacsony emissziójú hajózást és azt kiszolgáló intermodális eszközöket igényli. • Az országos közlekedésben elősegíti az energia takarékosság(20%-os) csökkentését, megújuló energiára előírt legalább 13%-os növelést • Visszahat a hajózás, a vízi szakmák, és a gazdaság fejlődésére, a K+F+I hátterének biztosításával • Felértékeli az ágazat szerepét a köztudatban • Átértékeli a folyam szerepét a nemzetközi kapcsolatokban • Jól megfogalmazott vízgazdálkodási feltételek mellett projektjeivel biztosítja a medencében élők fenntartható fejlődését • Finanszírozási feltételeivel felszámolhatóak az elmaradt hazai fejlesztések, a környezeti céloknak megfelelően • Fejleszti a gazdaságot, és segíti a turizmust

24. A megoldás és a teljes formavilág Molnár L. Péter ipari formatervező mérnök diplomaterve 2009-ben

25. A Batthyány-térre tervezett központi hajóállomás

26. A tervezett közösségi közlekedési szolgáltatások adatai és hatása Megcélzott utasforgalom felfuttatása: 15.000/munkanap indításra/12 hajó 25.000/m.n. öt-hét éven belül/20 hajó 40.000/m.n. tíz éven belül/30-35 hajó Csúcsidős forgalom központi kikötőre 6.000 fő/ó Utas összetételben prioritás a személyautósok kikapcsolása a fővárosból(P+R szolgáltatás a bérlet és jegyrendszerben) A szolgáltatás várhatóan 25-30.000 gépkocsit kapcsol ki a napi ingázásból A bérletben a teljes külső/belső csatlakozások, és parkolás biztosítása A jelenlegi átlagos 15-17,5 Km/ó sebesség emelése a 32-33 Km/ó utqazási sebességre csúcsforgalmi időben

27. Kilátás a központi kikötőből

28. A hajózásban 2010-2020 között vár-ható fejlesztések gazdasági hatása • Teherhajózás tevékenységének javulása a 2,5 m-es merülés eredményeként: 100 mill.euro • A teherhajózás teljesítményének duplájára növelése a saját export/importban: 135 mill.euro • A teherhajózás teljesítése 4X-es növelése a tranzit és RO-RO hajózásban: 750 mill.euro • A személyhajózás agglomerációs közösségi közlekedése hatására: (COx évi 0,5mill.m3) 7,5 mill.euro, externális megtakarítása 21,5 mill.euro Összesen:1 014 mill.euro, 280 mrd Huf éves gazdasági eredményt lehet számítani. • Fentieken kívül ezek hatása várható: • A menetrendi hajózás újra indításában • A turizmust szolgáló hajózás hatásában • A fővárosi élelmiszer elosztásban, city-logistics területén • Az érintett kikötők helyi KKV-kat érintő kereskedelmében, valamint • A fejlesztések következtében létrejövő munkahelyek számának növekedésében, illetve megtartása, és az árvízmentes létfeltételek biztosítása terén.

29. A „kofa-hajózás” a fővárosi ellátásban

30. Az Új Széchényi-Terv és a hazai DS összekapcsolása • A városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztésére rendelkezésre áll (Önkormányzatok és társulásai) 58 961 mFt, 100%-os támogatással ezek kivitelezésére 63 145 mFt, 100%-os támogatással • Az ország és régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi elérhetőségére 116 439 mFt, 100% támogatással • A közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitása, és a közlekedés infrastruktúra fejlesztésére, kikötők létesítése és modernizálása 3000 mFt, 100%-os támogatással Kerékpárút hálózat létesítésére(Önkormányzat és társulások) 6466 m Ft, 90%-os támogatással

31. Várom észrevételeiket, felvetéseiket és javaslataikat