1 / 61

A romániai vidék fejleszt és dilemmái

A MAGYAR REGION ÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VI. VÁNDORGYŰLÉSE Új elemek a vidékfejlesztésben Gödöllő, 2008 december 11-12 Szent István Egyetem. A romániai vidék fejleszt és dilemmái. Dr. Vincze M á ria , egyetemi tanár Babe ş -Bolyai Tudományegyetem,

aitana
Download Presentation

A romániai vidék fejleszt és dilemmái

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VI. VÁNDORGYŰLÉSEÚj elemek a vidékfejlesztésben Gödöllő, 2008 december 11-12Szent István Egyetem A romániaividékfejlesztés dilemmái Dr. VinczeMária,egyetemi tanár Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar, Kolozsvár maria.vincze@econ.ubbcluj.ro

  2. Főbb gondolatok I. Vannak –e egyértelmű, érvekkel alátámasztott válaszaink a vidékfejlesztés aktuális kérdéseire? II. Felvagyunk-e készülve az új kihívásokra? III. Melyek a romániai vidékfejlesztés főbb nehézségei IV. Részleges válaszok

  3. I. Általános romániai (európai) dilemmák 1. Versenyképesség vagy konvergencia? -Szabad piac vagy fenntartható vidék? - A szociális vagy a versenyszférát kell erősíteni? -Hatékonyság vagy méltányosság? -Költséghatékonyság vagy minőség? Fifth Progress Report on Economic and Social Cohesion, SEC (2008) 2047: „No convergence without competitiveness”

  4. Az egy főre jutó GDP alakulása regionális szinten Source: Regional Accounts 1993-2004, NIS

  5. Általános európai (romániai) dilemmák 2. A vidékfejlesztés mint az agrárpolitika része vagy a kohéziós, regionális politika része? Agriculture and rural development should stay together under the same policy roof. Mariann Fischer Boel, Cyprus, 17-18 Oct. 2008

  6. Általános romániai (európai) dilemmák 3. Elsődlegesen agrár vidékfejlesztésre vagy a nem-agrár vidékfejlesztésre koncentrálni? 4. Rövidtávú növekedési célok vagy hosszú távú fejlesztési célok?

  7. Általános romániai (európai) dilemmák 5. Elsődlegesen a városi pólusok fejlesztése vagy az elmaradt vidéki települések felzárkóztatása? 6. A vidéki települések minden áron való fenntartása vagy az elmaradt települések elnéptelenedésének elfogadása?

  8. Általános európai (romániai) dilemmák 7. A helyi vidéki munkahelyek teremtésére összpontosítani vagy a vidéki munkaerő foglalkoztatás széleskörű értelmezése? 8. Kiegészítő jövedelemforrások biztosítása helyben vagy a városi munkaerő pótlása? 9. Szociális támogatások vagy munkaerő piaci adaptáció?

  9. Válaszok Európai Uniós direktívákban Növekedés és foglalkoztatás stratégiája: a) Beruházások a nagy növekedési képességgelrendelkező térségekbe; b) Beruházás a növekedés és foglalkoztatás hajtóerőibe; c) Foglalkoztatási iránymutatások; d) Vidéki térségek gazdasági megújulása.

  10. Európai Uniós direktívák Vidéki térségek gazdasági megújulása -integrált intézkedések (ERFA, ESZA, EHA, EMVA); -fejlődési sarokpontokba való beruházás; - idegenforgalom integrált megközelítése; -általános gazdasági érdekű szolgáltatások minimális hozzáférési szintjének biztosítása; - kritikus tömeg elérése a szolgáltatásokhoz; - helyi értékekre alapuló gazdasági csoportokba rendezés.

  11. Elvárások a mezőgazdasággal szemben • elégséges és biztonságos élelem alapanyag termelés, fenntarthatóbb módon, • az energia szükséglethez való hozzájárulás, • a természeti erőforrások védelme, a táj képének megőrzése

  12. Elvárások a vidéki térségekkel szemben - a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatáshoz való hozzájárulás a gazdasági tevékenységek diverzifikációja útján; - pihenési, kikapcsolódási, művelődési lehetőségek biztosítása a vidékre látogatók számára; - korszerű szolgáltatások biztosítása az ott élőknek.

  13. Vidékfejlesztési konferencia általános következtetése A vidéki térségek olyan sajátos jellemzőkkel rendelkeznek ami szükségessé teszi az önálló, sajátos vidékfejlesztés politikát, amelyben a mezőgazdaságnak központi szerep jut , mind a termőföld fő felhasználójának, mind a vidéki térségben zajló egyéb tevékenységekhez való szoros kapcsolódása folytán, mind a vidéki kultúra és vidéktörténet fő hordozójának. (EUROPEAN RURAL AREAS IN ACTION: FACING THE CHALLENGES OF TOMORROW Cyprus, Limassol, October 17th, 2008)

  14. II. Új kihívások a régió- ésvidékfejlesztés terén • A globális verseny nyomasztó hatása; • Demográfiai változások; • Energia piaci változások; • Klíma változás, • Társadalmi polarizáció fokozódása.

  15. A globális verseny növekvő gazdasági nyomása Minden térség szembesül a modernizáció, a tudás alapú innováció, a strukturális átalakítás szükségszerűségével a termék, a menedzsment és a humán erőforrás vonatkozásában.

  16. Demográfiai változások Eurostat népességi előrejelzése szerint: -2008-tól az EU-ban a népesség természetes fogyása lesz jellemző,a népesség növekedés fő forrása a bevándorlás lehet. -Az EU-27-ben a demográfiai változások gazdasági és társadalmi hatása: összfoglalkoztatottak száma 2017-ig várhatóan nő a munkaerő foglalkoztatási rátájának növekedése eredményeképpen.

  17. Demográfiai változások Várhatóan nőni fog: - a női foglalkoztatottak aránya(a 2004 évi 55%-ról 65%-ra 2025-re, - az idősebb korúak foglalkoztatási aránya (a 2004 évi 40%-ról 59%-ra 2025-ben) • 2017-től a gazdasági növekedés alapja csak a munkatermelékenység lehet, ha csak nem nő jelentősen a bevándorlók száma, • 2018-tól az elöregedés hatása domináns lesz: -csökken a munkaképes korosztály, -csökken a foglalkoztatottak száma.

  18. RuralJobs- FP7 New Sources of Employment to Promote the Wealth Generating Capacity of Rural Communities Új foglalkoztatási lehetőségek a vidéki közösségek jövedelemtermelő képességének növelésére

  19. RuralJobs intézményi kerete • Lefutási idő: 30 hónap (2008. február1-től) • Konzorcíum összetétele: • 4 egyetem: Debrecen - HU, Plymouth - UK, Babes-Bolyai – RO, Lithuanian University of Agriculture - LV • 2 regionális önkormányzat: Andalusia – ES, Limousin – F • 2 társult partner: Institute of Agricultural Economics, Sofia - BG, INIPA Coldiretti -I

  20. Vizsgált régiók

  21. A RuralJobs projekt célja Elősegíteni a különböző típusú vidéki térségek foglalkoztatási lehetőségeit befolyásoló tényezők jobb megértését, a jövőbeni európai vidékfejlesztési politikák kialakítása érdekében

  22. Az energiapiac alakulása • Az energia árának változása eltérő mértékben és módon hat a régiókra, aszerint, hogy milyen az energia felhasználás szerkezete, milyen a gazdasági szerkezet, mennyire hatékony a vállalatok energiafelhasználása. • A növekvő szállítási költségek a földrajzilag periférikus térségekre hatnak kedvezőtlenül.

  23. Klímaváltozás - bizonyos térségekben megnő az árvizek, a szárazságok, a hőhullámok kockázata, - a klímaváltozás a gazdasági tevékenységek alapvető változását eredményezi, - hatással lesz a regionális, területi kohézióra

  24. Klímaváltozás Változást vált ki: -a mezőgazdasági termelés terén -a halászat terén -az idegenforgalom vonatkozásában Beruházást igényel: -a szárazság kezelésére -az erózió és az árvizek megakadályozására,

  25. 6 ország kutatói (Ausztria, Bulgária, Franciaország, Németország, Románia és Magyarország) különböző tudományterületekről (meteorológusok, hidrológusok, geográfusok, környezetmérnökök, közgazdászok) vizsgálják a klímaváltozás légszennyezésre, extrém időjárási viszonyokra, vízkészletre, valamint a régió és vidék gazdaságára gyakorolt hatásait. A CLAVIER (Climate Change and Variability:Impact on Centraland Eastern Europe) projekt–FP6

  26. A CLAVIER (Climate Change and Variability:Impact on Centraland Eastern Europe) projekt (2) • Gazdasági hatások: mezőgazdaság, turizmus, energiaszektor. • A projekt időtartama: 3 év (2006. szeptember – 2009. augusztus). A CLAVIER által vizsgált terület Forrás: http://www.clavier-eu.org/

  27. WP0 – Koordináció, menedzsment WP1 – A klímaváltozás szimulálása, bizonytalanságok becslése WP2 – Regionális klímamodellek adatainak optimalizálása a hatástanulmányok számára WP3a Időjárásra és légszennyezés-re gyakorolt hatások WP3b Extrém események WP3c Hidrológiára és mezőgazdaság-ra gyakorolt hatások WP3d Ökoszisztémára, emberi egészségre és infrastruktúrára gyakorolt hatások WP4 – Gazdasági sérülékenység és a hatások gazdasági értékelése A CLAVIER (Climate Change and Variability:Impact on Centraland Eastern Europe) projekt(3) Munkacsomagok (work package- WP) Forrás: www.clavier-eu.org

  28. III. Romániai vidékfejlesztési sajátosságok • I.

  29. A román mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe 2oo5 Forrás: Nemzeti Statisztikai Hivatal

  30. A romániai agrárgazdaságok szerkezeti megoszlása (2005) Versenyképes vagy szociális gazdaság? Forrás: Preliminary results of the 2002 General Agricultural Census, MAFR

  31. A romániai vidéki térségek sajátos problémái • a foglalkoztatás a mezőgazdaságban csökkent; • a fiatal vidéki munkaerő migrációja nőtt; • a birtokstruktúra racionalizálása újabb vidéki munkahelyek elvesztésével jár, • a föld meg nem munkálása nő, • a képzettebb és fiatalabb vidékiek nagyobb mértékű elvándorlása a helyi lehetőségek kihasználását lehetetleníti el.

  32. Románia vidéki demográfiai mutatói

  33. Vidéki településeken élők részaránya régióként

  34. A város-falu közötti migráció alakulása Forrás: Planul naţional de dezvoltare 2004- 2006»

  35. Vidéki foglalkoztatottság

  36. A vidéki munkaerő foglalkoztatási ráta régiónként

  37. A vidéki aktív lakosság megoszlása (2007) • alkalmazott: 35.4% • vállalkozó: 0. 7% • magántermelő: 35.7% • nemfizetett családtag: 25.1% • munkanélküli: 3,0% • Alulfoglalkoztatottság a kis birtokok szintjén

  38. Versenyképes vagy szociális mezőgazdaság? Romániában papírforma szerint 2 millióval kellene csökkenteni a mezőgazdaságban dolgozók számát, de ugyanakkor hiányzik az idénymunkás

  39. A vidékfejlesztési 3. tengely fontossága Vidéki infrastruktúra (2002) A. Úthálózat • csak a községek felének (1462) van direkt összeköttetése a fő úthálózattal • a helyi és megyei utak 10%-a modernizált és 29.4%-a kövezett B. Víz és közegészségügyi rendszer • mindössze 2467 vidéki településen (19%) van vezetékes víz • a háztartások 1.4%-ban van meleg víz

  40. Közműellátás Csatorna hálózat • a falvaknak 3.2%-a van hozzácsatlakoztatva a csatornázási rendszerhez • a vezetékes vízzel ellátott falvak mindössze 14%-a rendelkezik szennyvíz tisztító rendszerrel • a vidéki háztartások 16%-ában van fürdőszoba, 32%-ában öblítős WC A SAPARD program jelentős hányadát (438.8 millió EUR) a vidéki infrastruktúra fejlesztésére fordították

  41. Közszolgáltatásokkal rendelkező vidéki községek részaránya (2002): • egészségügyi szolgáltatás: 49% (1325) • gyógyszertár: 45% (1203) • postahivatal (falvakon): 54% (6969) • Kultúrális/szórakoztató központ (falvakon): 47%

  42. Egészségügyi szolgáltatás -a legtöbb településen csak az alap egészségügyi ellátás biztosított - az egy orvosra jutó személyek száma 6-szor nagyobb vidéken (1736 személy/orvos) - a várható átlag élettartam vidéken 2 évvel alacsonyabb - a gyermekhalandóság aránya sokkal magasabb

  43. Távközlés • 1160 településen (43%) van telefon-szolgáltatás • mobil telefonok gyors térhódítása vidéken • 96/1000 a rádió előfizetők aránya • 129/1000 a televízió előfizetők aránya • A vidéki lakosság nehézkes hozzáférése a modern kommunikációs eszközökhöz akadályozza az információhoz való hozzájutást és a megfelelő oktatást

  44. Szociális infrastruktúra Oktatás: • A legtöbb településen (90%) gimnáziumi oktatás működik (sok helyen csak elemi) • A szakképzett oktatók elhagyják a vidéki iskolákat, helyükbe nem megfelelő képzettségű személyek kerülnek

  45. A városi és a vidéki aktív lakosság képzettségi szint szerinti megoszlása (2007) Forrás : AMIGO, 2007

  46. Jövedelmek: -az egy főre jutó jövedelem vidéken 23%-kal alacsonyabb, mint városon (2001); -az elszegényedési kockázat vidéken több mint kétszer magasabb, mint városon -a vidéki háztartások összjövedelmének 57.5%-át a sajátfogyasztású termékek jelentik

  47. A 2007-2013-as időszak jelentős vidékfejlesztési célkitűzése a vidéki gazdaság diverszifikálása .

More Related