A FENNTARTHATÓ VÁROS FELKÉSZÜLTSÉG, ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG

1. A FENNTARTHATÓ VÁROS FELKÉSZÜLTSÉG, ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <http://www.vki.hu/~tfleisch/> <tfleisch@vki.hu> Budapest Kör Fenntartható-e a városfejlődés? Budapest, 2007. november 12.

2. A FENNTARTHATÓ VÁROS • Külső és belső fenntarthatósági kritériumok megkülönböztetése • * Városi metabolizmusok (de ne essünk túlzásba) • * Jellegzetes városi fenntarthatóság-megközelítések • Alkalmazkodóképesség vs hatékonyság • Tanulságok a katasztrófákhoz kapcsolódó nemzetközi szakirodalomból (biztonság / sebezhetőség) • Az eszközök a várospolitika kezében vannak

3. KÜLSŐ ÉS BELSŐ FENNTARTHATÓSÁGI KRITÉRIUMOK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE • A város egy rendszer (élete: működése, irányítása, fejlesztése stb.) • Ha ez a V rendszer hozzájut a környezetéből mindenhez, amire szüksége van; továbbá a környezete mindent felvesz, amit a rendszer kibocsát, akkor a V rendszer működése külsőleg fenntartható. • Ez akkor teljesülne, ha a környezetnek mind a felvevő-képessége, mind az erőforrás-termelő kapacitása végtelen lenne. • Ezzel szemben a környezet is egyrészt véges, másrészt maga is egy K rendszert alkot, aminek mind erőforrás-kibocsátó, mind felvevő kapacitása korlátozott. • Ezért a V rendszer fenntarthatósága csak akkor teljesülhet, ha a K környezeti rendszer fenntarthatósága is biztosított. Azaz V erőforrás feltétele nem haladhatja meg a K rendszer erőforrás újratermelő képességét és V kibocsátása nem haladhatja meg K felvevőképességét. Ez tehát a V rendszer külső fenntarthatósági kritériuma. (Kevésbé szigorú, mintha zártságot követelnénk!)

4. KÜLSŐ ÉS BELSŐ FENNTARTHATÓSÁGI KRITÉRIUMOK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE • A külső fenntarthatósági korlátok megértése nagyon egyszerű, önmagában azonban ettől még nem lesz a V rendszer fenntartható • A város fenntarthatóságához arra van szükség, hogy a rendszer egyrészt érzékelje a külső fenntarthatósági feltételeket, másrészt saját működése során igazodjon az abból eredő korlátokhoz. • A belső fenntarthatóság kritériumát tehát olyan városirányítás elégítheti ki, amelyik egyfelől makro-szinten tisztában van a működési feltételeinek a határaival, másfelől olyan mechanizmusokat képes érvényesíteni, amelyek a városhasználók mikro-szintjén is e feltételeknek megfelelő irányba terelik a mindennapi működést. • A belső fenntarthatósági feltételek biztosítása város-kormányzási, közigazgatási, menedzsment stb. ismereteket, jártasságot igényel. • Külső rendszer-korlátokon nem csak természeti feltételeket, hanem társadalmi, pénzügyi stb. külső feltételeket is értünk.

5. KÜLSŐ ÉS BELSŐ FENNTARTHATÓSÁGI KRITÉRIUMOK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE • Ebben az összefüggésben a fenntartható városfejlesztés és -működtetés lényege a városi célkitűzések olyan konzisztens menedzselése, amelynek során érzékenyek tudunk maradni a (változó) külső feltételekhez való alkalmazkodás követelményéhez.

6. * VÁROSI METABOLIZMUSOK + • A környezettel nem számoló, vagy lineáris metabolizmus versus körkörös metabolizmusok (az output egyben inputként is szolgál). • (Daly, H.: illúzió, a közgazdászok mindig a vérkeringést veszik példának, az emésztőrendszert valahogy elhanyagolják. Pedig olyan állat, amelyiknek csak keringési rendszere van az örökmozgó kategóriájába esne…) • Alberti M (1996) a városi fenntarthatóság három dimenziója:(1) városi áramlatok (energia, áruk, víz, információ)(2) városi minőség (környezetminőség, egészség, hatékonyság, méltányosság, változatosság, elérhetőség stb.)(3) városi mintázatok (struktúrák heterogenitása, sűrűsége, kapcsolódása; funkciók mintázata; és a közösség mintázata)

7. * JELLEGZETES MEGKÖZELÍTÉSEK • Roseland, Mark (1997) Dimensions of the eco-city. Cities Vol. 14: No. 4., pp. 197-202.

8. ALKALMAZKODÁS (VS. HATÉKONYSÁG) • Éghajlatváltozás: 2000 előtt fókuszban a globális felmelegedés tényének elfogadtatása, és a kibocsátás-csökkentés szükségességének hangsúlyozása. • Jelenleg: a felmelegedés ténye igazoltnak tekinthető, az emberi hozzájárulás jelentős. Azonnali cselekvéssel is legfeljebb fékezni lehet a megindult folyamatokat • Két fő csapás: kibocsátás-csökkentés (mitigation) ésalkalmazkodás (adaptation) • Mindkét cselekvés szakpolitikai válasz-reakció, az első a kiváltó okokhoz csatol vissza, a második a hatások és a sebezhetőség mértékéhez.

9. KIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS ÉS ALKALMAZKODÁS Közvetlen forrás: Climat Change 2001: Impacts, Adaptation and Vulerability. IPCC TAR Vol II. Közvetett forrás: Smit et al 1999. A csökkentés és az alkalmazkodás mint szakpolitikai válaszok

10. A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL • UNDP (2004) Reducing Disaster Risk 1980-2000 között a Föld lakosságának 75%-a élt olyan helyen, amelyik földrengés, árvíz, szárazság, trópusi ciklonok pusztítása közül legalább egynek ki volt téve. • 20 év alatt 1,5 millió ember halt meg természeti katasztrófák következtében. (4,5 milliárd kitett közül minden 3000-ik) 94% • (Fegyveres konfliktusok: 10 év alatt 3,9 millió halott = 5 x több) • (Halálos közlekedési balesetek 20 év kb.20 millió = 13 x több) • Fejlett országokban lakott a katasztrófának kitett népesség 15%-a, és az áldozatok 1,8%-a • Disaster Risk Index (DRI) meghatározása és relatív sebezhetőségi indikátor

11. A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL

12. A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL

13. A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL • UNDP - Disaster Risk Index (DRI) korlátai • Országos szintre, - halálozásra, mert erre van viszonylag megbízható adat – és nagy katasztrófákra vonatkozik • A kockázatot jelentő eseményeket valójában folytonos eloszlásúnak kellene tekinteni, aminek az egyik szélsősége a nagy katasztrófa, a másik vége a mindennapi veszélyforrás (ivóvíz, élelmiszer, levegő szennyezése, veszélyes élet- és munkakörülmények, csatornázás hiánya, közlekedés stb.) • A sebezhetőséget az ellenálló-képesség és az adaptációs képesség befolyásolja (coping and adaptive capacity). Ezek javítása a város feladata!gazdasági (tartalék hiánya, kevés eszköz) társadalmi (támogatási mechanizmusok és intézmények hiánya) műszaki (gyengén épített, nem biztonságos házak), környezeti (ökoszisztémák törékenysége)

14. ELLENÁLLÓKÉPESSÉG • Az ellenállóképes rendszer hat alapelve (Wildavsky-elvek) • Az ellenálló-képességet növeli, ha jól funkcionálnak a rendszerműködés hatásait jelző visszacsatolások és ennek nyomán korrekciókra kerül sor a működésben • Külső eredetű sokkok hatása enyhíthető, ha a rendszer diverzifikált forrásokra támaszkodik és alternatív szállítási utakkal rendelkezik • Ha megnöveljük a források átáramlásának a sebességét, a rendszer adott idő alatt több forráshoz jut [ jó ez nekünk? FT ] • Szigorúan hierarchikus rendszerek kevéssé rugalmasak, fej-nehéz (túlcentralizált) rendszerek kevéssé ellenállók • Mozgósítható tartalékkapacitások léte ellenállóbbá teszi a rendszert • Ha a rendszerben átlapolások vannak a funkciók között, zavar esetén a korábbi redundáns elem átveheti a kiesett funkciót.

15. TANULSÁGOK • A fenntartható városfejlesztés és -működtetés lényege a városi célkitűzések olyan konzisztens menedzselése, amelynek során érzékenyek tudunk maradni a (változó) külső feltételekhez való alkalmazkodás követelményéhez • A városi veszélyek és kockázatok nem külső adottságok, hanem az alapvető szolgáltatásokhoz valónem megfelelő hozzáférésnek, a gazdasági és politikai egyenlőtlenségnek és a rossz városirányításnak a termékei. (Mark Pelling The vulnerability of cities) • Az ellenálló-képesség mértéke azon mérhető le, hogy a város mennyire képesrugalmasan reagálni, ha az infrastruktúra-hálózatánakegyes elemei kiesnek

16. TANULSÁGOK • A hálózatokon az átlapoló funkciók hiánya és a tartalék-kapacitások hiánya vezet oda, hogy kis események is nagy zavarokat okozhatnak a városi rendszerek működésében. • Nem adott terhelésre kicentizett, egyfunkciós, éppen hogy működő rendszerekre van szükség, hanem arra, hogy az előre nem felmérhető változásokra is képes legyen reagálni a rendszer • Ezek a szabályok a normál működést is folyamatosabbá, jobbá teszik, az élhetőbb, fejlődőképesebb várost szolgálják, nem csupán katasztrófa esetén érvényesek.

17. A FENNTARTHATÓ VÁROS FELKÉSZÜLTSÉG, ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <http://www.vki.hu/~tfleisch/> <tfleisch@vki.hu> Budapest Kör Fenntartható-e a városfejlődés? Budapest, 2007. november 12.