KÖRNYEZETVÉDELEM

KÖRNYEZETVÉDELEM KÖRNYEZETVÉDELEM Készítette: Nagy Éva

A környezet legfontosabb elemei: • Föld: alapkőzet, ásványi anyagok, barlangok, termőföld, talaj, domborzat, • Víz: felszín alatti vizek, felszíni vizek, • Levegő: alsó légkör /troposzféra/, felső légkör /sztratoszféra/, • Élővilág: • növényvilág: erdők, gyepek, nádasok, mezőgazdasági növények, • állatvilág: vadon élő védett állatok, vadon élő nem védett állatok, védett háziállatok, nem védett házi állatok, • Mikroorganizmusok • A táj: védett természetes táj, nem védett kultúrtáj, • Település, környezet: lakóterületek, ipartelepek, mezőgazdasági települések, közlekedési útvonalak

A környezet alkotóelemei egymással szorosan összefüggenek, közöttük kölcsönhatás érvényesül. Ezért az egyes elemet károsító ártalmak a környezet egészére kihatnak, végső soron az embert károsítják. Az ökológia tudománya: az élőlények és környezetük /élettelen környezet/ kölcsönhatásával foglalkozik, milyen feltételek mellett tartható fenn ez a hatás. Humánökológia: az ember és kölcsönhatása a környezettel. Ökoszisztéma: ökológiai jelenségek értelmezése, vizsgálata céljából létrehozott rendszermodell.

Földünk alapvető ökoszisztéma típusai: • Önszabályozó ökoszisztéma: ilyen például a természetvédelmi környezet, ahol emberi beavatkozás nélkül működik a tápláléklánc és az energiaáramlás, • Külső szabályozású ökoszisztéma: az önszabályozás megszűnt, az emberi beavatkozás tartja életben, pl. mezőgazdasági területek, legelők. • Kultúr sivatagok: az ökológiai egyensúlyt a mesterséges beavatkozás már nem tudja megtartani, pl. iparterületek, nagyvárosok.

Az emisszió lehet: időszakos, folyamatos, egyenletes, vagy időben változó. A transzmisszió által módosítva szűkebb, vagy tágabb környezetben okozhatnak káros hatást. A transzmissziót az ártalmat közvetítő közeg mindenkori állapota és egyéb körülmények határozzák meg. Az imisszió meghatározott helyen fellépő szennyezettség érték, amelyet valamennyi forrás kibocsátásának, a terjedés által összegzett hatása idéz elő. Az imissziók egy részét az ember nem érzékeli közvetlenül, hanem halmozódó hatásuk csak hosszabb idő eltelte után vált ki káros következményeket. A környezetvédelem szempontjából tehát a környezet fogalmába tartozik a természet mint egész, és a mesterséges környezet annyiban, amennyiben szűkebb határain kívül is képes közvetlen hatást kifejteni. Tudatos és célra irányuló emberi tevékenység, célja az emberi élet mennyiségi és minőségi feltételeinek megóvása, lehetőség szerinti javítása.

A környezetvédelem szabályozása: Jogi szabályozása: Az emberi környezet védelem, megóvása, tervszerű átalakítása jogi, normatív eszközökkel /jogszabályokkal/. Primer, vagy szekunder szabályozást valósítanak meg. Primer : kifejezetten a környezetvédelemmel kapcsolatos magatartásokról rendelkezik. Ide tartozik: emberi környezet védelme, természet védelme, levegőtisztaság védelme, vízszennyezés elleni védelem, veszélyes hulladékok keletkezésének, ártalmatlanításáról kapcsolatos tevékenység, zaj, és rezgésvédelemről, miniszteri rendeletek, jogszabályok, utasítások. Szekunder: a termelésre, gazdálkodásra egészségvédelemre, közlekedés, területrendezésre vonatkozó jogszabályokba iktat be környezetvédelmi normákat.

Műszaki szabályozás: A környezet minőségével és az arra ható tevékenységekkel kapcsolatos konkrét műszaki követelmények az az ellenőrzésükhöz szükséges módszerek, eszközök meghatározása. Szabályzatokban rögzítik a legfontosabb környezetvédelmi előírásokat, melyek a hatóságokra, jogi személyekre és állampolgárokra egyaránt kötelezőek. Pl. vízminőségre, emissziós és imissziós határértékek meghatározására, környezetre potenciálisan veszélyt jelentő termékekre, anyagokra, berendezésekre, hulladékok szállítására, tárolására, ártalmatlanítására vonatkozó létesítmények, veszélyes hulladékok tárolókkal kapcsolatos biztonsági létesítmények .

Gazdasági szabályozás: • A környezetvédelmi gazdasági szabályozás fontos feladatai: • A termelés során keletkező hulladék kezelése, ártalmatlanítása, károkozó felelőssége, • Korszerű, környezetkímélő technológiák létesüljenek, ártalmatlanító berendezések, • Gazdasági döntésekben a ráfordítás fontos legyen, • Meglévő eszközök, berendezések pótlása a környezetvédelemhez, anyagi források biztosítása.

Környezetvédelem célja, eszközei: • A környezetvédelem célja: az ember egészségének és fennmaradásának biztosítása, megfelelő életkörülmények által, továbbá anyagi és szellemi javainak védelme. Ez nem lehet csak védekező jellegű tevékenység, hanem olyan tervszerű környezetfejlesztés, amely környezetünket szükségleteink szerint – az ártalmak egyidejű megelőzésével – alakítja. • Tehát ez egy összefüggő rendszer. Ide tartozik: • A károkat megelőző védelem, • Az okozott károk megszüntetése, • Az emberi környezet fejlesztése, • A természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás.

A környezetvédelem szakterületei: -Földvédelem: A mezőgazdasági földterületek mennyiségi védelme, a talaj védelme a káros szennyezéssel, természeti erők kártételével szemben, talajerő utánpótlás, a kőzet és ásványok védelme. -Vízvédelem: A felszíni vizek, talajvíz, mélységi vizek védelme a káros szennyeződésektől, vízkészlet gazdálkodás, ásvány és gyógyvizek, gyógyászati célú hévizek védelme. -Levegőtisztaság védelem: A légkör védelme a káros szennyezéssel szemben.

-Élővilág védelelme: • A mikroorganizmusok védelme, a természetes növényvilág védelme, a termesztett növények védelem, az állatfajták védelme. • -Tájvédelem: • Természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított táj védelme. • Természetvédelem: • Védetté nyilvánított növények, vadon tenyésző állatfajok, geológiai képződmények, különleges természeti értékek, vizekhez kötődő ritka növény és állatvilág termőhelyének, élőhelyének védelme.

-Települési környeztetvédelem: Lakó, üdülő, intézményterületek, ipari, közlekedési területek védelme, esztétikus kialakításuk, fejlesztésük, üzemeltetésük. -Hulladékok káros hatása elleni védelem: Fogyasztási, /kommunális/ hulladékok hasznosítása, ártalmatlanítása, a termelési hulladékok keletkezésének megelőzése, hasznosítása és ártalmatlanítása, az emberre veszélyes mérgező hulladékok keletkezésének ellenőrzése, ártalmatlanítása. -Zaj és rezgésvédelem: Káros rezgések, zajok leküzdése.

II. A föld védelme • A föld védelme a talajra, az alapkőzetre, és az ásványokra terjed ki. A talaj háromfázisú rendszer, melyben szilárd részecskék, folyadékcseppecskék és légnemű anyagok találhatók. A talaj fizikai, kémiai és biológiai folyamatok bonyolult rendszerének állandó színhelye. A különböző összetevők jelenléte befolyásolja a talaj szerkezetét. • Különböző zónái vannak: • Kiszáradási zóna /változó víztartalom/, • Áteresztő zóna /a kiszáradási, vagy párolgási zóna víztartalmától függ/, • Kapilláris zóna /a víz a kapillaritás útján a mélyebb rétegektől jut oda/, • Talajvízgyűjtő zóna /maximális vízkapacitással rendelkezik, vizet innen nyerünk. A talajvíz áramlásának ismeretében célszerű a kutak helyét kijelölni. • Minőségét befolyásolja még: hőmérséklet, napsugárzás, levegő, hézagtérfogat .

A talaj természetes összetevői: • Mikroorganizmusok: A talajbaktériumok mennyisége és fajtái a talaj termékenységében fontos szerepet játszanak. A termőtalaj fellazított, morzsás szerkezetű, oxigént tartalmaz, elegendő nedvességet és sok baktériumot és gombát. • Természetes ásványi anyagok: A föld szilárd kérgéből származnak, az emberi szervezet fontos szükséglete /pl. Na, K, Ca, Cu, Zn, S, stb./ Ezek az anyagok a tápláléklánc útján jutnak az emberi szervezetbe. A talaj szennyeződése, a termőképesség csökkenésével jár együtt. • Talaj minőségromlása: • víz - lesodorja a talaj termőrétegét, • iszaposodás - elborítja a termesztett növényeket, • defláció – szél lehordja a termőtalajt.

A talaj szennyeződése: Ásványi anyagok: A szennyező ásványi anyagok részben közvetlenül kerülnek a talajba, részben az ipari és közlekedés szennyező forrásaiból először a levegőbe jutnak, majd a részecskék ülepedése, és a csapadék hatására a talajba kerülnek. Pl. Alumíniumkohók közelébe : fluórral, színesfémkohók közelében: ólommal, arzénnal, rézzel, cementművek közelében : kéndioxid, klór. Mezőgazdaságból eredő: A talajfertőtlenítésre, növényi kártevők ellen, talajjavításra felhasznált hatóanyagok. A szennyeződést befolyásolja, hogy a hatóanyagból mennyi mosódik a talajba. -Műtrágyázás: a műtrágyák helytelen használata környezeti károkat okoz, fontos az arány, a gyökérzónába kell közvetlenül juttatni, -Növényvédőszerek: kevésbé mérgező hatóanyagú, gyorsabban bomló növény védőszerek kerüljenek szakszerű módon felhasználásra.,

A talaj öntisztulása • A talaj felszínén és mélyén öntisztulásban mechanikai, fizikai, kémiai és biológiai folyamatok mennek végbe. Így szabadul meg a talaj a különböző hulladék anyagoktól. A talaj öntisztulásában a napsugárzás baktericid és hő hatása is érvényesül. Jelentős szerep jut a mikroorganizmusoknak, nélkülük nem lenne öntisztulás. A talajmikrobák önállóan és egymással is kölcsönhatásban lehetnek. • Környezetvédelem feladata: • Megakadályozni a termékeny réteg elvékonyodását, • Védekezni a talaj fizikai tulajdonságainak romlása ellen, • Megakadályozni a talaj kémiai tulajdonságainak kedvezőtlen alakulását, • A talaj élővilágának kedvező feltételeit biztosítani, • Meggátolni hogy a talajból a vízbe, levegőbe káros szennyezés kerüljön, • Megelőzni, hogy a talaj, növény, állat, ember táplálékláncába káros elváltozásokat okozó anyagok kerüljenek. • Gondoskodni kell a felszíni bányászatok kitermelés utáni talaj rekultivációjáról.

III. Vízminőség védelem A víz az egyik legfontosabb, mással nem pótolható környezeti elem, és természeti erőforrás az ember léte, fennmaradása, gazdasági-társadalmi tevékenysége és a környezet egésze szempontjából. A vízzel mint vagyonnal gazdálkodni kell. A vizet mint életközeg értjük. /élővilág, vízi világ/. A vizek védelme a felszíni: folyóvíz , állóvíz, tenger, óceán, A felszín alatti vizek: talaj-, réteg-, karsztvíz, /ideértve az ásvány - és gyógyvizeket/, továbbá ezek partjaira, és medreire terjed ki. A víz minőségében adott célra történő megőrzését szolgáló tevékenység a vízminőség védelem. Eszközei: a szabályozás, műszaki, jogi, közgazdasági szabályozással igyekszik elérni a vízminőség védelmi célokat. Alapvetően a megelőzést, haváriák elhárítását, vízminőség javítását szolgálják. Ez megvalósítható: regionális, megyei, települési szinteken.

Minőségük alapján négy osztályba sorolják. I.o. tiszta víz, szennyeződésmentes /közművel ivóvíz ellátás/, II.o. kissé szennyezett víz, /kommunális, ipari ellátásra alkalmas, vizsgálat kezelés után/, III.o. szennyezett víz /ipari célra csak előzetes kezelés után alkalmas, mezőgazdasági öntözésre/, IV.o. nagyon szennyezett víz /I-III. osztályba nem sorolható, azokon a területeken nem használható fel/.

Vízminősítési szempontok: • 1./Kémiai és fizikai vízminősítés: • a./ Klasszikus komponensek • -sótartalom, /geológiai tényezőktől függően változik, keménysége a víznek,/ • -oldott oxigén,/a vízben lévő életfolyamatokhoz szükséges, hiánya az élővilág pusztulását okozza, oxigén szükséges a vízbe jutott különféle anyagok lebontásához, oxidáláshoz,/ • -szerves anyag tartalom, /különféle biokémiai anyagok/ • -ammónia, / nitrogén vegyületek közül a fehérje bomlásakor keletkezik, talajvizek nitrát tartalma a legveszélyesebb, csecsemőkre, és rákos megbetegedést okozhat , magas PH érték, • -foszfor vegyületek, /szerves anyag termelést segíti elő, növények elburjánzását, ezáltal a vizek öregedési folyamatát,/

b./ Mikroszennyezők: -szervetlen, /vas, mangán, cink, különösen veszélyes a higany, ólom, a fémek toxikusságát fokozza a víz keménysége, egymást támogató , erősítő hatás,/ -szerves, /kőolaj származékok, kisebb mennyiségben is mérgezők/ -mosószerek, /szintetikus mosószerek a vizek habzását okozzák, káros anyagok/ -növényvédőszerek ,/kemikáliák, táplálékláncba bejutnak, lassú a lebomlása,lassú a lebomlásuk/. c./ Hőmérséklet, radioaktivitás: -évszakonként változik a hőmérséklet, /algásodás, öntisztulást megnehezíti, vizi élőlények anyagcseréje gyorsabb, fokozott az oxigénigény/ -radioaktivitás izotóp laboratóriumok, atomreaktorok jelentenek potenciális veszélyt/

2./ Biológiai vízminősítés a./ sótartalom megváltozik, kémiai módszerekkel mérhető b./algásodás, számát és klorofil tartalmát mérik c./szerves anyagok mennyisége, kémiai módszerrel határozzák meg d./toxicitás, víz mérgező hatása, biológiai tesztekkel vizsgálják meg. 3./ Bakteriológiai vízminősítés A felszíni ivóvizek baktériumokat nem tartalmazhatnak, mert járványokat okozhatnak. Kommunális eredetű szennyvizek a legveszélyesebbek. Pl. Coli baktériumok fekáliával kerülhetnek az ivóvízbe. 4./ Vizek felhasználás szerinti minősítése Közvetlen emberi felhasználásra /fürdés, mosás, főzés/az ún. ivóvíz minőségű víz alkalmas, mely nem tartalmaz olyan vegyületeket, amely következtében egészségkárosodás jöhet létre. /nitrát, szulfát, nehéz fémek,stb./ baktériumokat, /Coli, mikroorganizmusokat, ipari szennyeződéseket/.

Vízszennyezés elleni védekezés 1./ Szennyvíztisztítás: Vízbe jutott szennyeződések részleges, vagy teljes eltávolítása, biológiai, kémiai, mechanikai eljárásokkal. Mechanikai szennyvíztisztítás: un. műtárgyakban megy végbe: szűrőrácsok, durva szűrés, ülepítők, utótisztítás. Biológiai tisztítók: a szerves szennyezéseket, mikroorganizmusokat bontják le. Utótisztítás: /a nitrogént és a foszfort távolítják el/, Fertőtlenítés: /az egészségügyi intézményekből származó szennyvíz fokozott fertőzésveszélyes, ezért klórgázzal, vagy hipoklorit oldattal fertőtlenítik mielőtt a talajba vagy élővízbe kerül – olcsó eljárás. Az ipari szennyvizeket mielőtt a közcsatornába vezetik előtisztítják, majd a tisztított szennyvizet újra felhasználják. A mezőgazdaságban öntözésre használják.

2./Vizminőségi kárelhárítás: • Balesetekből eredő károk: • Olajszennyeződés: gyorsan és minden irányban terjed a víz felszínén olajzárak, olajemelő berendezésekkel kármentesítenek, olajmegkötő anyagok. • Oxigénhiány: váratlanul nagymennyiségű rothadó képes, szerves anyag kerül a vízbe, vagy dús algavegetáció, elhárítása gépi levegőszellőztető. • Megelőzésre kell törekedni a kárelhárítás helyett.

IV. Levegőtisztaság védelem A levegő tisztaság az egészség megőrzése érdekében központi kérdés. A légszennyezés folyamata: -emisszió: levegőbe bocsájtott szennyező anyag mennyisége /értéke kg/óra egység/ -transzmisszió: a levegőbe került szennyező anyagok hígulnak, ülepednek, fizikai és kémiai változásokon mennek át, -imisszió: a környezeti levegőminőség, a szennyező anyagoknak a talaj közeli levegőben kialakult koncentrációja. A levegőt szennyező anyagok: 1./Gáznemű: -szénmonoxid /CO/ :szén,- olaj-,gáztüzelésű rendszerek, gépkocsik, hőerőművek, -kéndioxid /SO2/: cement és mészipar, szén és olaj égésekor, -nitrogéndioxidok /NO2/: energiahordozók, háztartások, ipar, közlekedés, -különböző szénhidrogének: aceton, benzol, -fluór /F2/: szén égésekor, porcelán, műtrágyagyártás.

2./ Szilárd szennyeződések: -aeroszolok: mikrométer nagyságrendűek: különféle hajtógázú, soká ülepednek le, a levegővel elegyednek, -higany: fémfeldolgozó ipar, energiahordozók, -kadmium: ötvözetekkel dolgozó iparok, rézötvözetek, -berrilium: atomerőmű, fémfeldolgozók, -policiklikus szénhidrogén: fűtés, hőerőművek, gépkocsik, növényvédő szerek, -pollen,gomba, spóra,vírus, baktérium melyek belégzésre kerülhetnek. A légszennyező anyagok nem csak az emberre, de a növényvilágra is károsító hatással vannak. Kénsavas eső a növényekre, és a talajra is káros hatással vannak. Szmog létrejötte: füsttel telített köd. Formái: -redukáló típusu :/londoni köd/ főleg télen, magas páratartalom és szélcsend, -oxidáló típusu: /Los-Angeles-i/ autópályákhoz csatlakozik, elősegíti az erős napsugárzás. /A napfény energiájának felhasználásával különböző kémiai reakcióba lépnek egymással a szénhidrogének./ Front: két különböző tulajdonságú légtömeg érintkezési felületén a a levegőtömegek légnyomásának, hőmérsékletének és páratartalmának különbsége.

A környezet egészségkárosító hatásának megelőzése 1./ Az egészségügyi határértékek megalkotása: A környezet egyes elemeinek olyan értékei, amelyek még elviselhetőek a szervezet számára, komfortérzést biztosítanak, és az egészség megtartását. 2./ Műszaki környezetvédelem megalkotása, és gyakorlati megvalósítása: Az ember és az élővilág épségének megvédése, természetvédelem, korszerű ivóvíz ellátás, csatornázás, hulladék elszállításának biztosítása, levegő tisztaságának védelme, rendezett települések, mérgező anyagok kivédése, és eltávolítása. 3./ Az intézkedések végrehajtásának és hatásosságának ellenőrzése: A környezetvédelmi intézkedések végrehajtásának és hatásosságának ellenőrzése részben a Környezetvédelmi Felügyelőség, részben az ANTSZ feladata. Helyszíni szemlékkel, műszeres mérésekkel, a helyszínen vett levegő-, talaj- és vízmintákból ellenőrzik a határértékek betartását.

V. Hulladékok káros hatásai elleni védelem • Hulladékoknak nevezzük mindazon anyagokat, amelyek az emberi tevékenység során keletkeznek, és létrejöttük helyén haszontalanok. Az urbanizáció fokozódása nagy veszély a szennyezésben, mert a talaj öntisztuló képessége kerül veszélybe. • Csoportosításuk: • Települési /lakossági árufogyasztásának mértéke, el nem fogyasztott áru/ • Ipari /iparáganként változóak/ • Mezőgazdasági /növénytermesztés, állattenyésztés hulladékai/ • Speciális /kórházak, fertőzött élelmiszerek, állatok/ • Közlekedés /autógumik, fémhulladékok/ • A nem hasznosítható hulladékot el kell távolítani az ember környezetéből. • /fertőzések, rágcsálók, eső bemossa, éles tárgyak sérülései, bűz, levegőszennyezés, betegségek/.

Hulladékok elhelyezése: • 1./ Rendezett lerakás: területfeltöltés, nyílt szemétlerakás, szeméttelepek létesítése. • 2./ Égetés: hulladék ártalmatlanítása, égetőkben, füstben távozik a környezetből. • 3./ Komposztálás: hulladék szerves anyagai biokémiai folyamatok útján lebomlik. Mikroorganizmusok végzik. • Hulladékok gyűjtése: • tárolókba, kukákba, /szigorú egészségügyi rendszabályok alapján/, • szelektíven, /meghatározott, kijelölt szigetek vannak, ahol be lehet dobni az elkülönített hulladékot/ • veszélyes hulladék: /kijelölt helyeken, meghatározott hulladékot, és kellő körültekintéssel/ • Hulladék okozta kár: • Lehet ökológiai, emberi, elsősorban a kárelhárításra kell törekedni, majd a megelőzésre.

VI. Zaj és rezgésártalmak A zaj kellemetlen érzést vált ki az emberben. A zaj hatására fokozódik az elfáradás, ingerlékeny lesz az illető, vérnyomás emelkedése lesz, szívdobogás jelentkezik. Ez már 30 db hangintenzitásnál bekövetkezik. A zaj nem csak ébrenlét állapotában fejt ki ilyen hatást, hanem éjjel álmában is az embernek. Felületes alvásnál nem tud a szervezet regenerálódni, és ez visszahat a munkavégzésére. Ez már 35-40 db intenzitású zajnál bekövetkezik. A nagyobb erősségű zaj 65 db, befolyásolja a vegetatív idegrendszert. Ennek tünetei: mélységi, látási zavar, bőr és nyálkahártya erei összehúzódnak. 130 db és e feletti zajoknál már a központi idegrendszer is károsodik. A zajártalommal kapcsolatosan fontos az ártalom és a károsodás megelőzése. Védőeszközök használata: hallásvédő, fülvédő, zajos gépek kicserélése, zajvédő falak, technológiai folyamatok megváltoztatása.

Zajok lehetnek: • Üzemi tevékenységből származó, /gépek, berendezések, technológiák/ • Építési munkákból, /lakások hangszigetelése, főútvonal mellett épülnek, építkezések légkalapácsok, daruk, beton bontó gépek / • Közlekedésből /lakások és környékük zajvédelme, növények, zajvédő falak, lakókörnyezetek célszerű kialakítása, repülőgépek/. • Zajok elleni védelem: • Zajforrás felderítése, analízise, • Zaj csökkentése, • Egyéni zajvédelem • Területi funkciók - /éjszakai tilalom a zajos tevékenységekre/ • Örökzöldek telepítése.

Rezgéshullámok elleni védelem: • A rezgéshullámok nem korlátozódnak az érintkezés helyére, hanem szétterjednek az egész testben. A helyileg ható vibráció a csontokra, ízületekre, és az idegrendszerre, szemre van káros hatással. • Különböző gépek működés közben a környező épületekben rezgést keltenek, és nagy távolságra továbbterjednek. • Az épületek rongálódnak pl. a vasbeton födémekben a tapadás megszűnik a vas és a beton között. Kamionok túl közel mennek a házakhoz, vagy autópályák vannak túl közel /zajvédő falak, zöld növények telepítése/. • Csökkentése: • Gépeknek vagy környezetének rezgéseit csökkentik, • Környezet rezgésének kizárása, • Rezgéscsillapítók használata /pld. rugók/ • Szigetelőrétek beépítése . • /Felhasznált irodalom: OMKTI Dr. Dóró Tünde Környezetvédelem/

Köszönöm a figyelmeteket

KÖRNYEZETVÉDELEM