370 likes | 476 Views
A 2014-20 fejlesztési időszak tervezési keretei, tervezett foglalkoztatási és képzési intézkedések Szociális gazdaság és non-profit foglalkoztatási programok támogatása. Foglalkoztatási Programok Főosztály. Uniós szabályozási keretek Hazai tervezési determinációk és keretek
E N D
A 2014-20 fejlesztési időszak tervezési keretei, tervezett foglalkoztatási és képzési intézkedésekSzociális gazdaság és non-profit foglalkoztatási programok támogatása Foglalkoztatási Programok Főosztály
Uniós szabályozási keretek • Hazai tervezési determinációk és keretek • Foglalkoztatási és képzési intézkedések • Szociális gazdaság és nonprofit foglalkoztatási programok támogatása
Európa 2020 stratégia számszerű célkitűzései EU 2020 célkitűzések: • a 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie; • az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani; • energia/klíma: ÜHG gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése; Energiahatékonyság 20%-os növelése; Megújuló energia részarányának 20%-os növelése. • Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, • az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel; • 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát. Hazai célkitűzések a Nemzeti Reform Programban (NRP): • Foglalkoztatási ráta 75% • K+F ráfordítások a GDP 1,8%-ra nőnek • Szegénységben élők száma 500 000 fővel csökken • Korai iskolaelhagyók aránya 10%-ra csökken • 30-34 éves korosztályban a felsőfokú végzettségűek aránya 30,3 • Megújuló energiaforrások aránya 16,4%-ra nő • Energiahatékonyság 10%-kal nő • ÜHG kibocsátás 2005-höz képest legfeljebb 10%-kal nő
Uniós források felhasználási területe: 11 EU 2020 célokból levezethető, uniós jogszabály-tervezetben rögzített tematikus célkitűzés alapján 1. Tematikus célkitűzések: • A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése • Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása • A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása • Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban • Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és –kezelés előmozdítása • A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása
Uniós források felhasználási területe: 11 EU 2020 célokból levezethető, uniós jogszabály-tervezetben rögzített tematikus célkitűzés alapján 2. Tematikus célkitűzések: 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás 11. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás
Tervezési keretek Forráskoncentráció • strukturális alap forrásoknak a KMR-ben 45-50%-át, a többi régióban 20-25%-át „ESZA célokra” kell fordítani • ESZA források min. 20%-át a társadalmi befogadás és a szegénység elleni küzdelem céljára kell fordítani (ESZA, ERFA együtt) • max. 4 beruházási prioritásra kell fordítani az OP ESZA forrásainak 80%-át a KMR esetében, 60%-át a többi régió esetében
2014-20-as fejlesztés időszak hazai céljai átfogó célkitűzés: fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, amely az alábbi specifikus célok: • gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi teljesítményének megerősítése • foglalkoztatás növelése • energia- és erőforrás hatékonyság javítása • társadalmi felzárkóztatás és népesedési kihívások kezelése • gazdasági növekedést segítő helyi térségi fejlesztések megvalósítása
Foglalkoztatáspolitikai intézkedések helye az OP-kban • GINOP 5. prioritás (ESZA) – foglalkoztatási és képzési intézkedések • GINOP 6. prioritás (ERFA) – szociális gazdasághoz kapcsolódó ERFA beruházások • VEKOP 7. prioritás – foglalkoztatási és képzési intézkedések a KMR területén – szűkülő források • TOP – foglalkoztatási paktumok, megyei szintű egyedi beruházásokhoz kapcsolódó támogatás
GINOP prioritások fő beavatkozásai és forrásallokációs arányai 1. KKV versenyképesség és növekedési potenciál fejlesztése (17,5%)* • a magyar gazdaság fenntartható növekedése szempontjából kiemelt jelentőségű ágazatok célzott és fókuszált fejlesztése, versenyképességük fokozása; • a KKV-k üzleti infrastrukturális hátterének fejlesztése; • hálózati gazdaság (pl. vállalati együttműködések, klaszterek, beszállítói hálózatok) fejlesztése; • új munkahelyek teremtését eredményező beruházások támogatása 2. Tudásgazdaság fejlesztése (18%)* • a vállalkozások K+F+I beruházásainak előmozdítása; • stratégiai K+F+I együttműködések és kezdeményezések; • kutatási kiválósági központok, illetve innovációs intézményi kapacitások minőségi fejlesztése 3. Infokommunikációs fejlesztések (9%)* • a versenyképes IKT szektor fejlesztése; • a digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása; • az elektronikus közigazgatás és kiemelt közszolgáltatások infokommunikációs fejlesztései; • az infokommunikációs ismeretek, készségek fejlesztése; • a szélessávú infrastruktúra és hálózatok fejlesztése
4. Innovatív és kreatív szolgáltatások, kiemelt vonzerők, termékek és hálózatok fejlesztése (10%)* • • az innovatív és kreatív turisztikai termékek és szolgáltatások fejlesztése; • • az életminőséget javító, személyre szabott szolgáltatások, termékek fejlesztése; • • kiemelt vonzerők, termékek és a kapcsolódó európai hálózatok fejlesztése; • • versenyképes szakmai és TDM intézményrendszer • 5.Kiemelt növekedési zónák és speciális területek célzott gazdaságfejlesztési programjai (12,5%)* • az országosan kiemelt funkcionális térségek; valamint a speciális térségek (növekedési zónák, gazdaságilag hátrányos helyzetű zónák) és az alternatív és közösségi gazdaság • központi fejlesztéseinek a biztosítása • 6. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése (17,5%)* • • a munkaerő-piaci belépés segítése; • • befogadó munkaerő-piac és a szociális gazdaság ösztönzése; • • a szakképzés és felnőttképzés fejlesztése, a duális képzés elterjesztése; • • a fiatalok munkába állásának segítése • a munkaerő versenyképességének és a vállalatok alkalmazkodóképességének javítása • 7. Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése (14%)* • • pénzügyi közvetítői rendszer fejlesztése; • • KKV-k számára kialakított és az innovációt elősegítő speciális pénzügyi eszközök elérhetővé tétele
III. Foglalkoztatáspolitikai intézkedések a GINOP 5. keretében
GINOP 5. - tematikus célok • A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (8.) • A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (9.) • Beruházások az oktatás, a készségfejlesztés és az egész életen át tartó tanulás terén (10.)
GINOP 5. beruházási prioritások • A munkaerő-piaci belépés segítése (ESZA 3.a/i) • Befogadó munkaerőpiac és a szociális gazdaság ösztönzése (ESZA 3. b/v) • Egész életen át tartó tanulás (ESZA 3.c/iii) • A változásokhoz való alkalmazkodás segítése (ESZA 3.a/v)
1. beruházási prioritás – munkaerő-piaci belépés intézkedések 1.1. A munkanélküliek és inaktívak vállalkozóvá válásának támogatása 1.2. Munkaerő-piaci belépést elősegítő célzott támogatások 1.3. Hátrányos helyzetű munkanélküliek és inaktívak foglalkoztathatóságának javítása 1.4. Ifjúsági garancia 1.5. Munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése
2. beruházási prioritás – befogadó munkaerőpiac és szociális gazdaság ösztönzéseintézkedések 2.1. Társadalmi vállalkozások támogatása, a szociális gazdaság fejlesztése 2.2. Nem állami szervezetek komplex foglalkoztatási programjai
3. beruházási prioritás – Egész életen át tartó tanulás intézkedések 3.1. Kompetencia-fejlesztés és képzés 3.2. A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések és szolgáltatások 3.3. A szakképzés és felnőttképzés fejlesztése, a duális képzés elterjesztése
4. beruházási prioritás – Változásokhoz való alkalmazkodás segítése intézkedések 4.1. Vállalati képzések 4.2. Kulcságazatok képzési programjai 4.3. Munkahelyi rugalmasság elterjesztése 4.4. A jogszerű foglalkoztatás ösztönzése 4.5. Üzleti képességek fejlesztése
IV. Szociális gazdaság és nonprofit foglalkoztatási programok
Szociális gazdaság – fogalom és hazai helyzet • magánjellegű, formális keretek • döntéshozatali szabadsággal és • önkéntes tagsággal rendelkeznek, • nyereség és többlet tagok közötti elosztása nem kapcsolódik közvetlenül a tagok által befektetett tőkéhez, és • minden tag egy szavazattal rendelkezik
2014-2020 között megvalósuló fejlesztések a szociális gazdaságban • A. Társadalmi vállalkozások ösztönzése és támogatása, • B. Tranzit foglalkoztatás a hátrányos helyzetűek számára
Társadalmi vállalkozások • a szociális gazdaság szereplőiként • elsődlegesen valamilyen társadalmi cél • a profit-termelés a társadalmi cél érdekében • piacképes termékek vagy szolgáltatások biztosítása • nyitottan működik és a részvétel elvére épül
Tranzit foglalkoztatási programok • nem állami, non-profit szervezetek • munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű személyek • piacképes szakképzettség megszerzése • gyakorlati munkavégzés • átmeneti foglalkoztatási lehetőséget • nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés
Előzmények - 2010-2013 • A Kormány által 2011-ben jóváhagyott Magyar Munka Terv alapján a szociális gazdaság a hátrányos helyzetűek (pl. tartós-, közfoglalkoztatásból kikerülők-) munkanélküliek számára a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés előtti átmeneti, másodlagos munkaerő-piacon történő elhelyezkedés egyik legfontosabb terepe.
Szociális gazdaság támogatása • 2010-ben az Új Széchenyi Terv egyik pályázati konstrukciója (TÁMOP 2.4.3. B) atipikus foglalkoztatási formák támogatásán keresztül biztosított 2,3 milliárd Ft fejlesztési forrást 57 szociális szövetkezet számára hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatása és taggá válása, önfoglalkoztatása érdekében. • /2013-ben 15 milliárd Ft "Szociális gazdaság fejlesztése"/
TÁMOP 2.4.3. B "Atipikus foglalkoztatás támogatása" című pályázat eredményeinek területi megoszlása, EMIR
Helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások • A nonprofit szektorban működő szervezetek fontos szereplői a foglalkoztatáspolitika alakításának • humán szolgáltatások biztosításával, • alternatív foglalkoztatási kezdeményezések lebonyolítása • munkaerő foglalkoztathatóságának javítása, • másrészt az utóbbi időszakra foglalkoztatási szempontból is jelentős tényezővé váltak a nonprofit szervezetek.
Az alternatív munkaerő-piaci programok (2008) kedvezményezettjei által bevont munkanélküliek célcsoport szerinti érintettsége, NMH
Munkaerő-piaci szolgáltatás érdekében kapacitást bővítő civil szervezetek száma megyénként, EMIR
Javaslatok a végrehajtásra • globális (közvetett) támogatás alkalmazása • folyamatos szakmai támogatás és nyomonkövetés • pénzügyi eszközök és egyszerűsített elszámolási technikák • Társadalmi Vállalkozások • szervezeti forma helyett tevékenység támogatása • társadalmi vállalkozásoknak nyújtott központi támogatási elemek • társadalmi vállalkozási alap a visszatérítendő támogatások biztosítására • társadalmi vállalkozásoknál a fenntarthatóság szempontjának középpontba állítása • Nem állami szervezetek foglalkoztatási programjai: • támogatási feltételek egyszerűsítése • egyszerűsített elszámolási technikák alkalmazása • munkaerő-piaci kereslethez jobban igazodó, eredményes „tranzit” programok • munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó civil szervezetek tevékenységének NFSZ általi koordinációja
Köszönöm figyelmüket! Kapcsolat: agnes.gerzsenyi@ngm.gov.hu www.nth.gov.hu www.kormany.hu