Az operatív programok áttekintő ismertetése

1. Az operatív programok áttekintő ismertetése Dr. Sági Zsolt 2004. február 24. Tempus Közalapítvány Minden jog fenntartva. A Tempus Közalapítvány előzetes, írásbeli engedélye nélkül sem a teljes anyag, sem annak része nem reprodukálható, közölhető, vagy terjeszthető.

2. Az előadás vázlata • Magyarország NFT operatív programok • Pénzügyi keretek • Az OP-k általános jellemzői • Az OP-k stratégiai és szabályozási kontextusa • Az OP-k tartalma (helyzetelemzés, SWOT-elemzés, stratégia, prioritások és intézkedések) • Pályázati kiírások

3. Az NFT célterületei - Operatív Programok • Agrár és Vidékfejlesztési OP, AVOP(FVM) • Humán Erőforrás Fejlesztés OP, HEFOP (FMM) • Gazdasági Versenyképesség OP, GVOP(GKM) • Környezetvédelmi és Infrastruktúra OP, KIOP (GKM) • Regionális Fejlesztés OP, ROP (MeH NTH)

4. A Nemzeti Fejlesztési Terv indikatív pénzügyi táblája(EU tám. + központi társfin.)

5. A Magyarországra jutó támogatások 2004-ben

6. Az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) általános jellemzői • A program továbbviszi a hazai agrártámogatási rendszer előremutató elemeit • Beépíti a Phare és Sapard programok tapasztalatait • Igazodik a Közösségi Agrárpolitika prioritásaihoz, a WTO megállapodásokhoz • Fő forrás az EMOGA Orientációs Szekció, de koherencia a Garancia Részleg céljaival és intézkedéseivel is, halászat esetén a HOPE is forrás • Agrobusiness szemléletet érvényesít, fenntartható ökológiai és társadalmi környezet támogatása • Az AVOP céljai: versenyképes gazdaság, jobb minőségű környezet, kiegyensúlyozott regionális fejlődés • Nemzeti Vidékfejlesztési Terv az EMOGA Garancia Részleg forrásaira

7. Az AVOP jogi keretei • Az EU jogszabályok: • A Tanács 1257/1999 EMOGA orientációs részlegből támogatható vidékfejlesztési intézkedések • 445/2002 EK Rendelet a végrehajtási szabályokról • 1263/1999 Halászati Pénzügyi Orientációs Eszköz (HOPE) a halászati intézkedések támogatása • 1260/1999EK rendelet a Strukturális Alapok általános felhasználásáról • Hazai szabályozás (kormányhatározatok, rendeletek) • Társadalmi partnerség érvényesítése (tudományos, szakmai és civil szervezetek, érdekképviseltek)

8. A mezőgazdaság, élelmiszergazdaság helyzete • A mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozás szerepe a nemzetgazdaságban • Mezőgazdaság: szerepvesztés a GDP, az export, a beruházások és a foglalkoztatási részesedés tekintetében • Az élelmiszeripar átalakulása • Az erdőgazdálkodás helyzete: erdősültség, erdőtulajdon elaprózottsága

9. A „vidéki” Magyarország • Az EU kritériumok alapján Mo. területének 96%-a vidéki, rurális térség, itt él a népesség ¾-e, az alapvetően vidéki területek aránya 62%, népesség 1/3-a él itt • Infrastruktúra egyes elemei fejlettek, mások igen elmaradottak • Termelési infrastruktúra helyzete, szolgáltatások • Demográfiai viszonyok: elvándorlás, elöregedés, roma lakosság felülreprezentáltsága • Aktivitási ráta alacsony, magas munkanélküliség • Kitörési pontok: európai mezőgazdasági modell, tevékenységek diverzifikálása

10. Az agrár- és vidékfejlesztés stratégiája, célkitűzései • A SWOT-analízis főbb megállapításai (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek) • A stratégia alapjai: helyzetelemzés, SWOT, ágazatfejlesztési tv., 1257/1999 EK-rendelet vidékfejlesztési célkitűzései, Vidéki Térségek Európai Chartája, Corki Nyilatkozat elvei • Az AVOP 3 fő célja: • A mg-i termelés és élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása • A mezőgazdaság környezetbarát fejlesztése, a földhasználat racionalizálása • A vidék felzárkóztatásnak elősegítése • Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kísérő intézkedései

11. Az agrár- és vidékfejlesztés stratégiájának prioritásai, intézkedései I. • 1.prioritás A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mg.-ban az AVOP költségvetésének 61%-a • Mg-i beruházások támogatása • Az erdőgazdálkodás korszerűsítése • Az akvakultúra és a halászat modernizálása • Fiatal gazdálkodók induló támogatása • Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása

12. Az agrár- és vidékfejlesztés stratégiájának prioritásai, intézkedései II. • 2.prioritás Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása az AVOP költségvetésének 15,7%-a • A mg-i termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése • 3. prioritás Vidéki térségek fejlesztése • A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése • Mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése • Alapvető szolgáltatások a vidéki vállalkozók és lakosság számára • Falufejlesztés- és felújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése • Leader +

13. A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) általános jellemzői • KIOP két stratégiai összetevője a környezetvédelem és a közlekedés • Környezeti és természeti rendszerek megóvása az életminőség javítása, s egyben a fenntartható gazdasági és szociális fejlődés érdekében • Közlekedési rendszer hatékony működésének megalapozása, a hazai hálózatok összekötése az európai közl.-i folyosókkal • A KIOP tervezésekor figyelembe vették a korábbi hazai programok és előcsatlakozási alapok tapasztalatait • A KIOP az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) pénzeit használja fel • Finanszírozza: • A Kohéziós Alap projektjeit kiegészítő intézkedéseket • levegő- és zajszennyezés felmérését • az árvízvédelmet • a természet megőrzését • a veszélyes hulladék és megújuló energiaforrások hasznosítását • energiahatékonyságot

14. A KIOP a Kohéziós Alap és más OP-k közötti elhatárolás • Kohéziós Alaptól: • Vízvédelemnél 100 ezer fős települések alatt KIOP • Szennyvízkezelés területén 2-50 ezer lakos egyenértékű agglomerációk • Kármentesítés környezet-egészségügyi szempontok szerint • Hulladékgazdálkodás területén: kiemelt hulladékáramokra vonatkozó hulladék-hasznosítók, veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtése és előkezelése, állati hulladék begyűjtő-kezelő hálózat, egészségügyi hulladékok ártalmatlanítása, építési és bontási hulladékok kezelése • Közlekedés területén: elérhetőség javítása autópályákhoz kapcsolódó utak fejlesztése, kerülőutak kiépítése, regionális repülőterek • Regionális Operatív Programtól: • 2000 lakos-egyenérték alatti agglomerációk szennyvízkezelése a ROP-ban • Vízbázis-védelmi kármentesítés önkorm.-i barnamezős beruházásoknál • Kistérségi közlekedésfejlesztés került a ROP-ba

15. A KIOP jogi keretei • EU-s szabályozás • 1260/1999/EK Strukturális Alapok általános rendelet • 1783/1999/EK ERFA rendelet • Hazai jogi és stratégiai dokumentumok • Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008 • Vízgazdálkodás Országos Koncepciója • Vásárhelyi Terv • Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Program • Magyar Közlekedéspolitika 2002-15 • Országos Területrendezési Terv stb. • Társadalmi partnerség érvényesítése (társadalmi, gazdasági, szakmai szervezetek, regionális, helyi szereplők, nagyközönség)

16. A KIOP helyzetértékelés • A környezetvédelem helyzete (kiemelt környezeti szempontok) • Vízkészletek, vízgazdálkodás • Hulladékgazdálkodás • Légszennyezés, zajterhelés • Természetvédelem • Energetika • A közlekedés helyzete (kiemelt közlekedési szempontok) • Közúti infrastruktúra • Vasúti közlekedés • Légi közlekedés • Vízi közlekedés • Logisztikai központok, intermodális forgalom • Korábbi hazai programok és előcsatlakozási alapok tapasztalatai a környezetvédelemben (Nemzeti Phare programok – beruházás, jogharmonizáció, ISPA – beruházások, 1197/1999 Korm.hat. energiatakarékosság, UNDP) • Korábbi hazai programok és előcsatlakozási alapok tapasztalatai a közlekedésben (Phare, ISPA, Csatlakozási Partnerség, ANP, ENFT, Előcsatlakozási Eszközök Koordinációja)

17. A KIOP stratégiája és célkitűzései • A hazai környezetpolitika fő irányai • Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-08 (fő célok, tematikus akció programok, eszközök, társadalmi-gazdasági szempontok, várható konkrét eredmények) • Vásárhelyi-terv és annak továbbfejlesztése • Nemzeti közlekedéspolitika • A közlekedéspolitika céljai és fő területei, • Fő stratégiai irányok 68/1996 OGY. Határozat • Fő irányok prioritásai • A közlekedési módok infrastruktúra fejlesztése • A SWOT-analízis fő megállapításai (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek) • A KIOP célhierarchiája • NFT specifikus célkitűzés – jobb környezet és s régiók kiegyensúlyozottabb fejlődése • NFT prioritás – jobb infrastruktúra és tisztább környezet biztosítása • KIOP általános célkitűzés – környezetbarát fejlesztés elősegítése

18. A KIOP specifikus célkitűzései, prioritásai és intézkedései I. • Specifikus célkitűzések • A környezet állapotának javítása a fenntartható fejlődés elősegítésével a környezet- és természetvédelmi fejlesztések által • Környezetkímélő közlekedési infrastruktúra fejlesztése és az elérhetőségi mutatók javítása • OP prioritások • Környezetvédelem fejlesztése • Közlekedési infrastruktúra fejlesztése • A környezetvédelem fejlesztésének stratégiai irányai • A társadalom és a környezet közötti harmonikus kapcsolat megteremtése, egészséges környezet, szolgáltatások javítása • A fenntartható fejlődés elveinek alkalmazása a természeti erőforrások felhasználásában • A természeti rendszerek és értékek védelme és a biodiverzitás megőrzése • A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének stratégiai irányai • A környezeti szempontok és fenntarthat fejlődés elveinek alkalmazása • Regionális egyenlőtlenségek csökkentése a könnyebb elérhetőség érdekében

19. A KIOP specifikus célkitűzései, prioritásai és intézkedései II. • Környezetvédelmi prioritás • A települési környezetvédelem erősítése (ivóvízminőség javítása, vízbázis kezelése, szennyvízkezelés, -fejlesztés fejlesztése, hulladékgazdálkodás fejlesztése, a levegőszennyezés és zajterhelés mérése) • A környezetbiztonság növelése (a Tisza-völgy árvízkezelése, környezeti kármentesítés) • A természetvédelem erősítése (a természet védelme, NATURA 2000, védett területek és fajok programjainak végrehajtása) • Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése (a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, az energia-hatékonyság növelése • Közlekedési infrastruktúra prioritás • Környezetkímélő közlekedési infrastruktúra fejlesztése (az elkerülő és tehermentesítő utak fejlesztése a településeken áthaladó tranzitforgalom csökkentéséért) • A közlekedési infrastruktúra elérhetőséget javító fejlesztése ( a fő és gyorsforgalmi utak fejlesztése a közlekedési folyosókhoz kapcsolódóan, a regionális repülőterek fejlesztése a belföldi és nemzetközi polgári légiforgalom érdekében

20. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program általános jellemzői • az NFT egyik specifikus célja a gazdasági verseny-képesség növelése, a GVOP pedig elsődlegesen e cél teljesülését segíti elő • a termelőszféra támogatása, a vállalkozások versenyképességének javítása • Stratégiai területek: technológiai fejlesztés és innováció, hálózatépítés és integráció, regionális gazdasági növekedési pólusok, menedzsment • Az OP fejlesztési stratégiái: beruházás-ösztönzés, KKV-stratégia, K+F innovációs stratégia, információs társadalom fejlesztési stratégia • A GVOP forrása az Európai Regionális Fejlesztési Alap

21. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program jogi és stratégiai keretei • EU-s joganyag • 1260/1999 EK-rendelet a Strukturális Alapokról • 1783/1999 EK-rendelet az ERFA-ról • Állami támogatások szabályozása (alapszerződés 87.és 88 cikkely, 994/1998 rendelet) • Magyar szabályozás • Közbeszerzési törvény • Stratégiák • Európai Foglalkoztatási Stratégia • Kisvállalkozások Európai Chartája • Többéves Vállalat- és Vállalkozásfejlesztési Program • Európai Kutatási Térség (6. Keretprogram2002-06) • E-Europe Akcióterv (e-Europe 2005, e-Europe 2003) • Információs Társadalom Stratégia • Mo. középtávú gazdaságpolitikai programja • Mo. középtávú gazdasági programja 2001-04 • Középtávú beruházás-ösztönzési koncepció • Széchenyi terv • Tudomány – és technológiapolitika 2000

22. A GVOP helyzetértékelése és a korábbi programok tapasztalatai • A Széchenyi-terv eredményei: bővítette a gazdaság növekedési képességét, tőkeabszorpciós képességét, nőtt a pályázati szakértelem • A Phare-programok tapasztalatai: ENFT kidolgozás, KKV-fejlesztési Phare-programok, kereskedelem-fejlesztés, külföldi befektetések ösztönzése – éves végrehajtás, folyamatosság hiánya, tervezés megalapozatlan, túlszabályozottság • Helyzetértékelés • Feldolgozóipar (exportorientált feldolgozóipar, a beszállítói kapcsolatok gyengesége, az ipari parkok helyzete, új kihívások) • Kis- és középvállalati szektor (hatékonyság és termelékenység alacsony, fő okok, a vállalatközi kapcsolatok gyengesége • Kutatás-fejlesztés, innováció (ráfordítások, hazai kutatási és kutatói kapacitások, infrastruktúra, kapcsolatrendszer a vállalatokkal • Információs társadalom (Internet, üzleti digitális tartalom, e-közigazgatási szolgáltatások)

23. A GVOP stratégiája és célrendszere • SWOT-analízis (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek) • A GVOP céljai: • A tudásgazdaság, tudásbázis fejlesztése és az innovációs képesség színvonalának emelése • A technológia-intenzív iparágakra és szolgáltatásokra épülő gazdaság kiépítése • A gazdaság duális jellegének oldása a kis- és középvállalatok fejlesztésével • 4 fejlesztési terület (technológiai fejlesztés és innováció, hálózatépítés és integráció, regionális gazdasági növekedési pólusok, vállalati kultúra és menedzsment fejlesztése) • GVOP prioritásai: beruházás-ösztönzés, KKV-k fejlesztése, kutatás-fejlesztés és innováció, információs társadalom- és gazdaságfejlesztés

24. A GVOP intézkedései I. • Beruházás-ösztönzés • A tőkevonzó- és megtartó képesség fejlesztése (elmaradott térségekben minőségi termelő-kapacitások kiépítése, regionális hatáskörű vállalati kp. Kialakítása, integrátor vállalatok, pro-aktív befektetés ösztönzés) • A vállalati szektor innovációs, menedzsment és környezet-védelmi szempontú technológiai korszerűsítése (innovációs-és technológiai transzferközpontok fejlesztése, környezeti szempontú beruházási, eszköz-korszerűsítés, minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerek, klaszterek létrehozásának elősegítése) • Üzleti infrastrukturális feltételek javítása (ipari parkok komplex szolgáltatásfejlesztése, vállalkozások számára logisztikai kapacitásainak megteremtése)

25. A GVOP intézkedései II. • Kis és középvállalkozások fejlesztése • Kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése (vállalkozások modernizációja, technológiai fejlesztése különösen a feldolgozóiparban, csúcstechnológia bevezetése, minőségbiztosítás) • Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése (non-profit szervezetek támogatása KKV-k informálása, KKV-k tanácsadói díjának támogatása) • Az együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban (szolgáltatások és tanácsadás fejlesztése, hálózatépítés, beszállítói tevékenység támogatása)

26. A GVOP intézkedései III. • Kutatás-fejlesztés, innováció • Alkalmazás orientált kooperatív kutatási és technológia-fejlesztési tevékenységek támogatása (kutatások támogatása, ICT-eljárások, biotechnológia, környezetvédelmi technológiák) • Közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyeken a kutatás, a technológiatranszfer és a kooperáció feltételeinek javítása (kutatási infrastruktúra fejlesztése, kooperatív kutatási kapcsolatok és hálózatok fejlesztése) • Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítése (induló mikrovállalkozások innovációs feladatainak támogatása, vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése, KKV-k ösztönzése K+F eredmények adaptálására)

27. A GVOP intézkedései IV. • Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés • e-gazdaság fejlesztése, e-kereskedelem ösztönzése (vállalaton belüli és vállalatközi IT és web megoldások fejlesztése, bevezetése, dinamikus e-kereskedelem megteremtése, e-piacterek, szakmai csoportok kialakítása) • Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése • Az e-közigazgatás fejlesztése (ügyfélbarát e-adminisztrációs szolgáltatás fejlesztése, Internet-portálok, belső információs rendszerek kifejlesztése) • A szélessávú távközlési infrastruktúra bővítése (a modern infrával nem rendelkező települések hálózattal való ellátása)

28. A Regionális Operatív Program általános jellemzői • Az egyetlen területi alapú OP, NUTS II régiókra alapozva – „fából vaskarika”, 7 régió céljainak horizontális bontásban • A hazai területfejlesztési politikára alapul: Országos Területfejlesztési Koncepció, régiók fejlesztési stratégiái • Átfogó célja: a régiók belső erőforrásainak fenntartható hasznosítása és hozzájárulás a területi fejlettségbeli különbségek mérsékléséhez • Két Strukturális Alap finanszírozza az ERFA és az ESZA • 141 Mrd Ft fejlesztés forrás (költségvetés, EU, magán források) • Illeszkedés az ágazati programokhoz – sajátos területfejlesztési intézkedések, tematikus prioritások, helyi, kistérségi hatású projektek, de kevéssé integrált szemlélet • Eltérő adottságokat, és társadalmi-gazdasági igényeket figyelembe véve a helyi erőforrások hatékonyabb kihasználása

29. A Regionális Operatív Program jogi és stratégiai háttere • EU jogszabályok • 1260/1999 EK Rendelet a Strukturális Alapokról • 1783/1999 EK Rendelet az ERFA-ról • 1784/1999 Rendelet az ESZA-ról • Versenypolitika EK szerződés 87. És 88. Cikkely (kivételek de minimis szabály 69/2001 EK rend., KKV-k támogatása 70/2001 EK rend., képzési támogatás 68/2001 EK rend., foglalkoztatási támogatás 2204/2002 Ek Rend.) • Magyar szabályozás • Közbeszerzés • Közösségi politikákkal való összhang (regionális versenyképesség, Európai Foglalkoztatási Stratégia, Társadalmi befogadás, ESZA horizontális témák, településfejlesztés és területi fejlődés - ESDP, környezeti fenntarthatóság, esélyegyenlőség) • Hazai politikákkal való összhang (Gazdaságfejlesztés, turizmuspolitika, foglalkoztatáspolitika, oktatáspolitika, társadalmi beilleszkedés, közlekedéspolitika, környezetvédelmi politika)

30. A Regionális Operatív Program helyzetelemzése • A területi fejlettséget meghatározó tényezők • Demográfia (népességszám, népsűrűség, migráció) • Gazdaság (makrogazdasági mutatók: GDP, jövedelem, külföldi tőkeberuházások, vállalkozási aktivitás, gazdaságszerkezet) • Foglalkoztatás (gazdasági aktivitás, munkanélküliség) • Oktatás (intézményi ellátottság, szegregáció, iskolai végzettség) • Térségi elérhetőség (tömegközlekedés, hálózatok állapota) • Települési életminőség (infrastruktúra, barnamezős területek) • Helyi közigazgatás (önkormányzatok, vagyoni helyzet, feladatok) • A gazdasági-társadalmi fejlettség területi különbségei • A főváros kiugró fejlettsége • Nyugat-keleti megosztottság • A kistérségek helyzete, a településhierarchia szintjeinek különbsége

31. A Regionális Operatív Program céljai, prioritásai • SWOT-elemzés 6 szempontból (területi fejlettség, gazdaság, foglalkoztatás, oktatás-képzés, elérhetőség, környezet-életminőség) • Politikai összefüggés – OTK, NFT • Stratégiai célkitűzés: a régiók belső erőforrásainak fenntartható hasznosítása és hozzájárulás a területi fejlettségbeli különbségek mérsékléséhez • Specifikus célok: • természeti, kulturális értékekben gazdag térségek belső erőforrásokra építő fenntartható fejlesztése • Vonzó települési környezet kialakítása és a gazdasági potenciál fejlesztése, tekintettel a hátrányos helyzetű kistérségekre • A helyi szereplők alkalmazkodó-képességének és együttműködésének erősítése • A ROP prioritásai 2004-06 • A turisztikai potenciál erősítése • Térségi infrastruktúra és a települési környezet fejlesztése • A humán erőforrás fejlesztés regionális dimenziójának erősítése • Technikai segítségnyújtás

32. A Regionális Operatív Program intézkedései I. • I. prioritás A turisztikai potenciál erősítése • I.1. A turisztikai vonzerők fejlesztése • Nemzeti parkok és természetvédelmi területek fejlesztése, világörökségi helyszínek szolgáltatásainak fejlesztése, kastélyok, várak turisztikai funkciókkal való bővítése, múzeumok, műemlékek szolgáltatásainak fejlesztése, aktív turizmus infrastrukturális hátterének fejlesztése • I.2. Turisztikai fogadókészség javítása • Szolgáltatások bővítése, kereskedelmi szálláshelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése

33. A Regionális Operatív Program intézkedései II. • II. prioritás A térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése • II.1. A térségi kapcsolatrendszer fejlesztése • Elérhetőség javítása a hátrányos helyzetű térésgekben, négy- és ötszámjegyű utak fejlesztése, • II.2. Városi területek rehabilitációja • Település-rehabilitációs programok megvalósítása, közterületek rehabilitációja, történelmi és kulturális örökség megőrzése, barnamezős területek rehabilitációja • II.3. Az óvodai és az alappfokú oktatási-nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése • Infrastrukturális fejlesztés a hátrányos helyzetű térségekben, a magas roma lakosságú területeken, sajátos nevelési igényű gyermekek oktatási intézményeinek fejlesztése

34. A Regionális Operatív Program intézkedései III. • III. prioritás A humánerőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése • III.1. A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése • Közigazgatás és területfejlesztés intézményrendszerének modernizálása és kapacitásépítése (RFÜ, kistérségek), civil szervezetek képzése, helyi szereplők együttműködésének támogatása • III.2. A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása • Harmadik szektor és a szociális gazdaság támogatása, személyi szolgáltatások, szabadidős és kulturális tevékenységek támogatása, környezet gondozása • III.3. Felsőfokú oktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése • Felsőfokú intézmények, üzleti és non-profit szféra együttműködése, kompetencia-kurzusok támogatása, kutatási tevékenység támogatása, karrier-központok létrehozása, fiatal diplomások vállalkozásának beindítása • III.4.Régió-specifikus szakmai képzések támogatása • OKJ-s szakképzési és továbbképzési programok megvalósítása a hiányszakmákban és a régiók stratégiája alapján (pl. turisztikai képzések)

35. A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program általános jellemzői • A HEFOP költségvetése 667 Mó Euró (183 Mrd Ft) – legnagyobb OP • Két Strukturális Alap finanszírozza: ESZA 323 Mó, ERFA 177 Mó Euro • Foglalkoztatás, oktatás-képzés, szociális szolgáltatások fejlesztése, egészségügyi ellátórendszer fejlesztése • 3 fő – specifikus - célkitűzés: foglalkoztatás bővítése, munkaerő versenyképességének növelése, társadalmi beilleszkedés elősegítése • A humánerőforrás-fejlesztés egyszerre eszköz és cél – a tudás társadalmának megteremtése • Az Európai Foglalkoztatási Stratégia megvalósításának eszköze • Fontos eredmény a közoktatás és az infrastrukturális beruházások támogathatóságának elérése

36. A HEFOP jogi és stratégiai háttere • EU jogszabályok • 1260/1999 EK Rendelet a Strukturális Alapokról • 1783/1999 EK Rendelet az ERFA-ról • 1784/1999 Rendelet az ESZA-ról • Versenypolitika EK szerződés 87. És 88. Cikkely (kivételek de minimis szabály 69/2001 EK rend., KKV-k támogatása 70/2001 EK rend., képzési támogatás 68/2001 EK rend., foglalkoztatási támogatás 2204/2002 Ek Rend.) • Magyar szabályozás • Közbeszerzés • EU stratégiák • Európai Foglalkoztatási Stratégia • Egész életen át tartó tanulás politikája • Társadalmi beilleszkedés stratégiája • Hazai stratégiák és dokumentumok • Foglalkoztatáspolitikai közös értékelés, Középtávú közoktatási stratégia, a cigányság életkörülményeit és helyzetét javító középtávú intézkedéscsomag, Egészségügyi reform • A program társadalmi egyeztetése

37. A HEFOP helyzetelemzése • Foglalkoztatás • Munkaerő-piaci folyamatok (foglalkoztatási szint, munkanélküliség, inaktivitás, munkaerőhiány, munkavállalási korú népesség összetétele, munkaerő egészségi állapota, foglalkoztatás szerkezete, regionális egyenlőtlenségek) • A foglalkoztatáspolitika intézményi keretei (Állami Foglalkoztatási Szolgálat, Munkaerőpiaci Alap, önkormányzatok) • Aktív munkaerőpiaci eszközök • Munkaerőpiaci kínálat és kereslet alakulása 2000-2006 • Oktatás-képzés • A lakosság képzettségi szintje • Az iskolarendszerű oktatás és képzés (közép- és felsőoktatásban részvevők aránya, a szakképzés fejlődési trendjei, feszültségpontok) • Felnőttképzés (iskolarendszerű képzések, munkaerőpiaci képzések, kapun belüli képzés) • Szegénység és társadalmi kirekesztettség • Az egészségügyi ellátórendszer • Nők és férfiak esélyegyenlősége

38. A HEFOP stratégiája és céljai • SWOT-elemzés • A HEFOP a magasabb szintű foglalkoztatás és humán kapacitások című NFT prioritás végrehajtását szolgálja • A program specifikus céljai tehát a következők: • A foglalkoztatási szint emelése • A munkaerő versenyképességének javítása • A társadalmi beilleszkedés elősegítése • A stratégia meghatározó elemei: • Aktív munkaerőpiaci politikák • Munkaerőhiány leküzdése • A nők munkaerőpiaci részvételének erősítése • Oktatás-képzés rendszerének fejlesztése, a gazdasággal való kapcsolat erősítése • Az egész életen át tartó tanulás stratégiájának érvényesítése • az egészség és a munkavégző-képesség megőrzését és helyreállítását segítő szolgáltatások fejlesztése • az esélyegyenlőség biztosítására az oktatásban és képzésben való részvétel, valamint a segítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében

39. A HEFOP prioritásai és intézkedései

40. A HEFOP intézkedései I. • 1.1. A munkanélküliség megelőzése és kezelése (az Állami Foglalkoztatási Szolgálat képzési/átképzési programjaihoz és a foglalkoztatást elősegítő egyéb aktív munkaerő-piaci szolgáltatásaihoz nyújt támogatást – fiatalok munkaerő-piaci beillesztése, önálló vállalkozás beindításának támogatása, informatikai ismeretek fejlesztése) • 1.2. A Foglalkozási Szolgálat fejlesztése (A munkaközvetítés eredményességének, és hatékonyságának javítása, a szolgálat munkatársainak képzése, a munkaerő-tervezés fejlesztése, a munka- és pályainformációs rendszer fejlesztése) • 1.3. A nők munkaerőpiacra való visszatérésének elősegítése (munkaerőpiaci részvétel támogatása, önfoglalkozóvá válás támogatása, gondozási szolgáltatások biztosítása)

41. A HEFOP intézkedései II. • 2.1. Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben • az iskolai kudarc megelőzése, és a lemorzsolódás csökkentése; integrációs oktatási módszerek bevezetésével javítani a hátrányos helyzetű – különösen a roma és a sajátos nevelési igényű gyermekek – munkaerő-piaci érvényesülését és társadalmi integrációját • 2.2. A társadalmi beilleszkedést elősegítő programok és szolgáltatások támogatása • a társadalmi kohézió erősítését és a hátrányos helyzetű csoportok beilleszkedését, foglalkoztathatósági esélyeinek növelését a nem állami szervezetek és az önkéntes segítők bevonásával • 2.3. Hátrányos helyzetű emberek foglalkoztathatóságának javítása • Az eredményes munkaerő-piaci beilleszkedés segítéséhez a foglalkoztathatóság javítását meg kell előznie, vagy ki kell egészítenie a képezhetőség javítására irányuló szolgáltatásoknak és az egyéni adottságokhoz igazodó, támogató szolgáltatásoknak.

42. A HEFOP intézkedései III. • 3.1. Készségek és képességek fejlesztése, az oktatási rendszer korszerűsítése • Készség-, képességfejlesztés az Intézményi együttműködésen alapuló • Pályaorientációs és pályaválasztási rendsz. • Információs technológiák és készségek • Idegennyelvi kommunikációs készségek • Minőségbiztosítási rendszerek • Horizontális szempont: pedagógusképzés • 3.2. A szakképzési tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése • Az első komponens támogatja az OKJ felülvizsgálatát, amely megteremti az egész életen át tartó tanulás rugalmas és alkalmazkodni képes kereteit. • A második komponens a szakképzési rendszer szétaprózott struktúrájának felszámolását célozza. Cél a szakképzési kínálat megfelelő koordinációjának biztosítása regionális és helyi szinten 16 integrált szakképző központ létrehozásával. • 3.3. A felsőoktatás képzési rendszerének szerkezeti és tartalmi fejlesztése • Bachelor-programok indítása, diplomások átképzése, minőségbiztosítási rendszerek támogatása

43. A HEFOP intézkedései IV. • 3.4. Munkahelyteremtéshez és a vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó képzések • egy adott térség gazdaságfejlesztésének elősegítése, a helyi munkaerő-kínálat és -kereslet összehangolásával, • a vállalkozások alkalmazkodó-képességének fejlesztése. • 3.5. A felnőttképzés rendszerének fejlesztése • a munkavállalók alkalmazkodóképességének, a nem-foglalkoztatottak elhelyezkedésének segítése; • a társadalmi esélyegyenlőtlenségek felszámolása, • a tudásszinthez, készségekhez, életkorhoz, egyéb adottságokhoz igazodó ismeretszerzés lehetőségeinek biztosítása. • 4.1. Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése • Az intézkedés az oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztését célozza. Az intézkedés a középfokú (térségi integrált szakképző központok: ISCED 2, 3, 4, 5 szint) és a felsőoktatási intézményekre (ISCED 5 szint) fókuszál. • 4.2. A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése • a munkaerő-piaci reintegrációt vagy a munkavállalást támogató szociális szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése • a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása

44. A HEFOP intézkedései V. • 4.3. Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban • Az intézkedés a munkaképességet javító új, komplex rehabilitációs központok és ápolási osztályok infrastrukturális és eszközfeltételeit teremti meg. • 4.4. Egészségügyi IT-fejlesztés az elmaradott régiókban • a területi optimalizáció megteremtésére fókuszál a beteg-utak és a ráfordítás követhetővé, transzparenssé tételével és csökkentése céljából • E-egészségügyi fejlesztési projekteket támogat, azaz olyan Internet alapú, biztonságos kommunikációs szolgáltatásokat

45. Elérhetőség • Elérhetőség: • zsolt.sagi@om.hu • OM EU Támogatások Osztálya • Információk: • www.nfh.hu Köszönöm a figyelmüket!