A diasort hatályosította: Prof. Dr. Lentner Csaba 2014. Augusztus 15.

1. KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI IGAZGATÁS A diasort hatályosította: Prof. Dr. Lentner Csaba 2014. Augusztus 15.

2. A konzultáció tematikája A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig Az állampénzügyek intézményei és gyakorlata A pénzügyi intézményrendszer és a pénz- és tőkepiac Költségvetési és pénzügyi rendszerünk nemzetközi kapcsolódásai, és új, unortodox dimenziói

3. 1. FejezetA magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig

4. A hallgató szerezzen ismereteket: a pénzügyi kultúránk kialakulásáról, a pénz gazdaságszervező szerepéről, a pénzügyi és költségvetési igazgatás rendeltetéséről A pénzügyi kormányzás regnáló, magyar modelljéről Az 1. fejezet célkitűzései

5. A modern pénzgazdálkodás történelmi előzményei, a pénz funkciói Árupénz Arany + pénzhelyettesítők Modern pénz = hitelpénz • Pénzfunkciók: • értékmérés, • forgalmi eszköz, • fizetési eszköz, • felhalmozási (megtakarítási, kincsképző) eszköz

6. Pénzügyi kultúránk előzményei: a piacgazdaság globalizációs törekvései, az Osztrák-Magyar Monarchia hatása, a két világháború utáni pénzügyi modernizációs folyamat A tervgazdaságtól a modern piacgazdaságig: a pénzkultúra változásának folyamata, átalakulása A pénzügyi közigazgatás intézményeinek formálódása a rendszerváltozás folyamatában Pénzügyi és költségvetési igazgatásunk európai uniós összefüggései Pénzügyi kultúránk eredete

7. A pénzügyi és költségvetési igazgatás fogalma Fogalma: államháztartási mechanizmusok, továbbá a kereskedelmi bankok, vállalkozások szabályozását és ellenőrzését az Országgyűlés, a kormány és a jegybanki hatóság részéről. A pénzügyi igazgatás kihat az államháztartás forrásfeltöltésére, továbbá a vállalkozások, bankok, háztartások működésére. Rendeltetése: az állami gazdaságpolitika (elsősorban a fiskális politika, monetáris politika) céljai megvalósításának elősegítése, a jogszabályokban meghatározott eszközrendszer működtetése. Területei: közpénzügyek és magánpénzügyek

8. 2. FejezetAz állampénzügyek intézményei és gyakorlata

9. A hallgató szerezzen ismereteket az államháztartás rendszeréről, a központi költségvetésről szóló törvény előkészítéséről, elfogadásáról és végrehajtásáról, a gazdasági stabilitás és a költségvetési fenntarthatóság követelményeiről, a nemzeti vagyon kezeléséről a költségvetési és pénzügyi folyamatok ellenőrzéséről A 2. fejezet célkitűzései

10. Az államháztartás fogalmaés rendszere Közpénzügyi politika (átfogóbb kategória) Államháztartás (technikai képződmény) Az állam és a helyi önkormányzatok közfeladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere- Az államháztartás törvényben meghatározott alapegységei az államháztartás alrendszerei.

11. Az államháztartás rendszere Az államháztartás rendszere

12. Az államháztartás alrendszereinek költségvetése jogszabályban meghatározott, olyan pénzügyi terv (formailag: szerkezeti rend),amely a költségvetési évre vonatkozóan a közfeladatok ellátásáhozszükséges teljesítendő bevételeketés a teljesíthető kiadásokat előirányzatonkéntteljes körűen tartalmazza. A költségvetés fogalma, költségvetési alapelvek

13. Átfogóbb költségvetési alapelvek: egységesség, teljesség, valódiság, rendszeresség, részletesség. A költségvetés fogalma, költségvetési alapelvek

14. Közgazdasági természetük szerint (folyó- és tőkebevételek) és jogi jellegük szerint (közhatalmi és magánjogi bevételek): A központi költségvetés bevételei

15. A központi költségvetés bevételei • Garanciális szabályok: • megállapítani törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet • kihirdetés és hatálybalépés között legalább 30 napnak el kell telnie

16. Adminisztratív besorolás (szerkezeti rend szerint) Fejezet Cím Alcím Jogcímcsoport Jogcím Előirányzat-csoport Kiemelt előirányzat A központi költségvetés kiadásai

17. Funkcionális osztályozás (COFOG) állami működési funkciók, jóléti funkciók, gazdasági funkciók, államadósság-kezelés A központi költségvetés kiadásai

18. Közgazdasági osztályozás: folyó kiadások és támogatások, tőkejellegű kiadások és támogatások, kölcsönök A központi költségvetés kiadásai

19. Prognózis az államháztartásért felelős miniszter terjeszti a Kormány elé a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait tartalmazza központi költségvetés bevételei, kiadásai és egyenlege a költségvetési évet követő 3 évre vonatkozó makrogazdasági prognózis fő mutatók: GDP, infláció, folyó fizetési mérleg A költségvetési tervezés

20. Tervezési körirat az államháztartásért felelős miniszter adja ki fő makrogazdasági paramétereket tartalmazza intézményekben tervezhető létszám, és béralakulás, dologi költségek alakulása A költségvetési tervezés

21. Tervezési módszerek Finanszírozás tárgya szerint (vagyis mire irányul a finanszírozás): intézmény-finanszírozás, feladatfinanszírozás, költség-finanszírozás A tervezés technikája szerint:bázisalapú tervezés, nullabázisú tervezés, programtervezés, normatív tervezés A költségvetési tervezés

22. Az állampénzügyeket lebonyolító pénzügyi és költségvetési igazgatási szerveket aszerint csoportosítjuk, hogy azok - az államháztartási-költségvetési rendszer működtetésével (pl. Kormány, fejezetet irányító szerv vezetője, kincstár, ÁKK Zrt.), - a közbevételek igazgatásával (pl. NAV), - a közvagyonnal való gazdálkodással (pl. MNV Zrt.), vagy - az államháztartási-költségvetési gazdálkodás ellenőrzésével (pl. ÁSZ, KEHI) összefüggő feladatokat és hatásköröket látnak el. A központi költségvetésről szóló törvény végrehajtása

23. Az államháztartási-költségvetési rendszer működtetésével foglalkozó igazgatási szervek 1. A Kormány A fejezetet irányító szerv vezetője • számára az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvénnyel jelöli ki a költségvetési gazdálkodás határait, • rendelkezik a rendkívül kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékkal, • megállapítja a kincstári költségvetés és az elemi költségvetést, • rendeletben szabályozza a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását, • jogosult előirányzatokat átcsoportosítani, • a gazdálkodásról éves beszámolót, az előirányzat-maraványról elszámolást készít. • előirányzatokat zárolhat, csökkenthet, törölhet, • fejezetek között előirányzatok átcsoportosíthat, • elemi csapás esetén az Áht.-tól eltérhet.

24. A kincstár Az ÁKK Zrt. Az államháztartási-költségvetési rendszer működtetésével foglalkozó igazgatási szervek 2.A kincstári rend Egyszemélyes, az állam tulajdonában álló részvénytársaság, amelynek részvényei névre szólóak és forgalomképtelenek. Az alapítói és tulajdonosi jogokat az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja. Az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatal. Területi alapon szerveződik. Az államháztartásért felelős miniszter által kinevezett elnök vezeti. Az államháztartás központi alrendszere finanszírozási igényének teljesítése és meghatározott adósságot keletkeztető ügylet kezelése • Fő feladata

25. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervei A társadalombiztosítás a társadalom közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere, amely biztosítási és szolidaritási elvek alapján működik. Főbb bevételek: munkaadók és munkavállalók által fizetett járulékok és hozzájárulások. Két ága: Egészségbiztosítási alap Országos Egészségbiztosítási Pénztár kiadások: pénzbeli és természetbeli ellátások Nyugdíjbiztosítási alap Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság kiadások: nyugdíjak döntő többsége Az államháztartási-költségvetési rendszer működtetésével foglalkozó igazgatási szervek 3.

26. Adóhatóság a NAV adóztatási szerve, mint állami adóhatóság, a NAV vámszerve, mint vámhatóság és a települési önkormányzat jegyzője, mint önkormányzati adóhatóság. A közbevételek igazgatásával foglalkozó igazgatási szerv 1.

27. A NAV általános hatáskörű állami adó- és vámhatóság, a miniszterelnök által kijelölt miniszter felügyelete alatt álló, államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal, élén a miniszter javaslatára a miniszterelnök által határozatlan időtartamra kinevezett elnök áll, jár el a klasszikus adóhatósági ügyekben, bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatokat végez, hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni. A közbevételek igazgatásával foglalkozó igazgatási szerv 2.

28. ÁllamiSzámvevőszék Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Az államháztartási-költségvetési gazdálkodás ellenőrzésével foglalkozó igazgatási szervek az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely független a Kormánytól a függetlenség biztosítékai a jogállás, a költségvetési gazdálkodás és a vezető tekintetében állnak fenn a Kormány költségvetési ellenőrzési szerve rendeltetése jogállása a Miniszterelnökségen működő jogi ügyekért felelős államtitkár irányítása alatt működő központi hivatal az Országgyűlés által 12 évre választott elnök, aki újraválasztható és akit mentelmi jog illet meg, személyére szigorú összeférhetetlenségi szabály vonatkozik vezetője az államtitkár javaslatára a miniszterelnök által kinevezett elnök ellenőrzési hatásköre nem terjed ki a központi költségvetésről szóló törvény alkotmányos fejezeteibe sorolt költségvetési szervek és a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzésére vizsgálati jogkör az államháztartás egészét jogosult vizsgálni, ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi

29. Elsődleges egyenleg (nem tartalmaz sem privatizációs bevételt, sem kamat-egyenleget), illetve teljes egyenleg Nemzetközi számviteli standardok: GFS-egyenleg: pénzforgalmi elven (még tartalmazza a privatizációs bevételeket) GFS-egyenleg privatizációs bevételek nélkül Az államháztartás ESA 95 szerinti egyenlege Az államháztartás egyenlege

30. Korábban, illetve újfent ajánlott: kedvezményes jegybanki hitelekkel (deficitfinanszírozás– lejáró államadósság tételek) piaci módon a belföldi pénzpiacokról: államkötvények, kincstárjegyek kibocsátással, illetve külföldi pénzpiacokról MNB szerepe a külföldi hitelfelvételben az 1990-es évek derekáig; majd: ÁKK Zrt. létrehozása Az államháztartási hiányfinanszírozása

31. A takarékos állami gazdálkodás eszközei Az államadósság-csökkentését szolgáló eszközök A költségvetési gazdálkodással összefüggő eszközök Egyéb eszközök

32. Az államadósság-csökkentését szolgáló követelmények az államadósság tervezett mértékét a központi költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni úgy, hogy annak a GDP-hez viszonyított aránya csökkenjen ha ennek elérése a költségvetési év folyamán veszélybe kerül, a központi költségvetésről szóló törvényt módosítani kell kivétel az adósság-szabály alól: különleges jogrend és a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése A GAZDASÁGI STABILITÁS ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI FENNTARTHATÓSÁG GARANCIÁI

33. A GAZDASÁGI STABILITÁS ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI FENNTARTHATÓSÁG GARANCIÁI A költségvetési gazdálkodással összefüggő garanciákaz államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodást kötelesek folytatni,a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet és a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletének hozzájáruláshoz a kormány (kormányhivatal) engedélye szükséges

34. A GAZDASÁGI STABILITÁS ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI FENNTARTHATÓSÁG GARANCIÁI Egyéb eszközökKöltségvetési Tanács költségvetési felügyelő, költségvetési főfelügyelőkincstári biztosönkormányzati biztos

35. Az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét a központi költségvetésről szóló törvény megalapozottságának vizsgálatával támogató szerv. Feladata: a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében és az államadósság mértékére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésében való részvétel. A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat zárószavazására csak akkor kerülhet sor, ha a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulását a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat elfogadásához megadta. Tagjai: a Költségvetési Tanács elnöke, akit a köztársasági elnök hat évre nevez ki, az MNB elnöke és az ÁSZ elnöke. A Költségvetési Tanács

36. költségvetési felügyelő önkormányzati biztos A költségvetési felügyelő, a kincstári biztos feladatai a takarékos, hatékony költségvetési gazdálkodás segítése, a költségvetési gazdálkodási folyamatok költségvetési ellenőrzése és a pazarló, megalapozatlan, fedezet hiányában történő kifizetések megakadályozása • a Kormány irányítása alá tartozó fejezetnek a fejezetet irányító szervéhez és a fejezethez tartozó költségvetési szervekhez rendelhető ki • nincs tartalmi feltétel • Az államháztartásért felelős miniszter rendeli ki kirendelés feltételei • az államháztartás helyi alrendszerébe tartozó költségvetési szervhez rendelhető ki • két konjunktív tartalmi feltétel (meghatározott időn túli és mértékű tartozásállomány) • Az irányító szerv rendeli ki a már bekövetkezett fizetésképtelenség következményeinek enyhítésére vonatkozó és további mélyülését megakadályozó feladatot lát el Tevékenységé-nek jellege reparatív jellegű jogosítványai javaslattételi, véleményezési erős jogosítványok a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében

37. Az állam és a helyi önkormányzat vagyona nemzeti vagyon. Állami vagyon az állami tulajdonban lévő dolog (természeti erőforrás, mindazon vagyon, amely vonatkozásában törvény az állam kizárólagos tulajdonjogát nevesíti), az állami tulajdonban lévő, tagsági viszonyt megtestesítő értékpapír és az államot megillető egyéb társasági részesedés, az államot megillető olyan immateriális, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít, az állam tulajdonában lévő pénzügyi eszközök. A nemzeti vagyon fogalma

38. Nemzeti vagyont elidegeníteni versenyeztetés útján, a vagyontárgy jellegétől függően közvetlenül vagy közvetetten lehet. Az állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházására törvényben meghatározott esetekben (pl. nemzetközi kötelezettség teljesítése, katasztrófa megelőzése, elhárítása vagy enyhítése, helyi önkormányzat vagy más szervezet javára közfeladat ellátásának elősegítése céljából) van lehetőség. Ingyenes átruházásról a Kormány dönt, 15 évig elidegenítési és terhelési tilalom. A nemzeti vagyon elidegenítése

39. A vagyonkezelő felelős a rábízott vagyonért, de a tulajdonosi jogok gyakorlásában korlátozott, a vagyonkezelő a rábízott vagyont vagy maga kezeli vagy másnak használatra átengedi, meghatározott értékhatárt elérő nemzeti vagyon egyéb módon történő hasznosítása vagy tulajdonjogának átruházása csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő természetes személy vagy átlátható szervezet részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával kerülhet sor, A vagyongazdálkodás szabályai 1.

40. A vagyongazdálkodás szabályai 1. a nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására csak törvényben meghatározott esetben és módon van lehetőség, Az állam elsősorban a nemzeti vagyont gyarapítja, nem pedig eladja,Az állami vagyont az MNV Zrt. tartja nyilván,az államháztartási vagyonnal való gazdálkodást az Országgyűlés az Állami Számvevőszék útján ellenőrzi.

41. 3. FejezetA pénzügyi intézményrendszer és a pénz- és tőkepiac

42. A hallgató szerezzen ismereteket a pénzügyi rendszerek alaprendeltetéseiről és típusairól, a magyar pénzügyi piac intézményeiről, a magánpénzügyek pénzügyi felügyeletét ellátó szervezetről és az ügyfélvédelmet szolgáló pénzalapokról a monetáris politikáról és annak eszközeiről A 3. fejezet célkitűzései

43. Alapfogalmak: pénzügyi rendszer pénzügyi piac (pénzpiac, tőkepiac, értékpapírpiac) közvetlen és közvetett (monetáris és nem monetáris közvetítők útján történő) finanszírozás univerzális és szakosított hitelintézet tőzsde Új intézmények: a nem pénzügyi intézmények pénzügyi piaci aktivitása A pénzügyi intézményrendszer alapfogalmai

44. A közvetlen tőkeáramlás Pénz Pénz Megtakarítók Értékpapírpiac Tőzsde Megtakarítások végső felhasználói Elsődleges papír Elsődleges papír A közvetett tőkeáramlás Pénz Kereskedelmi bankok Pénz Befektetési bankok Közvetett papír Elsődleges papír Lízingtársaságok Befektetési alapok Biztosítótársaságok Nyugdíjalapok

45. A pénzügyi piac intézményei

46. A Hpt. alapján pénzügyi intézmény a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás. A pénzügyi intézmények hitelintézet pénzügyi vállalkozás • betétet gyűjt vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól • hitelt és pénzkölcsönt nyújt • egy vagy több pénzügyi szolgáltatást nyújt, illetve fizetési rendszer működtetését végzi a következők kivételével: • betét vagy más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása • pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása • Elektronikus pénz kibocsátása • pénzváltás • hitelt és pénzkölcsönt nyújt

47. A tőzsde nyilvános, koncentrált és szervezett piac, amely a tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz, deviza és áru szervezett, szabványosított kereskedését üzletszerűen bonyolítja le. A tőzsde jogi személy, alapításához az PSZÁF engedélye szükséges. A tőzsdei és a tőzsdén kívüli (OTC-piaci) elszámolásokat a Tpt. és a Hpt. alapján elszámolóházként működő KELER végzi. A tőzsde

48. A pénzügyi piacok felügyelete Információs aszimmetria közvetett (megelőző jellegű) védelem: közvetlen (reparatív jellegű) védelem kártérítést teljesítő pénzalapok jogi szabályozás + Felügyelet

49. OBA Az ügyfélvédelmet szolgáló pénzalapok • jogállása: jogi személy • kötelező csatlakozás • bevételei, gazdálkodása • feladatai: legfontosabb a betétek befagyását követően aktuálissá váló betétes-kártalanítás • kártalanítás szabályai: • befagyott betét tőke- és kamatösszege • személyenként és hitelintézetenként összevontan • legfeljebb százezer euró összeghatárig • kizáró okok • jogi szabályozás: Hpt.

50. Az ügyfélvédelmet szolgáló pénzalapok BEVA • jogállása: jogi személy • kötelező tagság • bevételei, gazdálkodása • feladatai: legfontosabb a befektetőkkel szembeni kártalanítás • kártalanítás szabályai: • személyenként és BEVA-tagonként összevontan • legfeljebb húszezer euró összeghatárig • akkor, ha a bíróság a BEVA valamely tagjának a felszámolását rendelte el • kizáró okok • jogi szabályozás: Tpt.