110 likes | 236 Views
Őshaza itt-ott, őshaza mindenütt. „Elek Űr-ős első térésekor a kárpáti magyar fajt hozta, űrhajója Erdélyben, Gyulafehérvár térségében ért földet…”. Őshazák. Mint a rokonság: 1. nyelvi 2. kulturális 3. genetikai. Nyelvi őshazák. 1. magyar 2. ugor 3. finnugor 4. uráli
E N D
Őshaza itt-ott, őshaza mindenütt „Elek Űr-ős első térésekor a kárpáti magyar fajt hozta, űrhajója Erdélyben, Gyulafehérvár térségében ért földet…”
Őshazák • Mint a rokonság: • 1. nyelvi • 2. kulturális • 3. genetikai
Nyelvi őshazák • 1. magyar • 2. ugor • 3. finnugor • 4. uráli • 5.urálaltaji • 6. uráli indoeurópai • 7. urálialtajiindoeurópai
WiedemannCastrén: urálaltaji őshaza Ázsia szívében (1830-as, 40-es évek) urálifinnugor nyelvi őshazák/1.
Köppen: finnugorindoeurópai őshaza a Volga és a Káma találkozásánál(nyelvészeti paleontológia, 1880-as évek) urálifinnugor nyelvi őshazák/2.
Nyelvészeti paleontológia • A nyelvészeti paleontológia a rokon nyelvek közös eredetű növény- és állatneveit használja fel az őshaza területének meghatározására. • A gondolatmenet röviden: • Ha az uráli nyelvcsalád nyelveiben ugyanannak az állatnak vagy növénynek az elnevezése közös eredetű (az uráli alapnyelvre visszavezethető), akkor feltételezhető, hogy az ősnépesség azon a területen élt, ahol az az állat vagy növény őshonos. • Na és az éghajlatváltozások?
László Gyula: finnugor őshaza a Baltikumtól az Oka folyóig(nyelvészeti paleontológia+pollenanalízis, 1960-as évek) urálifinnugor nyelvi őshazák/3.
Pollenanalízis palynológia • A palynológiaa spórákkal és virágporokkal foglalkozó tudományág. • Pollen= virágpor • Minden növény virágpora egyedi jellegű. Mocsári üledékekből megállapítható, hogyan változott egy terület éghajlata: az egymásra rakódott üledékrétegekben más-más növények virágporai találhatók meg.
Hajdú Péter: Urálnyugat-szibériai őshaza(nyelvészeti paleontológia+pollenanalízis, 1960-as évek) urálifinnugor nyelvi őshazák/3.
Nyelvi őshaza: mikor? • A történeti nyelvészet a rokon nyelvekből következtet az ősi alapnyelvre. • Nyelvészeti adatokból nem lehet megállapítani, hogy az alapnyelv egyes nyelvi jelenségei mikor keletkeztek: az alapnyelv fennállásának elején, közepén vagy végén. Annyi azonban bizonyos, hogy a rekonstruált nyelvi jelenségek az alapnyelv felbomlásának idején léteztek. • A nyelvészeti paleontológia alkalmazásával rekonstruált őshaza tehát bizonyosan csak az alapnyelv felbomlásának idején létezhetett. Korábbi időkről a nylevi adatok nem tájékoztatnak.
Őstörténet-kutatás régészeti-antropológiai alapon.A finnugorok és szamojédok által lakott területekbenépesülése a jégkorszak után