1 / 28

Pécs, 2004. május 29.

Pécs, 2004. május 29. Mozgás-és táncterápia. „ … az ember nem a szavaival s az agyával próbálgatja, hogy valakihez mennyire kerüljön közel, hanem csakis a teste mozdulataival: Önmaga és a másik majd’ minden porcikájának majd’ minden kérdése és válasza révén.

inoke
Download Presentation

Pécs, 2004. május 29.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Pécs, 2004. május 29. Mozgás-és táncterápia

  2. „ … az ember nem a szavaival s az agyával próbálgatja, hogy valakihez mennyire kerüljön közel, hanem csakis a teste mozdulataival: Önmaga és a másik majd’ minden porcikájának majd’ minden kérdése és válasza révén. • … Úgy képzelem, hogy az emberek valamikor sokkal több érintéssel élhettek, mint manapság, • … a másikat megérinteni csak akkor juthat eszünkbe, ha az gyerek, ápolni való öreg – vagy a szerelmesünk…” Závada Pál: Jadviga párnája

  3. ”Az improvizáció azt jelenti….. a színészt újra és újra elvigye személyisége határaihoz, addig a pontig, amikor az újonnan megtalált igazság helyére egyébként a hazugságot helyettesítené be ….. a gyakorlatok célja: egyszerűsítés, majd visszatérés; szűkítsük le a területet egészen addig, amíg el nem érünk ahhoz a ponthoz, ahol a hazugság megszületik: feltárjuk, és nyakon csípjük. Ha a színész megtalálja és megérti ezt a pillanatot, akkor talán mélyebb, alkotóbb impulzusokra is érzékeny lesz.” Peter Brook

  4. „A lelki aktust nem illusztrálni kell, hanem megcselekedni.” „A színész akkor nő fel hivatása lényegéhez, amikor átlépi a mindennapi beidegződések korlátait, amikor az őszinteség, önfeltárás, kinyitás, önátadás aktusát hajtja végre - az őszinteség e szélsőséges aktusa magában az élő szervezetben, az impulzusokban a lélegzetben, a gondolat és a vér ritmusában ölt alakot, amikor rendezett és ezáltal tudatos lesz, nem forgácsolódik szét a formák káoszában és anarchiájában, ez az aktus (színház) teljes, akkor nem vak erőktől véd meg bennünket, hanem lehetővé teszi hogy a magunk teljességében reagáljunk, hogy teljesen önmagunk legyünk vagyis legyünk, kezdjünk el létezni.” Jerzy Grotovski

  5. TERMÉSZETTUDOMÁNY MŰVÉSZET LÉLEKTAN

  6. Az Amerikai Táncterápiás Egyesület (American Dance Therapy Association, ADTA) definíciója: „a mozgás és tánc pszichoterápiás alkalmazása az egyén érzelmi, kognitív és testi integrációját segíti”

  7. A modern tánc kezdete és hozzájárulása a táncterápia kialakulásához Isadora Duncan Denishawn-tánciskola: USA, 20-as évek Martha Graham, Marian Chace. Mary Wigman (1886-1973)  Dienes Valéria (1879-1979): a 20-as évek Bergson filozófiája , matematika Raymond Duncan: ókori görög mozdulatvilág saját rendszere: orkesztika (geometrikus testmodell)

  8. XIX. szd.vége-XX. szd. eleje: • szellemi áramlatok, lélektani iskolák, antropológia • Pszichoanalízis, humanisztikus irányzatok: • S. Freud a pszichoanalízis megalkotója; tudattalan • C. G. Jung szimbólumok, archetipusok, kollektív tudattalan • W. Reich nemverbális kommunikáció jelentősége, izomtónus • mint lelki feszültség hordozója • Adlerindividuálpszichológia (libidinális, agresszív • késztetések jelentősége) • P. Schilder body image ("test emlékezik") • Sullivan interperszonális pszichológia

  9. Marian Chace Mary Whitehouse Franciska Boas Elaine Siegel Zoe Avstreih Janet Adler Joan Chodorow Erma Dosamantes - Alperson Penny Lewis

  10. Mozgásanalízis: Rudolf Laban Judith Kestenberg

  11. TÁRGYKAPCSOLATELMÉLETEK ÚJ SZELFELMÉLETEK (kognitív pszichológia eredményeinek beépítése) IDEGTUDOMÁNYOK (mozgás, érzékelés, vegetatív funkciók agyféltekék különbözősége KÖTŐDÉSELMÉLETEK memóriakutatások, térészlelés, térélmény) FORRÁSOK TESTTUDATI RENDSZEREK 20. SZÁZADI KÍSÉRLETI (modern, posztmodern táncok, SZÍNHÁZI ALKOTÓ thai-chi, jóga,MŰHELYEK body-mind-centering, stb.)

  12. PSZICHOANALITIKUS ÉS TÁRGYKAPCSOLATELMÉLETEK FERENCZI S. viszontáttétel jelentősége, traumaelmélet; BÁLINT M. őstörés-, konfliktus-, és az alkotás területe, regresszió új megközelítése, újrakezdés M. MAHLER individuáció elmélete, szeparáció folyamatának részletesleírása; D. WINNICOTT elég jó anya, anyai tükrözés, holding, átmeneti jelenségek(átmeneti tárgy, átmeneti, „mintha” tér, kreativitás; W. BION konténer funkció (tartalmazás képessége)

  13. KÖTŐDÉS-, ÉS ÚJ SZELFPSZICHOLÓGIAI ELMÉLETEK, CSECSEMŐKUTATÁSOK kötődés viselkedés BOWLBY kötődési típusok AINSWORTH kötődés mentalizációs készség szelfejlődés szülői jelzett érzelemtükrözés másodlagos reprezentáció építése: érzelemreguláció, önkontroll(szelf és másik elkülönítésének képessége) FÓNAGY P., M.TARGET, GERGELY GY., WATSON J.S prevebális szelffejlődés jelentősége amodális percepció képessége vitalitás és kategorikus affektusok; D.STERN

  14. MEMÓRIAKUTATÁSOK Rövid távú: munkamemória Hosszú távú explicitimplicit szemantikusepizodikuselőfeszítésproceduálisérzelmi tények, adatok (primer szenzoros (törzsdúcok,amygdala) (élettörténet, életszakaszok) központok kisagy (hippocampus, prefrontális kéreg DM thalamus, MTL) ! Különböző idegrendszeri struktúrák és működések alkotják a különböző memóriák élettani alapjait. ! A későbbiemlékek kódolását és tárolását befolyásolják korábbi emlékeink. !Későbbi emlékeink befolyásolják korábbi emlékeinket. ! Az emlékezés folyamatát befolyásolja a jelen szituáció, érzelmi beállítódás. azaz: AZ EGYÉNRE JELLEMZŐ INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁS TÁRGYKAPCSOLATI MINTÁZAT

  15. explicit memória: rugalmas beíródás gyors, tudatosság számára könnyebben elérhető, tudatosan felidézhető epizodikus emlék felidézés: kevés támpont is elegendő (hyppocampus) nagy részben verbalizálható forrásmemória (prefrontális kéreg) implicit memória: rugalmatlan, lassú az emlék beíródás, (nem tudatos, passzív) felidéződéshez szükséges a beíródás körülményeihez hasonló kontextus tudatosság számára nehezen hozzáférhető nem verbális

  16. EXPLICIT MEMÓRIA IDEGRENDSZEREI STRUKTÚRÁI (HYPPOCAMPUS) KÉSŐBB ÉRNEK LEGKORÁBBI KAPCSOLATOK TESTI, MOZGÁSOS, ÉRZELMI LENYOMATA: nem szimbolikus nem verbalizálható nem tudatos IMPLICIT KAPCSOLATI TUDÁS (Stern és mts-i)

  17. ÉNÉLMÉNY PSZICHONEUROFIZIOLÓGIÁJA ( jelentősége: testtudati munkában ) Percepció: interocepció - exterocepció differenciálódása Taktilis érzékelés (érintés, nyomás, fájdalom, hő) spinotalamikus rendszer lemniszkális rendszer ősibb, lokalizálhatatlanabb újabb, differenciálhatóbb erősebb ingerek, hő, fájdalom(inger fajtája, helye, for- mája, kontúrja, időbelisége) könnyen hív elő EMOCIONÁLIS ÉN-NEM ÉN VÁLASZTELKÜLÖNÜLÉSE , ELKÜLÖNÍTÉSE

  18. PROPRIOCEPCIÓ testrészek helye, mozgása, erőfeszítés, normális izomtónus fenntartása akaratlagos mozgás: önkontroll kialakulásaposztúra fenntartásareceptorok:izületek, izmok agytörzs, kisagy, talamusz, agykéregvizuális propriocepció ÉNÉLMÉNY PROPRIOCEPCIÓ testrészek helye, mozgása, erőfeszítés, normális izomtónus fenntartása akaratlagos mozgás: önkontroll kialakulása posztúra fenntartása receptorok: izületek, izmok agytörzs, kisagy, talamusz, agykéreg vizuális propriocepció ÉNÉLMÉNY PROPRIOCEPCIÓ testrészek helye, mozgása, erőfeszítés, normális izomtónus fenntartása akaratlagos mozgás: önkontroll kialakulása posztúra fenntartása receptorok: izületek, izmok agytörzs, kisagy, talamusz, agykéreg vizuális propriocepció ÉNÉLMÉNY PROPRIOCEPCIÓ testrészek helye, mozgása, erőfeszítés, normális izomtónus fenntartása akaratlagos mozgás: önkontroll kialakulása posztúra fenntartása receptorok: izületek, izmok agytörzs, kisagy, talamusz, agykéreg vizuális propriocepció ÉNÉLMÉNY PROPRIOCEPCIÓ testrészek helye, mozgása, erőfeszítés, normális izomtónus fenntartása akaratlagos mozgás: önkontroll kialakulása posztúra fenntartása receptorok: izületek, izmok agytörzs, kisagy, talamusz, agykéreg vizuális propriocepció ÉNÉLMÉNY PROPRIOCEPCIÓ testrészek helye, mozgása, erőfeszítés, normális izomtónus fenntartása akaratlagos mozgás: önkontroll kialakulása posztúra fenntartása receptorok: izületek, izmok agytörzs, kisagy, talamusz, agykéreg vizuális propriocepció ÉNÉLMÉNY PROPRIOCEPCIÓ testrészek helye, mozgása, erőfeszítés, normális izomtónus fenntartása akaratlagos mozgás: önkontroll kialakulása posztúra fenntartása receptorok: izületek, izmok agytörzs, kisagy, talamusz, agykéreg vizuális propriocepció ÉNÉLMÉNY

  19. VESZTIBULÁRIS RENDSZERlegkorábban érő szenzoros rendszer kapcsolata van:minden szenzoros rendszerrel, izomtónus szabályozással, vegetatív idegrendszerrel (szemmozgás)szenzoros integratív funkció(Schilder!)egyik afferentáció: képzeleti tevékenység kérgi területe REMjobb féltekei túlsúly (Previc)ÉN NEM ÉN ELKÜLÖNÍTÉSEKAPCSOLAT: TUDATTALAN MŰKÖDÉSSEL (vegetatív idegrendszer!)VESZTIBULÁRIS STIMULÁCIÓ: AYRES SZENZOROS INTEGRÁCIÓS TERÁPIA YRES

  20. önindította mozgás: önkontroll, mozgásindítás belső reprezentációja: önreflexió alapja MMT:testi szintű reflektivitás mozgás monitorozás: önreflexió elemi formájaLassított mozgás pl. thai-chi, butoh

  21. A mozgásterápia folyamatatesttudati munka kapcsolati munkaalkotás folyamata verbális feldolgozásA testtudati munka:szelftapasztalás elindulásaszelmagérzetek fejlődése belső testkép differenciálódása mozgásrepertoár bővülése improvizációs készség fejlődése

  22. kapcsolati munka szelfszabályozó másik jelenléte interszubjektív tér formálódása elzárt tapasztalásokhoz, élményekhez való hozzáférhetőség: implicit kapcsolati tartomány elérhetősége, átdolgozása tárgykapcsolati mintázatok átdolgozása alkotás folyamata terápiás folyamat szerves része, kezdettől jelen van, fejlődik, a folyamat előrehaladtával egyre inkább láthatóvá válik Láthatóvá válása ·        a személyiség nem verbális élménytartományában már megtörtént korrekciók következménye, ·        a pszichoterápiás feldolgozás képi és verbális minőségeinek aktívabbá válását is jelenti a személyes történet, a narratíva előtérbe kerülésével, megmunkálhatóságával, a tudatosodási és a kreatív folyamat találkozását jelzi.

  23. Kiemelt tér: • Összefoglalva a kiemelt tér terápiás értékét hordozó tényezőket: • A kiemelt tér megtöltése a páciens jelenlétével, mozgásával. • Az alkotás élménye. • A mozgásos anyag szimbolikus szinten történő megmunkálása. • A térbe helyeződés - térbe kerülés a belső viszonyok tisztázását segíti elő. • A terapeuta és a többi csoporttag jelenléte - figyelme egyrészt megtartja, másrészt hitelesíti, és közös élménnyé teszi a kiemelt térben megvalósuló mozgás-alkotást. • A megbeszélés e közös élményanyag további feldolgozását segíti.

  24. verbális feldolgozás • a mozgásos tapasztalatok felidézését, az azokhoz fűződő asszociációk, emlékek, gondolatok megosztását, • a közös mozgásos élmények felidézése mentén egymásnak szóló visszajelzéseket, melyek a közös mozgásos történést visszahozzák és ezáltal is hitelesítik, • a mozgásban elinduló vagy megvalósuló áttételi dinamika felszínre kerülését, tisztázását, • a csoportfolyamat előrehaladtával személyes narratívák kidolgozását, • álmok átdolgozását, a közös csoporttörténet formálódását, • azaz a csoportnarratívát, a terapeuta mélyítő beavatkozásait, értelmezéseit.

  25. VEZETÉS Kettős: A/ "kint" eszköz: instrukció B/"bent" eszköz direkt testi beavatkozás A csoport terében, a mozgásos folyamatban részt vevő vezető beavatkozási módjai: ·        jelenléte, érzelmi és fizikai elérhetősége, mozgásos kapcsolaton keresztül történő beavatkozása.

  26. ÁTTÉTEL kezdettől fogva jelen van csoporttagok: egymással csoportvezetőkkel való viszonyában implicit tartomány:. áttételi dinamika - mozgásban történő affektív hangolódás - tükrözés - kölcsönös állapotszabályozás formájában dolgozódik át. - testi és érzelmi észlelés kapacitása differenciálódik. artikuláltabb tárgykapcsolati mintázatok - kapcsolati munka - verbális átdolgozás

  27. Vezetők viszontáttétele: • mozgásos önismereti munka azt a készségüket alakítja ki, • hogy a nem verbális és implicit kapcsolattartományban a • páciens és saját késztetéseiket, fiziológiás és érzelmi • állapotaikat egyaránt észleljék, monitorozzák. • csoporttal kapcsolatos saját érzelmi érintettségeikre, • fantáziáikravaló folyamatos reflexió

More Related