A Nobel-díj története

1. A Nobel-díj története

2. Alfred Nobel • Svéd kémikus, feltaláló, a róla elnevezett díj alapítója. • Ő találta fel a dinamitot és a gyutacsot. • Hatalmas vagyonát a bakui kőolajmezők kiaknázásából szerezte. • Végrendeletével alapítványt hozott létre a tudomány legnagyobb eredményeinek díjazására. • Jelenleg körülbelül egymillió dollár a díj összege.

3. A végrendelet: „Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fizetve képeznek egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért.”

4. A Nobel-díj fajtái • Nobel-békedíj • Kémiai Nobel-díj • Irodalmi Nobel-díj • Fizikai Nobel-díj • Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj • Közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíj (1968 óta)

5. Feltételek: • Csak konkrét teljesítményt, nem életművet díjaznak. • A jelölt csak életében kaphatja meg. • A tudományok és az irodalom díjazottjai csak magánszemélyek lehetnek. • A békedíjat szervezetek is megkaphatják.

6. Az ítészek • A Nobel-díjakat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda. • A Nobel-békedíjat odaítélő bizottságot Nobel végakarata szerint a norvég parlament (Storting) választja a soraiból. • 1936 óta azonban már nem lehet kormánytag a Norvég Nobel Bizottság tagja. • 1977 óta pedig a Storting tagjai sem lehetnek azzá, ők csak kinevezik a bizottságot.

7. Jelölés • A Nobel-díjra jelölés évről évre a szakmai szervezetek vezetői, akadémikusok, tudósok felkérése, ajánlása alapján történik. • Irodalmi Nobel-díjra nem szervezetek, hanem személyek, akadémikusok, egyetemi professzorok, szerzői szervezetek elnökei jelölhetik pályatársaikat. • A jelölők teljes titoktartást fogadnak. • A Nobel-díjak jelölésével és odaítélésével kapcsolatos dokumentumok archívuma kereken ötven évig nem kutatható.

8. Magyar vagy magyar származású díjazottak I. • Bárány Róbert orvosi 1914 • Szent-Györgyi Albert orvosi 1937 • Békésy György orvosi 1961 • Daniel Carleton Gajdusek orvosi – megosztva 1976 • Lénárd Fülöp fizikai 1905 • Wigner Jenő fizikai – megosztva 1963 • Gábor Dénes fizikai 1971 • Zsigmondy Richárd kémiai 1925 • Hevesy György kémiai 1943

9. Magyar vagy magyar származású díjazottak II. • Polányi János kémiai – megosztva 1986 • Oláh György kémiai 1994 • Herskó Ferenc kémiai – megosztva 2004 • Elie Wiesel béke 1986 • Kertész Imre irodalmi 2002 • Milton Friedman közgazdasági 1976 • Harsányi János közgazdasági – megosztva 1994 • IAEA ( International Atomic Energy Agency) 2005 évi dolgozói (15 magyar)béke – megosztva 2005

10. Szent-Györgyi Albert • Nobel-díjat a C-vitamin felfedezéséért kapta 1937-ben. Szegeden, a fűszerpaprikából izolálta a vegyületet. • Szent-Györgyi előbb Szegedre vitte az érmét, majd a világháború kezdetén a Magyar Nemzeti Múzeum megvásárolta tőle: a plakett a mai napig ott látható. • A Magyar Tudományos Akadémia 1938-ban rendes tagjai sorába választotta. • A szegedi egyetem rektora lett, ahol az izommozgás biokémiájával kezdett foglalkozni.

11. Szent-Györgyi Albert előadás közben, mögötte a C-vitamin képletének részlete látható

12. Hevesy György • A hafnium a régóta keresett 72. elem volt a periódusos rendszerben. Hevesy azonosította a Bohr-féle atommodell segítségével. • Freiburgi munkássága alatt kifejlesztette a röntgenfluoreszcenciás analitikai módszert: a radioaktív izotópot a vele kémiailag azonosan viselkedő elemhez keverve, bármely szervezetbe juttatva sugárzással jelzi a megtett útvonalat. • 1944-ben a "radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban" indoklással Hevesy Györgynek ítélték oda a Nobel-díjat.

14. Alternatív Nobel-díjak • Matematikai és képzőművészeti Nobel-díj nincs. • A matematikusoknak adható díjak közül a Fields-érem és a matematikai Wolf-díj a legértékesebb, Nobel-díj értékű. • Helyes életmód díj (Right Livelihood Award), melyet olyan személyek és szervezetek kapják meg, akik vagy amelyek a mai világproblémákra igazi alternatív válaszokat adnak, s már jelentős és távlati hatású eredményeket értek el a megvalósításban is.

15. Köszönöm a figyelmet!