990 likes | 1.17k Views
Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 2011. november 24. HATÁRTALANÍTÁS ÉS HT-SZÓTÁR. Lanstyák István–Benő Attila. Miről lesz szó?. 1. Bevezetés: alapfogalmak – határtalanítás – ht-szótár 2. Ez történt (a határtalanítás rövid története, tanulságokkal)
E N D
Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 2011. november 24.
HATÁRTALANÍTÁS ÉS HT-SZÓTÁR Lanstyák István–Benő Attila
Miről lesz szó? 1. Bevezetés: alapfogalmak –határtalanítás –ht-szótár 2. Ez történt (a határtalanítás rövid története, tanulságokkal) 3. A Termini magyar–magyar szótár és adatbázis bemutatása
Határtalanítás – banalitás: magyar ≠ magyarországi, ahogy sokan hiszik Magyarországon – határtalanítás általában – szóhatártalanítás GYIK: tyepi mint „rendes szó”) – névhatártalanítás – Kárpát-medencei magyar nyelvi korpusz
Ht-szótár – Termini magyar–magyar szótár és adatbázis (magyar–magyar–magyar–magyar–magyar–magyar–magyar–magyar szótár )
Tájszógyűjtés – a Magyar Nyelvjárások Atlasza gyűjtési munkálatai során az Atlasz munkatársai néhány Fv szót is följegyeztek (tájszóként) és közre is adtak a szlovákiai kutatópontok tájszavai közt – nem tudni, hogy tudatában voltak-e annak, hogy ezek nem „ártatlan” tájszavak, hanem a nyelvművelők által megbélyegzett elemek
Nyelvművelői megközelítés – „nyelvhelyesség” és a ht-szavak: a határon túli magyarok nyelvhasználatában nincs olyan fogalom, amelyet ne lehetne „magyarul“ (értsd: magyarországi magyar nyelven) kifejezni, ezért a sajátos határon túli magyar szavak használata még a nyelvhasználat alacsonyabb szintjén, a mindennapi beszélt nyelvben sem indokolt, az írásbeliség magasabb szintjein pedig szóba sem jöhet
→ nyelvi homogenista ideológia, amely abban a korban egyeduralkodó volt !!! a politikai rendszer homogenista törekvései is hathattak rá
a) közvetlen kölcsönszavak: nagyfokú elutasítás (nem magyar szavak, sőt nem is szavak) b) közvetett kölcsönszavak: – egy részük: „fordítási hiba” – más részüket: kényszerűségből elfogadták ! egyik csoportot sem tartották tudományos vizsgálatra érdemesnek
→ nyelvi performancionalista ideológia – a platonista ideológia egyik válfaja – domináns volt a kor nyelvművelésében – megtagadta a nyelvi státuszt azoktól az elemektől, amelyek a szisztemista és/vagy purista ideológia szempontjából nem voltak megfelelőek (pl. a szó idézőjelezése)
Helyesírási kéziszótár és Magyar helyesírási szótár – (tudtunkkal) egyedüli magyarországi kiadvány, amely nem megbélyegzési szándékkal közölt határon túli szókészleti elemeket
– HKsz. (1988): alapiskola 'általános iskola‘, egységes földműves-szövetkezet 'mezőgazdasági termelőszövetkezet‘; Duna Menti Múzeum – MHSz. (1999): alapiskola, Duna Menti Múzeum
Szombathely 1983 –4. nemzetközi magyar nyelvész-kongresszus –Pete István 1988. A magyar nyelv állami változatai (Kárpátukrán változat). Kiss Jenő–Szűts László szerk., A magyar nyelv rétegződése I–II, 779–789. Budapest: Akadémiai Kiadó.
– a magyar nyelv állami változatainak fogalma – a szótárkészítők a jövőben „nagyobb mértékben“ legyenek tekintettel a magyarországi standardtól eltérő ht szókészlettani sajátosságokra → mérföldkő: a pluralista és vernakularista nyelvi ideológiák nyílt megjelenése ! a „nyelvmentők” részéről visszhangtalan maradt
Eger 1994 –6. nemzetközi magyar nyelvészkongresszus –Lanstyák István–Szabómihály Gizella 1994/1998. Standard – köznyelv – nemzeti nyelv. Kontra Miklós--Saly Noémi szerk., Nyelvmentés vagy nyelvárulás? (Vita a határon túli magyar nyelvhasználatról.), 211–216. Budapest: Osiris Kiadó.
–a standard minden kritériumának megfelelő szókészleti elemek bemutatása – konklúzió: – a Fv nyelvváltozatok sajátos szókincsének három rétege: standard, köznyelvi, szubstandard → ezek közül a standard és a köznyelvi elemeket szükséges volna felvenni az ÉKsz. új kiadásába „Ha nem a magyar nyelv értelmező szótára szorít nekik helyet, akkor vajon milyen nyelvű szótárba kell őket utasítani?”
–Pusztai Ferenc 1994. Leíró lexikográfiánk változó és változatlan feladatai. Magyar Nyelv 90, 413–421. – szükség van rá, hogy a ht magyar nyelvváltozatok formális regisztereiben használatos elemek egy része bekerüljön a szótárakba !!! ezek közt nem lehetnek „kevert“ elemek !!!a készülő kiadásban még nem lehet erről szó, megfelelő háttérkutatások hiányában →nyelvi purizmus
Budapest 1994 ősze – a Nyelvtudományi Intézet átértékelte az értelmező kéziszótár új kiadásának koncepcióját – Er: Péntek János és Szilágyi N. Sándor – Fv: Lanstyák István – Ka: Csernicskó István (– Va: Ágoston Mihály)
1995 elejePusztai Ferenc 8 irányelve – 2. irányelv: a szótárba bevett lexéma nem lehetett volna „kevert elem“ (közvetlen kölcsönszó, tükörszó, tükörkifejezés, jelentésbeli kölcsönszó) → nyelvi purizmus
– 3. irányelv: adatolható kellett volna legyen az igényes publicisztikából, szakirodalomból, sőt a szépirodalomból is, méghozzá egynél több szerzőtől → nyelvi belletrizmus, nyelvi elitizmus, nyelvi elegantizmus → e két irányelv figyelembevételével egyetlen lexéma se kerülhetett volna be a szótárba
Szótári munkálatok1995–2003 – a felkért szakemberek javaslatait Pusztai Ferenc korrektül bírálta el !!! egy-egy szó szótárazásának elutasítása sosem történt pusztán purista megfontolások alapján, hanem az a szótár egészének logikájából következett, legtöbbször a következetesség szempontjai indokolták
→ Er, Fv, Ka szójegyzékek: három önálló szójegyzék – egymástól teljesen függetlenül jöttek létre – az egyes régiókban dolgozó munkatársak nem ismerték egymás szójegyzékeit, így nem is történt köztük semmiféle egyeztetés – ennek ellenére vannak a kéziszótárban „többrégiós” szavak, azok, amelyeket egynél több régióban javasoltak felvételre a munkatársak, egymástól függetlenül
!!! a legtöbb közös szó viszont nem tartalmazza mindhárom régió felségjelzését → megtévesztő, hiszen valamely régió felségjelzésének megléte azt implikálja, hogy a másik két ht régióban az illető szó nem használatos – pl. a blokk ‘lakótelepi panelház; tömbház’ jelentésben az ÉKSz.2-ben csak Er és Fv szóként van jelölve, holott a Ka nyelvváltozatokban is használatos (sőt minden Kárpát-medencei ht régióban)
Példák egyéb „áldozatul esett” Ka szavakra –átmegy ‘<betegség, fáradtság stb.> elmúlik, megszűnik’ –balkon (nem „választékos”), balkonos –bufet ‘büfé’ –diplom ‘elismerő oklevél’ –elsős ‘elsőéves’, másodikos ‘másodéves’ stb. –fal ‘szekrénysor’
–fizikaiszemély ‘természetes személy’ –fogpaszta (nem „régies”) –halász ‘horgász’, halászik ‘horgászik’ –házasságlevél ‘házassági anyakönyvi kivonat’ –infarkt ‘(szív)infarktus’ –internát ‘diákotthon’, internátus (nem „régies”) –kapitány ‘százados’ (nem „régies”) –kaszárnya (nem „régies”)
–kibeszéli magát ‘kimagyarázkodik’ (nem „ritka”) –kihágás (nem „régies”) –község ‘önálló jogállású település (város is)’ –kurz ‘tanfolyam’ –kurzus (nem „kissé választékos”, inkább „bizalmas”) –leesik ‘elesik’ –norma ‘szabvány’ –paciens ‘páciens’
–pasztelina, plasztelina ‘gyurma’ –polgár ‘lakos’ –poliklinika ‘rendelőintézet’ –prorektor ‘rektorhelyettes’ –rászed ‘rávesz’ –respekt ‘tekintély’ –fizetetlen szabadság ‘fizetés nélküli szabadság’ –szesztra ‘nővér, ápolónő’ –szirup ‘szörp’
–szvetter ‘kardigán’ (nem „régies”) –tanító ‘tanár’ –útadó ‘súlyadó’ –vetrovka ‘dzseki’ –vizsgánvan ‘vizsgázik’
Hu gondok !!! mintha még a Hu anyaggal se történt volna mindig egyeztetés – respekt → valójában a nyelvi konzervativizmus (nyelvi purizmus?, nyelvi originalizmus? érvényesülése)
Stílusminősítés – az egyeztetés hiánya miatt még a többrégiósként felvett szavakban sem biztos, hogy az azonos stílusminősítés azonos stílusértéket takar-e, ill. az eltérő stílusminősítés eltérő stílusértéket takar-e (nem kaptunk szerkesztési útmutatót, sem irányelveket)
A Termini Kutatóhálózat szóhatártalanító munkálatai2003–
A „papír nélküli papírszótár” korszaka(2003—2007)
Regionális szólisták2003 –2004 Papír nélküli „papírszótárak” – regionális szólisták az Osiris Idegen szavak szótára számára – munkaeszközök: a) szövegszerkesztő: papírszótár típusú szócikkek b) levelezőprogram: kapcsolattartás, egyeztetés, anyagok átküldése egymásnak
c) koordinátor – listák összehasonlítása – változtatások bevitele – értelmezések egységesítése – stílusértékek egymáshoz viszonyítása – példamondatok egyeztetése – javaslatok új szócikkekre → „közvetett közös fejlesztés”
„Csatlakozási tárgyalások” – 2003 őszén: a négynagyrégióban kezdődtek a munkálatok (Er, Fv, Va, Ka) – 2003 végén: két kisrégió csatlakozása (Mv, Őv) – 2004 tavaszán: a hiányzó kisrégió csatlakozása (Hv)
Ht-lista2004–2007 – 2004 júniusában: a hét régió saját szójegyzékeinek összeolvasztása → ht-lista – áttekinthetőbbé vált a nyelvi anyag, s némileg könnyebben kezelhetővé is – minden változtatást a koordinátor vitt be (a ht-lista szétfejlődésének megelőzése érdekében)
– 2006 kora tavasza: Juhász Tihamér kezdeményezése → fordulópont a szóhatártalanítás történetében – 2007 folyamán a szótár anyaga felkerült a világhálóra, s létrejött egy interaktív online szótár, amely fokozatosan multifunkciós adatbázissá bővült
a) szótárként: hozzáférhetővé vált a látogatók számára b) multifunkciós adatbázisként: hatalmas lehetőségeket magában rejtő, hatékony munkaeszközzé vált az szerkesztők, ill. kutatók számára
1. Az együttműködést segítő funkciók a) Szimultán módon elérhető – egymástól több száz kilométerre, különböző országokban tartózkodó munkatársak egyszerre dolgozhatnak ugyanazzal az adatbázissal
b) Gyors kommunikációs lehetőséget biztosít – ímélküldés a keresőfelületről