Az óvodai gyermekcsoportok szerveződésének és működésének alapjai

1. Az óvodai gyermekcsoportok szerveződésének és működésének alapjai Miklósi Ádám Tudományos főmunkatárs ELTE Etológia Tanszék

2. Bélácska megveri Karcsikát „Miért?” Hagyomános „pszichológia álláspont” Közvetlen kiváltó okok Mechanizmus Hogyan? Környezet/kultúra hatása Problémamegoldás: Tanítás/nevelés/terápia Biológiai/evolúciós álláspont Evolúciós kiváltó okok Funckció Miért? Humánetológia (Evolúcióspszichológia)

3. Tinbergen (1963):Mi a vizsgált viselkedés... 1. funkciója? 2. mechanizmusa? 3. ontogenezise? 4. evolúciója? Az etológiai módszer a viselkedésének megfigyelése folyamatos esemény tagolása: magatartás elemek/egységek (etogram) forma és funkció alapján elemzés szintjei (izom, testrész, test) Fajspecifikus viselkedés Környezeti hatások Tanulás

4. Humánetológia • Főemlősök, emberszabásúak összehasonlító vizsgálata • Emberi egyedfejlődés vizsgálata • Emberi kultúrák összehasonlítása Csányi Vilmos: Az emberi természet: Humánetológia. VinceKiadó Budapest, 1999 Csányi Vilmos: Etológia (Nemzeti Tankönyvkiadó), 2003 Bereczkei Tamás: Evolúciós pszichológia. Osiris Kiadó, 2004

5. Homológia –Analógia Homológia: azonos eredet (pl. Amnióta végtagok) Analógia: azonos funkció(pl. testforma)

6. Lineáris evolúciós modell Konkrét tulajdonságok, mint mozgatórugók: pl. felegyenesedés Párhúzamos/komplex evolúciós modell Párhúzamos (apró) változások számos jellegben: pl. Humán magatartási kopmlex Csányi Vilmos: Az emberi természet: Humánetológia

7. Bölcsöde, óvoda: Történeti felfogás „A bölcsöde annak az igénynek az alapján jött létre, hogy amíg a szülők dolgoznak vagy iskolába járnak, gyerekükre felügyeljenek.” Az óvodák a 20. Század elején keletkeztek abból a pedagógiai és egészségügyi megfontolásból, hogy a város élet nehézségei túlterhelik a gyerekeket, és akadályozzák a fejlődésüket” Cole és Cole (2003) Fejlődéslélektan

8. Böcsöde, óvoda: Biológiai megközelítés Alloparentális gondozás: nem saját utód gondozása Emlősök: szoros kapcsolat anya és gyermeke között Az óvoda mint csoportszerveződés: felnőtt + gyermek Az óvoda funkciója...? miért éri meg a felnőttnek??? Gyerekfelvigyázás („Baby-sitting”) Táplálás Védelem rokonok nem rokonok MIÉRT? HOGYAN?

9. Szurikáták óvodái Domináns nőstény/hímnek vannak kölykei Kölykök otthon maradnak felnőttekkel „Baby-sitting” költséges (24h nem evés) Alárendelt nőstényekre/hímre jellemző Rokonsági fok nem befolyásol Domináns/ösztruszban lévő nőstények keveset vállalnak

10. Óvoda, mint szociális csoport Szociális viselkedés leírása etológiai módszerekkel a gyerekcsoportban 110 elemű etogram (McGrew, 1972), viselkedési megfigyelések pl. játékos arc (arcjelzések) harpás (feji jelzések) megüt, tapsol (gesztusok) rug (lábmozgások) átölel (testmozgás) mozdulatlan (testhelyzet) kerget (mozgások) Csoportszerveződés: (idegenekből 7 nap alatt) kezdetben konfliktus kerülés növekvő agressziós szint, fokozatosan kialakuló hierarchia a tapasztalat számít

11. Csoportszerkezet: dominancia hierarchia hímek (nagyobb testtömeg) főleg a dominánsak között vannak „összecsapások” győzelmek számítanak dominánsak több szociális interakcióban vesznek részt Helynagyságtól függő agresszió? Új gyerekek bevezetése a csoportba?

12. Békítő viselkedés Csoport hierarchia Agresszió Békítés: korábbi ellenfelek az összecsapást követően Kontaktuson alapuló viselkedési formákat mutatnak (affiliáció) Rhézus makákó: alig van békítés Medvemakákó: gyakori a békítés Vegyes csoport: rhézus makákónál is gyakoribb lett a békítés

13. Békítő viselkedés az óvodában Ljungberg és mts (1999) Animal Behaviour 5 éves svéd fiúk Konfliktus: a kezdeményező olyan akcióba kezd, amelyet az „áldozat” ellenez (6db/perc); Videofelvétel: a konfliktus után időszak elemzése Affiliatív viselkedések: Játékrahívás Testkontaktus Szóbeli bocsánatkérés Tárgyfelajánlás Szimbólikus felajánlás Öncsúfolás kompromisszum Nem affiliatív viselkedések: Bosszú Átirányított agresszió Szimbólikus árirányítás (pl tárgyra) Pótcselekvés

14. s konfliktus Tanulás a felnőttől? vagy egymástól? Hogyan csinálják az amerikaiak vagy a japánok?

15. Szociális tanulás • Egyed információt nyújt a környezetről vagy saját magáról • Mások megfigyelés (hallás) révén szerzett információ alapján megváltoztatják a viselkedésüket • Formái: • facilitáció • megfigyelésen alapuló tanulás • Imitáció • Megfigyelők és demonstrátorok

16. Alternatív stratégiák: potyázás Másolj, AKKOR, ha a viselkedésed nem hatékony A nem-szociális tanulás költséges ha a környezet változó Másold azt, AKI a többség ritkán csinálja a legsikeresebb jól tanul szociálisan a rokonod a barátod idősebb

17. Tanítás • A tanítás során a tanító egyed úgy változtatja meg viselkedését, hogy az a jelenlevő másik fél számára előnyös • helyzetbehozás, pl. prédaölés tanítása macskáknál • támogatás (jutalmazás\büntetés) pl. vészkiáltás cerkófoknál • Flexibilitás? • Intencionális megközelítés: („aktív tanítás”) • A tanár figyelembeveszi • a tanuló mentális képességeit, • válaszreakcióit és azok eredményességét, • alternatív módszereket használ • pl. diótörés

18. A tanítás három szintje (Tomasello, 1993) • Imitáción alapuló (Modell és tanuló) • Instrumentális (Irányító és tanuló) • Együttműködésen alapuló (Kollaborátor és tanuló)

19. Egy emberi fajspecifikus újdonság: Tanulás és tanítás az óvodában!

20. Humánetológia Oktatás: ELTE TTK: Speciális kollégium Pázmány: kötelező tantárgy (pszichológus szak)