EURÓPA ZÁSZLÓI

1. EURÓPA ZÁSZLÓI Andorrától Vatikánig Készítette: Csiki Vanda

2. Rövid történeti áttekintés • A minden ország nemzeti jelképének számító zászló, már az első civilizációk óta jelen van. • A középkorban elsősorban a vezetők megkülönböztetésére, Európában a lovagok használták. • Kolombusz kora óta, törvény írta elő a hajók nemzetiségének zászlóval való jelölését, ami a mai nemzeti zászlók ősének tekinthető. • Néhány régóta használt zászló adta az alapját más zászlók elkészítéséhez. Dánia nemzeti lobogója, más észak-európai ország zászlajának szolgált alapjául, úgy mint Finnországénak, Norvégiáénak vagy Svédországénak. Hollandia lobogója a legrégebbi mind közül, és a piros, fehér, kék színek a legelterjedtebbek a zászlók között. • Ma, a zászlók helyet kanak a diplomáciában, sport-és kulturális rendezvényeken, nemzeti ünnepségeken és középületeken.

3. AZ EURÓPAI UNIÓ • Mivel az itt felsorolt országok közül sokan tagjai az Európai Uniónak ezért először ennek a zászlójáról pár szót. • Az Unió zászlaja 12 öt ágú csillagot jelenít meg az azúr kék háttéren, ami az eget szimbolizálja. A csillagok az európai népek unióját, a 12-es szám pedig a teljességet és a tökéletességet testesíti meg. A 12-es szám, az európai kultúrában mindenütt jelen van: 12 hónap, 12 állatövi jegy, 12 apostol és a kerek asztal 12 lovagja. • A zászló, amit egy Strasbourg-i művész tervezett, 1986. május 26-án vált hivatalosan az Unió jelképévé, igaz már 1955 óta használták.

4. ALBÁNIA • Az ország piros zászlaját, melynek közepén egy kétfejű sas található, 1992. április 7-én fogadta el a tiranai kormány. A zászló először a XV. Században jelent meg Albániában. A sas motívum, egy Albán népmeséből származik.

5. ANDORRA • 1993. május 1. óta használják jelenlegi formájában. A zászló színei a két szomszédos országot képviselik, utalva ezzel a jó kapcsolatra. A piros és kék szín Franciaországot, míg a piros és sárga Spanyolországot szimbolizálja. A címerre azért volt szükség, hogy megkülönböztessék Románia, illetve Csád zászlajától.

6. AUSZTRIA • Ausztria nemzeti jelképe, a világ egyik legrégebben használt zászlaja, amit 1230-ban használt először mai formájában II. Frigyes, hogy függetlenítse magát a német-római császártól.

7. AZERBAJDZSÁN • Az ország egyik nemzeti jelképét 1991. február 5-én vezették be. A kék szín a türk világot, a piros a modern életmódot, a zöld pedig az iszlám vallást jelképezi. A Csillag nyolc ága, a türk népeket szimbolizálja.

8. BELGIUM • A fekete, sárga és piros színek függőleges sávban követik egymást Belgium zászlajában, ami majdnem egyidős az állammal. 1830-ban ugyanis az ország függetlenné vált Hollandiától és 1831. január 23-án hivatalosan is elfogadták az új nemzeti lobogót, amelynek színeit az egykori Brabant hercegség címeréből vették.

9. BOSZNIA-HERCEGOVINA • Az 1998. február 3. óta használt zászló az egyik legújabb nemzeti zászló a világon. A zászló szokatlan formatervezésű, de mindennek jelentése van. A kék háttér az Európai Unió mintájára alakult ki. A sárga háromszög oldalai egy-egy nemzetet jelképeznek: a bosnyákokat, a szerbeket és a horvátokat. A csillagok, az Európához való elkötelezettségre utalnak.

10. BULGÁRIA • A fehér, zöld és piros trikolor 1878-ban alakult ki, mikor Bulgária elnyerte függetlenségét Törökországtól, így talán nem véletlen, hogy a színek mindegyike jelent valamit. A fehér szín szimbolizálja a békét, a zöld a földek termékenységét, a piros pedig az állampolgárok bátorságát.

11. CIPRUS • 1960. augusztus 16. óta hivatalos lobogó. • Egyedülálló módon, csak Ciprus zászlaján szerepel a szigetország térképe, amely réz-sárga színű és az egész zászló 44%-át foglalja el. A réz-sárga színt, a jelentős rézérc készletek miatt választották. A térkép alatt elhelyezkedő két olajág egybefonódása a török-görög megbékélést jelképezi, illetve a fehér háttér is a béke színe.

12. CSEHORSZÁG • A csehek nemzeti címerük színeit adoptálták zászlójuk megalkotásakor. A címer négy négyzetre van felosztva, amelyben Csehország címerállata látható: piros háttéren, egy fehér kétfarkú oroszlán. Így a piros és fehér sáv, a címerállat két fő színét adja vissza. A kék háromszögre azért volt szükség, hogy jól meg tudják különböztetni a lengyel zászlótól.

13. DÁNIA • A világ legrégebbi nemzeti zászlóján, ami a 14. századból származik, piros alapon, fehér skandinávkereszt található. • A legenda szerint, II.Valdemár vezetésével keresztes hadjárat folyt az észtek ellen. Egy napon azonban a dánok vesztésre álltak, de egy vérvörös zászló fehér kereszttel leszállt az égből, és a dánok megragadva azt, győztes csatát vívtak. • Dániában vannak olyan napok, mikor államilag rendelik el a zászlófelvonást. Ilyenek a királynő, hercegek és hercegnők születésnapjai, Újév, egyházi ünnepek stb.

14. ÉSZTORSZÁG • 1918.november 21. óta hivatalos zászlója az országnak, de a 19. század vége óta a szabadság és függetlenség jelképe. A kék szín az eget, a Balti tengert és a tavakat jelképezi, de jelenti a nép eltökéltségét is a szabadság felé. A fekete a földre utal, de vonatkozhat a történelem sötétebb időszakaira is. A fehér szín a havat és a nyírfaerdőket, átvitt értelemben pedig a boldogság iránti vágyat jelképezi. • A zászlót 1884. június 4-én felszentelték.

15. FEHÉROROSZORSZÁG • Más néven a Belorusz Köztársaság kétharmad rész piros, egyharmad rész zöld színű zászlója 1995. június 7. óta nemzeti jelkép. A zászló bal oldalán található sávban népművészeti motívum látható. Ilyen motívumok szerepelnek az olyan asztalterítőkön, amelyeket ünnepekkor használnak az itteni emberek.

16. FINNORSZÁG • A finn zászló neve magyarul, kék keresztes zászlót jelent. • A zászlót dán minta alapján tervezték majd fogadták el 1918. május 19-én. • A kék szín az ország ezernyi tavát és az eget szimbolizálja, a fehér pedig a havas tájat és a fehér éjszakákat. Egy finn költő javasolta, hogy ezek legyenek Finnország nemzeti színei. • A zászlót nagy tiszteletben tartják. Nem lehet piszkos vagy szakadt és mosás után már nem tehető ki utcára.

17. FRANCIAORSZÁG • A francia zászló a világ egyik legismertebb jelképe, amit a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” eszméjével azonosítottak. Úgy tartják, hogy Párizs kék-piros címeréhez Lafayette márki adta hozzá a királyi ház fehér színét, kialakítva ezzel a végleges francia trikolort. • A kék szín Szent Martin szimbóluma volt, ami a zászlóban a könyörületet és a törődést jelenti. A fehér szín a királyok színe, a piros pedig Szent Denis, Párizs védőszentjének színe volt.

18. GÖRÖGORSZÁG • A mai görög zászlót sokáig csak hajókon, felségjelzésként használták, és csak 1978-ban fogadták el hivatalosan. A zászlót öt kék, és négy fehér sáv alkotja, bal felső sarkában pedig egy kék alapon fehér kereszt látható. Ez a kereszt jelenti az ortodox vallási beállítottságot. • A fehér szín képviseli az ég színét, míg a kék a tengerét.

19. GRÚZIA • Az ún. „öt keresztes” zászlót 2004. január 14-től használják újra, több mint 500 év után. A zászló közepén látható a Szent György kereszt, ami magára Szent Györgyre, Grúzia védőszentjére utal. A kis keresztek a Jeruzsálemi keresztek változataként értelmezhetőek. Az így kialakult öt kereszt, Krisztus öt szent sebét jelképezi.

20. HOLLANDIA • A piros, fehér, kék trikolor már 500 éve jelen van az ország történetében, igaz egészen 1630-ig a piros szín helyett narancsot használtak. A változtatásra valószínűleg azért került sor, mert a tengereken túl halvány volt a narancs szín és messziről nehezen lehetett látni. • A mai zászlót 1937. február 19-én, Wilhelmina királynő tette meg hivatalos lobogónak.

21. HORVÁTORSZÁG • A pánszláv színeket adoptáló horvát zászló, 1848-ban alakult ki, a forradalmak hatására. 1991-ben Horvátország függetlenné vált Jugoszláviától, és ezzel együtt hivatalos lobogójuk is lett. A piros-fehér kockás központi címer a sakktáblát idézi – a sakk horvát szóból származik – melyen az öt kisebb pajzs alkot koronát. Az öt kis pajzs mind egy-egy horvát történelmi régiót ábrázol.

22. ÍRORSZÁG • A három színű ír zászló 1848. március 7-én jött létre akkor, mikor Európa szerte dúltak a forradalmak. Éppen ezért, az ír zászlót a Nagy Francia Forradalom hatására tervezték trikolornak. • A zöld szín a katolikus, a narancssárga pedig a protestáns íreket jelképezi. • Az ír zászlót azért kell külön megemlíteni, mivel egy része függetlenné vált Nagy-Britanniától.

23. IZLAND • Az izlandi zászlót 1915. június 19-én fogadták el. • A zászlón található kereszt, a dán zászlóból származik. • A kereszt vörös színe a működő vulkánokra utal, míg a fehér a hótakaróra, ami szinte mindig fedi Izland területét.

24. KAZAHSZTÁN • A zászlóban található kék alapszín, a türk nemzetek közös színe. • A világoskék szín itt a végtelen eget, a jólétet, a nyugalmat, a békét és az egységet szimbolizálja. A nap és a sas a szabadság szeretetének motívumai.

25. LENGYELORSZÁG • Az ország egyik nemzeti jelképét 1919. augusztus 1-én fogadta el a lengyel parlament. • A nemzeti színek az első lengyel király címerében is megjelentek. Ezen egy fehér koronás sas szerepelt, piros háttérrel.

26. LETTORSZÁG • A három vízszentes sáv két színből épül fel, gesztenyebarna és fehér. Egyes elméletek szerint, már a 13. században létezett. • Sokáig, a kommunista elnyomás miatt, sarló-kalapács volt a zászlón, de 1990. február 27 óta, újra a gesztenyebarna csíkos lobogó leng a Letteknél.

27. LICHTENSTEIN • A hercegség lobogóját, amit 1937 óta használnak hivatalosan, csupán a korona különbözteti meg Haiti zászlajától. Joseph Hoop kormányfő szerint, a kék szín az ég kékjére utal, míg a piros a parázsra, ami az ország népének kandallóiban árasztja a meleget. A korona a herceget jelképezi, ami azért érdekes, mert Lichtenstein államban sosem volt hercegi korona, vagy koronázási ceremónia.

28. LITVÁNIA • Az ország legfőbb nemzeti jelképét, 1918-ban fogadta el a Litván nemzetgyűlés. • A sárga szín a gabonakalászokat jelképezi. A zöld szín utal a nép életrevalóságára és a természetre. A piros szín pedig a hazáért kiontott Litván vér szimbóluma.

29. LUXEMBURG • Luxemburg nemzeti zászlója már 1830-ban megszületett, a nagyhercegség alkotmányába azonban csak 1972. június 23-án került bele. Az alsó sáv kék színe a Holland zászlóéhoz hasonlít. A zászló színeit a nagyherceg határozta meg úgy, hogy a kék árnyalatának színkódját módosította, hogy az eltérjen a Holland zászlóétól.

30. MACEDÓNIA • Az ország nemzeti zászlaja a napot ábrázolja, annak nyolc sugarával, amely a piros háttérből előtűnve, a hajnali napfelkeltét jelképezi. Az ország nemzeti himnuszában is megjelenik ez a motívum, miszerint a felkelő nap a szabadság új napjának jelképe. A szkopjei parlament 1995. október 5-én fogadta el hivatalosan, miután már négy éve függetlenné váltak Jugoszláviától.

31. MAGYARORSZÁG • A zászló a magyarság nemzeti jelképe és a Magyar Köztársaság hivatalos, állami jelképe. • A színek a reformkorban jelentek meg először, mint nemzeti színek. A piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt jelképezi. • A nemzeti zászló háromszínű, az állami zászló közepén a címer is szerepel. • A címert 1990. július 3-án fogadta el az Országgyűlés. A címerpajzs tetején a Szent Korona található. A hétszer vágott mező az Árpád sávok, a kettős kereszt pedig a keresztény királyi hatalom jelképe.

32. MÁLTA • 1964. szeptember 21. óta a szigetcsoport hivatalos zászlója. A két egyenlő részre felosztott zászló fehér felének, bal sarkában a György kereszt található. Ez egy olyan érdemrend, melyet VI. György, brit uralkodó adott át először azoknak, akik a II. Világháborúban hősiesen helyt álltak.

33. MOLDOVA • A kék, sárga, piros trikolor a címer nélkül, akár Románia zászlaja is lehetne, ami nem véletlen, hiszen a két országnak közös múltja van, igaz a moldovaiak ma már teljesen elhatárolódnak Romániától. Az egyetlen különbség a két zászló között, az ország címere, ami a középső, sárga részben helyezkedik el.

34. MONACO • A mini állam zászlajának színei a Grimaldi család hercegi címeréből származnak. A Grimaldi család a 13. századtól kezdve uralkodott Monacóban. • A zászlót 1881. április 4. óta használják hivatalosan.

35. NAGY-BRITANNIA • 1908-ban a brit parlament hivatalosan kimondta, hogy a Union Jack Nagy-Britannia nemzeti lobogója. • A brit zászló, becenevén Union Jack több, az Egyesült Királysághoz tartozó ország zászlajából tevődik össze, és a világ egyik legismertebb zászlója. A kék háttér a skót zászlóból származik, melyen Anglia, Írország és Skócia keresztjei helyezkednek el. A nagy piros kereszt Anglia védőszentjének, Szent Györgynek a keresztje. A piros ferde kereszt Szent Patriknak tulajdonítható, aki Írország védelmezője. A fehér kereszt pedig Szent Andrásé, aki Skóciát oltalmazza.

36. NÉMETORSZÁG • 1949-ben, a II. világháború után vált nemzeti zászlóvá. A 19. században a Német Konföderáció választotta először nemzeti jelképének, a fekete, piros, sárga trikolort. • Egyes nézetek szerint, a színek a Német-római Birodalom császári címeréből származnak, ahol is egy fekete sas, pirosra festett karmokkal volt látható, arany háttérrel.

37. NORVÉGIA • A Skandináv országokra jellemző kereszt, Norvégia zászlajában is helyet kapott. • Az oslói parlament 1898. december 15-én fogadta el, de még egy teljes évbe telt, míg mindenhol használni kezdték.

38. OLASZORSZÁG • 1948. január 1. óta az ország nemzeti jelképe, amely az 1789-es francia forradalom hatására alakult ki. Az Itáliában kialakult forradalmi hangulat odáig vezetett, hogy a francia zászlót választották saját nemzeti lobogójukká is, azzal a változtatással, hogy a kék színt, zöldre cserélték. A zöld szín állítólag a reményt, illetve a zöld mezőket, síkságokat jelképezi.

39. OROSZORSZÁG • A Szovjetunió felbomlása után, 1991. augusztus 22-től kezdve hivatalos lobogója Oroszországnak a fehér, kék, piros trikolor. • A színeknek többféle jelentést tulajdonítanak. A legelterjedtebb nézet szerint, a fehér szín a nemességet és az őszinteséget testesíti meg, a kék az erkölcsösséget és a hűséget, a piros pedig a bátorságot és a szerelmet szimbolizálja.

40. ÖRMÉNYORSZÁG • A színek domináns szerepet töltenek be az ország zászlajában. A piros szín a függetlenségért folytatott harcban kiontott vért jelképezi. A kék az eget és a reményt, a narancs pedig a bátorságot szimbolizálja.

41. PORTUGÁLIA • 1911. június 30. óta használják hivatalosan a portugál zászlót, amely 2:3 arányban van felosztva függőlegesen zöld, illetve piros részekre. Az elválasztó vonal közepén helyezkedik el a címerpajzs, a portugál escudo, ami nagyon fontos jelképe az országnak. A címerpajzs alatt elhelyezkedő armilláris gömb egyrészt a koronára utal, másrészt pedig a gyarmatokra és felfedezőkre.

42. ROMÁNIA • A címer nélküli trikolort 1989. december 27-én fogadta el a román parlament, a Caucescu rezsim ledöntése után. • A román nemzeti színeket a 6. században a románok ősei, a dákok használták először. • A három szín Moldvát, Erdélyt és a Havasalföldet testesíti meg.

43. SAN MARINO • Az itáliai mini államnak 1862. április 6-tól hivatalos lobogója. A két vízszintes sáv, egyenlő arányban van felosztva. A kék szín az ország feletti ég kékjét szimbolizálja, míg a fehér, a hegyek havas csúcsait. A címerben szereplő korona, a nemzeti szuverenitás jelképe, hiszem San Marino sosem volt királyság. A mini állam keresztény volta miatt jelenik meg a címerben a kereszt, a korona tetején. A babérlevél koszorú és a Libertas felirat, a szabadságot jelképezik.

44. SPANYOLORSZÁG • Az 1:2:1 arányban, vízszintesen felosztott piros-sárga-piros csíkok sárga részében helyezkedik el az ország címere, amelynek központi motívuma négy egyenlő részre van felosztva, jelképezve ezzel a négy királyságot, melyek összeolvadásával jött létre a Spanyol Királyság, melyet a címeren lévő korona szimbolizál. • A spanyol zászló 1981 óta lobog jelenlegi formájában, amit eredetileg III. Károly, versenypályázatban terveztetett meg alattvalóival.

45. SVÁJC • A négyzet alakú nemzeti zászló igen ritka. Svájcon kívül csak a Vatikánnak van még ilyen, az egész világon. • Mai formáját 1889-ben kapta és a kereszt arányait pontosan rögzíti a svájci alkotmány. • A zászló a becsület, a szabadság és a hűség eszméit testesíti meg.

46. SVÉDORSZÁG • A Skandináv kereszt itt kék háttérben, arany színben látható. • Pontosan nem tudni mióta használják, de egy 1569-ből származó írásos emlék megerősíti azt, hogy III. János elfogadta a zászlót az ország jelképének.

47. SZERBIA • A szerb zászló épp az orosz zászló fordítottja. Szerbia is alkalmazta a szláv színek mindegyikét. • Bal szélen található a címer, melyen egy kétfejű fehér sas és annak mellén a címerpajzs látható, ami felett pedig a királyi korona helyezkedik el.

48. SZLOVÁKIA • Az 1848-as forradalmak hatására, a szlovákok is fellázadtak, először a magyarok, majd a Habsburgok ellen, ezért a szláv színeket részesítették előnyben, lobogójuk megalkotásakor. A ma is használatos nemzeti zászlót, 1992. szeptember 3-án fogadta el a szlovák kormány. • A címer központi motívuma a kettős kereszt, melynek felső része Krisztus halálát, alsó része pedig feltámadását jelképezi, a vallásos interpretáció szerint. A hármas halom, három hegységet szimbolizál, a Tátrát, Fátrát és a Mátrát.

49. SZLOVÉNIA • Az ország nemzeti lobogóját 1991. július 25-én vonták fel először. A fehér, kék és piros, azaz a pánszláv színeket, Oroszország hatására tették meg nemzeti színekké, az 1848-as forradalmak idején. A fehér és kék csíkok találkozásánál, a bal oldalon helyezkedik el a címer. • A címer a Triglav hegység csúcsait, a benne futó két hullámos vonal pedig a Drávát és a Szávát ábrázolja. A három arany színű csillag, Cetinje város címeréből való.

50. TÖRÖKORSZÁG • A vörös alapon fehér félhold és csillag, sokak szerint az ország iszlám vallású beállítottsága miatt került fel a zászlóra. Ez azonban téves interpretációnak bizonyult. • Mindkét jelkép az egykori birodalom két központjához köthető. Isztambul védőszentje Artemisz volt, akinek pedig a félhold volt a jelképe. Konstantinápoly pedig Szűz Mária kegyeibe esett, akinek a jelképe az öt ágú csillag.