Felügyeleti és felügyelési reakciók és jövőképek 47. Közgazdász-vándorgyűlés

1. Felügyeleti és felügyelési reakciók és jövőképek47. Közgazdász-vándorgyűlés Varga Csaba főigazgató Budapest, 2009.09.25.

2. Tartalom • A de Larosière jelentés • 2. Az EU Bizottság javaslatai felügyeleti lépésekre • 3. A felügyeleti rendszer hazai átalakítása • 4. A PSZÁF 2009. évi felügyelési prioritásai és vizsgálati tapasztalati • 5. A Magatartási Kódex

3. A de Larosière jelentés • Európai Bizottság megbízása alapján elkészült jelentés javaslatokat dolgozott ki: • az EU-ban működő pénzintézetek és piacok felügyeletének megszervezéséről • az EU-szintű együttműködés megerősítéséről a pénzügyi stabilitás felügyelésében, a korai figyelmeztető rendszerek kidolgozásában és a válsághelyzetek kezelésében • a kompetens EU hatóságok együttműködéséről más, jelentős piaci hatóságokkal • a felelősségek és hatáskörök megosztásáról a nemzeti és az EU hatóságok között • CÉL: hatékonyabb, integrált és működőképes európai szintű felügyelési rendszer

4. A de Larosière jelentés • A pénzügyi válság okai: • makrogazdasági tényezők • kockázatkezelés • hitelminősítők • vállalatirányítás • szabályozás/felügyelés • nemzetközi intézmények gyengesége

5. A de Larosière jelentés • Politikai és szabályozói lépésekre vonatkozó javaslatok: • jobb makrogazdasági és makroprudenciális elemzés • a Bázel II szabályozás alapvető átalakítása • hitelminősítők • számvitel • biztosítási szektor szabályozása • szankciókra vonatkozó felügyeleti hatáskörök • párhuzamos bankrendszerek • értékpapírosított termékek és származtatott piacok • befektetési alapok

6. Tartalom • A de Larosière jelentés • 2. Az EU Bizottság javaslatai felügyeleti lépésekre • 3. A felügyeleti rendszer hazai átalakítása • 4. A PSZÁF 2009. évi felügyelési prioritásai és vizsgálati tapasztalati • 5. A Magatartási Kódex

7. Az EU Bizottság javaslatai felügyeleti lépésekre • Makroprudenciális felügyelésre az European Systemic Risk Board (ESRB) létrehozása: • Feladatai (1/2): • információk összegyűjtése és elemzése a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében szükséges monitoringhoz és értékeléshez • a makrogazdasági folyamatokból és pénzügyi rendszer alakulásához kapcsolódó kockázatok beazonosítása és priorizálása • ezen kockázatokkal kapcsolatos kockázati felhívások közzététele azok jelentőssé válása esetén

8. Az EU Bizottság javaslatai felügyeleti lépésekre • Makroprudenciális felügyelésre az European Systemic Risk Board (ESRB) létrehozása: • Feladatai (2/2): • szükség esetén ajánlások kiadása a beazonosított kockázatok kezeléséhez szükséges intézkedésekről • a kiadott kockázati felhívások és ajánlások megvalósításának figyelemmel kísérése • hatékony együttműködés az IMF-fel, FSB-vel és harmadik országbeli partner hatóságokkal

9. Az EU Bizottság javaslatai felügyeleti lépésekre • Makroprudenciális felügyelésre az European Systemic Risk Board (ESRB) létrehozása: • Tagjai: • elnök: az EKB Elnöke • elnökhelyettes (az ESRC tagok választják) • a 27 tagállam jegybankelnöke • az EKB Elnökhelyettese • a három EU Felügyeleti Hatóság elnöke • az EU Bizottság tagja • Megfigyelők: • a tagállamok jegybankelnökeihez csatlakozva a tagállami felügyeletek képviselője • az EFC elnöke

10. Az EU Bizottság javaslatai felügyeleti lépésekre • Mikroprudenciális felügyelésre a European System of Financial Supervisors (ESFS) létrehozása: • a harmadik szintű bizottságok (CEBS, CEIOPS, CESR) EU Felügyeleti Hatóságokká) átalakításával: • European Banking Authority • European Insurance and Occupational Pensions Authority • European Securities and Markets Authority • az EU Felügyeleti Hatóságoknak szélesebb jogkörük lesz a jelenlegi harmadik szintű bizottságokhoz képest • szoros együttműködés a tagállami felügyeletek hálózatával

11. Az EU Bizottság javaslatai felügyeleti lépésekre • A javasolt harmadik szintű EU Hatóságok legfontosabb új feladatai (1./2.): • a közösségi jognak való megfelelőség betartatása • technikai sztenderdek (L2) javaslatainak kidolgozása • a nemzeti felügyeletek közti véleménykülönbségek egyeztetése, kezelése, ideértve a felügyelői kollégiumokon belüli mediációt is • a host felügyeletek véleményének megfelelő érvényesítése a pénzügyi stabilitási és fogyasztóvédelmi kérdésekben a több tagállamot érintő esetekben

12. Az EU Bizottság javaslatai felügyeleti lépésekre • A javasolt harmadik szintű EU Hatóságok legfontosabb új feladatai (2./2.): • közvetlen felügyeleti hatáskör gyakorlása meghatározott, az EU-n belül meghatározó jelentőséggel működő intézmények esetében (ESMA: hitelminősítők, és post-trading infrastruktúrák) • válsághelyzetek koordinációja és kapcsolódó döntések meghozatala • szükséges információk összegyűjtése • kötelező érvényű együttműködés az ESRB-vel a megfelelő makroprudenciális felügyelet biztosítása érdekében

13. Az EU Bizottság javaslatai felügyeleti lépésekre • AZ ESFS megalapításának javasolt ütemezése: • szakasz: előkészítés (2009-2010) • szakasz: ESFS jogi rendszerének kialakítása (2011-2012) • az egyes pénzügyi (akár nagy, határon átnyúlóan tevékenykedő) intézmények felügyelése maradna nemzeti szinten • három év elteltével a működés felülvizsgálata, további fejlesztések szükségességének meghatározása • a banki és biztosítási hatóságok összevonása egy pénzügyi stabilitásért felelős hatósággá (CEBS, CEIOPS) • a másik hatóság átalakítása egy üzleti tevékenységgel és piaci kérdésekkel foglalkozó hatósággá mindhárom szektor tekintetében (CESR) (twinpeaksmodel)

14. Tartalom • A de Larosière jelentés • 2. Az EU Bizottság javaslatai felügyeleti lépésekre • 3. A felügyeleti rendszer hazai átalakítása • 4. A PSZÁF 2009. évi felügyelési prioritásai és vizsgálati tapasztalati • 5. A Magatartási Kódex

15. A felügyeleti rendszer hazai átalakítása A felügyeleti tevékenység 5 nemzetközileg elfogadott kritériuma

16. A felügyeleti rendszer hazai átalakítása • Az átalakítás szempontjai • a pénzügyi krízis kapcsán sok országban elkezdték a felügyeleti struktúrák, a felügyeleti működés újragondolását • be kell illeszkednünk az előbb felvázolt új EU-s felügyeleti struktúrába • nincs „bestpractice”, de nincsenek „tabuk” sem • nincs legjobb (uralkodó) intézményi megoldás • nincs egyértelműen kirajzolódó átalakítási trend • minden tanulmány az ország specifikumok és a politikai döntéshozatal preferenciáit említi

17. A felügyeleti rendszer hazai átalakítása • Felügyeleti struktúrák az EGT tagországaiban Az EU 15 „régi” tagországából 9db, az „új” tagországokból pedig 5db nemzeti banktól független, de integrált modell szerint működik.

18. Tartalom • A de Larosière jelentés • 2. Az EU Bizottság javaslatai felügyeleti lépésekre • 3. A felügyeleti rendszer hazai átalakítása • 4. A PSZÁF 2009. évi felügyelési prioritásai és vizsgálati tapasztalati • 5. A Magatartási Kódex

19. A PSZÁF 2009. évi felügyeleti prioritásai… Priorizált kockázatok: • likviditás • stratégia • hitelkockázat • tisztességes piaci magatartás Kapcsolódó kockázatok: • pénzügyi és működési kockázatok • tőke és jövedelmezőség • vállalatirányítás, stratégia, üzleti modell • piaci megjelenés

20. A PSZÁF 2009. évi felügyeleti prioritásai… Likviditás: • a szolgáltatók mindenkori fizetőképességének biztosítása, az egyéb működőképességi és üzleti célok (jövedelmezőség, szolvencia, stb.) veszélyeztetése nélkül Stratégia: • a környezeti feltételekkel összhangban lévő, belsőleg konzisztens, a zavartalan működőképességet fenntartó, az üzleti fejlődést biztosító terv, cselekvési irányok, üzleti modell meghatározása és végrehajtása

21. A PSZÁF 2009. évi felügyeleti prioritásai… Eszközminőség: • a hitelveszteségek drámai emelkedésének elkerülése Tisztességes üzleti magatartás: • annak elkerülése, hogy az élesedő verseny nyomása alatt terjedjen az erkölcstelen, illetve törvénytelen piaci magatartás, amely vagyoni veszteségekhez, a tényleges tranzakciós költségek emelkedéséhez, illetve bizalomvesztés miatt a kockázati felárak emelkedéséhez vezethet => Magatartási Kódex

22. … és a vizsgálatok tapasztalatai Eszközminőség: a lakossági és KKV portfolió romlik, duplázódó értékvesztés, kombinált konstrukciók problémái, átminősítések, monitoring hiányosságok nő a kockázati kontrol folyamatok jelentősége vállalati portfoliónál is jellemző volt korábban a hitelezési feltételek lazulása, főleg projekt, kereskedelmi ingatlan finanszírozás esetében a korábbi növekedési kényszer most fokozódó problémákhoz, portfolió romláshoz vezet

23. … és a vizsgálatok tapasztalatai Számvitel, adatszolgáltatás: bankjaink nemzetközi csoport tagjai, a vezetői információk, publikációk IFRS alapúak, az adatszolgáltatás egyeztetése igen nehéz igen jelentősek eltérések a HAS és az IFRS eredményekben a HAS szerinti számok csak a jogszabályi kötelezettségek teljesítését szolgálják negyedéves konszolidált adatszolgáltatás hiánya jelentős probléma

24. … és a vizsgálatok tapasztalatai Ügyfélminősítés – követelésminősítés közötti kapcsolat nem látható – nincs összekapcsolva a kettő Fedezetek figyelembevételének meghatározó szerepe –túl nagy hangsúlyt kap a fedezetek figyelembe vétele az eszközminősítésben az ügyfél fizetőképességével szemben, ami elmossa a kockázati profilt Újratárgyalt, prolongált hitelek - nincsenek megfelelően kimutatva, jelentve (2009 Q1-től a pontos definíciót a felügyeleti adatszolgáltatásba beépítettük)

25. Tartalom • A de Larosière jelentés • 2. Az EU Bizottság javaslatai felügyeleti lépésekre • 3. A felügyeleti rendszer hazai átalakítása • 4. A PSZÁF 2009. évi felügyelési prioritásai és vizsgálati tapasztalati • 5. A Magatartási Kódex

26. A Magatartási Kódex • Célja: a hitelezők és lakossági hitelfelvevők közötti nélkülözhetetlen bizalom visszaállítása és megerősítése • az aláírók a kódex szabályait betartva átlátható és felelős magatartást tanúsítanak ügyfeleikkel szemben: • a hitelnyújtást megelőző időszakban • a felvett hitelek teljes futamideje alatt • fizetési nehézségek felmerülése esetén • Elvei: • transzparencia • szabályszerűség • szimmetria

27. A Magatartási Kódex • az önszabályozás eszköze, aláírása önkéntes • a csatlakozók köre nyilvános, a nyilvánosságot a PSZÁF biztosítja honlapján megjelentetve: • az MK szövegét, • folyamatosan az aláíró hitelezők listáját, • az MK hatálybalépését követően a nem csatlakozó hitelezők listáját, • az MK betartásával kapcsolatos megállapításait. • minden lakossági hitelezéssel foglalkozó pénzügyi szervezet csatlakozhat • előírásai az aláírók által irányított, lakossági hitelezéssel foglalkozó hazai leányvállalatokra is érvényesek • az aláírók ügynökeiknél és megbízottaiknál is előírják a benne foglaltak betartását

28. A Magatartási Kódex • nem szünteti meg a banki egyoldalú szerződésmódosításokat vagy a fizetési nehézségekkel kapcsolatos eljárásokat, de a hitelezők számára korlátokhoz köti azokat • az ügyfeleknek pedig megismerhetővé, előre kiszámíthatóvá teszi a feltételeket • kiterjed a hitelezés teljes menetére, a hitelbírálatot megelőző időszaktól a fizetési nehézségek kezeléséig

29. A Magatartási Kódex • az aláíró hitelezők a jövőben csak a törvény és a Kódex feltételeinek megfelelően köthetik meg lakossági hitelszerződéseiket • a Kódex és a törvény előírásai beépülnek már meglévő és a jövőbeni a banki hitelszerződések feltételeibe • a Kódexhez a bankok döntő része önként csatlakozik, ami növeli annak esélyét, hogy be is tartják majd annak előírásait • a nem csatlakozók a nyilvánosság erejével bírhatók rá a Kódex aláírására

30. A Magatartási Kódex • a PSZÁF hatósági eljárással is ellenőrizni tudja a Kódex betartását, s megsértése esetén a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó törvény által meghatározott szankciókat alkalmaz • a Kódex és a törvény nem helyettesíti, hanem kiegészíti és erősíti egymást • az önkéntesség eredményesebb, mint a törvényi kényszer akkor, ha a legpontosabban megfogalmazott jogszabályi passzusokat is eltérően értelmezheti a hitelező és az ügyfél • a PSZÁF a civil szervezetekkel korábban közösen kialakított fogyasztóvédelmi ajánlásokat, elvárásokat is beépítette a Magatartási Kódex szövegébe

31. Köszönöm a figyelmüket!