2007. 06. 28.

1. . Álmok és realitások:településeink szerepe a gazdaság fejlődésébenDr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár 2007. 06. 28.

2. I.2. Területi gazdasági teljesítmény • Bruttó hazai termék (GDP) • Bp-vidék különbség 2.8-szorosra nőtt • Legfejlettebb megyék: Vas, Fejér, Győr-Moson-Sopron • Legelmaradottabb: Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg • Átlag GDP 1025-1430 ezer Ft/fő között

3. Az egy főre jutó GDP az EU átlagában

4. Beruházások • Növekedés visszaesése tapasztalható. • 1998-2000 8,9% növekedés • 2001-2002 4,5% • 2003. alig 4% Ennek okai: • Lakossági és állami beruházások gyorsuló dinamikája. • Vállalati beruházások stagnálása, csökkenése.

5. I.3. Gazdasági szervezetrendszer • Rendszerváltás utáni struktúraváltozás befejeződött. • Dualitás jellemzi a magyar gazdaságot. • Nagyvállalatok dominanciája növekszik, az export ¾-t ők adják. • Kb. 1 millió KKV

6. Vállalkozások területi eloszlása

7. I.4. Külföldi működőtőke • Elengedhetetlen a gazdaság fejlődéséhez. • Egyre erőteljesebb verseny a térségben és globálisan is. • Területi eloszlása: • Közép-Mo. • É-Ny-i határ közelében

8. A külföldi tőke változása

9. I.6. Ipar • A rendszerváltás után, 1996-tól állt növekedési pályára. • Az ipari export 1996-2000 között a háromszorosára nőtt. Az összes ipari export 2/3-t a gépjármű-gyártás és az elektronikai ágazat adja. • Az ipari foglalkoztatottság jelentősen növekedett, 2002-re 750 ezer fő.

10. Ipari foglalkoztatottság

11. Közösségi elvárások • ESDP • Közösségi Stratégiai Irányelvek • TSP – EU területi távlatai • Lipcsei Karta • Régiók a gazdasági növekedésért • Agglomerációk, városok a térségi fejlődés motorjai • Városhálózat fejlesztés • Város és vidék partnerség

12. A CSG prioritásai CSG = Közösségi Stratégiai Iránymutatások • Infrastrukturális beruházásokkaljavítani a tagállamok, régiók, nagyvárosok vonzerejét. • A kutatások és az innovációs hálózatok megerősítésévelösztönözni az innovációt és a tudás-alapú gazdaság növekedését. • A képzésbe befektetéssel és a munkaerő-piac kiterjesztéséveltöbb és jobb munkahelyet létrehozni.

13. Gazdaság vagy Iparpolitika • Lemondás az iparpolitikáról – IKM… • Ipari szempontok hiánya a privatizációban • Egymást feltételező

14. Sikeres település = sikeres gazdaságfejlesztés • Befektetők vonzása • Feltételrendszer javítása – infra, képzés • Tárgyalások meggyőzés • Csesztreg • Debrecen

15. Térségi feladatok a területfejlesztésben Passzív oldal Aktív oldal Közreműködői feladatok Gazda szerep a végrehajtásban Projekt oldal RFT-k Gazdaságfejlesztés Szabad tér

16. Diagnózis • Bezárkózó egyetemek • Kutatás a kutatásért • Kamarák kritikai szerepben • Fejlesztő önkormányzatok • Atomizált vállalkozások • Ki szervez? Ki menedzsel? Ki tűz ki célokat?

17. Átfogó célok 2020-ig • 1. Térségi versenyképesség • Növekedést ösztönző térszerkezet • 2. Területi felzárkózás • Túlzott egyközpontúság oldása • 3. Fenntartható térségfejlődés, örökségvédelem • Érték, erőforrás megőrzése és erősítése • 4.Területi integrálódás Európába • Közlekedési hálózatok, határon túli kapcs. bővítése • 5.Decentralizáció és regionalizmus • Regionális identitás erősítése, források decent.

18. Középtávú országos területicélok 2013-ig • Versenyképes budapesti metropolisz megteremt. • Nemzetközi gazdaságszervező szerep • Nemzetközi turisztikai, kulturális központ • Fejlesztési pólusok megerősítése • Térségi funkciók fejlesztése • Hálózatos együttműködés,együttműködő térségi városhálózatok • Elmaradott térségek, perifériák felzárkóztatása • Munkahelyteremtés • Térségi központok elérhetőségének javítása • Egészséges életmód terjesztése

19. – OP struktúra: a lebonyolítás rendje – Komplex program: a TARTALOM OP vs komplex program A programozás logikája A tervezés logikája Komplexprogramok

20. Pólusok az OFK-ban • A pólusok térségi funkcióinak fejlesztése • Innovációs • Gazdasági • Kulturális • Irányítási • Kereskedelmi • Kisugárzó hatás érvényesülési feltételeinek megteremtése • Elérhetőség • Kooperációs kapcsolatok • Alközpontok (városhálózat) • OGy. Hat.

21. KIJEVFELÉ KASSA FELÉ BEREGSZÁSZFELÉ BÉCS POZSONY Salgótarján Salgótarján MISKOLC MISKOLC Nyíregyháza Eger Nyíregyháza Eger Gödöllő GYŐR Sopron Gödöllő GYŐR Sopron Tatabánya DEBRECEN Tatabánya DEBRECEN BUDAPEST BUDAPEST Szombathely Szombathely NAGYVÁRAD Székesfehérvár Székesfehérvár Szolnok Veszprém BUKARESTFELÉ GRAZFELÉ Szolnok Veszprém Dunaújváros Dunaújváros Kecskemét Zalaegerszeg Kecskemét Zalaegerszeg Békéscsaba Békéscsaba Nagykanizsa Kaposvár Nagykanizsa Szekszárd ARAD Kaposvár Szekszárd SZEGED BUKARESTFELÉ SZEGED PÉCS PÉCS LJUBJANA FELÉADRIA FELÉ ZÁGRÁB FELÉADRIA FELÉ BELGRÁD FELÉ ATHÉN FELÉ MAGYARORSZÁG TÉRSZERKEZET-FEJLESZTÉSI IRÁNYAINAK SÉMÁJA ORSZÁGOS FUNKCIÓK(BUDAPEST) REGIONÁLIS FUNKCIÓK 1.(NAGY-VÁROSOK) REGIONÁLIS FUNKCIÓK 2.(MEGYEI SZÉKHELYEK, EGYÉBMEGYEI JOGÚVÁROSOK) HELYI FUNKCIÓK(EGYÉB TELEPÜLÉSEK)

22. Magyarország távlati fejlesztési pólusai

23. Salgótarján MISKOLC Nyíregyháza Eger Gödöllő GYŐR Sopron Tatabánya DEBRECEN BUDAPEST Szombathely Székesfehérvár Szolnok Veszprém Dunaújváros Kecskemét Zalaegerszeg Békéscsaba Nagykanizsa Kaposvár Szekszárd SZEGED PÉCS ORSZÁGOS FUNKCIÓK REGIONÁLIS FUNKCIÓK 1. REGIONÁLIS FUNKCIÓK 2. HELYI FUNKCIÓK MAGYARORSZÁG TÉRSZERKEZET-FEJLESZTÉSI IRÁNYAINAK SÉMÁJA • Biotechnológia KÖZPONT • Tudapest medipólus, info KÖZPONT • nanotechnológiai KÖZPONT • JÁRMŰIPARI KÖZPONT • Kulturális, környezetipar KÖZPONT • farmakológia KAPCSOLATOK

24. Déja Vu? • Budapest • Nagyvárosi ipari koncentrációk • Ami probléma volt – ma lehetőség • Régió > ráfonódás a központokra

25. Köszönöm a figyelmüket!