Az IKT a gazdaság szolgálatában

1. Az IKT a gazdaság szolgálatában Információs Társadalom Parlamentje 2011. június 1-2. Dr. Mészáros György elnök

2. IKT szektor jelentősége • Az IKT szektor adja az európai GDP 5 %-át, és a termelékenység növekedéséhez 20 %-kal járul hozzá. • A hazai GDP kb. 10 %-át adja az IKT szektor. • A hazai gazdasági növekedés kb. 25 %-át adta az IKT az elmúlt években. • Az IKT szektorban mintegy 100 ezer alkalmazott dolgozik, és közel 100 ezren használnak IKT eszközöket más szektorokban. • Több, mint 14 ezer vállalkozás foglalkozik infokommunikációs technológiákkal, eszköz- és szoftverfejlesztéssel.

3. Hazai IKT piac • A magyar IKT piac együttes mérete kb. 1 500 milliárd Ft • Az IKT szektor exportja kb. 850 milliárd Ft • Az export forgalom több, mint négyötöde multinacionális vállalatok Magyarországon gyártott vagy összeszerelt hardvertermékeinek exportjából származik • Az IT export növekedése elsősorban a nagyobb hozzáadott értéket hordozó szoftver és szolgáltatás exportból származott. Az IKT ipar Magyarország egyik húzóágazata

4. IKT és az innováció • Az IKT a globalizált világ valamennyi fejlett országának alapinfrastruktúrája, és a legfontosabb hajtómotor a tudásalapú gazdaság fejlesztésében. • Az IKT szektor az egyik leginnovatívabb ágazat, amely hozzájárul más területek fejlődéséhez és innovációjához. Ezért az IKT szektor innovációja meghatározó a versenyképesség és a gazdasági növekedés szempontjából.

5. IKT K+F+I bázisok Magyarországon 1. Felsőoktatási intézmények, kutató intézetek • Az erőforrások elaprózódtak • „Kritikus tömeg” hiánya • Az ipari igények kevésbé érvényesülnek a kutatásokban • Üzleti és menedzsment ismeretek hiánya 2. Multinacionális cégek • Nemzetközi nagyvállalatok K+F centrumai (Ericsson, Nokia-Siemens, GE, stb.) • Jelentős hozzáadott szellemi érték létrehozása export céljából • Technológia, fejlesztési módszerek és menedzsment technikák átvétele • Prekompetitív K+F együttműködés egyetemi kutatócsoportokkal

6. IKT K+F+I bázisok Magyarországon (2) 3. Magyar vállalkozások • Néhány sikeres kis- és közepes vállalkozás (AITIA, Graphisoft, Kürt, Freesoft, eGroup, stb.) • Egyre több innovatív ötleten alapuló induló (start-up), de kevés hasznosító (spin-off) vállalkozás • A vállalkozások K+F igénye és innovativitása általában alacsony • A magyar IKT piac kicsi, ezért ki kell lépni a globális piacra • A hazai IKT vállalkozások általában résterületeket (niche market) céloznak meg

7. Az innováció erősítése az IKT szektorban • Új Széchenyi Terv - Tudomány, innováció, növekedés kitörési pont(5.): A hazai gazdasági fejlődés megalapozásában betöltött szerepe miatt az IKT fejlesztését és innovációját nemzeti prioritássá kell emelni. • Állítás 1: Az innováció fokozásához önmagában a pénzügyi támogatás nem elegendő. • Állítás 2: A sikeres innovációhoz olyan struktúrákra, modellekre van szükség, amelyek • a) növelik az emberi és anyagi erőforrások koncentrációját • b) fókuszálják a K+F tevékenységet • c) elősegítik a hasznosítás-orientált kutatás-fejlesztést • d) integrálják az oktatást, a kutatást és az üzleti tevékenységet

8. Az IKT innováció lehetséges eszközei • Az IKT innovációt támogató lehetséges eszközök: • Tudásközpontok - Egyetem-ipar együttműködést megvalósító K+F kiválósági központok (BME Mobil Innovációs Központ, BME Információtechnológiai és Innovációs Központ) • Nemzeti Technológiai Platformok – Hosszú távú K+F+I stratégia kidolgozásában és megvalósításában érdekelt együttműködések (NESSI Szoftvertechnológiai NTP, ARTEMIS NTP, Kreatív Iparágak NTP, stb.) • Innovációs Klaszterek – K+F intézmények és vállalkozások közös üzleti érdeken alapuló hálózatos együttműködése egy adott területen (Mobilitás és Multimédia Klaszter, Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter, stb.)

9. Az IKT innováció fejlesztésének eszközei (2) • „Élő Laboratóriumok” (Living Labs) – A felhasználók bevonása az innovációs lánc minden szakaszába a kutatástól a termékfejlesztésen át a tesztelésig (T-City Szolnok, Budapest Kitchen Budapest) • Technológiai inkubátorok – piacképes K+F eredmény vagy innovatív ötlet továbbfejlesztése és üzleti hasznosítása magántőke, kockázati tőke bevonásával (NIH – kidolgozott javaslat Technológiai Inkubátor Program elindítására)

10. EU ICT K+F programok • EU 7. K+F Keretprogram 2007-2013 - 9.1 milliárd Euro • Magyar kutatók sikeres részvétele az EU ICT K+F pályázatain: • Magyar résztvevők 111 nyertes EU projektben • Elnyert támogatás: kb. 33 millió Euro • European Institute of Innovation and Technology (EIT) KIC - ICT Labs Budapest Associate Partner • ELTE (koordinátor) • BME • Cisco Hungary • GE Healthcare Hungary • EU ICT K+F stratégiai területe – Future Internet

11. Jövő Internet K+F • Az Internet az élet minden területére hatással van (munka, szórakozás, tanulás, egészségügy, üzlet), napjainkra a XXI. század Információs Társadalmának kritikus infrastruktúrájává vált. • Az óriási és egyre növekvő felhasználói igények, ill. a benne rejlő műszaki problémák (pl. Internet címek elfogyása, biztonság, garantált minőségi szolgáltatások hiánya, stb.) miatt szükséges az Internet továbbfejlesztése, technikai megújítása. • A jövő Internete (Future Internet) forradalmi változást fog hozni mind a technológiában, mind a felhasználóknak nyújtott szolgáltatásokban. • A jövő Internetének létrehozása jelentős kutatás-fejlesztési erőfeszítést igényel, de sok üzleti lehetőséget is rejt magába a vállalkozások számára. • A Nemzeti Innovációs Hivatal aktívan részt vesz az Európai Unió Future Internet K+F programjaiban, amit a magyar EU elnökség keretében megrendezett Future Internet Week rendezvénysorozat is megerősített.

12. Köszönöm a figyelmet! Dr. Mészáros György elnök Nemzeti Innovációs Hivatal