MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI LEHETŐSÉGEI ÉS STRATÉGIÁJA A BALKÁN TÉRSÉGBEN

1. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI LEHETŐSÉGEI ÉS STRATÉGIÁJA A BALKÁN TÉRSÉGBEN Gilyán György a Miniszterelnöki Hivatal stratégiai irányításért felelős államtitkára

2. HÁROM TÉRSÉG, HÁROM LÉPTÉK • Helyünk a világban: Glóbusz = Selyem-út (Gáz-út, Olaj-út) Lépték:100 ÓCEÁN • Helyünk Európában: Európai Unió = Borostyán-út Lépték: 10 - TENGER • Lokális életterünk: Isztambul (Konstantinápoly, Bizánc) - Bécs hadiút Lépték: 1 Tó

3. A BALKÁN TÉRSÉG TÉRKÉPE

4. EURÓPA ORSZÁGAI • Nyugat-Európa: Belgium │ Egyesült Királyság │ Franciaország │ Hollandia │ Írország │ Luxemburg │ Monaco • Észak-Európa: Dánia │ Észtország │ Finnország │ Izland │ Lettország │ Litvánia │ Norvégia │ Svédország • Közép-Európa: Ausztria │ Csehország │ Lengyelország │ Liechtenstein │ Magyarország │ Németország │ Románia │ Svájc │ Szlovákia │ Szlovénia • Dél-Európa: Andorra │ Málta │ Olaszország │Portugália │Spanyolország │San Marino │ Vatikán • Kelet-Európa: Azerbajdzsán │ Fehéroroszország │ Grúzia │ Kazahsztán │ Moldávia │ Oroszország │ Ukrajna • Délkelet-Európa: Albánia │ Bosznia és Hercegovina │ Bulgária │ Ciprus │ Görögország │ Horvátország │ Macedónia │ Szerbia │ Törökország Forrás: Wikipédia Lexikon

5. BALKÁN = DÉLKELET- EURÓPA A MAGYAR STRATÉGIÁBAN • Amiről beszélünk: Horvátország │ Szerbia │ Bosznia és Hercegovina │ Macedónia │ Montenegró │ Albánia és Koszovó│Románia │ Bulgária │ Moldávia • Kimaradt: Ciprus, Görögország, Törökország • Bekerült: „és” Koszovó, Románia, Moldávia • Tagolás: Nyugat-Balkán (Nyugat-Délkelet-Európa?) Dél-Balkán? Kelet-Balkán? Észak-Balkán?

6. MAGYARORSZÁG KÜLÖNLEGES HELYZETE Az elmúlt évtizedben ellentétes folyamatok az EU-ban és a Balkánon (post-Jugoszláviában): integráció itt és dezintegráció ott Magyar összekötő (híd) szerepek az EU és a Balkán között: • Földrajzilag(jövet-menet, úton-útfélen Bécs és Isztambul között) • Politikailag (Mo. EU 2004, Bulgária, Románia 2007… és így tovább) • Módszertanilag(tanulva tanítók, twinning szerepcsere nekünk)

7. A TÉRSÉG NÉHÁNY SORBAN I. Gazdasági állapot, EU-érettség igen heterogén • Bulgária, Románia 2007. január 1. EU tagság • Szerbia, Montenegró, Moldávia nem tagja még a WTO-nak sem • Koszovó jogi státusza csak ideiglenesen rendezett • GDP/fő szórása: Horvátország 6700, Koszovó 700 euró • A Nyugat-Balkán egyes térségeiben „soft security” kockázatok: illegális migráció, szervezett bűnözés, szociális válsághelyzetek

8. A TÉRSÉG NÉHÁNY SORBAN II. • Nagyvállalatok megszűnnek, dezindusztralizáció • Alacsony tőkebefektetések, gazdasági húzóerő hiánya • Fejletlen pénzügyi szektor • Magas munkanélküliség (néhol 30-40%) • A külkereskedelmi mérleg jelentős hiánya (akár GDP 25%-a) • Rossz fizetési mérleg • Igen alacsony intenzitású az egymásközti együttműködés. Intern kereskedelem 5%. Nincs kölcsönös tőkebefektetés • Kulcskérdés az egységes energetikai rendszer létrehozása • Az EU tagországok közül partnereink, egyben versenytársaink a térségben: Németország, Ausztria, Olaszország, Görögország és Szlovénia…. Bulgária, Románia • Tartós, átgondolt, jó ütemű felzárkóztatási programok kellenek és megfelelő segélyek, támogatások

9. KÉTOLDALÚ GAZDASÁGI KAPCSOLATOK I. Dinamikus évtized • Kiépítettük/újjáépítettük szerződéses kapcsolatainkat a gazdaság minden területén: kereskedelem, befektetések, pénzügyi kapcsolatok, élelmiszer, közlekedés • Tíz év alatt a kereskedelem HATSZOROSRA bővült • Kivitelünk 5 mrd USD felett, behozatal 1,7 mrd USD • Kivitelünkben a térség 5%-ról 8%-ra nőtt, behozatalunk 1,5%-ról 2,5%-ra emelkedett. Jó a termékstruktúra. 8% = történelmi top! • Jelentős magyar aktívum 3,5 mrd USD, amely nagy részben fedezi az „orosz energia számlát” • Jelentős a közép és kisvállalkozások szerepvállalása

10. KÉTOLDALÚ GAZDASÁGI KAPCSOLATOK II. • A külföldön beruházott magyar tőke jó fele itt van: 3 mrd euró • A magyar befektetők között ott vannak a nagyok (OTP, MOL, Magyar Telekom…) és a néhány tízezer eurós kisbefektetők • Jelentős infrastrukturális programok valósultak meg: autópályák, optikai kábelek, logisztikai központok, kereskedelmi elosztó egységek • A térség stabilizálása, gazdasági megerősítése önmagában is növeli a külföldi tőke magyarországi beruházási kedvét • A politika „helyzetbehozó” és lobbizó szerepe a gazdasági kapcsolatok erősítésében és a magyar érdekek képviseletében

11. MÚLT, JELEN ÉS JÖVENDŐ:TÖRTÉNELMI LECKE FIATAL NEMZETEKNEK I. • Magyarország részéről történelmileg igen erős politikai, biztonságpolitikai és gazdasági érdekek • Magyarország EU „politika-csináló”, egyben politika-végrehajtó szerepben • Legjobb „nevelési módszer” a példamutatás (az idei magyar ősz, de talán az egész történelem: komoly intés, miközben most „gólhelyzet” van • Nincs új a nap alatt: a demokrácia és a piacgazdaság egyidejű bevezetése nemzet-, ország- és emberpróbáló feladat • Segítség nélkül nem megy, de csak a segély bőven nem elég • Intézményi reformok, jogszabályi környezet-, szemlélet- és tudatváltás = gyorsított társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális evolúció, egyben fékezett (hatású) revolúció

12. MÚLT, JELEN ÉS JÖVENDŐ:TÖRTÉNELMI LECKE FIATAL NEMZETEKNEK II. • Revolúciók pedig nincsenek, de ha vannak, akkor baj van. Egyben, itt is érvényes a „teremtő rombolás” schumpeteri elmélete • A kérdés: mit, meddig kell lerombolni, hogy ott valami tényleg új de valósan működő épüljön? • Példa: a 60%-os hatékonysági fokkal MŰKÖDŐ, szurtyogó, kattogó gőzgép és a 95%-os hatásfokú, tiszta, hangtalan villanymotor TERVRAJZÁNAK esete • Mottó 1.: 9 nő sem tud kihordani egy gyermeket 1 hónap alatt • Mottó 2.: Brüsszel, Bécs, Budapest nem „centrum”, Belgrád, Szkopje és Bukarest nem „periféria”: egy nagy, közös európai család felelős felnőttjei és felnövekvő gyermekei vagyunk. Időnként meg fordítva. És ez igaz Brüsszel, Bécs „centrum” és Budapest „periféria” viszonyára is.

13. Délkelet-Európai Tárcaközi Munkacsoport • Megalakulás: 2005. febr. Elnök: Gémesi F. (KüM, MeH) - 21 ülés • Általános kül- és biztonságpolitikai kérdések, regionális partner-ség konferencia, határőrizet, menekültügy, migráció, rendvédelmi és katonai szerepvállalásunk, PfP csatlakozás, NATO perspektíva • EU-integrációs helyzetkép, magyar „pozicionálás”, • EU segélyek, programok a térséggel kapcsolatban. Magyar érdekérvényesítés • Magyarország gazdasági szerepvállalása: (i) NEFE-együttműködés, közlekedési folyosók, (ii) kötött hitelezés, CARDS tapasztalatok, (iii) kereskedelempolitika, (iv) információs társadalom, (v) mezőgazdasági együttműködés

14. GYURCSÁNY MINISZTERELNÖK ÚR NYUGAT-BALKÁNI LÁTOGATÁSA: 2006. NOVEMBER 22-24. • Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Albánia • Cél: külpolitikai és külgazdasági érdekeink érvényesítése • A még nyitott kérdésekben életképes, MŰKÖDŐ megoldások hangsúlyozása, szorgalmazása, amelyek előre visznek és nem a meglévő feszültségeket konzerválják • Magyar bátorítás (és érdekek) kinyilatkoztatása a reformok továbbvitelében • Vízumkönnyítés, határon átnyúló együttműködés bátorítása, twinning programok „népszerűsítése”, a NATO rigai csúcsértekezlete (magyar támogatás), • A magyar gazdasági szereplők és tőkebefektetések 1) „promóció-ja”, befogadásuk bátorítása, 2) a helyi garanciális elemek erősítése

15. JÖVŐKÉPEK - JÖVŐTETTEK • A hazai költségvetés de minimum az EU támogatások növelése a Balkán „felzárkóztatási” programjaira. Ebből növekvő magyar részesedések megszerzése • A magyar gazdasági- és tőkebefektetések bátorítása: hazai rásegítő programok és EU támogatások elnyerése. Budapest, mint a Balkán-fejlesztés pénzügyi és befektetési központja • Regionális szolgáltató központok Magyarországon (nem csak pénzügyi, befektetői, hanem ennél sokkal komplexebb konstrukciók) • Aktívabb együttműködés, kooperáció a térségben érdekelt „primér” országokkal: Németország, Olaszország, Szlovénia stb. • A nagy (sőt mega) kérdések: • 1) Románia, Bulgária EU-csatlakozása hogyan hat ránk Figyeljünk oda rájuk! 2) Koszovó: olyan mint a Paksi atomerőmű 2. számú reaktora sérült fűtőelemeinek cseréje: vitás, drága, bonyolult, időigényes, de nem meg-kerülhető: lehet szerepünk. A kooperáció lehetőségei ebben

16. MAGYARORSZÁG HÍDSZEREPE:MÚLT, JELEN ÉS JÖVENDŐ I.

17. MAGYARORSZÁG HÍDSZEREPE:MÚLT, JELEN ÉS JÖVENDŐ II.

18. MAGYARORSZÁG HÍDSZEREPE:MÚLT, JELEN ÉS JÖVENDŐ III.

19. MAGYARORSZÁG KULTURÁLIS HÍDSZEREPE

20. MAGYARORSZÁG TÖRTÉNELMI HÍDSZEREPE:MÚLT, JELEN ÉS JÖVENDŐ • Mostari híd: török mecset-konstruktőr építette (1566), horvát soldat-katona megvágta (1993), magyar építész-gyerek gyógyította (2000) – a térség sok-ezeréves történelmének esszenciája, beleértve Csontváry Kosztka Tivadar életét és munkásságát, csakúgy, mint a magyar orientológusok eddigi eredményeit • Szellemi export: hídtervezés, egyetemi tananyagok és doktori iskolák képzési anyagának tervezése, akkreditálása, végrehajtása • Nándorfehérvár ostroma 1456. július 4-22. (550. éve) • A „FEHERUUARU REA MENEH HODU UTU REA” – Tihanyi Apátság Alapító Okirata -1059 • Ohran Pamuk (irodalmi Nobel-díjas török 2006): „A fehér vár” (Isztambul) • Déli harangszó: magyar európai örökség. Nem keresztény induló: hanem európai életerő-zúgás és örömáradás • Az ÖRÖMÓDAelső változata(továbbfejlesztve Ludvig von Bethoven, IX. szimfónia . Slusszpoén: Schiller 1785-ben megírt Örömódájának szövegét elsőnek Bolyai Farkas fordította le magyarra 17…-ben. Fia, Bolyai János, csak úgy mellesleg, Albert Einstein szellemi elődje volt. 1823-ban megalkotta a görbült tér matematikai elméletét és igaz képletét. Pletykarovati valós hír: a relativitás elméletét 1905-ben Albert Einstein akkori szerelme, és első felesége a szerb Mileva unszolására írta meg. Ideje volna leváltani a megkövült, „balkáni” Balkán-képünket! Meg Nyugat-Európának is! • PÉCS – Európa kulturális fővárosa 2010 (Essennel és Istambullal együtt!!!)

21. EURÓPA TÖRTÉNELME DIÓHÉJBAN: A BELGRÁDI VÁR ÉS KISKŐSZEG HARANGTORNYA PÉCS