A jog kialakulása, fogalma

1. A jog kialakulása, fogalma • A jog - mai értelmében - az államilag szervezett társadalom terméke (eredménye). • A társadalmi szabályrendszerek között primus inter pares szerepe van, alapvetően az állami jellege miatt. • Fogalma (nagyon sokféle lehet): • Kontinentális: „Az együtt élő emberi közösség azon parancsa, amely általános érvényű és minden tagot kötelez, továbbá szankciót helyez kilátásba azokkal szemben, akik a parancsot megszegik.” (G. Radbruch) • Angolszász: „A jog nem az amit adnak, hanem amit nem vehetnek el.” (R. Clark)

2. A jog fogalmi elemei (hazai) • társadalmi magatartási szabály • állam meghatározott szerve alkotja(alapvető normák: Országgyűlés, végrehajtási normák: Kormány, miniszterek, helyi szabályozás: helyi önkormányzatok) • szabályok összessége jogrendszert alkot • arányos és adekvát(a szabályozni kívánt életviszonnyal) • szankció alkalmazásának a lehetősége(közhatalmi jelleg)

3. A joggal szembeni elvárások • általános érvényű • publikus(közzétett, bárki által megismerhető) • jövőbeni cselekvésre irányuló(visszaható hatályú csak kivételesen) • világos(közérthető, logikus…) • reális(lehetségest követelő) • stabilitással rendelkező (jogbiztonság egyik legfontosabb eleme) • a szabály és a hivatalos cselekvés közötti egyezőség mutatkozzon

4. A jogi struktúra alapelemei, nemzetközi jog és a belső jog viszonya • Jogtípus:egy korszak/földrajzi egység jogának jellegzetességeit összegzi • Jogrendszer:egy ország hatályos joga (jogszabályainak összessége) • Jogforrás:az a forma, amiben a jog megjelenik és ahonnan megismerhető • Jogi norma:jogszabály, pontosabban jogi szabály (lehet egy konkrét, vagy a jogforrás valamely része) • Érvényesség:a jogszabály létrehozásának jogszerűségéhez kapcsolódik • Hatály(időbeli, személyi, tárgyi, stb.): a jogszabály alkalmazásához kapcsolódik. A konkrét alkalmazhatóság eltérhet az időbeli hatálytól. • Nemzetközi-nemzeti jog viszonya: • monista megközelítés • dualista megközelítés

5. Közjog, magánjog kettőssége • Közjog funkciója az állam szervezeti, intézményi, közhatalmi viszonyainak rendezése (a jogviszony egyik oldalán mindig állami szerv van) • Magánjog funkciója az állampolgárok, természetes vagy jogi személyek államilag szabályozni kívánt kapcsolatrendszerének rendezése (az állami szerv többnyire csak mögöttes szereplő a jogviszonyban) • A közjog és magánjog keveredhet, de az eszközök általában nem.

6. Hazai jogforrások rendszere I. • Jogforrási hierarchia és szerepe • Jogszabályok egymáshoz való viszonyát fejezi ki • Kollíziók kiküszöbölése • A jogi normák közötti kollízió feloldásának lehetőségei • Magasabb szintűség • Időbeliség • specialitás • A jogforrások fajtái • jogszabályok • állami irányítás egyéb jogi eszközei

7. Hazai jogforrások rendszere II.

8. A jogalkotás és a jogalkalmazás kapcsolata • A jogalkotás:tudatos, jogi szabályozás létrehozására irányuló tevékenység, „terméke” a jogszabály • A jogalkalmazás:a jogszabály általános parancsát, előírásait egyedi, konkrét esetekre vonatkoztató tevékenység, „terméke” többnyire határozat (de más is lehet) • Kapcsolatrendszerük:kettős, a jogalkotás determinálja a jogalkalmazást, a jogalkalmazás tapasztalatai visszacsatolnak a jogalkotásba

9. A természetvédelem és a jog kapcsolata • Természetvédelemről jogi szabályozás nélkül nem beszélhetünk, de a természetvédelem nem csupán jogi szabályozás. • A természetvédelmi jog érvényesülése elválaszthatatlan a természetvédelmi (köz)igazgatás lététől, struktúrájától. • A természetvédelmi (köz)igazgatási struktúra stabilitása tükrözi az „ágazat” megbecsülését, elismertségét és elfogadottságát.

10. A jog szerepe a természet védelmében I. Jogi szabályozás nélkül nincs természetvédelem, de a jogszabályok még nem jelentenek tényleges védelmet, csak lehetőséget, keretet adnak a védelemre. Miért kellett a jogi szabályozás? „A természet mindent a lehető legjobb módon rendezett el, mi ezt jobbá akartunk tenni és elrontottunk mindent.” (J. Rousseau) Az emberi tevékenység károsító hatása és ennek felismerése Az intézményesült természetvédelem létrejöttének indokai •   tudományos-kulturális tényező •          gazdasági tényező •          egészségügyi-szociális tényező •          esztétikai tényező •          erkölcsi tényező A természet törvényeinek ember általi megsértésére emberi törvények alkotásával keresünk megoldást.

11. A jog szerepe a természet védelmében II. A jogi szabályozás a természet védelme vonatkozásában kétféle formában jelentkezett:  • - másodlagos: nem önálló jogszabály • nincs egységes szemléletmód a szabályozásban • a szabályozás tárgya nem a védelem (pl.: erdőre, vadászatra, halászatra, madarászatra vonatkozó szabályok) • - elsődleges: általában önálló jogszabály • egységes szemlélet a szabályozásban • a szabályozás tárgya a természet, környezet védelme (pl.: természet védelméről szóló törvény)

12. Környezetjogi szabályozási filozófiák I. 1./ Hagyományos emberközpontú (antropocentrikus) szabályozás • alapja: a pillanatnyi kihívásra adandó gyors jogi válasz • célja: a jelen nemzedék problémájának megoldása • jellemzője:"Úgy cselekszünk, mintha nem lennének gyermekeink, s mintha utánunk csak az özönvíz jönne." (Lester Brown) 2./ A jövő generációk védelmét (is) szolgáló szabályozás • alapja: a jövő nemzedékeket sem lehet egyetlen, alapvető (emberi) jogok gyakorlását biztosító feltételtől sem megfosztani • célja: a jogi szabályozás a jövő nemzedékek számára is biztosítsa azokat a feltételeket, amelyek a jelen nemzedék számára is rendelkezésre állnak a joggyakorláshoz

13. Környezetjogi szabályozási filozófiák II. • jellemzője:"Az embernek alapvetően joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez egy olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget, ugyanakkor pedig kötelezettsége, hogy a környezetet a jelen és jövő nemzedékek számára megóvja és javítsa.." (Stockholmi Nyilatkozat, 1972) 3./ A természet, az egyes környezeti elemek önmagában vett védelmét szolgáló szabályozás - alapja: a természet "érdekei" nem viszonyíthatóak a jelen és jövő nemzedékek érdekeihez, önmagában vett érdekek • célja: olyan jogi környezet megteremtése, amely elismeri a természet érdekeit ás legalább egyenrangú érdekként érvényesíti az emberiség más érdekeivel - jellemzője:"a természet nem az ember számára fenntartott tisztaszoba" (D. Foreman)

14. A hazai jogi szabályozás története I. • Másodlagos szabályozás • 1426. Zsigmond egyes erdők felújítása • 1726. III. Károly vadászat, madarászat szabályai (tilalmi idők) • 1790. II. Lipót erdők pusztításának megakadályozása • 1879. évi XXXI. tc. erdőtörvény(véderdők, használati korlátozások, tilalmak) Jogilag még nem természetvédelem! • Vadászati törvények (1872, 1883),halászati törvény (1888), egyes madarak kereskedelmi korlátozása (1880) • 1894. évi XII. tc. 57-58. §-ai jelentik a természetvédelmi oltalom jogi alapjait(fajok tekintetében)

15. A hazai jogi szabályozás története II. • Elsődleges szabályozás • 21.527/1900. FM rendelet: fák védelmével kapcsolatos feladatok (összeírás) • Első védetté nyilvánítást kimondó jogszabály: 24.655/1901. FM rendelet rovarevő kisemlősök egy része + 132 madárfaj (csak részben természetvédelmi indokok) • Madarak és Fák Napja (26.120/1906. VKM rendelet) • 1935. évi IV tc. az erdőkről és a természetvédelemről, 35.000/1938. FM rendelet (Vhr.) • 1939. Debreceni Nagyerdő az első jogilag védett természeti terület hazánkban • 1949. Jogszabályi változások(védetté nyilvánítási jogkör, indok, eljárás stb.)

16. A hazai jogi szabályozás története III. • 59/1954. (IX. 9.) MT rendelet a madárvédelemről • 1961. évi 18. tvr. a természetvédelemről, (ex lege védettség, OTvH) • Vhr.: 23/1962. (VI. 17.) Korm. rendelet • 12/1971. (VI. 1.) Korm rendelet (új Vhr., nemzeti park védettségi kategória, helyi/országos védelem különválása stb.) • 1982. évi 4. tvr. és a 8/1982. (III. 15.) MT rendelet a természetvédelemről (hatályos: 1997. január 1-ig), valamint az 1/1983. (III. 15.) OKTH rendelkezés • Hatályos: 1996. évi LIII. törvény és vhr-jei

17. Nemzetközi természetvédelmi szerződések kialakulása • Két-, és többoldalú nemzetközi szerződések (pl. 1875 OMM-Olaszország, földművelésre hasznos madarak, 1891-94 között USA, NBR, Oroszország fókavadászat) • 1900. Afrikai vadon élő élővilág védelme • 1902. Párizsi Egyezmény (a mezőgazdaság számára hasznos madarak védelméről) 1906. évi I. tv. • Bálnavadász egyezmények • 1936. Afrika Egyezmény (fajok, területek) • Halászati egyezmények • II. világháború után: madárvédelem, fókavadászat stb. • 1972. I. Környezetvédelmi Világkonferencia

18. Magyarország által aláírt és kihirdetett vagy közzétett legfontosabb multilaterális nemzetközi természetvédelmi egyezmények I. -A nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28.-június 3. között elfogadott módosításainak egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló 1993. évi XLII. törvény • -     A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 21. törvényerejű rendelet

19. Magyarország által aláírt és kihirdetett vagy közzétett legfontosabb multilaterális nemzetközi természetvédelmi egyezmények II. • -        A Bonnban 1979. évi június 23. napján kelt, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 1986. évi 6. törvényerejű rendelet • -        A Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi XXXII. törvény • -        Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről (Berni Egyezmény, Magyar Közlöny 1990. évi 64. szám, közzététel a környezetvédelmi minisztertől 7. sorszám alatt)

20. Magyarország által aláírt és kihirdetett vagy közzétett legfontosabb multilaterális nemzetközi természetvédelmi egyezmények III. - Megállapodás az európai denevérfajok populációinak megőrzéséről (Magyar Közlöny 1994. évi 79. szám, közzététel a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztertől 18. sorszám alatt) - A Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXI. törvény - Az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló, Hágában 1995. június 16-án aláírt nemzetközi megállapodás kihirdetéséről szóló 2003. évi XXXIII. törvény • - A biológiai biztonságról szóló, Nairobiban 2000. május 24-én aláírt Cartagena Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2004. évi CIX. törvény

21. A legfontosabb természetvédelmi tárgyú közösségi (EU) jogszabályok I. 1.) A Tanács 1981. január 20-i, 348/81/EGK rendelete a bálnák és egyéb cet-termékek importjának közös szabályozásáról • 2.) A Tanács 1983. március 28-i, 83/129/EGK irányelve egyes fókabébik prémjének és az abból származó termékeknek a tagállamokba történő behozataláról • 3.) A Tanács 1991. november 4-i, 3254/91/EGK rendelete a lábfogó csapdák Közösségben való használatának, valamint az olyan, bizonyos vadon élő állatfajok szőrméje és feldolgozott termékei Közösségbe történő behozatalának betiltásáról, melyek származási helyén lábfogó csapdákat vagy egyéb, a nemzetközi humánus csapdaállítási szabványoknak nem megfelelő befogási módszereket alkalmaznak

22. A legfontosabb természetvédelmi tárgyú közösségi (EU) jogszabályok II. • 4.) A Tanács 1996. december 9-i, 338/97/EK rendelete egyes vadon élő állat- és növényfajoknak a kereskedelem szabályozása útján történő védelméről • 5.) A Bizottság 1997. január 10-i, 35/97/EK rendelete a Tanács 3254/91/EGK rendeletében foglalt prémek és azokból készült termékek engedélyezésének kikötéseiről • 6.) A Bizottság 1997. május 26-i, 939/97/EK rendelete a Tanácsnak az egyes vadon élő állat- és növényfajoknak a kereskedelem szabályozása útján történő védelméről szóló 338/97/EK rendelete végrehajtását célzó részletes szabályozásról • 7.) A Bizottság 1997. december 15-i, 2551/97/EK rendelete az egyes vadon élő állat- és növényfajok Közösségbe való betelepítésének felfüggesztéséről

23. A legfontosabb természetvédelmi tárgyú közösségi (EU) jogszabályok III. • 8.) A Tanács 1979. április 2-i, 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről • 9.) A Tanács 1992. május 21-i, 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek és a vadon élő növények és állatok védelméről • 10.) A Bizottság 1996. december 18-i, 97/266/EKhatározata a javasolt Natura 2000 területre vonatkozó információkról

25. NATURA 2000 hálózat létrehozása Állat- és növényfajok és élőhelyeik védelméről szóló irányelv Madárvédelmi irányelv Különleges Madárvédelmi Területek I. Függelék1 II. Függelék2 A tagállamok területi javaslatai A Közösségi Jelentőségű Területek listája Különleges Természet-megőrzési Területek NATURA 2000

26. Natura 2000 hálózat az „EU 15” országokban

27. Madárvédelmi irányelv • Általános madárvédelmi követelmények megfogalmazása • A védelem kiterjed az egyedre, tojásra, fészekre, élőhelyre • A tagállami kötelezettség kettős: • Fajok állományinak fenntartása, szintre hozása • Élőhelyek védelme • Madárvédelmi területek kijelölése • Mellékletek: • I. intézkedést igénylő fajok (élőhely védelem) • II. vadászhatóvá nyilvánítható fajok • III. hasznosítható fajok • IV. tiltott módszerek, eszközök taxációja • V. kutatás

28. Madárvédelmi irányelv Magyar javaslat: Kerecsensólyom, Kék vércse, Széki lile

29. Élőhely-védelmi irányelv • NATURA 2000 program • Élőhelyek és fajok védelme (komplexen, biodiverzitási szempontok) • Tagállami kötelezettség a NATURA 2000 hálózat kapcsán • Különleges természet-megőrzési területek kijelölése • A kijelölt és hálózatba tartozó területek fenntartása, a kedvező védelmi helyzet megőrzése javítása • Tagállami kötelezettség a fajok védelmével kapcsolatban (tiltások, korlátozások) • Mellékletek: I-VI. (élőhely típusok, fajok, tiltott módszerek eszközök stb.)

30. Élőhelyvédelmi irányelv Magyar javaslat: pannon sziklagyepek, pannon cseres-tölgyesek, pilisi len, tornai vértő, bánáti bazsarózsa, magyar tarsza, magyar futrinka, atracélcincér, lápi póc, rákosi vipera, stb.

31. Hazai jogharmonizáció • Több lépcsős és fokozatos (legfontosabbak): • A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) • Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet • Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet • a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló13/2001. (V. 9.) KöM rendelet

32. Alkotmányos alapok • A környezethez való jog, mint harmadik generációs alapjog • Tartalma: egészséges, biztonságos, zavartalan, tiszta • Az Alkotmány rendelkezései alapján kétféle megközelítés: • Deklaratív és tevőleges kötelezettséget előíró (18. §) • Állami kötelezettség (feladat), illetve emberi jog • Hatása: • Közvetlen hivatkozhatóság kérdése • Az Alkotmánybíróság joggyakorlata • Hatása a jogalkotásra

33. 1949. évi XX. törvényA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA • 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. • 70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. • (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.

34. 28/1994. (V. 20.) AB határozat 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alkotmány 18. §-ában megállapított, az egészséges környezethez való jog a Magyar Köztársaságnak azt a kötelezettségét is magában foglalja, hogy az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan.

35. Környezetjog nemzeti szabályozási rendszere I. • Környezetjog = környezetvédelmi + természet védelmére vonatkozó jogszabályok összessége (csak formai megközelítés!) • Szerkezetét meghatározó tényezők: • - nemzetközi kötelezettségvállalások (pl. nemzetközi szervezeti tagság, nemzetközi egyezmények, EU) • - alkotmányos keretek • - társadalmi elvárások • Fejlődése, kialakulása: fokozatos, folyamatosan bővülő, jelenlegi formája a XX. század ’70-es éveitől alakul (lásd: 1976. évi II. törvény) • Ezen belül a természet védelmére vonatkozó szabályozás helyzete, szerepe átalakult!

36. Környezetjog nemzeti szabályozási rendszere II. Egymásra épülő szabályozási rendszer, az Alkotmánytól az önkormányzati rendeleti szintig minden jogforrással találkozhatunk. • Környezetjogi alaptörvények • - 1995. évi LIII. tv. („a környezetjog alkotmánya”) (Kvt.) • Célok, alapelvek, szabályozási keretek meghatározása • Alapintézmények • Jogalkotási felhatalmazások • - 1996. évi LIII. tv. (környezetvédelem természetvédelem) • A természet védelmének sajátosságai • Jogalkotási felhatalmazások • - 2000. évi XLIII. tv. (hulladékgazdálkodás) • Egyéb törvények környezetjogi tartalmú rendelkezései

37. Környezetjog nemzeti szabályozási rendszere III. • Környezeti elemek: • a föld, • a víz, • a levegő, • az élővilág, • az épített környezet • Hatótényezők: • veszélyes anyagok és technológiák, • hulladékok, • zaj- és rezgés, • sugárzások (mesterséges és természetes, ionizáló és nem ionizáló, valamint hősugárzások).

38. Környezetjog nemzeti szabályozási rendszere IV. • A Kvt. és a kapcsolódó törvények viszonyát a Kvt. 3. § (2)-(3) bekezdései rendezik • A Kvt. „mögöttes” jogszabálya a Tvt.-nek(lásd: Tvt. 3. § (2) bekezdés: A természetvédelemmel összefüggő e törvényben nem szabályozott kérdésekre, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.) • A Kvt. szerinti jogintézmények és a természet védelmének a követelményei összhangjának a megteremtése a végrehajtási normák szintjén is jelentkezik (pl. környezeti hatásvizsgálat, egysége környezethasználati engedélyezés)

39. A természet védelmének alapelvei A hagyományos természetvédelem és alapelvei A jogszabályok által védetté nyilvánított területek és értékek megóvása. Domináns alapelv az un. múzeumi elv. Paradigmaváltás: általános védelem + kiemelt védelem = a természet védelme Alapelvei: Nemzeti Környezet- és Természetpolitikai Koncepció (1994):  -        holisztikus elv -         folyamat elv -         komplementer elv -         elegendő méret elve -         globális szemlélet elve -         fenntartható természet és racionális tájhasználat elve -         megelőzés és elővigyázatosság elve -         használó fizet, károsító többet fizet elve

40. A Tvt. célja • A Tvt. célja: • a) a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése (általános védelem); • b) a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése (kiemelt védelem).

42. A természet védelmének rendszere a Tvt. alapján I. • Logikai alapja a Tvt. céljainak megfogalmazásában is megtalálható (1. §), de következik a holisztikus elvből is. • A természet általános védelme (Tvt. 6-21. §-ok) • Területi alapú • Tájak általános védelme • Természeti területek védelme • (természeti) Érték alapú • Élő szervezetek védelme • Vegyes (alapvetően területhez kapcsolódik) • Élőhelyek védelme • Földtani értékek védelme

43. A természet védelmének rendszere a Tvt. alapján II. • A természet kiemelt védelme (természetvédelem, Tvt. 22-52. §) • Területi alapú (gyűjtőfogalom: védett természeti terület) • (természeti) Érték alapú (védett természeti érték) • Védett élő szervezetek • Védett életközösségek • Barlangok • Védett ásványi képződmények

44. A természet védelmének alapfogalmai I. • természeti érték:a természeti erőforrás [Kvt. 4. § c) pont], az élővilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete, valamint más - e törvényben meghatározott -, természeti erőforrásnak nem minősülő környezeti elem [Kvt. 4. § a) pont], beleértve a védett természeti értéket is; • ( Kvt. 4. § c) természeti erőforrás: a - mesterséges környezet kivételével - társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyes összetevői;)

45. A természet védelmének alapfogalmai II. • természeti terület:valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek; • élő szervezet (élőlény):mikroorganizmusok, gombák, növények és állatok fajai, alfajai, változatai (a továbbiakban együtt: fajok);

46. A természet védelmének alapfogalmai III. • természetes állapot:az az élőhely, táj, életközösség, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy - helyreállításuk kivételével - alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi; • természetközeli állapot:az az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak;

47. A természet védelmének alapfogalmai IV. • védett természeti érték (természetvédelmi érték):e törvény vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított - kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő - élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, ősmaradvány; • védett természeti terület:e törvény vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület;

48. Tájak általános védelme I. • 1996 előtti előzménye csak említés szintjén, a Tvt. szabályozási technikája „többlépcsős”; • A szabályozási előzmények hiányában a Tvt. koncepciója: a táj a természet részét képezi. • Tájvédelem három alapeleme: • Ökonómiai • Ökológiai • Esztétikai • A táj fogalma:„A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek.”

49. Tájak általános védelme II. • Általános tájvédelmi követelmények: • - a tájhasznosítás tekintetében, • - a természetes, természetközeli állapot megőrzése, • - az esztétikai adottságokat, jelleget meghatározó természeti értékek, egyedi tájértékek megóvása (lásd 6-7. §-ok) • Speciális követelmények : Tvt. 7. § (2) bekezdés

50. Tájak általános védelme III. • Egyedi tájérték: „az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van”. • megállapítás, nyilvántartásba vétel NPIG feladata, a településrendezési terv tartalmazza (problémák!)