SZABVÁNY- ÉS MINŐSÉGÜGYI ISMERETEK

1. SZABVÁNY- ÉS MINŐSÉGÜGYI ISMERETEK

2. A szabványok szerepe a műszaki ellenőri tevékenységben • Az építési műszaki ellenőr az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását. • A műszaki ellenőrnek feladata , hogy ellenőrizze a beépített anyagok, késztermékek és berendezések megfelelőség-igazolásának meglétét. • E területen is meghatározó szerepük van a szabványoknak, illetve az egyéb • műszaki specifikációknak.

3. A műszaki szabályozási rendszer dokumentumai

4. A műszaki szabályozás dokumentumai • jogszabály és a • szabvány. műszaki specifikáció • olyan műszaki dokumentumok, amelyek tartalmazzák a termékre vonatkozó műszaki követelményeket és rendszerint az alkalmazási feltételeket, továbbá a termék megfelelőség-igazolásának eljárását.

5. a jogszabályok és a szabványok szerepe a műszaki szabályozásban • a műszaki tartalmú jogszabályokban elsősorban csak a közérdek szempontjából legfontosabb általános elvek, alapvető biztonsági követelmények, továbbá a bizonyítási és engedélyezési eljárások találhatók meg. • A szabványok viszont, többnyire a műszaki megvalósítás konkrét és részletes szabályait tartalmazzák.

6. a jogszabályok és a szabványok közötti különbségek • Kidolgozás • Pénzügyi finanszírozás • Alkalmazás • Szerzői jogvédelem

7. Kidolgozás • A jogszabályokat az állam jogalkotó szervei dolgozzák ki • A szabványok készítése a civil szférában zajlik. • A nemzeti szabványokat a mindenkori kormányzattól független, önkéntes alapon működő, magánjogi szervezet a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) dolgozza ki.

8. Pénzügyi finanszírozás • jogszabályok kidolgozását a költségvetés finanszírozza. • A szabványügyi szervezet önállóan, nonprofit módon gazdálkodik, a szabványok kidolgozását konkrét megbízásra, díjazás ellenében végzi.

9. alkalmazás • A jogszabályok alkalmazása mindig kötelező. • A szabványok alkalmazásaönkéntes.

10. Szerzői jogvédelem • A jogszabályokra nem terjed ki a szerzői jogvédelem • az önkéntes szabványok szerzői jogvédelem alatt állnak. • A szerzői jog azt a szervezetet illeti meg, amelynek irányításával a szabványt kidolgozták, és amely azt saját nevében nyilvánosságra hozta. • A magyar nemzeti szabványok esetén a jogosult az MSZT.

11. A szabványosítás története és kialakulása

12. Az egységesítésre való törekvés már az ókorban jelentkezett.( mértékegységek) • Európában kezdetben az emberi testrészek voltak a hosszmértékek alapegységei. • Jelentős lépés volt a 18. században, amikor a francia nemzetgyűlés elfogadta a métert és a kilogrammot alapegységként a hosszúság és a tömeg mérésére. • Az első vállalati szabványok a 19. század elején jelentek meg Angliában

13. A mai értelemben vett formális vagy szervezett szabványosítás a 19. század végén alakult ki(az azonos termékeket előállító gyártók már szövetségbe tömörültek, és közös egyetértés alapján ágazati szabványokat adtak ki.) • Az országos hatáskörű szabványügyi szervezetek a 20. század első évtizedeiben alakultak meg, legelőször Angliában, 1901-ben. • 1906-ban a nemzetközi szervezetek közül elsőként, létrehozták a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottságot (IEC).

14. A 60-as évektől kezdve a nemzetközi szabványosítás mellett kezdtek megszerveződni az egyes földrajzi régiókhoz kötődő, regionális szabványosítási szövetségek, szervezetek. • Ezek közül számunkra a legfontosabbak az Európai Unió szabványügyi szervezetei.

15. A szabványalkalmazás gyakorlata

16. Szabvány fogalma : • „elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz,amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.”1995.évi. XXVIII. tv.

17. A szabvány egy olyan műszaki dokumentum, amely vonatkozhat • termékekre, • eljárási szabályokra (technológiákra) • szolgáltatásokra. A szabvány elemei : • tartalmi jellemzők • eljárásbeli jellemzők

18. tartalmi jellemzők • ismételt alkalmazásra szolgál • nem kerülnek be a szabványosítás körébe az olyan építési termékek, amelyek még nem terjedtek el széles körben, és így nem elég nagy az „ismétlésszám” • egyedi műszaki specifikáció készül a nem megfelelő ismétlésszámúra

19. szabályokat, útmutatást vagy jellemzőket tartalmaz (a szabványosítandó témától függ) • optimális megoldást jelent, amelyet a követelmények és a reális műszaki-gazdasági lehetőségek összehangolásával értek el (adott időszakban elismert műszaki megoldásokat tartalmazzák)

20. kidolgozási eljárásának jellemzői • közmegegyezéssel készül • arra illetékes szerv (jogilag elismert szabványügyi szervezet) jóváhagyta • közzétették tartalmuk megismerhető, így az MSZT Szabványinformációs Központ könyvtárának olvasótermében

21. a nemzeti szabvány jellemzői: • „A nemzeti szabvány olyan szabvány, amelyet a nemzeti szabványügyi szervezet alkotott meg, vagy fogadott el, és tett a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.” • • „A nemzetközi és az európai szabványokat szabványként közzétenni a Magyar Köztársaságban csak nemzeti szabványként lehet.” • • „A nemzeti szabvány nem lehet jogszabállyal ellentétes.”

22. a szabványosítás céljai • Rendeltetésre való alkalmasság • A szabványosításnak a feladata az, hogy összehasonlítható, egyértelmű adatokkal tájékoztassa a felhasználót a különböző teljesítménykategóriákról és ezek lényeges termékjellemzőiről.

23. El kell tehát választani egymástól a rendeltetésre való alkalmasság és a minőség kérdését • Az európai termékszabványokban többnyire nem is találkozunk a régi magyar szabványokban megszokott, I-II-III. minőségi osztályokkal, a termékre előírnak egy követelményrendszert, amelyet egyértelműen teljesíteni kell.

24. Biztonság (élet- és egészségvédelem, munkavédelem, vagyonvédelem) • A termelési eszköz, a fogyasztási cikk, az eljárás, a szolgáltatás ne veszélyeztesse a felhasználó egészségét vagy személyi biztonságát, és az eszközök se károsodjanak. • ( károsodás kockázat elfogadható mértékű )

25. Környezetvédelem • Fogyasztói érdekvédelem érvényesítése • Fogyasztói részvétel a szabványosításban • Fogyasztó tájékoztatása • Az adatok egyértelműségét az egységesen használt fogalom meghatározások, szimbólumok adják

26. a szabványosítás céljai • Gazdaságosság és hatékonyság • gazdaságos anyag-, energia- és emberierőforrás-felhasználás • Ipari méretű tömegtermelést és kereskedelm.

27. Gazdaságosság és hatékonyság(a szabványosítás céljai) • választékrendezés által az alkatrészek és termékváltozatok száma a leglényegesebb igényeknek megfelelően, optimálisan csökkenthető. • csereszabatosság révén a termék, alkatrész egy másik helyett alkalmazható • kompatibilitás révén különböző termékek egymáshoz vagy valamilyen hálózathoz csatlakoztathatók.

28. a szabványosítás céljai • Megfelelő kommunikáció, kölcsönös megértés a gazdaság szereplői között • műszaki követelmények azonos értelmezése • rajzjelekkel-szimbólumokkal foglalkozó szabványok • a vizsgálatok körülményeinek pontos rögzítése,

29. a szabványosítás céljai • Nemzetközi kereskedelem szabványok összehangolása • Európai Unió tagországaiban a nemzeti szabványok egyre nagyobb hányada európai és nemzetközi szabvány.

30. a szabványosítás alapelvei

31. a szabványosítás alapelvei • Önkéntesség • Nyilvánosság és nyitottság • Közmegegyezés • Tárgyszerűség • Ellentmondás-mentesség és összefüggőség

32. Önkéntesség • kettős jelentése van • a szabványok kidolgozásában a részvétel nem kötelező, • másrészt a szabványok alkalmazása is önkéntes.

33. Nyilvánosság és nyitottság • szabvány kidolgozása már a kezdeti fázisban és egész folyamatában is nyilvános • nyitottság azt jelenti, hogy minden érdekelt félnek joga van részt venni a kidolgozásban (önkéntes alapon).

34. Közmegegyezés • a lényeges kérdésekben az érdekeltek egyetlen jelentős csoportjának sincs fenntartott ellenvéleménye.

35. Tárgyszerűség • Ellentmondás-mentesség és összefüggőség

36. a szabványok önkéntessége • Pl. a lakások hangszigetelésére vonatkozó,szabványban rögzített követelmények egyértelműen számonkérhetők, a megvalósított épület hangszigetelési tulajdonságai nem lehetnek rosszabbak a szabványban előírtnál. • A szabványok önkéntes jellege abból az alapvető szándékból fakad, hogy a tudomány és technika fejlődését ne akadályozzák kötelező előírások

37. A szabványoktól negatív értelemben eltérni nem lehet • Az önkéntes szabványalkalmazás annak a ténynek az elismerése, hogy egy adott követelmény többféle módon is teljesíthető, nem csak a szabványokban rögzített megoldásokkal.

38. Az önkéntesség következményei • Az önkéntesen alkalmazandó szabványtól minden különösebb engedély nélkül el lehet ugyan térni, de a szabványostól eltérő terméknek, eljárásnak, szolgáltatásnak legalább azt az eredményt kell nyújtania, mint amelyet a szabványbetartása biztosított volna.

39. A szabványtól való eltérés általában valamilyen többlet bizonyítási kötelezettséget von maga után,

40. a szabványokra való hivatkozás módjai • Évszámmal (dátummal) ellátott (merev) hivatkozás(pl. MSZ 15601-1:2007). • Évszám (dátum) nélküli (rugalmas) hivatkozás(pl. MSZ 15601-1). • Általános hivatkozás.( szöveges utalás)

41. hivatkozás szigorúsága szerint lehet • kizárólagos hivatkozás ( csak a hivatkozott szabvány fogadható el ) • példaként való hivatkozás

42. Milyen esetekben hivatkozunk a szabványokra? • Jogszabály szabványra hivatkozik • Hivatkozás szerződések keretében • Szabvány hivatkozik szabványra • Hivatkozás bírósági perek esetén • A bírósági eljárás során a tervezés, illetve kivitelezés idején az adott szakterületen érvényben volt szabványokat veszik alapul.

43. A nemzeti szabványosítás hazai működési rendje

44. A szervezett szabványosítás hazánkban is a 19–20. század fordulóján kezdett kialakulni. • 1867-ben hozták létre a Magyar Mérnökegyesületet, amely később az építészeket is a körébe vonva, • 1872-ben a Magyar Mérnök- és Építész Egyletté alakult át (MMÉE). • Mindkét szakmai szervezet feladatánaktekintetteaz egységesítést, és szabványokat is kiadtak.

45. 1921-ben létrejött a Magyar Ipari Szabványosító Bizottság, • 1933-ban létrehozták a Magyar Szabványügyi Intézetet (MSZI). • 1951-ben a Magyar Szabványügyi Hivatal • 1963-64-ben 48 ágazati szabványközpontot hoztak létre, így 1994-ig az országos hatáskörű, állami szabványosítás rendszere többszintű volt.

46. Az Európai Unió joggyakorlatához való közelítés érdekében, egy átmeneti időszakra a 42/1994. (III. 25.) korm.rendeletszabályozta a szabványosítás kérdéseit. • A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. tv. hatálybalépése után –a Nyugat-Európai országok gyakorlatához igazodva – hazánkban is alapvetően megváltozott a szabványosítás rendszere.

47. A szabványosítás szintjei, hierarchiája, kapcsolatai,alkalmazási sajátosságai

48. Szabványosítás nemzeti kereteken belül • Bár a nemzeti szabványok tekinthetők a legfontosabb műszaki specifikációknak, tágabb értelmezés szerint – nemzeti keretek között – a szabványkiadványok közé sorolhatunk más dokumentumokat is. • A nemzeti szabványokhoz hasonlóan rájuk is lehet hivatkozni.

50. szabványkiadványok • Vállalati szabványosítás • A szabványosítás alsó szintje; • a dokumentum típusa: • vállalati szabvány, • műszaki feltétel, • igazgatói utasítás stb. (a név nem meghatározott); a nyilvánosság számára általában nem hozzáférhető (a nyilvánosság nem előírás); • kidolgozók köre: egy vállalaton belül; • alkalmazási kör: adott vállalaton belül.