Alapfogalmak 1

1. Alapfogalmak 1 • Recepció: az érzéksejtek ingerületi folyamata • receptor- vagy generátor potenciál • Érzékelés (szenzáció): az információ feldolgozása • Érzet: az érzékelés „eredménye”, ha tudatosul • Észlelés (percepció): a „nyers” információ jelentéssel („értelemmel”) való felruházása • Érzékcsalódás (illúzió):a szenzoros információ téves interpretációja. • Ingerküszöb: Az a minimális erősségű inger, ami az esetek felében tudatosul. • abszolút küszöb, különbségi küszöb

2. Alapfogalmak 2 • Az inger erősségének szubjektív becslése az ingerküszöb és az adott inger függvénye. • Fechner (1860): Ψ=k*logΦ • adaptáció: az inger állandó jelenléte mellett az érzéklet egy idő után csökken. • Az intenzitás megkülönböztetésének alapja a frekvenciakód és a populációkód. • Az ingerek térben lokalizálhatóak, ennek egyik aspektusa a „két pont diszkrimináció”. • Receptív mező: az érzőneuron mely „területről” hozható ingerületbe.

3. Érzéksejt-típusok • Primer érzéksejtek:a primer érzőneuron differenciálódott nyúlványa a receptor: a receptorpotenciál akcióspotenciált generál. • Szekunder érzéksejtek:differenciálódott (nem ideg)sejten keletkezik a receptorpotenciál és adódik tovább a primer afferens neuronnak az ingerület. • Tercier érzéksejtek:még egy közbeiktatott sejt van.

4. Mechanoreceptorok • A mechanoreceptorok egy része felületesen, más részük mélyen, a bőr alatti kötőszövetben található. • Sokféle mechanoreceptor van a bőrben, a különbségeket a nem neurális eredetű tok okozza.

5. Termoreceptorok 1. • Melegreceptor: tok nélküli Ruffini végtestek • A hőérzet a két receptorféle aktivitásának arányától függ • Semleges hőérzet: 32-33 Cº. • Hidegreceptor: Krause-féle végbunkó

6. Bőrérzékelés vizsgálata a gyakorlaton • 1. Hőreceptorok adaptációja: egyik kézbe meleg, másik kézbe hideg. • Relatív hőérzékelés: hideg és meleg ingerlés után a langyos vizet a két kézen másként észleljük. • 2. Tapintás két-pont küszöbének meghatározása ujjbegyen, kézfejen, felkaron, háton

7. A hang • A hallás adott frekvenciájú levegőrezgések (sűrűsödések és ritkulások) érzékelése és tudatosulása. • A szinuszhullám frekvenciája adja a hang magasságát. • 20-20000 Hz-ig érzékelünk • A nyomáskülönbség felel meg a hangrezgés amplitúdójának. • 0-120dB az érzékelési tartomány Efelett már fájdalom. A halk beszéd 40dB. • A még éppen hallható (2000Hz-es) hang nyomása 20μPa azaz 0 dB.

8. A hallószerv • Külső fül: • Fülkagyló, hallójárat: rezonátor • Középfül: • Dobhártya, kalapács, üllő, kengyel: • Impedanciaillesztő. • a hang egy része visszaverődne • Dugattyú-emelő elv • 22x hangnyomásnövekedés.

9. A belső fül A hang csontvezetéssel is kerülhet a belső fülhöz. A vezetéses halláscsökkenés így kimutatható. Csiga-Cohlea. Két és félszer csavarodott, 32-33mm.

10. Hallásrecepció • A folyadék rezgésemeglengeti a membrana basilarist. • A hártya elől keskeny és feszes, a csúcsnál széles és laza. • A magas hangok ezért az elején rezgetik meg legjobban, majd elhalnak, a mélyek viszont felhatolnak a csúcsig. • Tonotópia (Helmholtz - Békésy). • Békésy György (Nobel díj1961)

11. Hallásvizsgálatok a gyakorlaton 1. • Audiometria: hallás abszolút küszöbe különböző frekvenciákon • küszöb keresése a határok módszerével

12. Hallásvizsgálatok a gyakorlaton 2. • A hangvezetés vizsgálata • légvezetés (külső hallójáraton át) • csontvezetés (saját hang felismerése) • Rinne-féle próba: • A vezetéses (középfüli) és érzékelési (belsőfüli) nagyothallás elkülönítése. • Hangvilla hozzáérintése a koponyához és a fülhöz. Egészséges fül esetében a légvezetés jobb.

13. Hallásvizsgálatok a gyakorlaton 3. • Hangirány érzékelése • Az oldalról érkező hang a közelebbi fülbe • Nagyobb intenzitással • Kisebb latenciával • Más fázisban érkezik • Fonendoszkóp: • Manipuláljuk az időt (cső hossza) és az intenzitást (cső elszorítása)

14. Halláskárosodások audiogramjai

15. Látás • Adott frekvenciájú elektromágneses sugárzás érzékelése. Az rezgés amplitúdója a fényerőnek a frekvenciája a fény színének felel meg. • 400-700nm hullámhossz között érzékelünk.

16. A szem anatómiája • A szemgolyót falát három réteg alkotja: • Inhártya (sclera) – szaruhártya (cornea), melynek hámja a kötőhártya (conjunctiva) • Érhártya (chorioidea) – szivárványhártya (iris) • Ideghártya (retina)A retinának két nevezetes pontja a vakfolt(papilla nervi optici) és a fovea centralis, vagy sárgafolt. • Az iris mögött van a lencse, lencsefüggesztő rostok (zonula Zinnii) kötik a sugártesthez vagy sugárizomhoz (musculus ciliaris) • A lencse mögött üvegtest: gél, kollagénből és hialuronsavból áll.

17. Optikai rendszer • cornea – csarnokvíz – lencse – üvegtest • A görbület és törésmutató alapján a szem nyugalomban kb 60 dioptria fénytörésű. • Az optikai rendszer a külvilág fordított állású kicsinyített valós képét vetíti pontosan a retinára.

18. Az optikai rendszer betegségei • Cataracta (szürkehályog): • a lencse átlátszóságának csökkenése. • Glaucoma (zöldhályog): • a szem belnyomásának növekedése • Myopia (rövidlátás), Hypermetropia (távollátás), Presbyopia

19. Akkomodáció • 6 méternél közelebbi tárgyak nézésekor Ingere: • a két retinára vetülő kép fokozatos eltérése egymástól • a kép életlenné válása • Accomodációs triász. • A közeledő objektum fixálása során a két szemgolyó ellentétes irányba mozdul el. • A m. ciliaris is összehúzódik, ami lencsefüggesztő rostok lazulásához, a lencse domborúbbá válásához vezet. • Emellett a pupilla is szűkül. • A szem közelpontja 10cm.

20. Pálcikák és csapok • Receptorsejtek felépítése: • Külső szegmentum: látópigmenttel, pigmenthám felé • Belső szegmentum a sejtmaggal és egyéb sejtalkotókkal és a szinaptikus végződéssel. • Pálcikák: • Egyetlen fotont is érzékelnek, de közepes fénynél már telítődnek. Scotópiás (szürkületi) látásban szerepelnek. • perifériásan helyezkednek el • színeket nem különböztetnek meg • Csapok: • Magasabb ingerküszöb. A photopiás, azaz a színes nappali látásban szerepelnek • centrálisan helyezkednek el • három féle pigment: piros, zöld, kék

21. A retina működése

22. Látásvizsgálatok a gyakorlaton 1. • Látótér meghatározása: Periméter fehér látótér > kék látótér > vörös látótér > zöld látótér vakfolt helyének megállapítása: 100-105 fokos pozíciónál (az addig látott „pötty” hirtelen eltűnik)

23. Látásvizsgálatok a gyakorlaton 2. Vízusvizsgálat Schnellen-tábla pl.korábban...

24. Látásvizsgálatok a gyakorlaton 3. Színtévesztés Ishihara táblák nincs kontúr nincs intenzitásbeli különbség csak a színárnyalat segít

25. Ishihara táblák

26. Látásvizsgálatok a gyakorlaton 4. • Vakfolt vizsgálata • Jobb szem becsukása • Bal szemmel fixáljunk a keresztre • Lassan mozgassuk közelebb-távolabb a papírt. Egy bizonyos távolságnál a korong képe éppen a vakfoltra esik és a korong „eltűnik” • Placidó féle keratoszkóp: • A szaruhártya (cornea) görbületének vizsgálatára szolgál • 2. Normál görbületű szaruhártya: koncentrikus körök tükröződnek a corneán • 3. Asztigmatizmus: a tükröződő körök torzultak