Adózási alapfogalmak

1. Adózási alapismeretek2. konzultációAdózási alapfogalmakAdóhatóságokEllenőrzésJogkövetkezmények

2. Adózási alapfogalmak • Adó • Adóalany: az adó fizetésére kötelezett természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli társas vállalkozás, minden olyan szervezet, amelyre adókötelezettség vonatkozik • Adó tárgya: dolog, jog, jogosultság, tevékenység, amely után az adót fizetik

3. Adózási alapfogalmak • Adóalap: az adó tárgyának mennyisége, amelyre a fizetendő adót kiszámítják • Adótartozás: esedékességkor meg nem fizetett adó és jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás • Adófizető: az adót ténylegesen megfizető természetes vagy jogi személy • Adómérték: az adóalap vagy annak egységére jutó adó • Adókulcs: adómérték az adóalap %-ában

4. Adózási alapfogalmak • Adótétel: az adóalap természetes mértékegységére megállapított fix adóösszeg • Adókedvezmény: az adóalanynak nyújtott kedvezmény • Adómentesség: az általános kötelezettség alól jogszabályban megengedett kivétel • Adóhatóság: az adóztatót képviselő szervezetek

5. Adózási alapfogalmak • Adóbevallás: olyan kimutatás, amelyből pontosan megállapítható az adózó adókötelezettsége • Adókötelezettség: bejelentés, nyilvántartások vezetése, bizonylati rend, adómegállapítás, adóbevallás, adóbefizetés, adólevonási és beszedési, nyilatkozattételi-, adóelőleg-fizetési és adatszolgáltatási kötelezettség

6. Adózási alapfogalmak • Adóáthárítás: • Szándékolt (áfa) • Nem szándékolt • Adóelhárítás • Megengedett • Nem megengedett • Adóelkerülés: jogszabály alapján adóminimalizálás • Adócsalás: adómegkerülés jogszabályok megsértésével

7. Adók rendszerezése • Adóalanyok szerint • Természetes személy • Jogi személy • egyéb • Adóviselés alapján • Direkt adó (egyenes, pl. Szja) • Indirekt adó (áfa • Adó tárgya szerint • Jövedelmet terhelő • Vagyont terhelő

8. Adók rendszerezése • Adó felhasználása szerint • Általános adó • Céladó • Adó mértéke szerint • Lineáris • Progresszív • Degresszív • Jogosultság szerint • Központi • helyi

9. Adók rendszerezése • Adó megjelenése szerint • Pénzbeli • természetbeni • Időbeliség szerint • Folyamatos • Egyszeri • Behajtás módja szerint • Önadózás • Levonás • Kivetés • behajtás Stb.

10. Adózás rendje • 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről • Cél: • az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása

11. Adózó Az adózó az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy az ART törvény írja elő.

12. Adóhatóság • Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve, mint állami adóhatóság, • NAV vámszerve, mint vámhatóság • az önkormányzat jegyzője • a fővárosi és megyei kormányhivatal, ha az önkormányzati adóhatóság felettes szerveként jár el

13. Adóhatóság feladatai I. • nyilvántartja az adózókat és azokat az adózónak nem minősülő személyeket, akiknek, amelyeknek jogát, kötelezettségét törvény vagy adót, költségvetési támogatást megállapító törvény írja elő • az adót, a költségvetési támogatást, adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést megállapítja

14. Adóhatóság feladatai II. • az adót, az adók módjára behajtandó köztartozást beszedi, végrehajtja • az adókötelezettségek teljesítését ellenőrzi • a költségvetési támogatást, az adó-visszaigénylést, az adó-visszatérítést kiutalja • vezeti az adózók adószámláját

15. Adóhatósági ellenőrzés I. • Az adóhatóság az adóbevétel megrövidítésének, a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés jogosulatlan igénybevételének megakadályozása érdekében rendszeresen ellenőrzi az adózókat és az adózásban részt vevő más személyeket.

16. Adóhatósági ellenőrzés II. • Az ellenőrzés célja az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. • Az ellenőrzés során az adóhatóság feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és az ezek miatt indított hatósági eljárást.

17. Adóhatósági ellenőrzés III. • Az ellenőrzés célja: • a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló • az állami garancia beváltásához kapcsolódó • az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló • az adatok gyűjtését célzó, illetőleg egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló, • az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó, • az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés

18. Adóhatósági ellenőrzés IV. Kötelező az ellenőrzést lefolytatni • a vállalkozónál, ha végelszámolását rendelték el • az Állami Számvevőszék elnökének felhívására • az adópolitikáért felelős miniszter utasítására • az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében az önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján

19. Adóhatósági ellenőrzés V. A kötelező ellenőrzéseken túl az állami adóhatóság az ellenőrzési tevékenységét e törvény szerinti szempontok alapján a vezetője által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési tájékoztatás alapján végzi.

20. Jogkövetkezmények – késedelmi pótlék • Az adó késedelmes megfizetése esetén • A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

21. Jogkövetkezmények – önellenőrzési pótlék • Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet. • Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg.

22. Jogkövetkezmények – önellenőrzési pótlék • Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig.

23. Jogkövetkezmények - adóbírság • Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették.

24. Jogkövetkezmények - adóbírság • Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. • Az adóbírság mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóhiány 50%-a. • Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. • Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. • A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg.

25. Jogkövetkezmények – mulasztási bírság • A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha • bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti • a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki • bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségét, továbbá bevallási kötelezettségét nem teljesíti

26. Jogkövetkezmények – mulasztási bírság • adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat • a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, • a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, • a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, • a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el

27. Jogkövetkezmények – mulasztási bírság • Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, • ha a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja • a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki. • Az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, • ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott.

28. A végrehajtási eljárás • Az adóhatóság alkalmazottja - ha e törvény másként nem rendelkezik - a végrehajtási eljárásban az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) rendelkezéseit alkalmazza. • Az adóvégrehajtót az eredményes végrehajtás érdekében mindazok a jogok megilletik, amit a Vht. a bírósági végrehajtónak biztosít.

29. A végrehajtási eljárás • Ha az adózó a végrehajtási eljárás eredményességét a végrehajtó veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozza • vagy az eljárás lefolytatásának meghiúsítását megkísérli, • az adóhatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti, • vagy a NAV hivatásos állományú, jelen lévő tagja útján az eljárás zavartalan lefolytatását biztosíthatja • a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések alkalmazásával.

30. Köszönöm a figyelmet! Forrás: Dr. Herich György: Adótan 2012, Penta Unió, Pécs 2003. évi XCII. tv. az adózás rendjéről