A SZAKDOLGOZAT

1. A SZAKDOLGOZAT

2. A szakdolgozat elkészítése és megvédése a záróvizsga része. • A hallgató választhat a tanszékek által javasolt szakdolgozati témák közül, vagy írhat a saját maga által választott témáról is. (Az utóbbi esetben tanszékvezetői engedélyt kell kérni.) • Terjedelem: minimum 30 oldal • Kizárólag tudományos igényű, elméleti vagy empirikus jellegű, megfelelő bibliográfiai apparátussal ellátott dolgozatokat fogadunk el. • A szakdolgozatnak tükröznie kell a hallgató széleskörű szakirodalmi tájékozottságát a választott témában.

3. Címlap Intézmény, szak Dolgozat címe A szerző neve A konzulens neve Intézmény székhelye Évszám Szöveg egy oldalon 28 sor egy sorban 65 leütés 3-3 cm margó 1 cm bal oldalon, a kötésnek Formai követelmények

4. Hogyan készítsünk szakdolgozatot? • Témaválasztás • Kutatási terv + időbeosztás • Anyaggyűjtés - rendszeres kutatás - hólabda rendszer - kerülő utak módszere • Feldolgozás • Formába öntés

5. Szerkezet • Bevezetés: az adott jelenség ismertetése, felvázolása. (Kutatási cél, illetve probléma) • Az előzmények kritikai bemutatása. (Problématörténet) • Hipotézis: feltételezések a probléma megoldására. • Az anyaggyűjtés módszereinek, konkrét feladatainak ismertetése. (Metodika) • A gyűjtött adatok ismertetése, elemzése. (Bizonyítás) • A bizonyított megállapítás tömör megfogalmazása; érvényességi körének, feltételeinek meghatározása. (Következtetés) • A következtetés hasznosíthatóságának számbavétele.

6. Arányok • rövid bevezetés, • 3-6 oldalas problémafelvető és problématörténeti rész, • fél oldalasnál nem hosszabb hipotézis • a metodika ismertetése 2-4 oldal, • a tények elemzésére 10-15 oldal • Az összegező következtetés s a tanulságok megfogalmazása 2 oldal • a következtetések 2 oldal. • 2 oldal,a felhasznált publikációk jegyzéke

7. Az alkotás folyamata • Megfelelő, kifejező, rövid címet kell választani • A dolgozat 7 szerkezeti eleme szerint csoportosítsa a mondanivalót. • Ezt követően érdemes a teljes mondanivalót kellően tagolva, s minél szűkszavúbban leírni. • A leírtakat érdemes többször is elolvasni, s más, hozzáértő olvasó helyzetébe képzelve magát kiegészíteni, itt-ott részletezni, a bizonyítást teljessé tenni. • A jegyzeteket, hivatkozásokat pontosan össze kell állítani. • Csak legvégül kell a szöveget stilizálni, tagolni. • Ha a kézirat teljesen kész, érdemes újraolvasni, s kritikus elemzésnek alávetni.

8. Irodalomjegyzék • A dolgozat fontos része a bibliográfia. Ha a bibliográfiai címleírások nem pontosak, a dolgozat elfogadhatatlan!

9. A BIBLIOGRÁFIAI CÍMLEÍRÁS SZABÁLYAI • A forrást többféleképpen meg lehet adni, de egy írásművön belül következetesen az egyik fajtát alkalmazza.

10. Könyv 1. A szerző vezeték- és keresztneve 2. A mű címe és alcíme. 3. Kiadó 4.A kiadás helye 5. A kiadás éve Pl.: Fehér Katalin: A felvilágosodás pedagógiai eszméi Magyarországon. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 1999.

11. Folyóiratcikk 1. A szerző vezeték- és keresztneve 2. A cikk címe 3. A folyóirat címe. 4. Az év és a szám. 5. Mely oldalakon található a cikk? Pl.: Boreczky Ágnes: Menni vagy maradni? A tanárok iskolai konfliktusairól. Új Pedagógiai Szemle, 1995. 4. sz. 68-97.