Javaslatok az államvizsga szakdolgozat elkészítéséhez és annak bemutatásához

1. Javaslatok az államvizsga szakdolgozat elkészítéséhez és annak bemutatásához Végzős hallgatók számára BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar, Közigazgatási tanszék Szatmárnémeti, 2012

2. Szakdolgozat címe • Óvakodjanak a túlzottan általános címek használatától (melyeket többnyire könyvek esetén használnak) mint például Regionális politikák, Közalkalmazotti funkció, A francia közigazgatási rendszer, Közpolitika, stb.; • Próbálják meg pontosítani az általános címet egy külön kifejezés vagy alcím használata által (pl. Emberi Erőforrás menedzselése a közintézményekben. A teljesítmény felmérés fontossága és annak alkalmazása a Romániai közintézményekben); • A dolgozat címe olyan módon is pontosítható, hogy az a dolgozat gyakorlati részében való kutatást fejezze ki (pl. a közpolitikai szereplők helyett átfogalmazhatják a következőre: Azon módok ahogyan az érdekcsoportok befolyásolják a közpolitikai döntéshozatalt).

3. Fejezetekre való felosztás ÁLTALÁNOS JAVASLATOK: • Próbálják meg elkerülni a nagyon rövid fejezeteket illetve vigyázzanak, hogy a dolgozatuk nehogy túlságosan fragmentált legyen; • A fejezet címe és annak tartalma között szoros összefüggésnek kell lennie; • Az első lépés egy koherens szakdolgozat elkészítésében egy logikus tartalomjegyzék kialakítása, a fejezeteknek egy fokozatosan (lépcsőzetesen) épülő gondolatok kifejtését kell tükröznie; Struktúra: • Bevezetés; • Elméleti rész; • Gyakorlati rész; • Következtetések

4. Fejezetekre való felosztás - Bevezetés A Bevezető a dolgozat teljes egészének vázát (gondolatmenetét) képezi az olyan olvasó számára készül akinek nincs ideje a teljes anyag elolvasására. Témaválasztás megindokolása: • A közigazgatáshoz köthető relevanciája; • A témakör eddigi kutatási fázisainak rövid bemutatása (ismertetése); • A tartalom bemutatása fejezetekre lebontva; • A véghez vitt kutatás és a következtetése prezentálása;

5. Fejezetekre való felosztás – Elméleti rész Az elméletek és meghatározások átvételének módja: az Önök hozzájárulása jelentkezhet, a különböző meghatározások elemeinek elemzésében, hasonlóságok/különbségek felfedezésében; Megbízható forrásokból induljanak ki, majd csak ezt követően bővítsék ki a keresési körüket az internetes forrásokra (megbízható források: szervezetek nyilvános dokumentumai/beszámolói, doktori disszertációk, kutatóintézmények statisztikai adatai); Igyekezzenek elkerülni teljes bekezdések vagy teljes oldalak átvételét (másolását); amennyiben hosszas részeket vesznek át próbálják meg azokat átfogalmazni a saját szavaikkal;

6. Fejezetekre való felosztás – Elméleti rész Egy oldalon nem létezik egy bizonyos megszabott számú lábjegyzet használata – minden egyes alkalommal amikor idéz valamilyen forrásból kötelező feltüntetni a hivatkozott irodalmat; Ajánlott nem csak egy egyszerű, deszkriptív bemutatás, hanem komparatív, szintetikus vagy éppen kritikai; A könnyebb olvasás elősegítésének érdekében javasolt, hogy minden egyes bekezdés egy konkrét gondolatot/elméleti fogalmat fejtsen ki; Annak érdekében, hogy a szöveg egységes legyen, a bekezdések között egy kapcsolatot kell kialakítani;

7. Fejezetekre való felosztás – Gyakorlati rész A gyakorlati részben kutatni kívánt résznek folytatásnak kell lennie az elméleti részben elemzetteknek; Amikor a gyakorlati részben egy adott témát/problémát kutatnak és annak viszonyát/kapcsolatát egy szervezettel, közösséggel csak az abban a kontextusban releváns információk bemutatása szükséges (pl.: nem ismertetik részletesen egy adott község történelmét, vagy nem sorolják fel az összes létező funkcióját egy adott szervezetnek); A gyakorlati részben elemezni szükséges információk: • A kutatás célja/kutatási hipotézisek • Kutatási eszköz • Kutatási minta • A kutatás eredményeinek bemutatása és értelmezése (használjanak grafikus ábrákat, táblázatokat, képeket) • Következtetések

8. Fejezetekre való felosztás – Gyakorlati rész A táblázatok és grafikus ábrák formázása A táblázatok: • legyenek megszámozva • legyen címük • legyen megemlítve a forrás • legyenek könnyen olvashatóak/értelmezhetőek • amennyiben különbségeket tesznek különböző indikátorok között, a színek vagy a mintázatokat lehessen könnyen megkülönböztetni • a grafikonhoz legyen hozzárendelve egy megjegyzési lista (legenda) is

9. Fejezetekre való felosztás – Következtetések • Hol van szükség következtetésekre? (Egy lehetséges stratégia) • A gyakorlati rész végén – az adatok elemzéséből származtatható következtetések (a hipotézisek alátámasztása vagy cáfolása; a fő következtetés amire jutott a kutatás során) • A dolgozat végén – általános jellegű következtetések (kapcsolat kialakítása az elméleti – gyakorlati részek között) • Az általános következtetések struktúrája • Az elméleti részben bemutatottak összefoglalása és elemzése; • Ajánlatok vagy javaslatok megfogalmazása kiindulva a kutatás eredményeiből

10. Hivatkozások • A Harvard rendszer Pl.: (Hintea, 1999, pp.154) A szövegben a mondat végén vagy az átvett bekezdés végén kerül beszúrásra a fenti zárójeles rész. Amennyiben nem egy az egyben (nem szószoros) került átvételre az idézet akkor az oldalszám nem kerül feltüntetésre. 2. Lábjegyzetes rendszer Pl.: 1Dacian Dragoş, Dreptul Mediului, Editura Accent, 2001 5Dacian Dragoş, id.rész., old. 19 id. rész: akkor jelenik meg, ha már a szerző és a könyv már egyszer megjelölésre került Amennyiben több könyvet használnak ugyanattól a szerzőtől az alábbi szerkezetet szükséges használni: 5Dacian Dragoş, Dreptul ... , id rész., old. 19 9 Dacian Dragoş, Introducere ..., id. rész., old. 126

11. Hivatkozások Pl.: 1Dacian Dragoş, Dreptul Mediului, Editura Accent, 2001 2idem, Drept Administrativ, Editura Accent, 2004, old. 15 Idem akkor használandó amikor ugyanaz a szerző viszont különböző dolgozatokra kerül hivatkozás, rögtön egymást követően. Pl.: 1Dacian Dragoş, Dreptul Mediului, Editura Accent, 2001 2ibidem, old. 15 Ibidem ugyanaz a szerző és könyv esetében, amikor rögtön egymást követő hivatkozásra kerül sor. Pl.: Dacian Dragoş apud. Hinţea C. Mangement Strategic, Editura Accent, 2007 Apud akkor használandó, amikor egy szerzőt indirekt módon idézünk.

12. Könyvészet / felhasznált irodalom Sampson, S., National Integration through Socialist Planning. An Anthropological Study of a Romanian New Town, Columbia University Press, New York, 1984. Bacot, H. and O’Dell, ‘Establishing Indicators to Evaluate Brownfield Redevelopment’, 2006, Economic Development Quarterly, vol. 20, no. 2, pp. 142-161. Bartsch, C. and Wells, B. , 2006, State and Local Non-Cash Tools and Strategies to Enhance a Brownfield Project’s Bottom Line. Northeast-Midwest Institute [Online] elérhető a www.nemv.org oldalon, letöltés ideje 2008.03.21. Javasolt a könyvészet (bibliográfia) kategóriákra való csoportosítása (könyvek és cikkek, online dokumentumok, törvények, újság cikkek)

13. Bemutatás elkészítése • Minimális hangsúlyt kell fektetni az elméleti rész ismertetésére; Csak azon információk kiválogatása melyek szükségesek/relevánsak a kutatás elvégzéséhez; • A bemutató kb.75%-a a gyakorlati részre kell összpontosuljon: a kutatás célja, elemzett adatok, eszközök, következtetések és javaslatok; • A bemutatót előre el kell készíteni a koherencia hiányának elkerülése végett, kieső idő, stb. • PowerPoint bemutató (max. 6 dia): nagyon kevés szöveggel, ábrák, vázlatpontokkal; • Konkrét, a bemutatásra szánt idő: megközelítőleg 6-7 perc

14. Sok SIKERT az államvizsga szakdolgozat elkészítéséhez!