AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN

1. AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN A HŐMÉRSÉKLET

2. A TALAJ HŐMÉRSÉKLETE • A talaj jelentősége a hőmérséklet alakításában kiemelkedő: a sugárzást elnyelő és felmelegedő talaj hosszúhullámú sugárzása melegíti fel a levegőt is. • A talaj hőmérséklete csak mikroklimatikus szinten térképezhető, túlságosan mozaikos. A területi különbségek a talajtípusok változékonyságához igazodnak. • A talajhőmérséklet időbeli dinamikája az ország különböző területein azonos. • A hőmérséklet napi menetét csak a felső 1m-ben lehet kimutatni.

3. A felszínen 14-órai maximum, és hajnali minimum van. A maximuma a léghőmérsékletet is meghaladhatja. • A napi ingás 50-cm-en <1°C, 1m-en megszűnik. • A maximum 50-cm-en már este a minimum délben van, a talaj lassú hővezetése miatt. • A talajhőmérséklet éves menetében jelentős eltérés van a feltalaj (0-50cm) és a mélyebb talajszintek közt. • A feltalajban a hőmérséklet maximuma júliusban, minimuma februárban van, a fáziseltolódás minimális. • 100-200cm-en augusztusban jelentkezik a maximum. A minimum 100-cm-en februárban, 200cm-en márciusban van. Az eltolódás itt már ~1hónap.

4. Mg.-i, ökológiai szempontból fontos a talaj hőtároló szerepe. Nagy hőkészletéből adódóan lassan, de hatékonyan ellensúlyozza az őszi lehűléseket. • Augusztustól márciusig a talaj minden rétégében melegebb a levegőnél. • Márciustól az altalaj lényegesen hidegebb, a feltalaj egyre melegebb a levegőnél.

6. Szintén fontos jelenség a mg., építőipar számára a talajfagy. • Helyzetünk viszonylag kedvező. Átlagos mélysége 50cm körül van, a legkeményebb teleken érhet el 1m-t. • Enyhe teleken 10-30cm körül mozog a fagyhatár • A talajfagy időtartama a mélység növekedésével csökken.

7. A LÉGHŐMÉRSÉKLET • A léghőmérséklet az egyik legalapvetőbb és legjelentősebb éghajlati elem. • Kialakításában sugárzási és felszíni hatások komplex együttese játszik szerepet. A hőháztartás egyensúlyát jellemzi. • Alakulása mg.-i, ökológiai-, humánbioklíma szempontból alapvető jelentőségű.

9. Az évi középhőmérsékleti térkép alapján megállapítható, hogy a 3° É-D-i kiterjedésnek kb. 3°C középhőmérsékletbeli eltérés felel meg. • Az izotermák nem szabályos É-D-i elrendeződést mutatnak: középhegységeink hideg szigetekként jelennek meg 6-7°C-os (Kékes 5°C)középhőmérsékletükkel. • Legmelegebb a DK Alföld (>11°C). • 200m tszfm.-ig 10-11°C jellemző az ország területének nagy részén. Kivétel: Nyírség, Szatmár-Bereg, Bodrogköz. • Az évi középhőmérsékletben egyik évről a másikra 6°C-os eltérés is előfordulhat, tehát jelentős a változékonyság ennél az éghajlati elemnél.

12. A téli és nyári félév hőmérsékleti viszonyaiban jelentős eltérés van. • Leghidegebb hónapunk a január. Középhőmérséklete -4°C és 0°C közt van átlagosan. • A szomszédos akciócentrumok hatása nyomja rá a bélyegét. • Leghidegebb az ÉK Alföld (Szibériai maximum). • A Nyírség, a Szatmár-Beregi-sík, a Takta- és Bodrogköz ún. „fagyzugok”. • Legenyhébb a DNy Dunántúl (Genovai ciklon). • A január középhőmérséklete -9, -11°C és 5-6°C között mozog, ami Finnország, ill. az olasz Riviéra jellemző értekei közt mozog.

14. Legmelegebb hónapunk a július. • Ekkor a havi középhőmérséklet É-D, ill. Ny-K irányban emelkedik 19°C-ról 22°C-ot érve el. • A Dunántúlon inkább az óceáni-kontinentális átmenetiségből adódó K-Ny-i változás jellemző. • Az alföldön a medence jellegből adódó koncentrikus izotermák jelennek meg. • Kialakításában az ÉNy felől érkező hűvös tengeri (Izlandi minimum- hűvös, csapadékos nyár) és a DK felől beáramló meleg kontinentális, mediterrán légtömegek (Azori maximum- forró, száraz nyár) hatása figyelhető meg.

16. A téli és a nyári félév középhőmérséklete

18. Az adott éghajlati terület fontos jellemzője a hőmérséklet évi közepes ingása. Ez a januári és július középhőmérséklet különbségét jelenti. • Az ingás mértéke a kontinentális hatás erősödésével növekszik, Tehát alkalmas a kontinentalitás mértékének kifejezésére. • Értéke a növekvő kontinentalitással párhuzamosan, illetve a medence középpontja felé haladva növekszik. • Minimuma a DNy Dunántúlon 21°C-22°C van. • Az Alföld döntő részén, a Mezőföldön 23°C-24°C. • Maximuma A Nagykunság-Hortobágy területén jelentkezik 24,5°C. • Hegyvidékeinken a magasság növekedésével az ingás csökken. 5-600m közt 20-21°C, 700m felett nem éri el a 20°C

19. A hőmérséklet napi átlagos ingása is fontos paraméter. • Legkisebb értéke a rövid nappalú borult decemberben jelentkezik (4-6°C). • Legnagyobb értéke a hosszú nappalú derült nyári hónapokban van (11-13°C).

20. Hegyvidékeink hőmérsékleti viszonyai jelentősen elütnek a síksági területektől. • A hőmérséklet magassággal történő változást jellemző függőleges hőmérsékleti gradiens értéke hegységenként kisebb mértékű eltéréseket mutat az eltérő fekvés és domborzat miatt. • Nagyobb mértékűek az évszakos eltérések, amelyek a téli félév gyakori inverziós helyzetei miatt jönnek létre.

22. A hőmérséklet évi átlagos minimuma -15 és -20°C közt van. A talajközeli radiációs minimum hőmérséklet 2-3 (szélsőséges esetben 4-5)°C-kal alacsonyabb lehet ezeknél a szabvány szerint 2m magasan mért értékeknél. • Mg.-i szempontból fontos paraméter az őszi vetések áttelelése miatt. • Enyhe teleken -8, -10°C körül, zord teleken -25, -30°C körül alakul. • Az abszolút min.-ot 1940. február 16-án Görömbölyön (Miskolc közelében) mérték. • A területi képre a Dunántúlon a K-Ny-i, míg az Alföldön medence-jellegű hőmérsékleti elrendeződés jellemző, a Ny-K felé gyengülő óceáni hatás és a medence-fekvés eredőjeként.

24. Az évi legerősebb felmelegedés (átlagos évi maximum) az ország DK-i részén 36°C-ot is elér, innen É, és Ny-felé csökken 32-33°C-ot érve el. • Hűvösebb években a legnagyobb felmelegedés 30°C körül van, melegebb években meghaladja a 40°C-ot. • Abszolút max.: 2000. augusztus 22. Békéscsaba, 41,7°C. • A hőmérséklet abszolút ingása hazánkban így eléri a 76,7°C-ot, ami ¾-e a szélsőségesen kontinentális szubarktikus területeken jellemzőnek.

25. Az éghajlat jellemzésének fontos paraméterei a nyári és téli küszöbnapok, amelyek közül a fagyos-, a téli-, és a nyári napok száma kitüntetett jelentőséggel bír. • A téli küszöbnapok számában DNy-ÉK irányú növekedés figyelhető meg. • A Nyári küszöbnapok száma Ny és É felől növekszik DK felé, összhangban az óceáni-kontinentális átmenetiséggel. Számuk a tszfm.-gal csökken.