1 / 48

Regionális integrációk a világgazdaságban

Regionális integrációk a világgazdaságban. a világgazdaság II. világháború utáni fejlődésében nagy szerepet játszottak az 50-60-as években céljuk sok esetben a külső gazda-sági hatásokkal szembeni védekezés → nem túl sikeres

boyd
Download Presentation

Regionális integrációk a világgazdaságban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Regionális integrációk a világgazdaságban

  2. a világgazdaság II. világháború utáni fejlődésében nagy szerepet játszottak • az 50-60-as években céljuk sok esetben a külső gazda-sági hatásokkal szembeni védekezés → nem túl sikeres • 90-es évek: nyitott vagy új regionalizmus – a tagorszá-gok világpiaci integrációját is elősegíti - a tagországok belső szabályainak harmonizálása - közös politikák kialakítása

  3. A regionális kereskedelmi megállapodások számának alakulása

  4. A regionális integrációk típusai Preferenciális övezet • a résztvevő országok egymásnak kereskedelmi enged-ményeket adnak (pl.: alacsonyabb vámok) Szabadkereskedelmi övezet • a tagok az egymás közti kereskedelmi akadályokat le-bontják (liberalizáció), de 3. partnerrel szemben önálló kereskedelempolitikát folytatnak Vámunió • a tagországok között szabadkereskedelem és 3. ország-gal szemben is közös külső kereskedelempolitika

  5. A regionális integrációk típusai Közös piac • az áruk mellett a tagországok a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő áramlását is liberalizálják • vámjellegű és mennyiségi akadályok felszámolása, de nem teljes körű Egységes belső piac • a közös piac továbbfejlesztett változata • a fizikai, (pl.: határellenőrzés), technikai (pl.: szabványok) és pénzügyi (pl.: adózási szabályok) szabályok harmoni-zálása

  6. A regionális integrációk típusai Gazdasági unió • a tagállamok nemzeti gazdaságpolitikáinak összehango-lása • egységes monetáris és árfolyampolitika → közös pénz bevezetése (= monetáris unió) Politikai unió • a legmélyebb együttműködési forma: a politikai intéz-ményrendszer (törvényhozás, kormányzás) egységesí-tése is megvalósul

  7. Regionális integrációk Európában

  8. Európai Unió • 1957: az Európai Gazdasági Közösség létrehozása cél: a „hatok” közötti közös piac kialakítása Az integráció mélyülésének folyamata • 1968: vámunió • 1986: Egységes Európai Okmány → 1992: egységes piac • 1992: Maastrichti Szerződés → 1999: gazdasági és mo-netáris unió, a közös pénz bevezetése (ma: 16 tagország)

  9. Az EU 27 tagállama és a tagjelöltek

  10. Az euro övezet

  11. Európai Szabadkereskedelmi Társulás • 1960: megalakulás – a nem EK-tagállamok, hogy ellen-súlyozzák az EK befolyását: • Egyesült Királyság, Svájc,Portugália, Ausztria, Norvégia, Svédország, Dánia (1960), Izland (1970), Finnország (1986), Lichtenstein (1991) • 1966: megvalósul az ipari termékek szabadkereskedelme • az EK „előszobája” – több ország kilép: 1973: Egyesült Királyság, Dánia 1985: Portugália 1995: Ausztria, Finnország, Svédország

  12. Európai Szabadkereskedelmi Társulás • ma már csak 4 tagja van: Izland, Lichtenstein, Norvégia, Svájc • jelentősége kicsi, de az integráció egyre szorosabbá válik 2001, Vaduz: - szolgáltatások, tőke szabad áramlása - személyek szabad mozgása - gazdasági, szociális együttműködés más területei • az EFTA szerepe az EU-hoz fűződő viszonyá- ban értelmezhető igazán

  13. Európai Gazdasági Térség • 1977: az EFTA tagországai és az EGK között megvalósul az ipari termékek szabadkereskedelme • 1992: az Európai Gazdasági Térség létrehozása → 1994-ben lép életbe - jelenleg a 27 EU-tagállamra és 3 EFTA-tagállamra terjed ki (Svájc nem tagja az EGT-nek, kétoldalú megálla-podásokat köt az EU-val)

  14. Európai Gazdasági Térség - az áruk, szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása az EU és a 3 EFTA-tagállam között + az uniós egységes belső piaci szabályozás kiterjesztése - de: az EFTA-országok 3. országokkal önálló kereskedelempolitikát folytatnak (= nincs vámunió)

  15. Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) • a közép-európai térség legjelentősebb integrációja • 1992-ben Krakkóban írták alá, 1993-ban lépett életbe (alapító országok: Csehország, Szlovákia, Lengyelor-szág, Magyarország) • célja: az ipari szabadkereskedelem megteremtése, az európai integrációs folyamat elősegítése

  16. Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) • a feldolgozóipari termékeket 3 csoportba sorolták: - gyorsító lista→ ezen termékek kereskedelmét azonnal liberalizálták - normál csoport→ e termékek vámjait 1997-re csökken-tették nullára - érzékeny termékek→ 2001-re bontották le a kereske-delmi akadályokat • a mezőgazdasági termékek liberalizációja lassan halad • a rendszerváltás után a CEFTA-tagok részaránya az egymás közti kereskedelemben jelentősen csökkent

  17. Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) • a CEFTA a kilencvenes években jelentősen bővült: 1996: Szlovénia (2004-től: EU) 1997: Románia (2007-től: EU) 1999: Bulgária (2007-től: EU) 2003: Horvátország 2006: Macedónia 2007: Bosznia és Hercegovina, Szerbia, Albánia, Montenegró, Moldova, Koszovó • a tagság feltétele: európaiság, WTO-tagság, aláírt EU-társulási megállapodás, szabadkereskedelmi szerződés a CEFTA-tagokkal

  18. Balti Szabadkereskedelmi Övezet (BAFTA) • tagjai: a balti országok (Lettország, Észtország, Litvánia) • 1994-től lépett érvénybe • ipari szabadkereskedelem, de 1997. január 1-jétől a mezőgazdasági termékekre is kiterjesztik • tagjai 2004-től csatlakoztak az EU-hoz

  19. Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés (BSEC) • 1992-ben alakult • tagjai: Albánia, Örményország, Azerbajdzsán, Bulgária, Grúzia, Görögország, Moldávia, Románia, Oroszország, Törökország, Ukrajna, Szerbia és Montenegró • célja: egymás közti kereskedelem és beruházások növe-lése (hosszú távon: szabadkereskedelmi övezet) • együttműködés több területen (energiapolitika, turizmus stb.) • de: politikai ellentétek a tagor- szágok között

  20. Független Államok Közössége • 1991-ben hozta létre 11 volt szovjet tagköztársaság: Oroszország, Belorusszia, Ukrajna, Örményország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizsztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán (2005-től csak társult tag), Üzbegisztán, Moldova + Grúzia (1993) • cél: közös piac kialakítása, de a gazdasági integráció lassan halad előre • politikai szövetség is, benne Oroszország dominanciája megkérdőjelezhetetlen

  21. Független Államok Közössége Integrációs kísérletek a FÁK-on belül • 1999: Eurázsiai Gazdasági Közösség→ cél: vámunió tagjai: Belorusszia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszor-szág, Tádzsikisztán • 2003: Közös Gazdasági Tér → cél: közös piac tagjai: Oroszország, Ukrajna, Belorusszia, Kazahsztán • 1997: GUUAM → cél: az orosz befolyás gyengítése tagjai: Grúzia, Ukrajna, Azerbajdzsán, Moldova (Üzbegisztán néhány év után kilépett) politikai befolyása jelentős

  22. Regionális integrációk Amerikában

  23. Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) • az USA a 80-as évekig nem érezte szükségét regionális megállapodások megkötésének • fokozódó globális verseny + EU-bővülés és a kelet-ázsiai integrációs folyamatok → az USA is integrációs lépéseket tesz • 1988: USA és Kanada közötti szabad kereskedelmi egyezmény aláírása • 1994: az egyezmény kiterjesztése Mexikóra → a NAFTA létrejötte (tagjai: Kanada, Mexikó, USA)

  24. Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) • cél: a kereskedelmi akadályok fokozatos lebontása, az ipari termékek vámjainak csökkentése (de: mg-i termé-kek, energiaszektor → érzékeny területek) • a tagországok közti fejlettségi és méretbeli különbségek - az USA számára: új piacok szerzése, beruházások létesítése, nyersanyag-utánpótlás - Kanada és Mexikó számára: külkereskedelmük ¾-ét az USA-val bonyolítják + növekvő amerikai működőtőke-ál-lomány → függőség

  25. Összamerikai Szabadkeres-kedelmi Övezet (FTAA) • még nem valósult meg (!) - az USA az egész amerikai kontinensre kiterjesztené az integrációs folyamatot (bár Bush elnöksége alatt háttérbe szorult az elképzelés) • 1994: Miami Nyilatkozat: 34 amerikai állam írta alá • az USA számára: 900 milliós piac, természeti erőforrá-sok olcsó munkaerő, politikai befolyás • Latin-Amerika számára: a szabad kereskedelmi megálla-podás eredményei kérdésesek • az óriási fejlettségbeli különbségek, az ágazatonként el-térő érdekek és a latin-amerikai országok USA-ellenes-sége miatt a kezdeményezés megvalósulása kérdéses

  26. Regionális integrációk a latin-amerikai országokban Latin-Amerikai Integrációs Társulás (LAIA) • 1980-ban jött létre (Montevideo-i Egyezmény), előzmé-nye az 1960-ban megalakult LAFTA • tagjai: Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Kolumbia, Ecuador, Mexikó, Paraguay, Peru, Uruguay, Venezuela • cél: közös piac létrehozása, de lassan halad → szabad-kereskedelmi övezet

  27. Regionális integrációk a latin-amerikai országokban Andok Csoport • előzménye: az 1969-ben létrehozott Andoki Közös Piac • tagjai: Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Peru, Venezuela (2006-ban kilépett és csatlakozott a Mercosurhoz) • cél: szabadkereskedelmi övezet, vámunió, de a közös piac még nem valósult meg

  28. Regionális integrációk a latin-amerikai országokban MERCOSUR (Déli Közös Piac) • 1991-ben az Asuncioni Szerződéssel hozták létre • tagjai: Argentína, Brazília, Uruguay és Paraguay (1991), Venezuela (2007) → vámunióként működik társult tagok: Chile, Kolumbia, Ecuador, Peru, Bolívia→ szabadkereskedelmi megállapodás van érvényben • sikeres → a 90-es években a tagok közti kereskedelem bővül, majd éles kereskedelmi viták

  29. Regionális integrációk a Karib-térségben Karib Közösség és Közös Piac (CARICOM) • 1973-ban jött létre, előzménye az 1968-ban alapított Karib Szabadkereskedelmi Társulás (CARIFTA) • cél: közös piac kialakítása • 15 tagja és 5 társult tagja van

  30. Regionális integrációk Ázsiában

  31. Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) • 1967-ben alapították a Bangkoki Nyilatkozattal • Indonézia, Malajzia, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld (1967), Brunei (1984), Vietnam (1995), Laosz, Myanmar (1997), Kambodzsa (1999) • eleinte biztonságpolitikai célok: a kínai kommunista ve-szély és Japán térségbeli befolyásának erősödése ellen • 1977-től: kereskedelmi preferenciák megadása • 1992: döntés a szabadkereskedelmi övezet létrehozásá- ról → AFTA (ASEAN Free Trade Area) + ipari szabadke-reskedelmi megállapodás Kínával

  32. Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) • 1997: 2020-ra az áruk mellett a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása is cél • a liberalizáció az alapítók és Brunei között valósul meg a leggyorsabban (Kambodzsa, Laosz, Myanmar és Vietnam esetében ez lassabb) • sikeres → csökkentek a kereskedelem korlátai és nőtt az egymás közti kereskedelem volumene

  33. ASEAN

  34. Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) • 1989-ben alakult, a többi integrációhoz képest laza cso-portosulás, tagjai: Ausztrália, Új-Zéland, USA, Kanada, Japán, Dél-Korea, Szingapúr, Malajzia, Indonézia, Fülöp-szigetek, Brunei, Thaiföld (1989), Hongkong, Kína, Tajvan (1991), Mexikó, Pápua Új-Guinea (1993), Chile (1994), Vietnam, Peru, Oroszország (1998) • célja: a szabadkereskedelem és a szabad tőkeáramlás megteremtése (2010-re a fejlett, 2020-ra a fejlődő országok számára)

  35. APEC

  36. Regionális integrációk a Közel-Keleten és Észak-Afrikában

  37. Arab Közös Piac • 1965-ben hozta létre Egyiptom, Irak, Jordánia, Szíria, később Jemen, Líbia, Mauritánia is csatlakozott • 1971: a tagországok lebontották az egymás közti vámo-kat, azonban az egymás közti kereskedelmet ma is je-lentősen korlátozzák • nem túl sikeres integráció

  38. Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) • 1981-ben alakult • tagországai: Kuvait, Katar, Egyesült Arab Emirátusok, Bahrein, Omán, Szaúd-Arábia • sikeres → hasonló fejlettségű, kis népességű (magas egy főre jutó GDP), földrajzilag közel fekvő, a világpolitikában hasonló érdekekkel rendelkező országok • vámunió, de reális cél a közös piac megvalósítása és a monetáris unió • az együttműködés a gazdaság más területeire is kiterjed

  39. Regionális integrációk Fekete-Afrikában

  40. Dél-Afrikai Vámunió (SACU) • tagjai: Dél-Afrika, Lesotho, Botswana, Namíbia, Szvázi-föld (Dél-Afrikáé a vezető szerep) • 1910-ben már szerződést kötöttek vámunióról, ezt újí-tották meg 1969-ben • a külső vámokból származó bevéte- leket elosztják a 4 kisebb gazdaság között

  41. Dél-Afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) • 1992-ben jött létre • SACU + Angola, Kongó, Malawi, Mauritius, Mozambik, Seychelles-szigetek, Tanzánia, Zambia, Zimbabwe • Dél-Afrika domináns szerepe • gazdasági, politikai együttműködés • cél: szabadkereskedelmi övezet megvalósítása

  42. Dél-és Kelet-Afrikai Közös Piac (COMESA) • 1994-ben jött létre az 1981 óta létező preferenciális öve-zet kibővítéseként • tagok: Angola, Burundi, Comoro-szigetek, Dzsibuti, Kon-gó, Eritrea, Etiópia, Kenya, Madagaszkár, Malawi, Mauri-tius, Namíbia, Ruanda, Seychelles-szigetek, Szudán, Szváziföld, Tanzánia, Uganda, Zambia, Zimbabwe • 11 ország eltörölte az egymás közti vámokat és a nem vámjel- legű akadályok eltörlése is zajik • cél: 2025-re monetáris unió

  43. Nyugat-Afrikai Országok Gazdasági Közössége (ECOWAS) • 1975-ben jött létre, tagjai: Benin, Bissau Guinea, Burkina Faso, Elefántcsontpart, Gambia, Ghána, Guinea, Libéria, Mali, Niger, Nigéria, Sierra Leone, Szenegál, Togo, Zöld-foki-szigetek • célja: közös piac, illetve gazdasági és monetáris unió (8 ország már közös valutát használ, a nyugat-afrikai frankot)

  44. Közép-Afrikai Országok Gazdasági és Monetáris Közössége (CEMAC) • tagjai: Kamerun, Közép-Afrikai Köztársaság, Csád, Kongó, Egyenlítői Guinea és Gabon • ezek az országok közös valutát használnak, a közép-afrikai frankot

More Related