A felszín alatti szennyezés keletkezési időpontjának bizonyítása

1. A szénhidrogénnel szennyezettterületek kármentesítésére kötelezőhatározatok szakmai megalapozásának tapasztalatai és nehézségei • 1.) A felszín alatti szennyezés keletkezési időpontjának bizonyítása és a szennyezést okozó személy, vagy intézmény nevesítése. • 2.) A (D) kármentesítési célállapot határérték nagyságának meghatározása. • 3.) Határidő megállapítása a szénhidrogénnel szennyezett területre megállapított (D) kármentesítési célállapot határérték elérésére. • 4.) A biodegradáció kizárólagos alkalmazásának feltételei egy szénhidrogénnel szennyezet terület kármentesítésére.

2. A felszín alatti szennyezés keletkezési időpontjának bizonyítása ÁMEI Ásványolaj Minőségellenörzési Rt. 2004. 09. 26-án kelt szakvéleménye a COLORTEX Tesztílkészítő Kft. 1151 Bp, Szövögyár u. 11-17. alatti tüzelőolaj szennyezés időpontjának megállapításához: Tudomásunk szerint jelenleg nincs olyan vizsgálat , amellyel az ásványolaj termék életkorát ( a forgalomba kerülés időpontját) egyértelműen meg lehetne állapítani. Egy tüzelőolaj korára csak indirekt módon, a hozzáadott színező anyagok kimutatásával, illetve az évek során bekövetkező szabvány változások miatti kéntartalom alapján lehet leginkább következtetni. A színező és jelzőanyag hiányában a vizsgált termék ipari tüzelőanyagként is minősíthető. Az ilyen termékek 1978 -1989. január 1. között voltak forgalomban, tehát a nevezett termék ebből az időszakból is származhat.

3. A szennyezést okozó személy, vagy intézmény nevesítése • 1989 után a korábbi állami tulajdonú intézmények sokszor jogutód nélkül megszűntek, egy-egy terület az értékesítés során gyakran felaprózódott és új tulajdonosokhoz került, amelyek között olyan is van, amelyik az 1989 előtti tevékenységet folytatja. • A terület értékesítése előtt nem készült tényfeltárás, vagy felülvizsgálat. Emiatt nincs mihez viszonyítani a tényfeltárás során kimutatott környezetszennyezést. • A kármentesítésre kötelezett cégek minden lehetőséget felhasználnak , az idő húzására pl. kereset benyújtásával a bíróságra, határidőmódosítási kérelmekkel (pl. Budapesti Vegyiművek).

4. Határértékek TERHELÉS SZENNYEZÉS Folyamat (A) (B) (Ab) ALAPÁLLAPOT TERMÉSZET KÖZELI ÁLLAPOT SZENNYEZETT (D) célállapot

5. A (D) kármentesítési célállapot határérték nagyságának meghatározása • A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 24.§ (1) a-gb . pontjai szerint a (D) kármentesítésicélállapot határértékmeghatározásánál figyelembe kell venni: • a terület földtani, vízföldtani viszonyait és érzékenységét; • a szennyező anyagokra vonatkozó (B) szennyezettségi határértéket; • a szennyezettséget megelőző korábbi feltételezhető állapotot; továbbá az (Ab) bizonyított háttér koncentráció értékeit; • A 21. §(6) bekezdésben foglaltakat, továbbá a környezeti állapot romlásának tilalmát; • a jelenlegi és tervezett területhasználatokat; • a kármentesítésnél az elérhető legjobb technika alkalmazását; • a részletes mennyiségi kockázatfelmérés eredményét; • a kármentesítési műszaki beavatkozás költséghasznosságát.

6. A (D) kármentesítési célállapot határértéknek, akkora koncentrációjúnak kell lennie, hogy ahatásviselő személynél az egészségi kockázat a megengedhető dózis alatt legyen,és emellett nem veszélyezteti a még nem szennyeződött környezeti elemeket ( víz, talaj) , az élővilágot, a vízkivételeket és a területhasználatot.

8. A humán egészség kockázata kiszámításának képlete: HRQ = ÁND/ADI ÁND = átlagos napi dózis (mg/kg x nap) ADI = megengedhető ( tolerálható) napi dózis ( A számításnál a receptor az ember.)

9. Az ökológiai kockázat kiszámításának képlete: ERQ= PEC/PNEC PEC = a környezeti elemben adott távolságban és adott idő múlva várható környezeti koncentráció PNEC = ökotoxikológiai vizsgálatok alapján meghatározott, várhatóan még károsan nem ható környezeti koncentráció ( A számításnál receptor a felszín alatti víz.)

10. A számított kockázati hányados értékelése

11. Határidő megállapítása a szénhidrogénnel szennyezett területre megállapított (D) kármentesítési célállapot határérték elérésére. • A pump and treat tipusú műszaki beavatkozások során a talaj kolloid méretű szemcséihez adszorp -ciósan kötődőszénhidrogének ( reziduális fázis) , valamint a pórusok szabad hézagterében visszama-radószabad fázisú szénhidrogén miatt a (D) kármentesítési célállapot határérték elérése csak rövid időszakra lehetséges. Ezt követően a vissza- oldódás és a talajvíz ingadozás hatására a már „kármentesített terület ismét visszaszennyeződik. Emiatt a műszaki beavatkozás végének határidejét szakmailag megalapozottan előre megadni nem lehet.

12. A biodegradáció kizárólagos alkalmazásának feltételei egy szénhidrogénnel szennyezet terület kármentesítésére.

13. A hatósági engedélyezéshez célszerű lenne a jogiháttér megalapozása. Pl. a felszín alatti víz védelmével kapcsolatos 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletbe bele kellene foglalni, hogy „a műszaki beavatkozás nélküli biodegradációra alapozott kármentesítés akkor lehetséges, ha sem a szennyezés terjedésének kockázatával, sem pedig a tolerálhatónál nagyobb mértékű egészségkockáza-tal nem kell számolni.”