Ötlet és tudás védelme gyakorlati példákon keresztül

1. Ötlet és tudás védelme gyakorlati példákon keresztül Dr. Dombi Ügyvédi Iroda Dr. Dombi Viktor Irodavezető ügyvéd előadása

2. Előadás tematikája • Bemutatkozás (gazdasági jog & befektetések) • 2 fajta megközelítés: • Védelem mindenkivel szemben • Védelem partnerekkel/közreműködőkkel szemben • „Jó bornak IS kell cégér” – szabadalom és védjegy megnövekedett jelentősége (paradigma) (Red Bull, Bika Kft., Cola)

3. Szabadalom átalakult gyakorlati jellemzője • Meggyőződés az újdonságról -> piaci értékesíthetőség, árképzés • Biztonságot nyújt -> nem csak a szabadalmi oltalom megsértőivel szemben, hanem azokkal szemben, akik minket bitorlással támadnak (defenzív felfogás) • Cégértéket növeli • Üzleti életben előnyt jelent

4. Védjegy oltalom gyakorlati megközelítése • Védjegy lehet szó, szóösszetétel, név, jelmondat, szín, csomagolás formája, de akár hang is • Védjegy a „brand” építésben játszik komoly szerepet – a fogyasztók köre, illetve az összes versenytársunk, üzleti partnerünk ezzel azonosít bennünket – fontos tehát a védjegy megválasztásánál, hogy mivel kívánjuk elérni a megkülönböztető jelleget, mert egy rosszul hozott döntéssel akár üzleti lehetőségektől foszthatjuk meg magunkat • Védjegy akárcsak a szabadalom a cég értékét növeli Gyakorlati példa: régi magyar brandek felvásárlása, amelyek hozzásegítenek a 3. világban történő értékesítéshez: telefontöltő Nigéria

5. Ötlet védelme • Tárgyiasult forma nélkül nem lehetséges a védelem • Ötlet lényege: „isteni szikra” – nem konkrét, nem végleges, nem kifejezett, nem leírt • Az ötlet = elgondolás • Hasznos ötletből jogi szempontból létrejöhet: • Szerzői jogi mű, tudományos alkotás (egyéni teljesítmény és értékétől függetlenül) • Knowhow („védett ismeret”, üzleti titokkal való kapcsolata) • Új, iparilag alkalmazható találmány /nem biztos, hogy iparilag hasznosítható vagy nem biztos, hogy eléri a szabadalom szintjét (szabadalom/ kis szabadalom) • Tehát jogi védelem akkor illeti meg az ötletet, ha az leírható, azonosításra alkalmas, eredeti

6. Ötletből származó tudás • Knowhow, üzleti titok • A know-how az üzleti titok egy speciális formája • Elhatárolásuk: az üzleti titok nem minősül vagyoni értékű jogosítványnak, nem szellemi tulajdon, hanem a jogosult személyéhez fűződő joga Gyakorlati példa: víztisztító cég beruházót keres, piackutatási eredmények, a technológiáját, eljárását megismerteti a befektetővel – ez az ő know-how-ja, a piackutatási eredmények pedig az üzleti titka) + Hőszigetelő technológia titoktartási szerződés nélkül • Versenyjogi szempont: versenyjogi jogsértés szempontjából nem annak van jelentősége, hogy a más által felhasznált műszaki-szakmai ismeretek valaki üzleti titkának minősülnek-e, hanem annak, hogy a műszaki megoldást a jogosulttól tisztességtelenül szerezték-e meg – tehát az üzleti titok védelme nem biztosít kizárólagos vagyoni értékű jogot, hanem csak a titok közlésének, megszerzésének és felhasználásának tisztességtelen módjával szemben nyújt védelmet a jogosultnak

7. Ötletből származó tudás védelme • 3 szintű védelem • 1. szint • Automatikus törvényi – szerzői jog – leírást követően az oltalom fennáll • 2. szint • Nem automatikus, törvény további feltételeket támaszt az oltalom megszerzéséhez (ébernek kell lenni) • Szabadalom és védjegy esetében külön eljárás, üzleti titok esetében minden szükséges lépést meg kell tenni a védelem érdekében • 3. szint • Kötelmi – szerződéseken alapuló – lényegében minden rögzíthető, amit a törvény nem szabályoz vagy szabályoz, de nem elég részletesen, illetve kógens törvényi rendelkezésbe nem ütközik • Általános javaslat: a kockázatok kezelésére a felek közötti szindikátusi együttműködés, részletes szerződések kötése: amit a törvény kógensen nem szabályoz, ott a felek eltérhetnek, mindemellett anélkül részletezhetőek a törvényi rendelkezések, hogy eltérhetnek azoktól Gyakorlati példa a felek közötti megállapodás jelentőségére: szabadalom értékesítésének küszöbértéke, befektető azzal a feltétellel vásárol résztulajdont egy akkumulátor fejlesztés szabadalmából, hogy a háttér megállapodásban a szabadalmastársak megállapodnak abban, hogy milyen feltételekkel és milyen díjjal fogadnak el 3. fél részéről ajánlatot. Ez biztosíték mindkét fél részére Gyakorlati példa: közlekedési és fejlesztési társaságba történő beruházás, magánszemély titoktartása (komplex: tsz, szindikátusi, titoktartási, knowhow átadás és hasznosítás)

8. Védelem gyakorlati példákon keresztül • Gyakorlat 2 alapesete • Feltaláló közreműködők igénybevétele nélkül jut szabadalomhoz • Feltaláló közreműködőket vesz igénybe (kiszolgáltatott helyzet) a szabadalom, védjegy megszerzéséhez, üzleti titok védelméhez – közös nevező: ez egy bizonytalan kimenetelű folyamat • 3. szint – közreműködőkkel szembeni kötelmi jellegű , részletes szerződéses védelem • Ha GT a közreműködő, mint megvalósító – felhasználási, hasznosítási szerződés, továbbértékesítés részletszabályai, üzleti titok védelme titoktartási nyilatkozattal – • Ha befektető (tipikusan kockázati tőke) a közreműködő, mert tőkebevonás szükséges – befektetési szerződés véd a társasági jog és a polgári jog diszpozitív rendelkezéseinek keretei között, üzleti titok védelme ebben az esetben is fontos titoktartási nyilatkozat útjánGyakorlati példa: • ebola ellenszerét feltaláló cég –megkeresi a befektetőt – befektetőnek időre, tudásra van szüksége, titoktartási szerződés és kizárólagossági megállapodás születik , titokvédelem az új információkra is kiterjed • Ha szakemberek a közreműködők (ügyvivő, ügyvéd, labor-műszaki szakemberek) – szabadalmi ügyvivőkről szóló és az ügyvédekről szóló törvény ,Btk. (tiltott adatszerzés bűntette) védelmén túl,szintén a részletes titoktartási nyilatkozat, továbbá versenytilalmi megállapodás

9. Know-how apportálása • Apportálás hátránya • Knowhow korlátozottan apportálható – 1) át kell adni adathordozón, 2) „know-how”-ként való feltüntetéssel az apportlistán, tehát nem pl.: tanulmányként, 3) apport értékelése komoly felelősséggel jár (későbbi befektetések esetén befolyásoló tényező, hitelezővédelem miatt is lényeges, Rt. esetén könyvvizsgálói kényszer) 4) fontos, hogy az apport és az apportőr egymástól elválasztható legyen, hogy az apportőr társaságtól való megválása esetén ne sérüljön a jegyzett tőke • Lényegében végleges lemondás a szabad feltalálói felhasználásról Gyakorlati példa: Negatív példa az apport értékelésére: fecskendő • Apportálás előnye • Készpénz takarékos („nem pénzbeli betét”) • Jegyzett tőke reális nagysága hasznos lehet (pl.: pályázatok esetében, üzletfelek )

10. Összes közreműködő esetén közös: Titoktartási nyilatkozat • Üzleti titok, knowhow , szabadalom védelmét szolgálja • Nem szükséges a teljes tudást feltárni, de utólag nem hivatkozhatunk arra, amit nem közöltünk a partnerrel • Gyakorlati példa: modern tisztító eljárás bemutatása folyamatként, felhasznált anyagok bemutatása nélkül • Alkalmazandó jog és a joghatóság kérdése • Részei • Védett adatok köre + azon adatok köre, amelyek átadása nem minősül a titoktartás megszegésének • Kötelezettségvállalás a 3. személyek, illetéktelenek felé történő továbbítás, nyilvánosságra hozatal, adatrögzítés mellőzésére • Szankciók (kötbér, kártérítés, büntetőjogi felelősség) • Időbeli hatály, joghatóság, alkalmazandó jog Gyakorlati példa: amerikai telekom cég kiköti az amerikai jog alkalmazását + korrupció ellenes szabályok alkalmazását, policy)

11. Ha a közreműködő GT (hasznosítás esetén) • Feltaláló mindig egy magánszemély, üzletszerű tevékenységet gazdálkodó szervezeten keresztül végezhet – ennek folyamata hasznosítási és befektetési konstrukció kidolgozását feltételezi • Hasznosítás • Hasznosítási szerződés megkötése • Mű, know-how, találmány pontos leírását meg kell adni, fel kell teljesen tárni – komoly kockázat a jogosult részéről • Feltaláló jog- és kellékszavatossági felelőssége • Hasznosítás időbeli és egyéb feltételekhez kötése • Kizárólagosság kikötése Gyakorlati példa: fogimplantátummal kapcsolatos fejlesztés – nincs szabadalmaztatva – tipikus megállapodás: közös cégalapítás – közös fejlesztés érdekében – a díjat nem royalty hanem osztalék formájában kapja a jogosult

12. Ha a közreműködő GT (befektetés esetén) • Befektetés • Befektetési szerződés megkötése • Befektetés a szabadalomba • Tulajdoni részesedés a szabadalomból • Befektető fél számára kockázatos a gyakorlati megvalósíthatóságot illetően • Nagy kockázat a törvényi közös engedélyezés a más általi hasznosításra nézve • Befektetés a cégbe, amely fejleszti, hasznosítja a terméket • Klasszikusan közös cég alapítása + szindikátusi szerződés = társasági jogi +egyedi biztosítékok (szavazati jogok, elsőbbségi megállapodás szerint, elővásárlási jogok, tőkeemelés szabályai, vezető tisztségviselők delegálásának joga, exit szabályai, öröklés esetén a megváltás szabályai a létesítő okiratban, pótbefizetés racionális korlátozása ->tőkeemelés, munkáltatói jogok gyakorlójának delegálása)

13. Összegzés • Nincs abszolút védelem a 3. személyekkel szemben – ha valamit el akarnak lopni, nehéz megakadályozni –érdemes ezért a védelem minden szintjén élni a lehetőségeinkkel • Sok esetben a védelemre nem azért van szükség, hogy ne lopják el az ötletünket, hanem, hogy minket védjen a támadásoktól • Legjobb módszer: végletekig, előrelátóan, a legrosszabb forgatókönyvek szerint szerződni

14. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!