1 / 207

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Észak Hevesi Vidék Fejlődéséért KE

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Észak Hevesi Vidék Fejlődéséért KE. Innováció a Mátrától a Bükkig. Budapest, 2009 November 26.

Download Presentation

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Észak Hevesi Vidék Fejlődéséért KE

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Észak Hevesi Vidék Fejlődéséért KE Innováció a Mátrától a Bükkig Budapest, 2009 November 26. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

  2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  3. Észak Hevesi Vidék Fejlődéséért KE – Összefoglaló a térségről A(z) Észak Hevesi Vidék Fejlődéséért KE területe 33 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 36,841 fő, a városokban élő lakosok száma 5,788 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 27 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 33 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 33%-a, 11 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 25 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 10 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Észak Hevesi Vidék Fejlődéséért KE – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 36,841 Bélapátfalva 3,361 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 33 Recsk 3,071 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 2 Pétervására 2,427 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 23 Mátraderecske 2,186 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 6 6 Fő fejlesztési prioritások száma 27 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 13 33 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 25 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  5. Észak Hevesi Vidék Fejlődéséért KE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 819,469 EUR – a Leader közösségi fejlesztés jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 13 • 60,000 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 10 • 0 • Falumegújítás és -fejlesztés • 2 • 0 • A kulturális örökség megőrzése • 2 • 0 • Leader közösségi fejlesztés • 17 • 819,469 • Leader vállalkozás fejlesztés • 6 • 155,000 • Leader képzés • 2 • Leader rendezvény • 2 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 2 • 75,000 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 2 • 110,000 • Leader komplex projekt • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Észak Hevesi Vidék Fejlődéséért KE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A munkalehetőségek csekély száma. • További probléma, hogy a képzett munkaerő nem talál magának megfelelő munkalehetőséget. • A helyben előállított, megtermelt termékek alacsony feldolgozottsági szinten kerülnek ki a térségből, ezért a profit nem a térségben keletkezik, nem az itteni vállalkozásokat erősíti. • Turisztikai lehetőségeinkkel nem tudunk kellő módon élni, lehetőségeit ésszerűen használni, és nem elhasználni. • Szociális téren nagy a leszakadás az ország nyugati régióihoz képest. • Gond a közlekedési infrastruktúra rossz állapota, és a térség nehéz megközelíthetősége. • Fontos a hagyományok és a kultúra fenntartása, ápolása. • Turisztikai vonzerő fejlesztése, minőségi szálláshelyek kialakítása, program kínálat bővítése. • Vállalkozások, vállalatok támogatási rendszerének kidolgozása a munkahelyteremtés érdekében. A már meglévők fejlesztése, korszerűsítése, újak létrehozása. Technikai, technológiai fejlesztések és infrastrukturális ellátottságának javítása. korszerű gépek beszerzése. • Kulturális hagyományokra épülő rendezvények szervezése. • Minőségi képzések, oktatások tartása. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  7. Észak Hevesi Vidék Fejlődéséért KE – A stratégia alapvető célja Cél a térség környezeti értékeit szem előtt tartó hagyományaira, adottságaira építő, a települések és környezetük, valamint az álltaluk nyújtott szolgáltatások fejlesztésével egy élhető, ember és természetközpontú, fenntartható fejlődés alapjait biztosító fejlesztések megvalósítása. Különös hangsúlyt fektetve a már működő vállalkozások piaci helyzetének megszilárdítására, új vállalkozások létrejöttére. Ezzel munkalehetőséget teremtve, biztosítva az itt élők számára. Mindez megteremti a térség településeinek fennmaradásának, fejlődésének alapját, lehetőséget adva a térség leszakadásának mérséklésére, felzárkózására, az elvándorlás megállítására. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/1 A települések a Mátra, Bükk és a Heves-Borsodi-dombság között húzódó a völgyek kedvező adottságú szakaszain helyezkednek el. A Pétervásárai kistérség 20 települést foglal magába melyből mint a 20 hátrányos helyzetűnek minősül. Minden településen megtalálható a természeti értékre alapuló szolgáltatás. Erre épülő rendezvények, együttműködések. A munkanélküliség magas, ezért van szükség minden területen a meglévő vállalkozások fejlesztésére és új munkahelyek teremtésére. Az önkormányzatok területén közhasznú fejlesztések megvalósítása, valamint a civilszervezetek bevonása a közösségi élet fejlesztésére. Szolgáltatási, ökoturisztikai szolgáltató központ kialakítása az összefogás és fejlesztés irányítása, tanácsadás szempontjából fontos lenne. Környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteknek pedig a megújuló energiafelhasználással foglalkozó gazdaságok kialakítása lenne a fő cél. A Bélapátfalvai kistérségben 13 település található, melyből 3 hátrányos helyzetű. Ebben a térségben is szükség van a meglévő vállalkozások együttműködésére, fejlesztésére, új munkahelyek teremtésére valamint a természeti értékekre épülő fejlesztések megvalósítása. Minden településen szükséges a képzésekhez, együttműködésekhez kapcsolódó rendezvények megvalósítása. A vidékfejlesztéssel foglalkozó szakemberek általi képzések tartása,szolgáltatóhelyek felszereltségeinek bővítése, rendezvényeinek marketingje, tanulmánybemutatása fontos fejlesztési és központi megoldás lenne mindkét térségre nézve. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  10. A térség környezeti állapota 1/1 A térség jelentős nagyságú védett területekkel (Mátrai Tájvédelmi körzet, Tarna vidéki Tájvédelmi Körzet, Bükki Nemzeti Park), kivételes faj és fajtagazdagságú állat- és növényvilággal, változatos élőhelyi adottságokkal rendelkezik. A térséghez tartozó települések felén található különböző besorolású Natura 2000-es terület. Ezekre a természeti adottságokra építve és figyelve kell a térség fejlesztési elképzeléseit megvalósítani. A természeti értékekre épülő vállalkozások, szolgáltatások, rendezvények számának növelése szükséges, erre motiváló erő lenne az ökoturisztikai központ kialakítása. A mezőgazdasági területek sok esetben már több mint tíz éve nem műveltek, az így felhagyott szántók és legelők fokozatosan elvadulnak, gyomosodnak. Ezek hasznosítása új gazdasági szolgáltatások létrejöttével, jelentős fejlődést jelentene. A térség talajtípusai a változatos domborzati viszonyok gazdag és jó minőségű faállományt biztosítanak. A térség erdősültsége az összterület 57%-át meghaladja. A faállomány egyharmadánál magasabb a tölgy, húsz-húsz százalék körüli a bükk és a cser aránya, míg a többi területen főleg fenyőfélék és gyertyán állomány található. Értékes termál és gyógyvíz készlettel rendelkezik a térség, melyet sem a nagyipar, sem pedig az intenzív mezőgazdaság jelen pillanatban nem veszélyeztet. A szilárd hulladék gyűjtése és szállítása minden településen megoldott. Szelektív hulladékgyűjtés még nem igazán terjedt el, az elhagyott lerakók és a közeljövőben bezárásra kerülők rekultivációja is megoldásra vár, akárcsak a folyamatos illegális hulladék lerakók kérdésének megoldása. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  11. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 A Pétervásárai kistérség a leghátrányosabbak közé tartozik a térséget alkotó 20 település közül mind hátrányos besorolású. A bélapátfalvi térség 13 települése közül mindössze 3 hátrányos. A problémát a munkalehetőségek hiánya, korlátozott lehetősége jelenti. A térséget a forráshiány jellemzi minden tekintetben. Autópályához, jelentősebb úthálózathoz kapcsolódása még nem megoldott, a térség belső úthálózatának minősége az utóbbi évek beruházásainak és a jelenlegi fejlesztéseknek köszönhetően egyre jobb minőségű. Az Önkormányzati fenntartású épületek állapota rossz, felújításra szorulnak, mellyel munkahelyteremtés is megvalósulhat. Magas a munkanélküliségi ráta, a munkaképes lakosság képzettségi szintje alacsony, náluk sok esetben mentális problémák is jelentkeznek. Számukra a minél nagyobb számban megjelenő képzések oldanák meg a problémát. A lakosságszámot évek óta folyamatos csökkenés jellemzi, korösszetétele elöregedő tendenciát mutat, az elvándorlás folyamatos, ezért szükséges a meglévő vállalkozások, elsősorban mikro- és kis vállalkozások támogatása, valamint új munkahelyek teremtése.A nagy múltú ipari üzemek a nehéz gazdasági helyzet következtében bezárásra kerültek. Kevés a jól működő vállalkozás, a vállalkozási aktivitás, tőkeerejük alacsony. Számos lehetőség rejlik a helyi termékek előállításában és forgalmazásában. A helyi identitás tudat erősítése érdekében fontos a hagyományőrző programok, csoportok, valamint az ifjúsági fesztiválok támogatása. Minden településen szükséges a falusi szálláshelyek és program kínálatok mennyiségi és minőségi fejlesztése. A térség marketingtevékenysége nem megfelelő. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  12. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  13. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  14. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 23%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 9% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 12% 12% Építőipar 23% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 10% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 4% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 15% 9% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  15. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 39%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 5% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 39% 6% Építőipar 10% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 5% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 22% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  16. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 11.4%, ami 2.4 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 11.4% • Változás 2003-hoz képest 2.4 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

  17. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1 Az ipari szektor jelentette a fő foglalkoztatást a térségben korábban. A munkanélküliek közül egyrészt magas a képzetlenek, alul képzettek aránya, másrészt magas a tartós munkanélküliek száma. A képzések, oktatások, programok számukra jelentős fejlődést jelentenének. Az önkormányzatok és vállalkozások töltenek be fontos szerepet a foglalkoztatásban. Ezért a munkahelyteremtő, fejlesztő vállalkozások támogatása minden területen fontos lenne a jövőben. A vállalkozások pályázati lehetőségeinél támogatási intenzitásának növelése nagy szerepet játszana az aktivitás területén, főleg mikro- és kis vállalkozások vonatkozásában. A munkaerő foglalkoztatottság ezen területen csak a vállalkozások fejlesztésével, korszerűsítésével, újak létrehozásával javítható. A versenyképesség növelése érdekében szükséges a vállalkozások technikai, technológiai színvonalának növelése, korszerű eszközök beszerzése. Cél a vállalkozás minden munkafolyamatának fejlesztése. Fontos a képzési és átképzési lehetőségek megteremtése, másrészt a bérszínvonal emelése. 16 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  18. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 7 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 10%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Bükkszenterzsébet székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 2 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,095 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 10% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

  19. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Mátrametál Kft. • Sirok • 2852 Fémmegmunkálás • 390 • 5,800,000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • MFS 2000 Rt. • Sirok • 2960 Fegyver-, lőszergyártás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 210 • 2,000,000 3 • Leier Hungária Kft. • Mátraderecske • 5153 Fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem • Kereskedelem, javítás • 150 • 3,800,000 4 • Gironde 2000 Kft • Terpes • 2451 Tisztítószer gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 71 5 • KASTÉLYHOTEL SASVÁR • Parádsasvár • 5510 Szállodai szolgáltatás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 60 • 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  20. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Janovicz Gábor • Tarnalelesz • 1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása • 48 • 0 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • Fish & Food Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft • Bélapátfalva • 1520 Halfeldolgozás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 45 • 0 8 • Hatvani Kórkáz Eü. Szolg. Kft. Parádfürdői Kórháza • Parád • 8511 Fekvőbeteg-ellátás • Közszféra • 41 • 0 9 • Tarnafa KFT • Bükkszenterzsébet • 2052 Parafa-, fonott áru gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 40 • 271,083 10 • Gyetvai Pack Kft • Bükkszenterzsébet • 2052 Parafa-, fonott áru gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 40 • 193,943 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  21. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A térségben főként mikro - és kisvállalkozások vannak, a közepes méretűek egyre kevésebb, a nagyvállalatok aránya pedig elenyésző. A vállalkozók tőkeereje alacsony, ráadásul a térségben keletkezett profit sok esetben kiáramlik, visszaforgatása nem történik meg. A gazdasági válság hatására a térségben is vállalkozások kerültek nehéz helyzetbe, voltak olyanok melyek bezárásra kényszerültek. A településeken működő vállalkozások közül jelentős a fémipari és a faipari profilú cégek száma. Az üzemek működésére a stabilitás jellemző, jelentős exporthányaddal. Gond a közlekedési infrastruktúra szerkezete. A vállalkozások technikai, technológiai fejlesztése és infrastrukturális ellátottságának javítása lehet biztosítéka a piaci pozíciójuk további szilárdításának. Több ipari park is működik a térségben, kedvező feltételeket kínálva a betelepülni kívánó vállalkozásoknak. Nagyüzemi mezőgazdasági termelés nem jellemző. Oka egyrészt a természeti adottságokban. Jelentős az erdő és legelőterületek aránya. A növénytermesztés, állattartás, biotermesztés és a vadgazdálkodás kínálta lehetőségek nincsenek kihasználva. A parlagon lévő területek hasznosítása lehetőséget ad az energiaültetvények kialakítására, majd feldolgozására. Az erdőgazdálkodás is nagy hagyományokkal rendelkezik a térségben. A térségnek egy- két cégtől eltekintve gyakorlatilag nincs élelmiszeripara. Kisebb kapacitású kezdeményezések már vannak, de számuk kevés és folyamatos technológiai fejlesztésre lesz szükséges ahhoz, hogy a piacon versenyképesek maradhassanak. Cél a helyi termékek előállításának és forgalmazásának elősegítése. Szolgáltató szektor szerepe fokozatosan erősödött az elmúlt időben, azonban még így is jóval alatta maradt az országos átlagnak, kiskereskedelmi üzletek szempontjából az átlaghoz közelit, a vendéglátó-ipari üzletek számát tekintve azt valamivel meg is haladja. Minőségi fejlesztések, bővítések ezeken a területeken is szükségszerűek. Az idegenforgalom jelentős és növekvő súlyát kellőképpen alátámasztják mind a szállásférőhely, mind a vendég, illetve az eltöltött vendégéjszakákra vonatkozó adatok. 20 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  22. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 Fontos tényező, hogy a térségen belül az idegenforgalom területileg is bővült, és jelentős kihasználatlan lehetőségeket hordoz még magában. 21 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  23. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 21 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 9 Vallással kapcsolatos tevékenység 6 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 16 Sporttal kapcsolatos tevékenység 32 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 6 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 34 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Oktatással kapcsolatos tevékenység 11 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 10 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 4 Nemzetközi kapcsolatok 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 9 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 6 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 9 Politikai tevékenység 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  24. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1 A civil szervezetek száma és aktivitása településenként igen jelentősek. Tevékenységi körüket vizsgálva jól látható, hogy legnagyobb számban sporttal és szabadidővel kapcsolatos tevékenységet folytatnak a szervezetek. Ezen a területen aktívan működő szervezetek jelentős szerepet töltenek be a közösségek összetartásában, „minőségi” szabadidős tevékenységek szervezésében, a fiatalok, helyben élők kötődésének erősítésében. Jelentős még a kulturális és hagyományőrzéssel foglalkozó szervezetek száma. A helyi szinten túl, számos hazai és nemzetközi rendezvényen, megmérettetéseken vesznek részt. Tevékenységük azért fontos, mert a múltban felhalmozott tudás elfelejtésével sokszor a jövőbeli esélyek szűkülnek minimálisra, a kulturális örökségek elvesztésével tovább szürkül környezetünk. Működnek idegenforgalmi egyesületek melyek aktívan részt vesznek térségük turisztikai színvonalának emelésében, programkínálatának bővítésében. Civilek esetén a községekben működő nyugdíjas szerveteket sem szabad kihagyni az említésből, mert korosztályuk számára programokat, képviseletet biztosítanak. Közbiztonság megteremtésében és fenntartásában jelentős szerephez jutnak a községek polgárőr szervezetei. A non-profit szervezetek pénzügyi helyzetére jellemző, hogy igen szűkös keretekből gazdálkodnak. Az egyesületek, alapítványok nagy része kizárólag a helyi forrásokra támaszkodik, csekély azoknak a száma, akik országos netalán EU -s és nemzetközi pályázatokon vesznek részt. Holott megfelelő színvonalú működésükhöz a szükséges tárgyi eszközök beszerzése és számukra képzések szervezése elengedhetetlen. A Környezetvédelemmel,vidékfejlesztéssel, településfejlesztéssel foglakozó szervezetek száma kevés, de tevékenységük nagy szerepet játszik a HACS területén, az ő támogatásuk, fenntartásuk, fejlesztésük a jövő szempontjából fontos. 23 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  25. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,424 fővel csökkent, ami arányosítva 4%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 38,265 37,864 37,564 37,281 36,841 Éves változás -283 -440 -401 -300 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,424 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 4%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  26. A térségben az aktív korú lakosság aránya 60%, ami 0 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 9% 13% 6-14 év 60% 60% 15-59 év 26% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  27. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 10% 9% 1-5 általános 16% 9% 6-7 általános 31% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 3% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 18% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 5% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 10% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 4% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  28. A térség demográfiai helyzete 1/1 A természetes fogyás és az elvándorlás mutatója magasabb, mint a megyei vagy az országos átlag. Az aktív korú népesség (18-59 év) száma és aránya folyamatosan csökken, ezzel párhuzamosan az időskorú (60 évesnél idősebb) népesség aránya viszont folyamatosan nő, elöregedő tendenciát mutat. Kisebbségi adatokat vizsgálva megállapítható, hogy az egyes településeken eltérő a roma közösségek aránya, vannak települések, ahol a romák számaránya 30-40% közöttire tehető. A fiatalkorú (18 év alatti) népesség aránya is csökken, és az országos átlag alatti, a mi a munkanélküliségnek és a nehéz gazdasági helyzetnek is köszönhető. A vállalkozások számának növelése több munkahelyet biztosítana, ezzel szinten tartható, később növelhető lenne a települések népesség megtartó ereje. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  29. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 6 18% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 39% • Mindhárom mobilhálózat 13 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 31 94% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  30. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • Repülőtér • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra • Filmszínház Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  31. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Agrárkamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Integrált közösségi és szolgáltató tér • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  32. A térség infrastrukturális adottságai 1/1 Az országos vérkeringéshez való kapcsolódást két számjegyű utak biztosítják. A vasútvonalakat, már ahol még megvannak, megszűnés fenyegeti, létét bizonytalanság jellemzi. Minden településen kiépült a vezetékes ivóvízellátás alaphálózata. A vízszolgáltatás az ÉRV által üzemeltetett regionális vízellátó rendszerről, és részben az egyedi vízműtelepekről biztosított. A legtöbb településen kiépült a szennyvízcsatorna hálózat, ill. szennyvíztisztító telep. Áramszolgáltatást az ÉMÁSZ Rt. biztosítja, megfelelő üzembiztonsággal. A települések belterületének ellátottsága gyakorlatilag eléri a 100%-ot, és a külterületek egy részén is biztosított az ellátás. A vezetékes gázellátást a TIGÁZ Rt. biztosítja. A térségben nem jellemző az alternatív energiaforrások használata. A helyi adottságokhoz alkalmazkodva elsősorban a megújuló energiaforrás szélesebb körű alkalmazása volna indokolt. Vezetékes telefonhálózata kiépített, e mellett a mobil szolgáltatók is kiépítették saját hálózatukat. A Az Internet hozzáférés is egyre jobban megoldott a településeken, köszönhetően a technika, és technológia fejlődésének. A településen belüli utak, vízelvezetők javítása folyamatos. Jelenleg zajlik az Integrált Közösségi Terek kialakítása, valamint Eu-s normáknak megfelelő kerékpár utak fejlesztése. 31 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  33. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.03 0.10 2.21 2.02 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 164% 254% 122% 297% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  34. Települések főbb jellemzői 1/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Balaton • Község • 1,235 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 7.00% • 35,158 • 0.000 • 0.508 Bátor • Község • 433 • Közszféra • 12.00% • 65,000 • 0.670 • 0.000 Bekölce • Község • 759 • 0.00% • 32,851 • 0.000 • 1.080 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bélapátfalva • Város • 3,361 • 7.50% • 123,000 • 0.128 • 0.345 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bodony • Község • 851 • 12.00% • 31,900 • 0.000 • 1.377 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bükkszék • Község • 821 • 9.43% • 31,202 • 1.449 • 10.384 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bükkszenterzsébet • Község • 1,213 • 13.71% • 4,426 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 33

  35. Települések főbb jellemzői 2/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Bükkszentmárton • Község • 356 • Közszféra • 14.35% • 40,790 • 0.000 • 0.579 Egerbocs • Község • 617 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.02% • 37,897 • 0.000 • 0.000 Egercsehi • Község • 1,570 • 10.00% • 5,335 • 0.000 • 0.057 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Erdőkövesd • Község • 658 • 15.06% • 357,096 • 0.000 • 0.046 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Fedémes • Község • 370 • 10.80% • 33,946 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hevesaranyos • Község • 712 • 17.51% • 56,766 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Istenmezeje • Község • 1,793 • 12.00% • 301,022 • 0.000 • 0.044 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 34

  36. Települések főbb jellemzői 3/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Ivád • Község • 432 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 17.79% • 258,230 • 0.000 • 0.000 Kisfüzes • Község • 167 • Közszféra • 12.36% • 270,642 • 0.000 • 0.000 Mátraballa • Község • 833 • 5.00% • 7,562 • 0.000 • 0.156 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mátraderecske • Község • 2,186 • 11.60% • 6,695 • 1.647 • 4.319 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mikófalva • Község • 797 • 6.61% • 78,567 • 0.000 • 1.795 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mónosbél • Község • 393 • 9.88% • 105,230 • 0.000 • 0.748 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nagyvisnyó • Község • 1,083 • 11.00% • 87,210 • 1.648 • 12.817 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 35

  37. Települések főbb jellemzői 4/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Parád • Nagyközség • 2,083 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 8.93% • 86,822 • 11.902 • 6.941 Parádsasvár • Község • 501 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 7.87% • 65,500 • 29.731 • 6.635 Pétervására • Város • 2,427 • 14.48% • 393,069 • 0.532 • 0.319 • Közszféra Recsk • Nagyközség • 3,071 • 7.57% • 108,083 • 0.000 • 0.027 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Sirok • Község • 2,039 • 5.50% • 76,000 • 0.000 • 2.108 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szajla • Község • 673 • 17.63% • 40,918 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szentdomonkos • Község • 527 • 14.98% • 40,021 • 0.000 • 0.247 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 36

  38. Települések főbb jellemzői 5/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Szilvásvárad • Község • 1,737 • Közszféra • 8.00% • 145,678 • 19.117 • 7.674 Szúcs • Község • 455 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 20.98% • 72,000 • 0.000 • 0.000 Tarnalelesz • Község • 1,878 • 22.96% • 38,365 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Terpes • Község • 217 • 11.00% • 1,410 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Váraszó • Község • 593 • 14.87% • 264,858 • 0.000 • 0.496 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 37

  39. Települések egy mondatos jellemzése 1/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség magas aránya. Elvándorlás.” • „Munkahelyek teremtése, átképzések szervezése. Kereskedelmi iparág fejlesztése, bővítése. Civilszervezetek közösségi programjainak támogatása.” • Balaton • „Közutak rossz minősége. Munkanélküliség, alacsony képzettség. Alacsony vállalkozói aktivitás.” • „Utak javítása. Kereskedelmi vállalkozások támogatása. Képzések támogatása.” • Bátor 38 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  40. Települések egy mondatos jellemzése 2/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség, alacsony vállalkozói aktivitás, képzések hiánya.” • „Vállalkozások fejlesztése, korszerűsítése, újak létrehozása. Képzések szervezése.” • Bekölce • „Munkanélküliség. Vállalkozási és turisztikai aktivitás alacsony.” • „A turizmus lehet a kiugrási lehetőség a település számára, mivel természeti adottságokban gazdag. Vállalkozások fejlesztése,korszerűsítése munkahelyek számának növelése.Képzések tartása.” • Bélapátfalva 39 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  41. Települések egy mondatos jellemzése 3/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség. Vállalkozások alacsony száma. Kulturális, oktatási,képzési lehetőségek hiánya.” • „Vállalkozások fejlesztése, bővítése,közösségi rendezvények, oktatások, képzések szervezése.” • Bodony • „Vállalkozások alacsony száma. Turisztikai lehetőségek alacsonyabb kihasználtsága.” • „Meglévő vállalkozások fejlesztése,bővítése új munkahelyek teremtése, közbiztonsági szolgálat fejlesztése. Turisztikai rendezvények bővítése, magán és falusi szálláshelyek minőségi fejlesztése.” • Bükkszék 40 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  42. Települések egy mondatos jellemzése 4/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Közterületi vízelvezetési rendszer nem megfelelő kiépítettsége, és a településen átvezető főút állapota. Munkanélküliség magas aránya.” • „EU-pályázati források keresése, új munkahelyek teremtése, vállalkozások fejlesztése, bővítése.” • Bükkszenterzsébet • „Elöregedés és elnéptelenedés. Munkanélküliség, alacsony vállalkozói aktivitás.” • „Együttműködés a környező településekkel. Munkahelyek teremtése, meglévő vállalkozások fejlesztése, bővítése.” • Bükkszentmárton 41 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  43. Települések egy mondatos jellemzése 5/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Az önerő hiánya a vállalkozásokhoz, alacsony vállalkozási aktivitás.” • „Eu- források, hazai pályázatok. Vállalkozások fejlesztése, bővítése, új munkahelyek teremtése.” • Egerbocs • „Munkalehetőség hiánya, fiatalok elvándorlása, lakosság elöregedése, a közösségi intézmények rossz állapota, az utak rossz minősége.” • „Mikrotérségi általános iskola fejlesztése, szakképzés beindítása, munkahely teremtés, pályázati források kiaknázása.” • Egercsehi 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  44. Települések egy mondatos jellemzése 6/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Magas munkanélküliség. Elöregedő lakosság.” • „Munkahelyteremtés, pályázatokon való részvétel.” • Erdőkövesd • „Magas a munkanélküliség a faluban, a foglalkoztatók szinte teljes hiánya. Elöregedőben van a falu. Zsákfalu. Nincs megtartóerő a fiatalokra nézve. Rossz közlekedés.” • „Vállalkozásra alkalmas területek. Jó természeti adottságok a turizmus fejlesztésére. Üresen álló felújított iskola épülete.” • Fedémes 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  45. Települések egy mondatos jellemzése 7/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség, szakképzetlen munkaerő.” • „Munkahelyek teremtése, vállalkozások segítése. Infrastruktúra és turizmus fejlesztése.” • Hevesaranyos • „Folyamatos pénzhiány, likviditási problémák, lakosságszám csökkenés és rohamos elöregedés, munkahelyek hiánya.” • „Munkahelyek teremtése, vállalkozások támogatása, képzések szervezése. Közbiztonság, nyugodt vidéki élet, jó levegő, pihenésre, feltöltődésre való lehetőség.” • Istenmezeje 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  46. Települések egy mondatos jellemzése 8/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település lakossága folyamatosan csökken, új házak nem épülnek. Ez köszönhető az infrastrukturális elmaradottságunknak (pl. nincs szennyvíz-hálózat), a munkahelyek és a turisztikai vonzerő hiányának.” • „Az Európai Unio által kiírt pályázatokban látom a legnagyobb lehetőséget, azon belül is elsősorban a ránk is érvényes Leader rendszert. Sajnos a nemzeti pályázatok a pénz hiánya miatt csak kevesek számára és korlátozott mértékben érhető el, így arra érdemben támaszkodni nem lehet.” • Ivád • „A település méretéből adódó alulfinanszírozottság. Munkanélküliség, alacsony vállalkozói aktivitás.” • „Az EU regionális politikája által elérhető pályázati finanszírozás. Vállalkozások fejlesztése, képzések.” • Kisfüzes 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  47. Települések egy mondatos jellemzése 9/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Községi csapadék-vízelvezető rendszer hiánya. Munkanélküliség.” • „Vízelvezető rendszer kiépítése, munkahelyek teremtése, vállalkozások segítése. Burgonyanap évenkénti megrendezése, mely több ezres vendégsereget vonz.” • Mátraballa • „Települési csapadékvíz rendezés. Turisztikai lehetőségek alacsony szintű kihasználtsága.” • „Vízelvezető rendszer kiépítése. Mofetta adta lehetőségek kihasználása.” • Mátraderecske 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  48. Települések egy mondatos jellemzése 10/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség, alacsony vállalkozói aktivitás. Turisztikai lehetőségek kiaknázatlanok.” • „Munkahelyek teremtése, vállalkozások támogatása, turisztikai fejlesztések.” • Mikófalva • „Elöregedő, elnéptelenedő település. Munkanélküliség, kevés a vállalkozások száma.” • „Munkahelyek megtartása, és újak létrehozása, képzések szervezése. Együttműködés kialakítása a környező településekkel.” • Mónosbél 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  49. Települések egy mondatos jellemzése 11/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Turizmus adta lehetőségekkel eddig nem tudott élni a település. Elöregedő lakosság, munkanélküliség, elszegényedés.” • „Csodálatos természeti környezet. Képzett munkaerő jelenléte, Ipari Park közelsége Bélapátfalván. Országos és helyi védettségű területek, épületek.” • Nagyvisnyó • „Munkahelyek hiánya, parádfürdői strandfürdő fejlesztést igényel.” • „Idegenforgalmi fejlesztések révén új munkahelyek létrehozása.” • Parád 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  50. Települések egy mondatos jellemzése 12/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „AZ ÜVEGGYÁR BEZÁRÁS, NINCS MUNKAHELY, KEVÉS JÖVEDELEM.” • „TURIZMUS, IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSE ÉS INFRASTRUKTÚRA JAVÍTÁSA, PROGRAMOK SZERVEZÉSE.” • Parádsasvár • „Országos átlagot jelentős mértékben meghaladó munkanélküliség. Tőke hiány. A település megközelíthetősége nem megfelelő.” • „Tovább kell erősíteni Pétervására város körzetközponti szerepét (államigazgatási jogkörök, bíróság, földhivatal). A volt laktanya ingatlanban munkahelyteremtés állami és magántőke bevonásával. Közlekedés javítása.” • Pétervására 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

More Related