Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Dél-Zempléni Nektár LHK

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Dél-Zempléni Nektár LHK Összefogással a dél-zempléni örökség fenntartható fejlődéséért! Budapest, 2008 Október 22. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Dél-Zempléni Nektár LHK – Összefoglaló a térségről A(z) Dél-Zempléni Nektár LHK területe 30 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 49,898 fő, a városokban élő lakosok száma 4,292 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 • A térségben összesen 4 db fő fejlesztési prioritás és 39 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg • A térségben összesen 21 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 57%-a, 12 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik • A térségben összesen 25 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 9 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor Dél-Zempléni Nektár LHK – Általános áttekintés • Négy legnépesebb település • Vállalkozások, jelentős szektorok • Általános információk • Népesség • 49,898 • Tiszalúc • 5,643 fő • Vállalk. száma létszám szerint (db) • Legtöbb vállalk. adó szektor • Kereskedelem, javítás • Települé-sek száma • 30 • Tokaj • 4,292 fő • Legnagyobb fogl. szektor • Városok száma • 1 • Taktaharkány • 4,056 fő • Közszféra • Hátrányos helyzetű települések száma • 30 • Tarcal • 3,228 fő • Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok • Települések száma, ahol... • ...nincs szélessávú internet • 5 • 4 • Fő fejlesztési prioritások száma • 39 • Fejlesztési intézkedések száma • ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat • 4 • 21 • Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...nincs helyközi autóbusz-megálló • 0 • 25 • Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park • 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Dél-Zempléni Nektár LHK – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,952,000 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 4 • 1,257,576 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 2 • 1,280,000 • Falumegújítás és -fejlesztés • 4 • 1,952,000 • A kulturális örökség megőrzése • 1 • 120,000 • Leader közösségi fejlesztés • 6 • 680,000 • Leader vállalkozás fejlesztés • 6 • 704,000 • Leader képzés • Leader rendezvény • 1 • 20,000 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 1 • 100,000 • Leader komplex projekt • 12 • 369,073 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Dél-Zempléni Nektár LHK - Legfontosabb probléma és lehetőség • Legfontosabb probléma • Legfontosabb lehetőség • A legfontosabb probléma a térségben a magas munkanélküliségi mutató mellett, az elöregedéssel és elvándorlással csökkenő lélekszám, s azon belül is a szakképzetlen, akkut szegénységben élő társadalmi rétegek növekedésével járó szociális válsághelyzet mélyülése. Hiányoznak a nagy foglalkoztatók, a kis- és mikro vállalkozások tőkehiányosak, vállalkozási intenzitásuk alacsony. A megnövekedett forgalom hatására leromlott, és korszerűtlen a közúthálózat. A kulturált életminőséghez szükséges szolgáltatások többnyire hiányoznak, vagy elavultak. • A természeti, kulturális, történelmi örökségünk ökotudatos megőrzésével, komplex célturisztikai szolgáltatások, infrastrukturális fejlesztések valósíthatók meg. Az így megerősödő idegenforgalmi ágazat, a Tokaji világhírnév vonzerejére építve, egységes marketinggel a szolgáltatások hálózatba rendeződésével nagyban kiaknázhatják a bel- és külföldi turizmus adta lehetőségeket a térségben. A vállalkozások fejlesztésével, a tájjellegű mezőgazdasági művelés és az erre épülő feldolgozó ipar támogatásával, a települési életminőség javító szolgáltatások ösztönzésével és a vállalkozás barát környezet kialakításával munkahelyek teremthetők. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Dél-Zempléni Nektár LHK – A stratégia alapvető célja • Célunk a dél-zempléni örökség ökotudatos megtartása, művelése mellett, munkahelyek létesítése, a gazdaság élénkítése, a belső és külső piacok erősítése, a vidéki élet minőségének javulása érdekében. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 • A Dél-Zempléni Nektár LEADER Helyi Közösség az Észak –Magyarországi régióban, B-A-Z megyében van, az Abaúj-Hegyközi, a Szerencsi és Tokaji kistérségeket érinti. A Helyi Közösség harminc településből áll, tagjai a Tokaji kistérség teljes egészében, a Szerencsi kistérség –Szerencs város kivételével- ugyancsak teljes egészében, és az Abaúj-Hegyközi kistérség két települése (Sima, Baskó). • A helyi közösség három kistájat foglal magába: a síkvidéki jellegű Taktaközt, a dombvidéki Harangod térségét, és Tokaj-Hegyalját. Mindhárom területre egységesen jellemző, hogy kevésbé iparosodott, döntően mezőgazdasági jellegű. Tokaj-Hegyalján, amely a legnagyobb részét fedi le a helyi közösség célterületének, a több száz éves hagyományokkal rendelkező szőlőművelés és borászat a meghatározó tevékenység. Ezt az értéket az UNESCO – kultúrtáj kategóriában – Világörökségi címmel ismerte el 2002-ben. A ’90-es évektől kezdve, a szőlészeti és borászati tevékenység fejlődésnek indult és folyamatosan egészült ki az ehhez kapcsolódó idegenforgalmi szolgáltatásokkal A Szerencsi kistérségben, Szerencs város ipari hagyományihoz kapcsolódva jellemző a beszállítói körök működése. A Taktaközben –’90-es évek előtti időkkel szemben- az országos tendenciákhoz hasonlóan, az állattenyésztés fokozatosan háttérbe szorult a növénytermelés javára. • A térségre általánosan jellemző az alacsony számú, tőkehiányos vállalkozás; a kismértékű vállalkozási aktivitás. A mikro- és kisvállalkozásokban kevés a foglalkoztatottak száma. A térség munkanélküliségi rátája a legtöbb érintett településen meghaladja mind az országos, mind a megyei átlagot.Mindemellett az országos átlagnál alacsonyabb bérszínvonal jellemző. • A Taktaközben jelentős az iskolázatlanabb, szociálisan halmozottan hátrányos helyzetű lakosság aránya, akik jellemzően roma származásúak. • A Helyi Közösség területét döntően aprófalvas települési hálózat és fogyó népesség jellemzi. Ennek két fő oka a lakosság elöregedő korszerkezete és a fiatalokra jellemző elvándorlás. Jelenleg a térség népességmegtartó ereje gyenge. A célterületet jellemzi a nagyvárosoktól való relatíve nagy távolsága (30-60km) is, amely a magas munkanélküliségnek is az egyik oka. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 • További problémája az akcióterületnek a rossz minőségű közúthálózat, amely egyik oka lehet annak, hogy a Helyi Közösség területén nincs jelen nagy foglalkoztató. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 • A Dél-Zempléni Nektár LEADER Helyi Közösség 30 települése által alkotott terület az Észak-magyarországi Régióban helyezkedik el. Az egykori történelmi Zemplén Vármegye déli részén, a régi szerencsi járás "nyomvonalán", a 37-es főútvonal, Miskolc-Sárospatak összekötő szakasza mellett található. • A térség természet földrajzilag három kistájat foglal magába: a síkvidéki jellegű Taktaköz (9 település), a dombvidéki Harangod térség (4 település) és Tokaj-Hegyalját (17 település). Az akcióterület része az Északi Közép-hegység déli vonulata, a Tisza és Bodrog folyók, a Takta-csatorna és a Harangod patak. A térség területét érinti: a Zempléni Tájvédelmi Körzet:26 496 ha; Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet:4 242 ha; Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet:4 070 ha (egyben RAMSAR-i terület is); Long-erdő:1123 ha; Erdőbényei Fás-legelő Természetvédelmi Terület:196 ha; Aranyosi-völgy Természetvédelmi Terület: 160 ha; Megyaszói Tátorjános Természetvédelmi Terület:35 ha; Tállyai Patócs-hegy Természetvédelmi Terület:3 ha; Bodrogszegi Várhegy Természetvédelmi Terület:2 ha. Ezek védelmét az Aggteleki Nemzeti Park látja el. • Az UNESCO 2002-ben, kultúrtáj kategóriában Világörökség részévé nyilvánította a Tokaji Borvidéket, tájjellegű mezőgazdasági arculatát és az ahhoz illeszkedő épített örökségét. • A NATURA 2000-es területek, "különleges védettségű madár populációk" - Rátka és Taktakenéz községek kivételével - valamennyi településen megtalálhatóak. Tíz településen NATURA 2000-es, "különleges védelembe vett élőhelyek"et is nyilvántartanak. Öt település területén országos, további nyolc településen helyi jelentőségű védett természeti területet tartanak nyilván. • A Térség talajszerkezete erózióra hajlamos. A Takta-közben az öntéstalajok, a Tokaji-hegyen pedig vastag lösztakaró a jellemző. A Takta-közben többnyire gyenge termőhelyi adottságokkal rendelkező, alacsony AK értékű talajok találhatók. A Tiszához közeledve az öntéstalajok dominálnak. A déli, dél-keleti fekvésű hegyaljai területek szőlőtermesztésre kiválóak, míg a hűvös lejtők és a Takta-közi területek az erdészeti művelésnek, vadgazdálkodásnak kedveznek. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 • A klímaváltozás hatására kialakuló szélsőséges időjárási viszonyokkal szembeni küzdelemben jó esélyt jelenthet a Takta-közi öntözőcsatorna rendszer fokozott öntözésbe történő bevonása, az öntözött területek nagyságának növelése a biztonságos művelésmód elérése érdekében. • Több település jelentős ásványkincsekkel rendelkezik(riolit, andezit, perlit). • A térség mélyebben fekvő részei ár- és belvíz-veszélyeztetettek. A Tisza és a Bodrog folyók nemzetközi vízgyűjtő területtel rendelkeznek. Az Eperjes-Tokaji-hegységben, a Tokaji hegy törésvonala mentén hidrogeológiai tanulmányok mérései szerint meleg vizű források valószínűsíthetők. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 • A Dél-Zempléni Nektár Leader Helyi Közösséget alkotó -mindhárom kistérség- Abaúj-Hegyközi, Szerencsi és Tokaji statisztikai kistérség a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. • A legsúlyosabb problémát a munkanélküliség mellett a térség lakosságának csökkenése jelenti. Ez a helyzet párosul még tőkehiányos vállalkozásokkal valamint rossz minőségű helyi és településeket összekötő utakkal. • Fontos adottsága a térségnek, hogy jelentős mezőgazdasági termelési potenciál áll rendelkezésre. Kiemelt jelentőséggel bír a szőlészet-borászat, valamint a gyümölcstermesztés. Problémát jelent ugyanakkor, hogy nagyon kevés a helyi feldolgozó kapacitás, és ezzel összefüggésben a mezőgazdasági termékek hozzáadott értéke általában alacsony. A mezőgazdasági adottságok kihasználása, a mezőgazdaság versenyképességének javítása meghatározó célkitűzése a helyi közösségnek. A tájjellegű termékekre támaszkodva, a szőlészet-borászattal és gyümölcstermesztéssel foglalkozók együttműködésének erősítése, a kapcsolódó feldolgozó kapacitások fejlesztése, valamint környezet kímélő mezőgazdasági tevékenységek ösztönzése lehet az akcióterület mezőgazdaságának fejlődési iránya. • A gazdaság fejlesztése szempontjából komoly lehetőséget jelent, hogy a térség földrajzi elhelyezkedése viszonylag kedvező, az M3-as autópálya és az M30-as gyorsforgalmi út megépülése, valamint a 37-es út négysávosítása jelentősen javítják a megközelíthetőséget. Feltétlenül szükséges vállalkozások letelepítésére alkalmas területek kialakítása az autópálya irányába vezető 37-es út közelében. Amennyiben a fejlesztésekhez befektetés-ösztönzési- és marketing akciók is kapcsolódnak, az a térségbe érkező külső vállalkozói tőke növekedését is eredményezheti. A megközelíthetőség javulása azonban nem csak termelő vállalkozások letelepülését segítheti elő, hanem hozzájárulhat a térség turisztikai potenciáljának jobb kiaknázásához is. • A turizmus megerősítése érdekében egyrészt fontos a turisztikai infrastruktúra fejlesztése – ideértve a közösségi turisztikai létesítmények, vonzerők fejlesztését; valamint a falusi szálláshelyek mennyiségének növelését és minőségének javítását –, másrészt pedig a turisztikai marketing tevékenység javítása (programcsomagok, vonzó térségi rendezvények kialakítása) szükséges. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • Kereskedelem, javítás • Építőipar • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • Pénzügyi közvetítés • Egyéb szolgáltatás • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. 2. Néhány nagy vállalat • 1. Sok kis/közepes méretű vállalat • 3. Sok kis vállalat • 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben • Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás • Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 26%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása • Aktív vállalkozások száma szektoronként • (db) • Szektorok részesedése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 9% • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 12% • 12% • Építőipar • 26% • Kereskedelem, javítás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 8% • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • 7% • 4% • Pénzügyi közvetítés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 13% • 7% • Egyéb szolgáltatás • 0% • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 25%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 9% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 25% 6% Építőipar 11% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 13% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 27% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 19.4%, ami -0.9 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül • Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 19.4% • Változás 2003-hoz képest -0.9 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 • Jellemző a térségre,hogy magas az eltartottak, inaktívak és munkanélküliek lakosságon belüli részaránya. A regisztrált munkanélküliek számának alakulását a közhasznú, közcélú és közmunka pályázatok beindulása és megszűnése határozza meg. Egyre több munkaerő-igény érkezik az ország fejlettebb térségeiből, de az álláskeresők nehezen mobilizálhatók. A tartósan munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit rontja, hogy képzettségük, mentális és fizikai egészségi állapotuk megnehezíti a munkaerő-piacra történő visszakerülésüket. Különösen nehéz helyzetben vannak a munkaerő piacon a 45 év felettiek. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma magas, aktivizálásuk nehéz. • A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlását a 2001. évi népszámlálás adatai szerint vizsgálva megállapítható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlagnál jóval alacsonyabb a foglalkoztatottak (28,12% az országos 36,19%-kal szemben), ugyanakkor magasabb a munkanélküliek és az eltartottak aránya. A térség egyes településein a kedvezőtlen megyei helyzetnél is rosszabb a kép. A foglalkoztatottak aránya Szerencs és Bekecs kivételével minden településen jóval a megyei átlag alatt marad (a kistérségi átlag 24,2%). Taktakenézen és Taktabájon a foglalkoztatottak aránya az országos átlag egyharmadát sem éri el (Taktakenéz: 11,75%; Taktabáj: 11%). Majd' minden településen jóval magasabb az inaktívak (nyugdíjban, gyermek-gondozási ellátásban részesülők) aránya a megyei átlagnál. • Térségünkben a foglalkoztatott népességen belül jelentős a más településre eljárók aránya. A népszámlálási adatok szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében átlagosan a foglalkoztatottak 32,9%-a jár el más településre dolgozni (az országos átlag 29,9%). A megyei átlagnál csak Erdőbénye, Mád, Szerencs és Tokaj mutatója kedvezőbb, ahol a foglalkoztatottak kevesebb, mint egynegyede ingázik. A Szerencsi kistérségben a települések csaknem mindegyikéről a foglalkoztatottak többsége más településre jár el dolgozni. • A munkanélküliségi arányokban kialakult megyén belüli különbségek, érdemben, évek óta nem módosultak, a ráta a Dél-Zemplénben meghaladja a megyei átlagot. • A térségben a regisztrált munkanélküliek, munkavállalói korú népességen belüli aránya is csaknem minden településen meghaladja a magas megyei átlagot. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 • A regisztrált munkanélküliek több mint fele tartós munkanélküli, és magas a pályakezdő munkanélküliek aránya is. • A gazdasági aktivitás és a munkaerő-piaci helyzetkép kedvezőtlen alakulásának okai a romló demográfiai összetevők (gyermekkorúak, valamint idősek magas száma elvándorlás, természetes fogyás); az alacsony iskolázottsági szint; a helyi gazdaság gyenge teljesítménye; munkahelyteremtő képesség hiánya. A települések többségében a foglalkoztatásban fontos szerepet töltenek be az önkormányzati intézmények. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése • Leírás • Érték • Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma • 4 db • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 7%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak • Legjelentősebb település • Bekecs székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma • 2 db • Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma • 845 fő • Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül • 7% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 1 • Megyaszó-Mag Kft • Megyaszó • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • 240 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 2 • Sydnex Kft • Tiszalúc • 2522 Műanyag csomagolóeszköz gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 100 • 207,735 3 • Prügy Mg Zrt • Prügy • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 90 4 • Geoproduct Kft. • Mád • 2682 Máshova nem sorolt egyéb nemfém ásványi termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 86 5 • Viridis Pharma Gyógyszernagykereskedelmi Kft • Bekecs • 5190 Egyéb nagykereskedelem • Kereskedelem, javítás • 65 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 6 • Hegyalja BOS Kft. • Bekecs • 0130 Vegyes gazdálkodás • 60 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7 • Taktatransz Kft • Taktaharkány • 6024 Közúti teherszállítás • Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok • 56 8 • Colas Északkő Kft • Tarcal • 1412 Mészkő, gipsz, kréta bányászata • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 53 9 • Colas Északkő Bányászait Kft. • Tállya • 1450 Máshova nem sorolt egyéb bányászat • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 50 10 • ZHK Kft. • Bodrogkeresztúr • 9002 Hulladékgyűjtés, -kezelés • Egyéb szolgáltatás • 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 • A vállalkozási szerkezetből kitűnik, hogy a térségben működő vállalkozások nem tudnak felszívni jelentős számú munkavállalót, amit az is nehezít, hogy a térség nem rendelkezik hatékony vállalkozás-fejlesztési stratégiával. • A térségben működő jelentősebb vállalkozások a helyi erőforrásokra építenek. A legjelentősebb vállalkozások által képviselt tevékenységi körök: szőlészet, borászat; bányászat; élelmiszeripar; idegenforgalom; faipari és egyéb mezőgazdasági tevékenységek. Ezekben dominál a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma, - s ha lassan is - de egyre bővül a hazai tőkéjű beruházások köre, illetve a fenti tevékenységekhez kapcsolódó beszállítói-, szolgáltatói vállalkozások száma. • A térségben a vállalkozások aránya elmarad az országos átlagtól, elsősorban a kis- és mikro-vállalkozások a jellemzőek 80%-os arányt képviselve. A vállalkozások száma több településen nagyon alacsony, a vállalkozói szerkezet elaprózott. Jellemző az alacsony foglalkoztatotti létszámmal rendelkező, kisméretű, kevés tőkével bíró vállalkozások túlsúlya. A lakosság vállalkozási aktivitása, a jövedelmi viszonyokkal összefüggésben, a térségében alacsony, településenként is jelentős eltéréseket mutat. Alacsony továbbá a vállalkozássűrűség, mértéke is. • Településenként vizsgálva jelentős a szóródás a vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlásában. A térség egészében a mezőgazdaságban; iparban és a szálláshely szolgáltatás,vendéglátás területen működő vállalkozások aránya az országos átlag feletti. • Érdekes adat a szövetkezeti forma megoszlása: a 2% körüli érték azt mutatja, hogy a rendszerváltás után 18 évvel sem állt vissza a bizalom e társulási forma irányába, ami azért is igen szomorú tény, mert a térségben a mezőgazdasági (szőlőművelés, gyümölcstermesztés és szántók, stb.) adottságok nagyobb volumenű termelést tennének lehetővé. A jelenlegi helyzetre viszont az elaprózott szerkezet, a termelés szempontjából gazdaságtalan, az Európai Uniós támogatási források lehívása szempontjából pedig értelmezhetetlenül kicsi egységek a jellemzőek. • A világhírű Tokaj-Hegyalja 17 településén, a borászatban a külföldi cégek által alkalmazott új technológiai eljárások, a hagyományostól jellemzően eltérő értékeket képviselnek, ami a fogyasztói réteget is megosztja. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 • Az agrár ágazat fenntartható fejlődése érdekében ösztönözni szükséges a helyi gazdálkodókat a tájjellegű mezőgazdasági művelési módok bevezetésére, együttműködésen alapuló termelési, művelési és értékesítési szerveződésekre, valamint gazdaságosan üzemeltethető egységek kialakítására. • Hiányoznak az üzleti, integráló-szolgáltató infrastruktúrák, mint például a vállalkozási övezetek, az ipari parkok, logisztikai és innovációs központok, inkubátorházak. A térségben csak egy ipari park, a Szerencsi Ipari Park működik, amely nem tagja az akcióterületnek, azonban a beszállítói körök szempontjából nagy jelentőséggel bír a térségben. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben • Számuk a térségben • Számuk a térségben • Non-profit szervezet típusa • Non-profit szervezet típusa • Kultúrával kapcsolatos tevékenység • 18 • Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 8 • Vallással kapcsolatos tevékenység • 15 • Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység • 27 • Sporttal kapcsolatos tevékenység • 24 • Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység • 10 • Szabadidővel kapcsolatos tevékenység • 24 • Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 4 • Oktatással kapcsolatos tevékenység • 24 • Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység • 0 • Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység • 18 • Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység • 0 • Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység • 3 • Nemzetközi kapcsolatok • 2 • Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység • 13 • Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység • 20 • Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység • 4 • Politikai tevékenység • 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1 • A Szerencsi és a Tokaji kistérségekben - az elmúlt év során - létrejöttek az úgynevezett civil egyeztető fórumok, melyek sokféle érdekeiket igyekeznek egyeztetni. Jellemző az aktivitásukra, hogy a szervezetek évek óta sikeresen pályáznak a különböző hazai és Európai Uniós források lehívására. Az akcióterületen működő szervezetek célkitűzései között a legtöbb esetben a településfejlesztés, a sport, az oktatás és a szabadidő hasznos eltöltése szerepel. Jellegét tekintve a legelterjedtebb - majd' minden településen fellelhető - civil szervező erők a sport egyesületek és a polgárőrségek valamint a hagyományőrző kulturális egyesületek. • Erős a szakmai-,gazdasági érdek képviseleti funkciót ellátó térségi, kistérségi szinten működő szervezetek jelenléte, akik vállalt feladataikat közmegelégedésre régóta, nagy taglétszámmal, hatékonyan látják el. • Meghatározó jelentőségű továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok, mozgáskorlátozotti egyesületek, nyugdíjas szervezetek és a nagycsaládosok egyesületeinek térségi tevékenysége is. • Jellemző az akcióterület önkormányzataira és a fenntartásukban működő intézményekre, hogy korlátozott költségvetési kereteiket kiegészítve közalapítványok, illetve intézményi alapítványok támogatásával, sikeres pályázataikkal könnyebben tudnak segíteni a helyben megoldandó feladatok megoldásában. • Egyre erősödő a térségi zöld szervezetek súlya a helyi közéletben. Tipikusnak mondható a nagyobb egyházközségek segítésére létrejött alapítványok jelenléte is. Térségünkben bejegyzett szervezetek közül csak kevés foglalkozik polgárvédelemmel, tűzoltással, jogvédelemmel, egészségüggyel s nemzetközi kapcsolatokkal. Kutatással, tudománnyal, többcélú adományosztással, politikai tevékenységgel foglalkozó civil szervezet - térségünkben bejegyzett székhellyel - nem működik. • A 2007-2013 közötti LEADER program során, olyan újszerű, progresszív partnerségi együttműködés körvonalazódik, amelybe a civil szervezetek soha nem látott mértékű beleszólásra kaptak lehetőséget, így az önkormányzatokkal és vállalkozásokkal egyenrangú felekként alakíthatják jövőjüket, térségük arculatát. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 997 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 50,895 50,541 50,413 50,236 49,898 Éves változás -177 -338 -354 -128 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 997 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

29. A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben • Aktív korú lakosság • Lakosság kor szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 3% • 3% • 0-2 év • 3% • 3% • 3-5 év • 12% • 13% • 6-14 év • 62% • 60% • 15-59 év • 19% • 21% • 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele • 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 3% • 2% • 0 általános • 13% • 9% • 1-5 általános • 13% • 9% • 6-7 általános • 30% • 26% • 8 általános • Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül • 4% • 4% • Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel • 18% • 17% • Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel • 6% • 9% • Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel • 7% • 12% • 1% • 2% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül • 4% • 10% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térség demográfiai helyzete 1/2 • Az akcióterülettel érintett Dél-Zempléni térség 30 települése közül mindössze egy, Tokaj rendelkezik városi ranggal. A térséghez tartozó települések együttes területe közel 700 km², mely Borsod-Abaúj-Zemplén megyének csaknem 11%-a. A népsűrűség alacsony, 87 fő/km². A térségben a megye lakosságának a területi aránynál kisebb része 49.898 ember él (8%). A térséghez tartozó települések fele alacsony lélekszámú, 1000 fő alatti lakónépességű. • A természetes szaporodási mutatókat a Szerencsi kistérségben vizsgálva a megyei és az országos helyzetnél kedvezőbb kép rajzolódik ki. Ugyanezen mutató a Tokaj és az Abaúj-Hegyközi kistérségben a megyei és az országos helyzethez képest is rosszabb. A népesség az utóbbi években csökkenő tendenciát mutatott, a halálozások száma meghaladja az élve születések számát. Ez alól csak 5, nagyobb lélekszámú roma közösséggel rendelkező település képez kivételt. A természetes szaporodás alakulása a népesség életkor szerinti megoszlásának egyik következménye. • A települések népességét korcsoportok szerint vizsgálva megállapítható, hogy a szomszédos kistérségekkel egyetemben igen magas a 60 évesnél idősebbek aránya az állandó népességhez képest. A 14 év alattiak és a 60 év felettiek nagy száma következtében magas az eltartottak aránya, ami fokozott terheket ró az aktív keresőkre. • A belföldi vándorlási egyenleg negatív volt a térségben, azaz az elvándorlás meghaladta az odavándorlás nagyságát. • Az akcióterületen megoldandó probléma a jellemzően nehéz körülmények között élő roma lakosság életkörülményeinek javítása. A roma népesség közel 50 %-a az ország észak-keleti részében, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében él. A roma lakosság a megye népességének közel 12 %-a. A Dél-Zempléni térségben a roma lakosok részaránya 10-15 % körül mozog, ami meghaladja a megyei átlagot. A Dél-Zempléni térségben a romák közel 20 %-a él külterületi részeken. A szegregáció mértéke a megye többi kistérségéhez hasonlítva közepesnek tekinthető. A cigány kisebbség körében végzett felmérések azt mutatják, hogy a munkanélküliségi ráta az általuk sűrűbben lakott területeken magas, elhelyezkedési lehetőségeik beszűkültek, a legbiztosabb jövedelemforrást számukra a szociális segélyek, támogatások jelentik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

32. A térség demográfiai helyzete 2/2 • Körükben az alacsony iskolázottság együtt jár a munkanélküliséggel, egészségi károsodásokkal. Munkapiaci, társadalmi integrációjuk egyre súlyosabb problémát jelent az általuk lakott, jellemzően elmaradott, szegény településeken. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

33. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége • Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) • Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) • Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet • 5 • 17% • A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a • 13% • Mindhárom mobilhálózat • 4 • Helyközi autóbusz-megállóhely • 0 • 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park • 28 • 93% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen • 0 • 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

34. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Repülőtér Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra • Filmszínház Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Agrárkamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. • Fedett/nyitott úszómedence Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat • Tűzoltóság Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 • Közlekedési infrastruktúra: • A térséget a gyorsforgalmi úthálózatból az M3-as autópálya érinti. Az M3 autópálya az V. Helsinki folyosó része, Olaszországot, Ausztriát és Nyugat-Európát köti össze Ukrajnával és más Kelet-európai országokkal. Nyíregyházáig juthatunk el az M3-as, Miskolcig az M3 és M30-as autópályákon. A térségen áthaladó 37. sz. főút Miskolc, a közeli 38. sz. főút pedig Nyíregyháza felé biztosít közlekedési lehetőséget. A térség települései emellett alsóbbrendű utakkal kapcsolódnak egymáshoz. • A kistérség közúthálózatának állapotára jellemző, hogy az utak felülete, egyenetlensége és teherbírása nem megfelelő. Leginkább a főútvonal által érintett településeken (Bodrogkeresztúr, Tarcal, Tokaj) jelent gondot a megnövekedett átmenő forgalom, az utak túlzsúfoltsága. A lovas-turisztikai hasznosításra is alkalmas - mezőgazdasági úthálózat rossz minőségű. • A személygépkocsival való ellátottság jelentősen elmarad a hazai átlagtól. • A térség Budapest irányából a 80-as számú vasúti fővonalon érhető el. A térség több településéről azonban nehézkes a vasúti közlekedés, többségük nem rendelkezik vasútállomással. • A helyi- és távolsági buszjáratok útvonalai behálózzák a térséget, azonban a járatok száma alacsony és a csatlakozási lehetőségek is kedvezőtlenek. Tokajt érintve halad a 15-ös sorszámú, törzshálózathoz tartozó Zemplén-Bodrog-Tisza menti kerékpárút, mely az Euro Velo hálózat 11. sz. útvonalának része. Az Erdőbénye-Tokaj-Taktabáj települések közé tervezett kerékpárút nyomvonala megegyezik a törzshálózatban kijelölt nyomvonallal. Ugyanígy fontos térségi összekötő útvonalat képezhet majd a Tarcal-Bodrogkeresztúr-Tokaj kerékpárútszakasz is. • A vízi közlekedést tekintve, a Tisza és a Bodrog folyók hajózhatók. Menetrendszerű hajó közlekedés nincs, de a MAHART és magánvállalkozók igény szerint turisztikai szolgáltatást nyújtanak. A Bodrogon Sárospatak-Tokaj, a Tiszán Tokaj-Tiszaújváros, valamint Tiszaújváros-Tisza-tó közötti hajóutak szervezésére kerül sor. Mindkét folyó a vízi túrák kedvelt útvonala. A vízparti települések a személyhajók kikötésére alkalmas stégekkel, kiszolgáló egységekkel rendelkeznek. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

37. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 • A gyalog-túra útvonalak felújításra szorulnak. • Hálózatos műszaki infrastruktúra: • A közműves ivóvízellátás megoldott, a víz- és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettségének jelentős eltérése az elfolyó szennyvíz miatt környezeti veszélyt jelenthet. • Az ezer lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma az országos átlag alatt marad, egyes településeken annak felét sem éri el. A mobil telekommunikációs rendszer a térség minden településén kiépült. • A térségben 9 teleház működik, az Internet hozzáférés telefonos kapcsolat útján minden településen biztosított. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

38. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus • Egy főre jutó szálláshelyek száma • (db/fő) • Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Térségi adat • 0.02 • 0.03 • 0.67 • 0.43 • Országos átlag • 0.02 • 0.04 • 1.81 • 0.68 • Térségi adat az országos átlag százalékában • 90% • 65% • 37% • 64% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

39. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/5 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Alsódobsza • Község • 419 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 17.57% • 274,037 • 0.000 • 0.000 Baskó • Község • 212 • Közszféra • 20.00% • 327,111 • 2.538 • 3.665 Bekecs • Község • 2,602 • 9.38% • 512,209 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bodrogkeresztúr • Község • 1,276 • 10.77% • 445,382 • 0.911 • 1.643 • Közszféra Bodrogkisfalud • Község • 955 • 11.96% • 415,323 • 0.000 • 0.742 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Csobaj • Község • 810 • 20.30% • 266,920 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Erdőbénye • Község • 1,383 • 16.86% • 267,681 • 6.295 • 0.501 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

40. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/5 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Golop • Község • 644 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 10.30% • 290,279 • 0.000 • 0.000 Legyesbénye • Község • 1,721 • Közszféra • 14.99% • 268,229 • 0.000 • 0.000 Mád • Község • 2,512 • 11.10% • 399,871 • 0.841 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Megyaszó • Község • 2,921 • 16.48% • 320,547 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Mezőzombor • Község • 2,553 • 20.55% • 293,516 • 0.904 • 0.564 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Monok • Község • 1,814 • 19.70% • 304,595 • 0.000 • 0.286 • Közszféra Prügy • Község • 2,743 • 24.46% • 250,377 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

41. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 3/5 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Rátka • Község • 1,032 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 8.11% • 402,099 • 0.609 • 1.061 Sima • Község • 28 • 16.67% • 519,315 • 0.000 • 206.821 Sóstófalva • Község • 283 • 17.68% • 225,260 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Szegi • Község • 361 • 19.70% • 231,142 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Szegilong • Község • 252 • 17.39% • 393,299 • 0.000 • 0.127 • Közszféra Taktabáj • Község • 620 • 32.52% • 132,888 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Taktaharkány • Nagyközség • 4,056 • 12.41% • 340,834 • 0.000 • 0.000 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

42. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 4/5 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Taktakenéz • Község • 1,283 • Közszféra • 26.55% • 143,505 • 0.000 • 0.000 Taktaszada • Község • 2,166 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 19.55% • 257,120 • 0.000 • 0.000 Tállya • Község • 2,164 • 15.13% • 376,553 • 0.108 • 0.738 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tarcal • Község • 3,228 • 20.27% • 457,192 • 1.597 • 0.115 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tiszaladány • Község • 715 • 20.49% • 357,483 • 0.000 • 0.042 • Közszféra Tiszalúc • Nagyközség • 5,643 • 12.21% • 353,352 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tiszatardos • Község • 261 • 90.00% • 261,588 • 0.000 • 0.000 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

43. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 5/5 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Tokaj • Város • 4,292 • Közszféra • 12.60% • 537,302 • 2.903 • 1.512 Újcsanálos • Község • 949 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 16.61% • 268,222 • 0.000 • 0.000 {TelFoJell.2.Nev} • {TelFoJell.2.M355} • {TelFoJell.2.M354} • {TelFoJell.2.M115} • {TelFoJell.2.M440} • {TelFoJell.2.Magas} • {TelFoJell.2.Alacsony} • {TelFoJell.2.Szektor} {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

44. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/15 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A munkanélküliség növekedése mellett nagy számú a képzetlen munkaerő, így megélhetési gondok vannak a településen. Fejlesztéshez tőkehiány.” • „Önálló, csak a települést érintő foglalkoztatás, mely megtartaná a lakosságot, vonzaná a más vidéken élőket. Ezen a csodálatos tájon, mely helyen községünk elterül fejleszthető lenne a turizmus megfelelő háttér mellett.” • Alsódobsza • „Zsákfalu, elöregedő lakosság, munkahelyek hiánya” • „az egyedülálló természti értékekre alapozott turizmusfejlesztés, faluszépítés” • Baskó Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/15 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A kis és középvállalkozások kevés száma miatt sok a munkanélküli a településen.” • „A kiépült infrastruktúra, az oktatás magas színvonala miatt fiatalok betelepülésének elősegítése építési telkek kialakításával.” • Bekecs • „Folyamatos lakosságszám csökkenése, elöregedés. Munkahelyek hiánya, főleg kvalifikált munkaerő vonatkozásában. Közlekedési túlterheltség,elkerülő út hiánya. Szabadtéri többfunkciós sport létesítmény kialakítása. Tanuszoda építése. Felszíni csapadékvíz elvezetés. Kerékpárút építés.” • „idegenforgalom, borturizmus, viziturizmus, Városokhoz közeli élhető közösség és terület. Világörökségi tagság” • Bodrogkeresztúr Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 3/15 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A belterületi úthálózat állapota problémákat vet fel, a helyi védelem alatt álló épített örökség állapota sem megfelelő. A foglalkoztatottság helyzete is problémákat jelent.” • „Lehetőségként szerepel a községben az idegenforgalom fejlesztése, a vizi és borturizmus, a szálláshelyek bővítése és a rehabilitációs foglalkoztató központ létrehozása.” • Bodrogkisfalud • „Kevés munkahely, magas a munkanélküliek aránya, közutak rossz állapota” • „Holt-Tisza part fejlesztése, vizi turizmus, horgászati- vadászati lehetőségek jobb kihasználása, biogazdálkodás, őshonos állattartás.” • Csobaj Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 4/15 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Kevés munkalehetőség van a községben, illetve a születések alacsony száma miatt a település elöregedése, lakosságszámának csökkenése jelent problémát.” • „Munkahelyteremtő beruházásra való ösztönzés pályázatok és önkormányzati támogatás által, ill. a közfoglalkoztatás bővítése.” • Erdőbénye • „A település fejlődését leginkább hátráltató tényező a munkanélküliség és a falu elöregedése.” • „A település fejlődését leginkább munkahelyteremtés, pályázatok kihasználása, falusi turizmus beindítása mozdítaná elő.” • Golop Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 5/15 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „TELEPÜLÉSÜNKÖN NAGY GONDOT OKOZ A MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A SZENNYVÍZELVEZETŐ-CSATORNA HIÁNYA.” • „NAGYON FONTOS A TELEPÜLÉSEN A MUNKAHELYTEREMTÉS ÉS A HELYI MEZŐGAZDASÁGI KISTERMELÉS ÚJRAÉLESZTÉSE.” • Legyesbénye • „A CSÖKKENŐ LAKOSSÁG ÉS ELÖREGEDÉS A TELEPÜLÉS MUNKAKÉPES LAKOSSÁGÁNAK CSÖKKENÉSÉHEZ VEZETETT. A TELEPÜLÉSEN KORÁBBAN MŰKÖDŐ NAGY LÉTSZÁMOT FOGLALKOZTATÓ MUNKAHELYEK ( SZAKSZÖV.,ÉS BORKOMBINÁT) MEGSZŰNÉSÉVEL MEGNŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA. AZ ÚJ MUNKAERŐ FELHASZNÁLÁS NEM SZÁMOTTEVŐ” • „TELEPÜLÉSÜNK ELHELYEZKEDÉSBŐL ADÓDÓAN A VONZÓ TERMÉSZETI KÖRNYEZET EHHEZ KAPCSOLÓDÓAN A TURIZMUS, A KIEMELKEDŐ MINŐSÉGŰ SZŐLŐ-ÉS BORKULTÚRA,A RENDKÍVÜLI ÁSVÁNYI ELŐFORDULÁSOK ÉS A MŰEMLÉK JELLEGŰ ÉPÜLETEK.” • Mád Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 6/15 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Magas a munkanélküliségi ráta, turizmus infrastruktúrájának hiánya.” • „Kerékpáros-vízi-borturizmus összekapcsolásával bemutatható lenne a falu idegenforgalmi látványosságai.” • Megyaszó • „Munkahelyek hiánya, alacsony foglalkoztatottság, megélhetési gondok. Aktív turizmushoz infrastruktúra hiánya.” • „Világörökségi lehetőségek jobb kihasználása mellett vállalkozásfejlesztés, munkahelyteremtés.” • Mezőzombor Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 7/15 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Településünk rossz gazdasági mutatókkal rendelkezik,aminek fő kiváltó oka, hogy magas a munkanélküliek száma, illetve nagy arányú az etnikai kisebbség. Ez megjelenik ezen emberek környezetén is, ami hozzájárul a kedvezőtlen faluképhez, és ezáltal negatívan hat az idegenforgalomra.” • „Település kitörési pontja az idegenforgalom, mivel jelentős természeti értékekkel és kultúrtörténeti, építészeti emlékekkel rendelkezünk. Ezen lehetőség megvalósításához szükséges az aktuális pályázatok kihasználása.” • Monok • „A nagy és egyre növekvő létszámban képzetlen, alacsonyan szocializálódott, funkcionálisan analfabéta lakosság.” • „Szociális munkalehetőség általánossá és kötelezővé tétele. A mezőgazdasági és más vállalkozásokban a természeti és helyi lehetőségek célirányosabb kihasználása és az arra felkészült munkaerő szélesebb körű bevonása.” • Prügy Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis