Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tiszazugi-Leader VP NP Kft.

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tiszazugi-Leader VP NP Kft. Összefogással a Tiszazugért Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Tiszazugi-Leader VP NP Kft. – Összefoglaló a térségről A(z) Tiszazugi-Leader VP NP Kft. területe 11 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 34,181 fő, a városokban élő lakosok száma 16,513 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 16 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 17 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 35%-a, 6 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 19 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 9 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Tiszazugi-Leader VP NP Kft. – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 34,181 Kunszentmárton 9,312 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 11 Martfű 7,201 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 2 Cibakháza 4,556 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 10 Öcsöd 3,766 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 1 6 Fő fejlesztési prioritások száma 16 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 0 17 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 19 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Tiszazugi-Leader VP NP Kft. – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,080,000 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 5 • 455,706 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 6 • 1,080,000 • Falumegújítás és -fejlesztés • 3 • 112,245 • A kulturális örökség megőrzése • 3 • 824,081 • Leader közösségi fejlesztés • 2 • 270,000 • Leader vállalkozás fejlesztés • 5 • 349,218 • Leader képzés • Leader rendezvény • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • Leader komplex projekt • 1 • 50,000 • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Tiszazugi-Leader VP NP Kft. - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A térség legfontosabb problémája a munkanélküliség. A mezőgazdsági termelés megléte mellett az ehhez kapcsolódó feldolgozóipar hiánya. Jellemző a szakképzett munkaerő hiánya (elvándorlás és a nem versenyképes szakmával rendelkezők miatt), a szakképzés jellege nem az aktuális munkaerőpiaci igényekre reagál. Inkatív, elsősorban roma népesség növekvő aránya.A térség elhelyezkedését tekintve peremhelyzetben van. A szolgáltatások elérhetősége nem megfelelő, a kkv-k tőkehiánnyal rendelkeznek, sok a kényszervállalkozás. Hiányzik a térségmarketing, a webes megjelenés nem jellemző.Az árvizek (Körös, Tisza) állandó fenyegetést jelentenek. • Munkahelyteremtő beruházások betelepüléséhez szükséges infrastruktúra megteremtése. A tőkeellátottság növelése, támogatási koncepciók kidolgozása. Összehangolt turisztikai szolgáltatások, programok kidolgozása. Meglévő termál-, gyógyvízkincs, természetes vizek (Körös, Tisza, holtágak). Földrajzi, természetes adottságok kihasználása. Szakképzés javítása, a piac igényeinek megfelelő szakmák oktatása, a színvonal javítása, versenyképes szakmák, együttműködés a legnagyobb foglalkoztatókkal, jelentős vállalkozásokkal, potenciálisan letelepedő cégekkel. Meglévő mezőgazdasági hagyományok kihasználása (bor, kertészet). Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Tiszazugi-Leader VP NP Kft. – A stratégia alapvető célja Az egyedi arculatokkal rendelkező település-együttesből álló Tiszazugért Helyi Közösség legfőbb küldetése, hogy váljon a dinamikus fejlődés térségévé, ahol kisebb léptékű, sokrétű és nagyszámú fejlesztések szorgalmazásával, a természeti értékek megőrzése és fenntartható fejlődésének biztosításával, az oktatás, képzés, kommunikáció, információáramlás, együttműködés típusú projektek elsődlegessége mellett megvalósul a társadalmi-gazdasági felzárkózás; az infrastrukturális hiányok pótlása, mely folyamatban a térség vonzóvá és élhetővé válik a lakosság számára, vonzóvá és nyereséggel kecsegtetővé válik a befektetők számára, vonzóvá és számos igényt kielégítővé válik az ide látogató turisták számára. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A Tiszazug Jász- Nagykun- Szolnok megye és az Észak- Alföldi régió legdélibb szegletében helyezkedik el a Tisza és a Körös folyók által határolt szegletben. Az alföldi falvak legfontosabb természeti erőforrása a termőföld. Hosszú ideig ez jelentette az itt élők egyetlen megélhetési forrását. A mezőgazdaság szerepe ma már nem kizárólagos, de még napjainkban is igen erőteljes. A kistérség területének 79%-a mezőgazdaságilag hasznosított terület, 69%-a szántó. A szántóföldi növénytermesztés legnagyobb részben a „hagyományos” növénykultúrákat, (őszi búzát, kukoricát, napraforgót) takar. A szántóföldi növénytermesztés mellett a kertészet (területaránya 0,2%) térhódítása tovább tart, mivel a folyókkal körbevett, holtágakkal szabdalt térség területe nagyon kedvező feltételeket biztosít a kertészeti kultúrák (fűszerpaprika, paprika, uborka, karfiol, paradicsom, kínai kel) számára. A fóliás kertészet terjedése is megfigyelhető. A lakosság körében nagy hagyományokra tekint vissza a szőlő- és gyümölcstermesztés. A szőlőterületek 90%-a a Cserkeszőlő, Tiszakürt és Csépa külterületén végighúzódó sávban koncentrálódik. Az ágazat jelenleg válságos időket él át. A gyümölcs túlnyomó része a „kiskertekből” kerül ki, nehezítve ezzel a feldolgozóipar minőségi és mennyiségi igényeinek kielégítését.A térség gazdálkodási kultúrájában sosem volt kiemelt jelentősége az állattartásnak. A sertéstenyésztés nagymértékben visszaesett, egyedül a baromfiágazat tekinthető sikeresnek (broilercsirke, pecsenyelúd, pulyka). Fontos szerepe van továbbá a szabad munkaerő felszívásában a településeken működő kereskedelmi és mezőgazdasági szolgáltató telepeknek. A térség számottevő iparral nem rendelkezik, a legjelentősebb üzemeket Kunszentmártonban és Martfűn találjuk. A kistérség fontos közlekedési tengelye a Kecskemét-Békéscsaba között húzódó 44. sz. főútvonal, mely az ország egyik legjelentősebb kelet-nyugati irányú tranzitútja. Az útvonal jó minőségű, áteresztőképességét az új M44-es gyorsforgalmi autóút jelentősen javítani fogja. A másik kettő, a térséget észak-déli irányban átszelő 442. sz. (Szolnok-Kunszentmárton) és 45. sz. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 (Kunszentmárton-Hódmezővásárhely) főútvonalak a Magyarországról délre fekvő országokba történő áruszállítást teszik lehetővé. A Tiszazug népessége az 1900-as évek mezőgazdasági gépesítése óta csökken. Ezt a folyamatot az 1945 utáni ipartelepítési politika sem tudta megállítani, mivel sok munkahelyet és képzett munkaerőt igénylő munkahelyek nem keletkeztek. Az elmúlt 100 évben a térség népessége jelentős változásokon ment keresztül, mely érintette annak nagyságát, korösszetételét, tényleges és természetes szaporodását, az iskolázottságot és a foglalkoztatási szerkezetet egyaránt.A térség jelenlegi gazdasága alapvetően a mezőgazdaságra és feldolgozóiparra, illetve az idegenforgalomra épül. Az alágazatokat tekintve elsősorban a mezőgazdasági termékek előállítása, a műanyagipar, a textil- és bőripar, valamint a falusi és gyógyturizmus, illetve a szolgáltatások jellemzők. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/1 A folyók szabdalta domborzat is eltérő a jellemzőnek gondolt alföldi sík vidéktől. A térségben számos holtág található – Tiszaug, Csépa, Cibakháza, Nagyrév, Kunszentmárton és Szelevény határában. A helyenként nagy felületű náddal borított, de helyenként még nyílt vízzel is rendelkező szikes jellegű lápok költő- és élőhelyet biztosítanak számos nagy testű védett madárfajnak (kanalas gémek, kócsag félék – Tiszakürt, Cserkeszőlő – Nagyfertő, Csépai fertő), kétéltűeknek és a szikes élőhelyek növényvilágának. A rovarvilágból kiemelkedő jelentőségű a Tiszán és a Körösön is június vége felé nagy tömegben megjelenő, a kérész félék családjába tartozó tiszavirág. A térségben számos kunhalom is található. A térségben számos barokk stílusú katolikus templom található a XVIII. századból. Nagyrévnél a feltárt leletek kora bronzkori lakóhelyet jeleznek. Nagy hagyományai vannak a mezőgazdasági termelésnek, elsősorban a növénytermesztésnek (fóliás zöldség), szőlészetnek. Míg Martfű az ipari termelés egyik térségi központja volt (Tisza Cipőgyár) és ma is ipari jellegét őrzi (Bunge Rt., Heineken Sörgyár). A tranzitforgalom a 44-es út mentén fekvő települések - a kereskedelem és a szolgáltatások - fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul. A térség nagy jelentőségű termálvíz- bázissal rendelkezik és az erre épülő fürdőkkel (Cserkeszőlő, Martfű, Tiszaföldvár). A térség rendkívül kedvező adottságokkal rendelkezik a turizmus tekintetében. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 A 47 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartzik a Kunszentmártoni kistérség, melynek települései a következők: Öcsöd, Kunszentmárton, Cserkeszőlő, Szelevény, Csépa, Tiszasas, Tiszakürt, Tiszainoka, Nagyrév, Cibakháza. Valamennyi településre jellemző, hogy a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. A foglalkoztatás jellemző módjai a közmunka, és a közcélú foglalkoztatás, melyek a munkanélküliség mérséklésének és a munkanélküli lakosság szociális helyzetének javítását elősegítő kezdeményezések. Az önkormányzatok költségvetési hiányából kifolyólag azonban leépítésekre kényszerülnek, valamint jelentős terheket ró rájuk a közszférában dolgozók béremelésének finanszírozása. A kényszerű leépítések egyik lehetősége a nyugdíj előtt állók nyugdíjazása. Az oktatás részben összefügg az önkormányzati tevékenységekkel. A folyamatosan csökkenő gyermeklétszám hatására várható a kisebb települések iskoláinak bezárása, illetve a pedagógusok létszámának csökkentése, esetleges teljes leépítése. Várható tendencia a több település összefogásával működtetett iskolák megjelenése, illetve a gyermekek ingázása lakhelyük és az iskola között (többcélú társulás). Az egészségügyi intézmények finanszírozása szintén terheket ró a helyi önkormányzatokra, ugyanakkor jellemző a kisebb településekre az orvosi szakellátás hiánya. Ezek gyűjtőhelyei a nagyobb települések (Kunszentmárton, Tiszaföldvár) melyek egészségügyi centrummal rendelkeznek. Az ügyeleti szolgáltatás fenntartása komoly gondot okoz annak díjazása miatt. A kistérség számos településén betöltetlen háziorvosi, és fogorvosi pozíciók vannak. A foglalkoztatásban nincs jelentős szerepük. Kulturális téren sincs lehetőség bővítésre, a meglévő kulturális intézmények az esetek túlnyomó részében rossz állapotban vannak, eredeti funkciójukat csak részben képesek ellátni, a foglalkoztatásban nincsen meghatározó szerepük és várhatóan nem is lesz. Ezek a települések számottevő iparral nem rendelkeznek, jellemzőek rájuk a mikrovállalkozások, a társas vállalkozások hiánya. Az alapszolgáltatások színvonala elégséges. A rendszerváltozás utáni években és napjainkban is jellemző, hogy a térséget, akárcsak Jász-Nagykun-Szolnok Megyét alapvetően elkerülik a befektetők. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 Jelentősebb nagyvállalat nem telepedett meg a térségben. Ennek okai keresendők a kedvezőtlen földrajzi fekvésben, a térség nehezen megközelíthetőségében, az infrastruktúra hiányosságaiban. Elengedhetetlenek ezen helyzet megváltoztatásához a gyorsforgalmi utak és az autópályák. Kihasználatlan lehetőségek rejlenek a turizmusban és kihasználatlanok a természeti erőforrások is. Ennek oka a tőkehiányban keresendő, valamint a befektetők hiányában. A települések alapvető infrastrukturális elmaradottsággal rendelkeznek, elsősorban az utak, járdák, csatornahálózat, szennyvízhálózat terén. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 29%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 8% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 11% 12% Építőipar 29% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 7% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 4% 3% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 18% 9% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 34%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 12% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 34% 6% Építőipar 11% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 3% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 21% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 13.7%, ami -0.8 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 13.7% • Változás 2003-hoz képest -0.8 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1 A rendszerváltás után a nagy szocialista üzemek megszűntek vagy átalakultak a térségben, a létrejött tőkehiányos mikro- és kisvállalkozások nem képesek felszívni a munkavállalókat. A térségben a szakképzett munkaerőből hiány mutatkozik, jellemző az aluliskolázottság és a nem versenyképes szakmával rendelkezők magas aránya. A hátrányos helyzetű csoportok körében magas a munkanélküliség (romák, nők). A munkáltatók hiánya és a bérek színvonala miatt magas az ingázók aránya. A szakképzés nem a megváltozott viszonyokat követi, nem versenyképes kézpési palettát kínál, ezért a máshol szakmát tanulók már nem is térnek vissza a térségbe. Magas a térségben az inaktív, szociális segélyből élők száma. A roma etnikum foglalkoztatottsági mutatói a legroszabbak a térségben, ennek okai az alacsony iskolai végzettség, a hátrányos térségekbe történő koncentráció, a munkaerő-piaci diszkrimináció. A munkakultúrára jellemző a munkaerő gyenge mobilitása. Ez elsősorban az idősebb korosztályra jellemző, a fiatalabb nemzedékek számára ez már nem jelent akkora problémát. A szakképzetlenség, illetve a nem versenyképes szakmák miatt más területen az aktív korú munkavállalók nem tudnak elhelyezkedni. Az új helyzethez történő alkalmazkodás, az új iránt tanúsított idegenkedés meglévő jegyek az idősebb korosztály részéről. A térség jellemző szakmai csoportjai: a mezőgazdaságban dolgozók, a szolgáltatói szektorban dolgozók – elsősorban kisiparosok -, a könnyűiparban dolgozók, itt elsősorban a térségben nagy hagyományokkal rendelkező cipőkészítő üzemeket emelnénk ki, melyek kisüzemi formában számos településen működnek még, valamint kisebb varrodákat is ide sorolhatunk. Nehézipar a térségben nincs. 18 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

20. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 10 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 24%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Martfű székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 5 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 2,358 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 24% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 10 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Shoe Fashion Group Kft • Martfű • 1930 Lábbeligyártás • 638 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Legero Hungária Kft • Martfű • 1930 Lábbeligyártás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 372 3 • Albatross Plastunion Zrt. • Kunszentmárton • 2811 Fémszerkezet gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 311 4 • Nief-Plastic Hungária Kft • Kunszentmárton • 2524 Egyéb műanyag termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 286 5 • Bunge Zrt. • Martfű • 1589 Máshova nem sorolt egyéb élelmiszer gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 254 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 10 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Tisza Cipőgyártó Kft • Martfű • 1930 Lábbeligyártás • 138 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • Heineken Hungária Sörgyárak Nyrt. • Martfű • 1596 Sörgyártás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 116 8 • Ciszöv 49 Kft • Cibakháza • 2811 Fémszerkezet gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 90 9 • Miniplaszt Kft • Cserkeszőlő • 2222 Máshova nem sorolt nyomás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 83 10 • Unitrade M&M Kft • Kunszentmárton • 2852 Fémmegmunkálás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 70 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1 A térségre jellemző a mikro- és kisvállalkozások túlsúlya. A Kunszentmártoni kistérségben található a legkevesebb aktív vállalkozás a régióban, illetve Jász- Nagykun- Szolnok megyében. A vállalkozásokra jellemző a tőkehiány, amely nagyban korlátozza fejlesztési lehetőségeiket és foglalkoztatásban betöltött szerepüket. Az akcióterület tiszazugi részére a mezőgazdasági vállalkozások és a mezőgazdasági hagyományok túlsúlya jellemző, míg Martfűre az ipari hagyományok és a feldolgozóipar. A mezőgazadsági vállalkozások azonban nem foglalkoztatnak nagy létszámban munkavállalókat, inkább az idénymunkák a jellemzőek. A térséget alapvetően elkerülik a nagybefektetők. Martfű ipari parkjában nincs megtelepedett cég, Kunszentmárton ipari parkjában jelenleg 2 cég működik, pedig elhelyezkedése kedvező logisztikai szempontból (44. főút, M5 közelsége, vasút). A szolgáltatási szektorban a térség elmaradottnak számít, egyrészt a szolgáltatások csak a városokban életképesek (több esetben csak a térségen kívüli nagyvárosokban: Szolnok, Kecskemét), a kis településeken a kereslet alapján nem tudnak fennmaradni. 22 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

24. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 7 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 6 Vallással kapcsolatos tevékenység 5 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 7 Sporttal kapcsolatos tevékenység 19 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 5 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 30 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Oktatással kapcsolatos tevékenység 23 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 9 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 3 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 5 Nemzetközi kapcsolatok 1 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 7 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 6 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 4 Politikai tevékenység 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 1. Kunszentmártoni Mazsorett és Modern Tánccsoport Alapítvány: Kitartó munkájuk eredményeként komoly sikerekkel büszkélkedhetnek. Lányaik többszörös magyar mazsorett bajnokok, melynek eredményeként 2002. évben, Lengyelországban, 2004. évben, Horvátországban Európa Bajnokságon vehettek részt. Az elmúlt két évben a modern táncoktatásukat is sikerek koronázzák. Csoportjuk rendszeres résztvevője a magyarországi Fashion Dance versenyeknek, ahonnan mindig helyezettként távoznak. Itt a Kunszentmártoni Kistérségben mazsorett és modern táncoktatással, és ilyen jellegű kulturális program szolgáltatásával foglalkozó szervezet. 2. Andante Művészeti Közhasznú Alapítvány: A Kunszentmártoni Alapfokú Művészetoktatási Intézmény fenntartásában működtetett alapítvány. Alapfeladatuk térség zenei oktatása. Művészeti fesztiválokon, versenyeken vesznek részt és a Tiszazugi Fúvószenekari Fesztivál fő szervezői. Munkájuk eredményeként számos belföldi és külföldi versenyen vettek részt, ahonnan díjak nélkül még nem tértek haza. Tanítványaik közül nem egy már egyénileg bizonyított, nevet szerzett a zenei életben. 3. Civil Szervezetek Szövetsége: A Civil Szervezetek Szövetsége 1995. évben alakult. A szövetség célja azoknak a szervezeteknek az összefogása, támogatása és érdekképviselete, akik Kunszentmárton és vonzás körzete polgáraiért tevékenységet folytatnak, illetve érdekükben tenni kívánnak. 22 tagszervezete van. A szövetség hatékonyan kiveszi részét Kunszentmárton város és vonzáskörzetének társadalmi és kulturális életének formálásában. Tevékenysége a térség érdekében cselekedni kívánó magán- és jogi személyek, egyesületek és klubok összefogása szakmai megbeszélések, fórumok, előadások szervezése és lebonyolítása. Közvélemény formálása. Tagszervezetek részére továbbképzések szervezése és azokon való részvétel. 4.Munkanélküliek és Családsegítők Szociális, Kulturális Alapítványa: A Kunszentmártonban működő Munkanélküliek és Családsegítők Szociális-, Kulturális Alapítványa 1996-ban alakult abból a célból, hogy a kistérségben szociálisan hátrányos helyzetű és a társadalmi kirekesztődésben élő családokat segítse, abban, hogy életszínvonaluk emelkedjen és elfoglalják az őket megillető helyet a társadalomban. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 Ezért a célért, szorosan együttműködik más civil szervezetekkel, oktatási intézményekkel, szociális ellátó intézményekkel, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal . 2005. évtől részt vesznek a Magyar Szegénységellenes Hálózat munkájában, folyamatos monitoring tevékenységgel. Az Európai Szegénységellenes Hálózat 5. Kunszentmártoni Csillagászati Környezet- és Természetvédő Egyesület: A Kunszentmártoni Csillagászati Egyesület a Magyar Csillagászati Egyesülettel szorosan együttműködve dolgozik. Kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekek és az ifjúság érdeklődésének felkeltésére, oktatására. A tulajdonukban lévő szélmalomból csillagvizsgáló-, környezet- és természetvédelmi oktatóbázist kíván kialakítani. 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,041 fővel csökkent, ami arányosítva 3%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 35,222 34,963 34,717 34,559 34,181 Éves változás -158 -378 -259 -246 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,041 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

28. A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 9% 13% 6-14 év 62% 60% 15-59 év 23% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

29. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 12% 9% 1-5 általános 13% 9% 6-7 általános 31% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 19% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 6% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 8% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 5% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térség demográfiai helyzete 1/1 A térségre az elmúlt évek statisztikái alapján a népességfogyás jellemző. A korösszetétel megváltozása következtében a térség öregedő képet mutat. Általánosan jellemző a fiatalok elvándorlása a környező nagyobb városokba, illetve Budapestre. A Tiszazugba az elmúlt években nagy számban vándorolnak be inaktív, elszegényedett családok, elsősorban romák. A kistérség állandó lakossága jelenleg is csökken, ezt igazolják a fenti adatsorok. Különösen nagymértékű népességcsökkenés figyelhető meg Mezőhék (-3,42%) és a kistérségi központ, Kunszentmárton (-2,15%) esetében. Jelentősebb népességnövekedést egyedül Cibakházán találunk, amit a bevándorlók magas száma magyaráz. A térség településeire Cserkeszőlő kivételével, általában alacsony iskolai végzettségű kritikus szociális helyzetben lévő középkorú, vagy idősebb bevándorlók érkeznek. Ez a bevándorlási tendencia (amíg az ingatlanárak a mostani alacsony szinten maradnak), a jövőben várhatóan erősödik, tovább rontva a jelenlegi elöregedett korstruktúrát. További probléma, hogy a kistérségi fiatalok jelentős része a fővárosba vagy a környező megyeszékhelyekre költözik. A népesség csökkenés másik okozója a természetes fogyás, azaz az élveszületések és halálozások közötti negatív viszony. Kistérségi szinten elmondható, hogy a legtöbb településen közel kétszerese a halálozás az élve születésnek. Az alacsony és egyre csökkenő gyermeklétszám a fiatalok elvándorlásával, a kései gyermekvállalással és a gyermekvállalási kedv csökkenésével egyértelműen indokolható. A kistérségben lakó roma népesség aránya településenként változatos képet mutat. Míg Cserkeszőlőben, Tiszasason, Mesterszálláson, Tiszainokán, Nagyréven a becsült érték 0% addig Csépán, Öcsödön, Cibakházán 20%-körüli az arányuk. Ez az arányszám várhatóan tovább fog emelkedni. 29 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

31. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 1 9% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 0% • Mindhárom mobilhálózat 0 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 9 82% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Repülőtér • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra • Mozgókönyvtári állomáshely Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

33. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás • Egészségügyi kommunikációs pont Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

34. A térség infrastrukturális adottságai 1/1 A térségben az alapvető infrastruktúrális ellátottság megtalálható. A közlekedés szempontjából, megközelíthetőség szempontjából azonban nem megfelelő. A szálláshelyek és vendéglátóhelyek hiánya jellemző. Az egyéb szolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúra is hiányos, mint pl.: bankok, szabadidős infrastruktúra, közösségi házak, -terek. 33 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

35. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.01 0.04 1.12 1.82 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 40% 107% 62% 267% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

36. Települések főbb jellemzői 1/2 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Cibakháza • Nagyközség • 4,556 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 13.55% • 29,838 • 0.000 • 0.000 Csépa • Község • 1,946 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 15.96% • 43,057 • 0.000 • 0.000 Cserkeszőlő • Község • 2,263 • 6.35% • 73,560 • 16.120 • 25.459 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Kunszentmárton • Város • 9,312 • 9.45% • 95,500 • 0.123 • 0.099 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Martfű • Város • 7,201 • 6.78% • 618,068 • 0.079 • 0.421 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nagyrév • Község • 746 • 16.64% • 74,967 • 0.000 • 0.126 • Közszféra Öcsöd • Nagyközség • 3,766 • 12.00% • 84,186 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 35

37. Települések főbb jellemzői 2/2 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Szelevény • Község • 1,188 • 9.83% • 30,214 • 0.000 • 0.000 Tiszainoka • Község • 452 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 8.00% • 69,000 • 0.000 • 0.000 Tiszakürt • Község • 1,604 • 12.18% • 33,240 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tiszasas • Község • 1,147 • 40.00% • 34,136 • 0.000 • 0.516 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 36

38. Települések egy mondatos jellemzése 1/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Nagyszámú inaktív betelepülő lakos a szőlőkbe. A Holt-Tisza kotrása fontos lenne a jövőbeni horgászati és turisztikai célú használathoz.” • „Holt-Tisza rehabilitációja, turisztikai és szabadidős célú hasznosítása.” • Cibakháza • „Halmozottan hátrányos helyzet, gazdasági és egyéb befektetők hiánya” • „Horgászturizmus, természetvédelmi park, madárles.” • Csépa 37 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

39. Települések egy mondatos jellemzése 2/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település nagy külterülettel rendelkezik, melynek lakott részein gondot okoz az infrastruktúra hiánya, a belterületi részeken is hiányos az ellátottság.” • „Idegenforgalom fejlesztése, vízgyógyászati és fürdőzési feltételek javítása, bővítése, termálüdüléshez kapcs. létesítmények, szálláshelyek, ellátó létesítmények fejlesztése, beruházások vonzása.Idegenforgalmi kínálat szélesítése.” • Cserkeszőlő • „Magas munkanélküliségi arány, népességszám csökkenése, elöregedés, fiatalok elvándorlása, önkormányzat forráshiánya korlátozza a fejelsztések lehetőségét” • „Körös folyó (horgász-,vadászturizmus)44. és 45. utak tranzitforgalma, mezőgazdasági termelés fejlesztése” • Kunszentmárton 38 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

40. Települések egy mondatos jellemzése 3/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település népessgémegtartó képességének csökkenése, a fiatal korosztály elvándorlása, a képzett munkaerő elvándorlása a jól fizető munkahelyek hiánya miatt.” • „A település ipari hagyományai, a kedvező földrajzi adottság a további ipartelepítésre, a fejlett infrastruktúra, gyógyvíz” • Martfű • „Munkanélküliség, vállalkozások hiánya, elnéptelenedés” • „Falusi vendéglátás, vízi- turizmus erősítése.” • Nagyrév 39 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

41. Települések egy mondatos jellemzése 4/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkahelyek hiánya miatt a lakosság döntő többsége ingázásra kényszerül. A régióban meglévő gazdasági probléma halmozottan jelenik meg a településen.” • „Vidéki és falusi turizmus. Kertészet, fóliás zöldségtermesztés. A 44 tranzitút a településen halad át (a jövőben M44).” • Öcsöd • „Munkanélküliség, a település megközelíthetősége nehézkes.” • „Munkahelyteremtés, természeti környezet előnyeinek kihasználása” • Szelevény 40 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

42. Települések egy mondatos jellemzése 5/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Elöregedés, elvándorlás.” • „Turizmus, hagyományok megőrzése.” • Tiszainoka • „Gazdaság alacsony szintje, magas szakképzetlen munkaerő, elhanyagolt úthálózat, kerékpárút nincs, vendéglátás, szálláshelyek hiánya, mg.-i feldogozás hiánya” • „Vonzó természeti környezet, arborétum, turizmus iránti igény, jó mezőgazdasági adottság, jó közlekedésföldrajzi adottság (44. főút)” • Tiszakürt 41 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

43. Települések egy mondatos jellemzése 6/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség, elöregedés, nehéz megközelíthetőség” • „Turizmus, kertészet, termálvíz-hasznosítás” • Tiszasas • „{TelepulesJell.1.Ny248}” • „{TelepulesJell.1.Ny249}” • {TelepulesJell.1.Nev} 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

44. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

45. Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 16 db fejlesztési intézkedés tartozik Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás (EUR) Fő fejlesztési prioritás • „Gazdasági környezet, versenyképesség javítása” • 5 db • 3,625,907 • „Helyi örökség megőrzése, fejlesztése” • 2 db • 2,129,126 • „Vidéki turizmus fejlesztése” • 2 db • 979,218 • „Helyi mezőgazdasági feldolgozás fejlesztése” • 1 db • 814,693 • „Humán erőforrás, életminőség fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése” • 5 db • 800,000 • „Helyi mezőgazdasági termelés fejlesztése” • 1 db • 214,286 • „{FejlPrioritasok.6.Ny396}” • {FejlPrioritasok.6.Sz331} db • {FejlPrioritasok.6.Sz332} • „{FejlPrioritasok.7.Ny396}” • {FejlPrioritasok.7.Sz331} db • {FejlPrioritasok.7.Sz332} 44 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

46. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6 A legtöbb forrás – 814,693 EUR – a(z) Térségi és helyi szintű tároló és feldolgozó kapacitás fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Gazdasági környezet, versenyképesség javítása Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Forrásokhoz való hozzáférés támogatása • 70,000 • Közösségi közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése • 2,204,080 • Információhoz, tudáshoz való hozzájutás támogatása • 161,224 • Helyi vállalkozások képzésének támogatása, átképzések, rehabilitációs foglalkoztatások, atipikus foglalkoztatás támogatása • 100,000 • Logisztikai rendszerek fejlesztése, technológiai fejlesztés, martketing támogatása, piacra jutás támogatása • 1,090,603 • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

47. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/6 A legtöbb forrás – 814,693 EUR – a(z) Térségi és helyi szintű tároló és feldolgozó kapacitás fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökség megőrzése, fejlesztése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Kulturális értékek megőrzése, hagyományőrzés • 484,081 • Épített és természetes örökségek védelme, fejlesztése • 1,645,045 • {FejlIntForras.2.Int} • {FejlIntForras.2.Forras} • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

48. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/6 A legtöbb forrás – 814,693 EUR – a(z) Térségi és helyi szintű tároló és feldolgozó kapacitás fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Vidéki turizmus fejlesztése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Szálláshelyek, vendéglátóhelyek kialakítása, korszerűsítése, fejlesztése, kapacitásnövelés, marketingtevékenység támogatása • 780,000 • Sport-, vízi-, vadász-, egészségturizmus fejlesztése, egyéb szabadidős tevékenységek támogatása • 199,218 • {FejlIntForras.2.Int} • {FejlIntForras.2.Forras} • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

49. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/6 A legtöbb forrás – 814,693 EUR – a(z) Térségi és helyi szintű tároló és feldolgozó kapacitás fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Helyi mezőgazdasági feldolgozás fejlesztése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Térségi és helyi szintű tároló és feldolgozó kapacitás fejlesztése • 814,693 • {FejlIntForras.1.Int} • {FejlIntForras.1.Forras} • {FejlIntForras.2.Int} • {FejlIntForras.2.Forras} • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

50. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/6 A legtöbb forrás – 814,693 EUR – a(z) Térségi és helyi szintű tároló és feldolgozó kapacitás fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Humán erőforrás, életminőség fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése és infrastruktúrális fejlesztése • 750,000 • Helyi média fejlesztése • 50,000 • Szakmai tudás fejlesztése • 0 • Lakossági szolgáltatások fejlesztése • 0 • Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítse • 0 • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis