Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tiszától a homokhátságig LFCS

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tiszától a homokhátságig LFCS „HAGYOMÁNY ÉS FEJLŐDÉS, HOGY AZ UNOKÁINK IS MEGLÁTHASSÁK…” Budapest, 2008 Október 22. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

Tiszától a homokhátságig LFCS – Összefoglaló a térségről A(z) Tiszától a homokhátságig LFCS területe 16 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 69,481 fő, a városokban élő lakosok száma 43,502 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 • A térségben összesen 10 db fő fejlesztési prioritás és 28 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg • A térségben összesen 21 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 38%-a, 8 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik • A térségben összesen 9 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Tiszától a homokhátságig LFCS – Általános áttekintés • Négy legnépesebb település • Vállalkozások, jelentős szektorok • Általános információk • Népesség • 69,481 • Kecskemét • 13,788 fő • Vállalk. száma létszám szerint (db) • Legtöbb vállalk. adó szektor • Kereskedelem, javítás • Települé-sek száma • 16 • Tiszakécske • 11,829 fő • Legnagyobb fogl. szektor • Városok száma • 4 • Lajosmizse • 11,623 fő • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Hátrányos helyzetű települések száma • 2 • Kerekegyháza • 6,262 fő • Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok • Települések száma, ahol... • ...nincs szélessávú internet • 3 • 10 • Fő fejlesztési prioritások száma • 28 • Fejlesztési intézkedések száma • ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat • 1 • 21 • Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...nincs helyközi autóbusz-megálló • 0 • 9 • Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park • 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Tiszától a homokhátságig LFCS – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,763,385 EUR – a Leader vállalkozás fejlesztés jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 3 • 305,868 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 1 • 30,000 • Falumegújítás és -fejlesztés • 1 • 300,000 • A kulturális örökség megőrzése • 3 • 175,000 • Leader közösségi fejlesztés • 6 • 570,310 • Leader vállalkozás fejlesztés • 11 • 1,763,385 • Leader képzés • 2 • 348,000 • Leader rendezvény • 1 • 60,000 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 1 • 50,000 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 2 • 150,000 • Leader komplex projekt • 1 • 60,000 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Tiszától a homokhátságig LFCS - Legfontosabb probléma és lehetőség • Legfontosabb probléma • Legfontosabb lehetőség • A térség legnagyobb problémáját a foglalkoztatási helyzet, az alacsony jövedelmek, a kis települések vállalkozói inaktivitása valamint a gazdaságban jelentkező tőkehiány okozza. A termékek, termények feldolgozottsági szintje hiányos, az alapanyagokat igen gyakran feldolgozás nélkül értékesítik, így a termelés teljes nyeresége nem helyben jelentkezik. • Egyik legnagyobb lehetőség a térség természeti, földrajzi helyzetéből és humánerőforrás bázisából adódik. A változatos, sokszínű termőhelyi adottságok, a térség logisztikai helyzete a gazdálkodás széles skáláját teszik lehetővé. A megyeszékhely felsőoktatási valamint kutatás, fejlesztésben betöltött szerepe a vállalkozások számára megfelelő hátteret biztosít. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Tiszától a homokhátságig LFCS – A stratégia alapvető célja • A HVS célja a Kecskeméti kistérség növekvő gazdasága a közös érdekekre alapozva képes legyen kihasználni a gazdaságföldrajzi helyzetéből eredő előnyöket, miközben egyensúlyt tart a hagyományok és a modernség illetve a gazdasági növekedés és környezetünk védelme között úgy, hogy teljesíteni tudja a jövő generációival szemben fennálló kötelezettségeit. • A vállalkozások magas számára építve elindítunk egy intenzív struktúraváltást és ezzel párhuzamosan egy térségi vállalkozásfejlesztési programot. Különösen indokolt ez a mezőgazdasági vállalkozások esetében, akiket alkalmassá kell tenni a hagyományostól eltérő tevékenységi formák bevezetésére. • A HVS célja továbbá az is, hogy megteremtse az EMVA forrásainak felhasználásával az akciócsoport településein a gazdasági fejlődés kereteit a helyi sajátosságok és adottságok figyelembe vételével. Olyan integrált fejlesztések alapjait kívánjuk megteremteni, amelyek erősítik a helyi emberi és közösségi erőforrásokat, a helyi vezetést, a vállalkozói kultúrát, az innovációt és az emberek azon képességét, hogy céltudatosan és hatékonyan tudjanak együttműködni. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 • Az akciócsoport területe a Kecskeméti Kistérség területén, a Tisza és a Homokhátság közötti síkvidéken helyezkedik el. A felületét a folyók és a szél formálták, amelynek következtében a Duna-Tisza köze egyik legváltozatosabb felülete jött létre. Földrajzi adottságainak köszönhetően jellegzetes alföldi táj alkult ki tanyákkal, akácerdőkkel, szikes- és homokpusztákkal. A terület ásványi nyersanyagai a folyami homok, a foltokban található tőzeg, valamint agyagféleségek, melyek ipari felhasználása elenyésző. Egyre nő a szerepe a nagy mélységben (1000-1500 m) található hévízkészletnek (35-75°C), illetve a térségben található ásványvízkészletnek, mely hosszú távon stratégiai jelentőséggel bírhat. A mezőgazdasági szempontból kedvezőtlen adottságú a terület, de ennek következtében jelentősebb természeti értékek maradtak fenn. A térség uralkodó éghajlata meleg és száraz éghajlat, magas napfényes óraszámmal. Az itt élők fő megélhetését a mezőgazdaság és állatenyésztés adja, de Kecskemétnek, mint megyeszékhelynek meghatározó szerepe van a szolgáltatás és ipari központok területén. Lajosmizse, Tiszakécske és Kerekegyháza városok kiegyenlítettebbé teszik a gazdasági, intézményi és funkcionális kapcsolatokat. A térség gazdaságföldrajzi elhelyezkedése rendkívül kedvező. Fő közlekedési folyosók (M5 autópálya és ezzel együtt Budapest közelsége, vasút, repülőtér) mentén könnyebben és szívesebben telepednek meg a vállalkozások. Környezeti és természeti szempontból jelentős értékek találhatóak a térségben, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság felügyel. A 16 település közül, amelyek az akciócsoport területén helyezkednek el kettő hátrányos helyzetű Kunbaracs és Szentkirály, amely települések kiemelt figyelmet kaptak a stratégiai tervben. A kistérségben kiemelkedően magas a működő vállalkozások száma, ami a városoknak tudható be. A kecskeméti az egyik leginkább iparosodott kistérség a megyében. (Az 1000 lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma 73 fő.) A kistérség szegény védett műemlékekben, azonban mindenhol vannak nevezetességek, amelyek megőrzésre méltóak. Az alföldi tájegység és a mezővárosi épített környezet, a paraszt-polgári kultúra tárgyi emlékei adják a vidék arculatát. A kistérség földrajzilag rendkívül változatos, ami a turizmusfejlesztésnek kedvező alapja lehet, különösen akkor, ha ez a fejlesztés a Tisza, a termálvízkészlet és a természeti adottságok nyújtotta lehetőségeket integráltan veszi figyelembe. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 • A Homokhátság fejlesztésére, az elsivatagosodásának megakadályozására több önálló terv született. Ezek a tervek komplex gazdaságfejlesztési programok, amelyek a térség kedvezőtlen folyamatait tervezik megállítani, ugyanakkor ezek az adottságok jelentik egyben egy diverzifikációra alapozott gazdaságfejlesztési program alapját is, de ehhez szükség van a helyi szereplők bevonására és arra, hogy felkészítsük Őket a változásokra. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség környezeti állapota 1/1 • A Duna-Tisza köze egykor változatos természeti képeit ma is felfedezhetjük a térség területein, amelyek a Kiskunsági Nemzetipark Igazgatósága által jelenleg védett területek. A természeti és néprajzi értékek ötvözetei az alföldi gazdálkodás kultúrköréhez kötődnek. A Duna-Tisza köze legnagyobb földrajzi tájegysége a Homokhátság. Ez adja igazán Kiskunság jellegzetes arculatát. A Homokhátság buckavonulatai csak néhány tíz méterrel magasodnak a Duna és Tisza-völgy fölé. A homokterületek az Ős-Duna hordalékkúpjainak maradványa. A Homokhátságot három, valamikor összefüggő homokvidék alkotja: a Fülöpházi homokbuckák, Orgovány és Bugac. Ezek közül a legészakibb a Fülöpházi buckavidék, mely az akciócsoport területének egyik legérdekesebb része. Itt a homokbuckákat elsősorban nyílt homoki gyepek fedik. A Kiskunsági Nemzeti Park legkisebb területegysége az Alsó-Tiszavölgyben található. A Lakitelek és Tiszaalpár között fekvő terület hivatalos neve Szikra és az Alpári rét, nagysága 1038 ha. Közismertebb neve a Tőserdő, mely kedvelt vízparti üdülőhely. Az itteni természeti értékek már a Tisza területalkotó tevékenységéhez köthetők. Élővilága a tiszai árterek nyüzsgő életét őrzi. Az elkülönülő tájak rétegtani határain a csapadékosabb időszakokban talajvízforrások is a felszínre törnek. A környék tekintélyes termál- és ártézi víz készlettel rendelkezik, melyet a turizmus ki is használ. A Tisza kivételével a területen jószerével csak időszakos vízállások és vízfolyások találhatók, amely szélsőséges vízgazdálkodás nem kedvez a gazdálkodásnak. A térség szennyezettségi adatai mind a levegő, mind a talaj, mind pedig a talajvízvíz tekintetében az országos átlag alatti értékeket mutatnak. A szennyvízcsatorna-hálózattal rendelkező települések aránya a kistérségben 27,7%, amely elmarad a megyei átlagtól is. A településszerkezet a szennyvízcsatornázás mellett indokolja egyéb szennyvízelvezetési és kezelési módszerek átgondolását, ugyanis a térség tisztított szennyvíz aránya még kicsi és az is főleg Kecskemét környékére korlátozódik. A települési környezet általában rendezettnek mondható, de fenntartásuk nem minden esetben megfelelő. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 • Az akciócsoport területén két hátrányos helyzetű település található: Kunbaracs és Szentkirály. Szentkirály község Kecskeméttől 20 km-re, keletre található. A település lakossága az elmúlt évtizedek csökkenése után 2000 fő körüli létszámon stabilizálódott. A tanyák máig fontos szerepét a településszerkezetben jól jellemzi a külterületi népesség 44 %-os aránya, noha a népesség fogyása jórészt a tanyasi lakosság elvándorlásának következménye. A tanyai népességre jellemző a halmozottan hátrányos helyezet, melynek javítása a nehéz szociális helyzetből fakadóan nehezen kivitelezhető. A község életében napjainkban is meghatározó a mezőgazdaság, melynek arculatát az alapvetően homok jellegű talaj és a kevés csapadék szabja meg: elsősorban a szántóföldi, öntözéses zöldségtermesztés (paradicsom, sütőtök, burgonya és dinnye) a jellemző. Mintegy 300 ha-on folyik szőlőtermesztés. Jellemző állattartás a juhászat, illetve a tejelő tehenészet. Az ipart egy-két kisvállalkozás képviseli a településen, az élelmiszeripar (ásványvíz és méz palackozás), illetve a fuvarozás, gépjármű javítás területén. Kevés a helyi munkalehetőség, sokan kényszerből foglalkoznak csak a mezőgazdasággal, így az átlagos jövedelmi szint alacsony. Jelentős hiányosságok vannak külterületen az infrastruktúra (út, villany) és a közszolgáltatások (hulladékgyűjtés, tömegközlekedés) terén is. Másik hátrányos helyzetű település Kunbaracs. A község Bács-Kiskun Megye északi részén található, a Kecskeméti Kistérség legkisebb lélekszámú települése, 674 fõ lakossal, társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település. Ezen hátrányok felszámolása folyamatosan történik, pályázati források valamint közösségi munka bevonásával. Kunbaracs területe az ún. Érzékeny Természeti Terület (ÉTT) besorolású, amely jelentős természetvédelmi értékkel bír. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • Kereskedelem, javítás • Építőipar • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • Pénzügyi közvetítés • Egyéb szolgáltatás • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

2. Néhány nagy vállalat • 1. Sok kis/közepes méretű vállalat • 3. Sok kis vállalat • 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben • Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása • Aktív vállalkozások száma szektoronként • (db) • Szektorok részesedése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 8% • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 12% • 12% • Építőipar • 24% • Kereskedelem, javítás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 6% • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • 7% • 4% • Pénzügyi közvetítés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 18% • 9% • Egyéb szolgáltatás • 0% • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 32%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 11% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 32% 7% Építőipar 14% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 4% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 4% 3% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 18% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 6.0%, ami 0.3 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül • Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 6.0% • Változás 2003-hoz képest 0.3 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1 • A térségben a legtöbb munkahely Kecskeméten van és létesül napjainkban is. Ezért sok kistelepülésen a foglalkoztatási helyzet sokszor a város megközelíthetőségének függvénye. Továbbra is kevés a helyi kis- és középvállalkozó, illetve rendkívül alacsony az általuk foglalkoztatottak száma. Foglalkoztatási szempontból érzékeny terület a hátrányos helyzetűek (elsősorban állami gondozásban lévő, onnan kikerülő személyek, romák és hajléktalanok, veszélyeztetettek lakhatási és munkahely-teremtési) elhelyezkedési gondjai. Az e célcsoportba tartozóknak jellemző élethelyzetük miatt nagyon nehéz megoldást találni, ha állást keresnek. A munkaerő-piaci helyzet javítása csak a piac szereplőinek összefogásával valósulhat meg. A munkanélküliség csökkentéséhez a munkaerőpiacról kiszorult szereplők tenni akarása mellett szükséges a munkaadók és a munkaügyi központok segítsége. A térség helyzete a megyében foglalkoztatottsági szempontból is kedvezőbb Kecskemét jó gazdasági és infrastrukturális helyzetének köszönhetően, ami részben elfedi a kisebb települések munkaügyi problémáit. A kistelepüléseken sokszor a városi munkahelyekre való közlekedés nehézsége is növelheti a munkanélküliek számát. A tömegközlekedés racionalizálása különösen a térség határain elhelyezkedő kistelepülések munkavállalói számára okoz munkavállalási nehézségeket. A munkanélküliek szakmai végzettség szerinti összetétele a térségen belül is heterogén képet mutat. A kisebb községekre jellemzőbbek azok a foglalkozások, amelyek inkább a mezőgazdasághoz, a szövetkezetekben korábban működő melléküzemágakhoz köthetők, míg a nagyobb településeknél, városoknál dominánsabb a szolgáltató ágazathoz kötődő munkakör. Az viszont egyértelműen kijelenthető, hogy minden településen az egyéb fizikai (segédmunka) foglalkozás volt a legnagyobb arányú. Igen pozitív az a tény, hogy a megyében foglalkoztatott középfokú végzettségűek közel harmada, és a felsőfokú végzettségűek szintén közel harmada a Kecskemét-Tiszakécske térségben állt alkalmazásban. Ebben természetesen jelentős szerepe van annak, hogy Kecskemét város olyan megyei székhely, ahol a régió gazdasági kapacitásának, szellemi tőkéjének jelentős része koncentrálódik. A kistérség fejlődését többek között ezekre a rendelkezésre álló erőforrásokra kell és lehet alapozni. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése • Leírás • Érték • Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma • 7 db • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 19%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak • Legjelentősebb település • Kecskemét székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma • 5 db • Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma • 4,463 fő • Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül • 19% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 1 • Phoenix Mecano Kecskemét Kft. • Kecskemét • 2811 Fémszerkezet gyártása • 955 • 23,900 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Knorr Bremse Fékrendszerek Kft. • Kecskemét • 3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 730 • 32,300 3 • Univer-Coop Zrt. • Kecskemét • 5139 Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme • Kereskedelem, javítás • 670 • 10,200 4 • Kunság Volán Zrt. • Kecskemét • 6021 Menetrendszerű egyéb szárazföldi személyszállítás • Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok • 534 • 4,500 5 • Univer Product Zrt. • Kecskemét • 1587 Fűszer, ételízesítő gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 468 • 10,400 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 6 • Andritz Kft. • Tiszakécske • 2911 Motor, turbina gyártása (kivéve: légi-, közútijármű-motor) • 380 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. • Lajosmizse • 2213 Időszaki kiadvány kiadása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 196 8 • Olivia Kft. • Lajosmizse • 1511 Húsfeldolgozás, -tartósítás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 190 9 • Vakond Kft. • Tiszakécske • 4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése • Építőipar • 178 10 • AVILAND 2001. Kft. • Kerekegyháza • 1512 Baromfihús feldolgozása, tartósítása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 162 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 • A térségben a társas vállalkozások ezer főre jutó száma kedvező, de nem mondható el ez az egy lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem tekintetében. A társas vállalkozások hangsúlyosabban vannak jelen, mint a megye más térségeiben, de az országos összehasonlításban az átlagosnál még mindig magasabb az egyéni vállalkozások részesedése. Az átlagosnál nagyobb arányban vannak jelen az 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások. kecskeméti kistérségben összesen 19.318 regisztrált vállalkozás található, melynek 73,7%-a működő vállalkozás. Ez 2% ponttal magasabb az országos átlagnál, ennek ellenére csak 111. a kistérségek között és 9. a megyében. A térségben 8.544 egyéni vállalkozás működik, amely több mint 4,5%-al haladja meg az országos átlagot. A szektorok közötti megoszlás tekintetében a mezőgazdasági vállalkozások aránya megfelel a megyei átlagértéknek, viszont így jelentősen meghaladja az országosat. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén tevékenykedő vállalkozások részaránya a nem éri el még az országosnál jelentősen alacsonyabb megyei átlagot sem. Az iparból kiemelkedik az alumínium feldolgozás, a mezőgazdasági és vegyipari gépgyártás, a kéziszerszámgyártás, de több településen megjelent a könnyűipar: cipőgyártás, fafeldolgozás, konfekció- és kézműipar. Az élelmiszeriparban termények és állatok feldolgozásával, tejtermeléssel, müzli- és tésztagyártással, konzervipari tevékenységgel foglalkoznak, de megtalálható a szesz- és sütőipari tevékenység, ásványvíz palackozás is. A termelési tradíciók és az infrastruktúra alakulás jelentősen befolyásolta a kistérség élelmiszeriparát. A feldolgozóipar néhány szakágazatában nagy a koncentráció - baromfifeldolgozás, gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, borászat, sütőipar, malomipar, takarmány-feldolgozás, tejfeldolgozás -, ugyanakkor sok kisüzem is alakult. Kecskeméten és a kistérség városaiban, nagyobb településein megfigyelhető a területi koncentráció is. A konzervipari kapacitás is itt a legnagyobb a megyében. Kecskeméten a hűtőipari üzem lehetővé teszi a feldolgozott kertészeti és húsipari termékek tárolását. A kecskeméti hűtőház közel 2.500 tonna mélyhűtött termék tárolására képes. A kistérség pezsgőgyártása (Szikrai Borászati Kft. Nyárlőrinc), gyümölcslé előállítása világszínvonalú, a termékek nagy mennyisége kerül export piacokra. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 • A térségben az építőipar minden ága megtalálható a tervezéstől, a magas- és mélyépítésen át a szakipari tevékenységekig. A vállalkozói tevékenységet segíti, ösztönzi a térségben található két ipari park, ahol a multinacionális cégek mellett hazai vállalkozások is megtelepedtek. Az EU kiemelt területként jelölte meg az innováció támogatását, amihez Kecskemét felsőoktatási és kutatási intézményrendszere megfelelő hátteret biztosít. A fentiek alapján látható, hogy a kedvező, illetve kedvezőtlen adottságok nem minden településre mondhatók ki, nem is ugyanolyan súllyal jelentkeznek ezek az elemek. A célkitűzések megfogalmazásakor és különösen a konkrét programok kidolgozásakor alapvetően figyelembe kell venni ezeket a térbeli eltéréseket. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben • Számuk a térségben • Számuk a térségben • Non-profit szervezet típusa • Non-profit szervezet típusa • Kultúrával kapcsolatos tevékenység • 25 • Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 7 • Vallással kapcsolatos tevékenység • 3 • Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység • 17 • Sporttal kapcsolatos tevékenység • 38 • Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység • 7 • Szabadidővel kapcsolatos tevékenység • 47 • Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 2 • Oktatással kapcsolatos tevékenység • 43 • Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység • 1 • Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység • 16 • Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység • 5 • Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység • 9 • Nemzetközi kapcsolatok • 4 • Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység • 23 • Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység • 29 • Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység • 9 • Politikai tevékenység • 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1 • A KSH adatai alapján az érintett térségben kb. 270 civil szervezet van. A szervezetek nagy része kultúrával, sporttal, a szabadidő eltöltési lehetőségek biztosításával, valamint oktatással foglalkozik. Emellett jelentős az ifjúsággal foglalkozó szervezetek száma is. A helyi közösségek nem csak a hagyományok ápolásában, produkciók, előadások, műsorok létrehozásában jeleskednek, rekreációs, egészségügyi, nevelési szolgálatot nyújtanak, hanem színterei a szocializációnak, az önmegvalósításnak, a kapcsolatépítésnek emberek és szervezetek között. A térség civil szervezeteinek jelentős a közösségteremtő, - építő szerepe. A vadász, horgász egyesületeken kívül nem találhatók olyan szervezetek, amelyek jelentősnek mondható szolgáltatást nyújtanának helyi, vagy térségi szinten és ebből "jelentős" bevételre tennének szert. Sajnos így a szervezetek legtöbbjének csak pályázati pénzekből, adományokból és csekély mértékben tagdíjakból van bevétele. Helyzetük ennek következtében kiszolgáltatott és labilis. A térségben 6 településen működik polgárőrség és 4 helyen önkéntes tűzoltóság, amely a lakosság önszerveződő képességét bizonyítja. Bár általánosságban jellemző, hogy alacsony a gazdálkodást segítő szervezetek száma a mezőgazdálkodással foglakozók 4 helyen alapítottak gazdakört, illetve 3 településen működik hegyközség. Országos tendencia, hogy a szociális területen működő segítő szervezetek száma nő, kistérségünkben is jelentős számban működnek e területen szervezetek (16 szervezet). Településfejlesztéssel, város- és faluszépítéssel 15 helyen foglalkozik egyesület és alapítvány (főleg az utóbbi). Ezek egy része közalapítványként működik, tehát önkormányzati alapítású. Feltételezhető, hogy forrásgyűjtéssel foglalkoznak a szervezetek az önkormányzati feladatok megoldása érdekében. Egyre több településen van környezet- és természetvédelemmel foglalkozó civil szervezet. Összegzésként leírható, kevés a valódi közéleti cselekvést lehetővé tevő, aktivitást feltételező szerveződés. A szervezetek legtöbbje nem aktív, alkalmi összejöveteleket tartó csoportosulás. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 827 fővel nőtt, ami arányosítva 1%-os növekedést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 68,654 68,714 68,875 69,312 69,481 Éves változás 437 169 60 161 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 827 fővel nőtt • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal nőtt Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

A térségben az aktív korú lakosság aránya 64%, ami 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben • Aktív korú lakosság • Lakosság kor szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 3% • 3% • 0-2 év • 3% • 3% • 3-5 év • 10% • 13% • 6-14 év • 64% • 60% • 15-59 év • 20% • 21% • 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele • 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 2% • 2% • 0 általános • 12% • 9% • 1-5 általános • 11% • 9% • 6-7 általános • 30% • 26% • 8 általános • Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül • 4% • 4% • Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel • 19% • 17% • Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel • 6% • 9% • Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel • 9% • 12% • 1% • 2% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül • 6% • 10% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

A térség demográfiai helyzete 1/1 • A térség lakosságszáma a legtöbb településen csökkent vagy stagnál, annak ellenére, hogy összegészében egy kis mértékű növekedés tapasztalható a megyeszékhely vonzásának köszönhetően. Ez az elvándorlás elsősorban a fiatalok és felsőfokú iskolai végzettségűeket érinti leginkább. Az elvándorlás legfontosabb okai között lehet megemlíteni a kevés helyi munkalehetőséget, a lakáshoz jutási nehézségeket, az emelkedő ingatlanárakat, a fiatal családok számára szüksége szolgáltatások (pl.: bölcsőde, óvoda, iskola)hiányosságát, illetve a kevés szabadidős és szórakozási lehetőséget. Az elmúlt években a természetes szaporodás a térség majdnem minden településén negatív, csupán Ballószögön, Helvécián és Városföldön haladta meg az élveszületések száma a halálozásokét. A külterületen a majdnem minden harmadik lakosa él. A legmagasabb külterületi népességet Fülöpháza és Helvécia községekben találjuk, ahol a népesség majdnem 60%-a külterületi lakos. A térségben nagy hagyománya van a tanyasi életformának, amit a múlt rendszer tanyapolitikája csak csökkenteni tudott, megszüntetni nem. A népesség korösszetétele nem mondható kedvezőnek a térségben. Kifejezetten fiatalos korösszetétel jellemzi azonban Ballószögöt, Felsőlajost, Helvéciát, Nyárlőrincet és Városföldet. Ezek a falvak Kecskemét közelsége miatt vonzzák a fiatal népességet, akik a nagyvárosból költöztek ki. Ellenben igen kedvezőtlen korösszetételű településeket is találunk a kistérségben. Ilyen például Kunbaracs és Tiszaug, ahol a 60 év fölöttiek aránya jelentősen meghaladja a 15 év alattiak arányát. A népesség iskolai végzettség szerinti összetételére a 2001-es népszámlálás adatai alapján a térségben a 7 évnél idősebb népességből 2788-an (a 7 évnél idősebb lakosság kb 1,8%-a) egyetlen iskolai osztályt sem végzett el, annak ellenére, hogy a térség minden településén van általános iskola. Ugyanekkor 15129 fő (9,8%) rendelkezett felsőfokú végzettséggel. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Kecskeméten kiemelkedően magas (12,7%) a környező településekhez képest, de ez megyeszékhelyi és nagyvárosi funkcióival, illetve főiskoláival magyarázható. A kistérség felsőfokú végzettségűinek több, mint 84%-a él itt. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége • Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) • Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) • Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet • 3 • 19% • A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a • 6% • Mindhárom mobilhálózat • 1 • Helyközi autóbusz-megállóhely • 0 • 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park • 12 • 75% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen • 0 • 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek Egészségügyi ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség infrastrukturális adottságai 1/2 • A térség infrastruktúra ellátottsága - hazai viszonylatban - az átlagosnál jobbnak mondható. Jelentős eredmények születtek a gáz-, a villamosenergia-hálózat és a közüzemi vízhálózat kiépítése területén. Elmondható, hogy napjainkra a kistérség minden településében kiépült a vezetékes víz- és gázhálózat, az energiaellátottság pedig az országos átlagot meghaladó. A gazdaság-, és a térségi kapcsolatok fejlesztése szempontjából meghatározó infrastrukturális elemek - elsősorban a közúthálózat és a távközlés - jelentős fejlődésen mentek keresztül. A térséget a megvalósult beruházásoknak köszönhetően (M5, elkerülő utak) viszonylag sűrű főútvonal-hálózat jellemzi, amely jól feltárja a térség egy részét a legfontosabb forgalmi irányokban. Továbbra is gondot okoz a meglévő alsóbbrendű úthálózat karbantartása, felújítása és a mellékút-hálózat sűrűségének és kiépítettségének a kérdése, aminek következtében sok település elérhetőségi szempontból még napjainkban is félperiférikus, periférikus helyzetben található. A vidékfejlesztés szempontjából a mezőgazdasági összekötőutak fejlesztése, karbantartása kulcsfontosságú, ezt bizonyítja, hogy az önkormányzatok infrastrukturális fejlesztési pályázatai között rendszeresen szerepelnek. A térségben Kecskeméten keresztül vezet a Dél-alföld legforgalmasabb vasútvonala. A vasúthálózatot a Kecskemét központúság és a meglehetősen elmaradott műszaki állapotok jellemzik. Az elmaradó fejlesztéseknek is köszönhetően a vasút versenyképessége a közúttal szemben fokozatosan csökkent. Az egyetlen korszerűnek mondható villamosított szakasz a Budapest-Kecskemét-Szeged vonal. A szárnyvonalak leépítése a térséget is érintette. Ezek kérdése továbbra sem megoldott. Keskeny-nyomtávú vasútvonal fut Kecskemét-Törökfái - Kiskőrös, Kecskemét -Törökfái - Kiskunmajsa között amely a külterületi lakott helyek összeköttetése és a hivatásforgalom mellett idegenforgalmi célokat is szolgálnak. A Tisza, mint viziút jelenlegi csekély kihasználtsága és főként rekreációs és turisztikai jellege miatt nem szerepeltethető közlekedés szempontjából tényezőként, de fejlesztési lehetőségként mindenképpen érdemes számolni vele. Az önkormányzatok legfontosabb feladata az egészséges ivóvíz biztosítása. A térség ivóvízhálózata közel minden település belterületi lakosságának vízellátását biztosítja. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség infrastrukturális adottságai 2/2 • Az ivóvízellátásban néhány telepölésen minőségi problémák (Felsőlajoson vas, mangán, Fülöpháza vas, mangán) tapasztalhatók. A térség közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakásainak aránya még mindig az országos átlag alatt marad. A térségben jelenleg 5 település rendelkezik részleges szennyvízcsatorna hálózattal, a többi település csatornázatlan. A legtöbb településén a szennyvíztisztítás és csatornázás kiépítése a legfontosabb feladat. A többi településen is folyamatban van az uniós elvárásoknak megfelelő szennyvízcsatorna-hálózat tervezése. A lakossági villamosenergia-ellátás helyzete a belterületeken megfelelő, a tanyavillamosítás a jelentős külterületi tanyavilággal rendelkező település legfontosabb programjai között szerepel. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus • Egy főre jutó szálláshelyek száma • (db/fő) • Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Térségi adat • 0.03 • 0.03 • 0.63 • 0.30 • Országos átlag • 0.02 • 0.04 • 1.81 • 0.68 • Térségi adat az országos átlag százalékában • 154% • 64% • 35% • 43% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/3 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Ágasegyháza • Község • 1,933 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 7.07% • 408,653 • 0.000 • 0.000 Ballószög • Község • 3,127 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 0.83% • 540,766 • 0.000 • 0.059 Felsőlajos • Község • 990 • 4.83% • 395,553 • 0.000 • 0.451 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Fülöpháza • Község • 971 • 9.29% • 343,714 • 0.807 • 0.548 • Közszféra Helvécia • Község • 4,253 • 8.60% • 514,329 • 0.000 • 0.024 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kecskemét • Város • 13,788 • 5.22% • 700,342 • 0.743 • 0.145 • Közszféra Kerekegyháza • Város • 6,262 • 4.88% • 404,892 • 1.305 • 0.033 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/3 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Kunbaracs • Község • 660 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 7.40% • 287,485 • 0.000 • 2.588 Ladánybene • Község • 1,740 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.13% • 335,315 • 0.000 • 0.000 Lajosmizse • Város • 11,623 • 6.84% • 393,676 • 1.564 • 0.029 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Lakitelek • Nagyközség • 4,645 • 6.29% • 450,423 • 0.458 • 0.897 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nyárlőrinc • Község • 2,409 • 6.21% • 434,693 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szentkirály • Község • 1,972 • 4.42% • 340,777 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Tiszakécske • Város • 11,829 • 5.95% • 437,893 • 0.321 • 0.848 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 3/3 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Tiszaug • Község • 1,011 • Közszféra • 6.97% • 361,369 • 0.581 • 0.843 Városföld • Község • 2,268 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.52% • 593,470 • 0.000 • 0.000 {TelFoJell.2.Nev} • {TelFoJell.2.M355} • {TelFoJell.2.M354} • {TelFoJell.2.M115} • {TelFoJell.2.M440} • {TelFoJell.2.Magas} • {TelFoJell.2.Alacsony} • {TelFoJell.2.Szektor} {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/8 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Vállalkozások tőkehiánya, helyi munkalehetőség hiánya, gyenge minőségű termőtalaj” • „Természeti környezet, szerencsés fekvés, M-5-s autópálya közelsége, lefolytott termálkút gyógyturizmuban és üvegházas kertészetben történő hasznosítása.” • Ágasegyháza • „Településen a közlekedési infrastruktúra és közlekedésbiztonság hiánya. / járdák, kerékpárutak, burkolt utak minősége, illetve hiánya/ Az új településrész bevonása a település életébe.” • „Növekvő lakosságszám. Megyeszékhely közelsége, ipari, mezőgazdasági tevékenység végzésére alkalmas terület. Kapcsolattartás, együttműködés a szomszédos településekkel.” • Ballószög Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/8 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „'szennyvízhálózat hiánya " az elsivatagosodás veszélye, és roml ó vízháztartás "' tanyán élők rossz munkakörülményei "" településen élők alacsony szakképzettsége ""' munkalehetőségek hiánya a településen” • „' új gazdasági övezetek építése " munkahelyteremtő beruházások támogatása "' különböző ipari övezetek alakítása "" a település kedvező földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a lovaskultúra,- turizmus fejlesztése ""' tanyaprogram” • Felsőlajos • „munkanélküliség, tömegközlekedés, iskola megszűnése” • „munkahely teremtés, alsó tagozatos oktatás helyben történő megoldása” • Fülöpháza Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 3/8 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Helvécia község területe két fő részre osztható a fejlődő és városiasodó és a településtől ilyen infrastrukturát elváró belterületre, és a Kecskeméttől távol lévő egyre szegényedő külterületre. Sok külterületi lakosnak a tányájához tartozó földterület nyű” • „Helvécia község külterülete része a Kiskunsági Nemzeti Parknak, más favirizált pusztai településekhez viszonyítva a köncsögi tanyavilága és a táj gyakorlatilag érintetlen. Néhai Kerekes Ferenc és néhai Géró György művészek országos szinten is kiemelkedő” • Helvécia • „Infrastrukturális és közlekedési hálózatfejlesztési hiányosságok, a tervezett beépítésre szánt és belterületbe vonandó területek közterületeinek kialakítása.” • „Uniós kapcsolatok bővítése, interregionális gazdasági, kulturális és kutatási programok megvalósítása, integrált logisztikai és szolgáltató rendszerek bővítése, turizmus és idegenforgalom.” • Kecskemét Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 4/8 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „1. A településen 3 feladatellátási helyen működi az óvoda, amely több szempontból problémát jelent;2. A vízutánpótlás helyzete, az elsivatagosodás; 3. Az állandó rendőrségi jelenlét hiánya, mert a településen nincs rendőrőrs, csupán körzeti megbízotti iroda működik; 4. Fenntartható fejlődés alapjait jelentő infrastrukturális fejlesztések hiánya, amelyek most kerülnek kialakításra.” • „1. A település geofizikai adottságai alapján gazdaságfejlesztésre alkalmas terület; 2. A turizmustovábbi fejlesztési lehetőségei, mivel ez a terület már több évtizedes hagyományokkal rendelkezik; 3. Kecskemét város vonzáskörzetéhez tartozás hatásai.” • Kerekegyháza • „Munkahelyek hiánya és az ebből adódó megélhetési nehézségek, gazdasági szereplők hiánya, kiépített utak hiánya, tanyás térségekben elektromos energia hiánya.” • „Érintetlen természeti környezet, termál víz jelenléte, mezőgazdasági területek hasznosítása.” • Kunbaracs Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 5/8 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Korlátolt munkaképességű személyeket foglalkoztató vállalkozás hiánya, Fiatalok számára közösségi szintér hiánya” • „Tanyasi turizmus fejlesztése” • Ladánybene • „1.) Települsé 2/3 része nincs csatornázva 2.) Az utak állapota felújításra szorul, egyrészük meg aszfaltozásra. 3.) A város központjában lévő Iskola-tó rekultivációja 4.) Intézményhálózat felújítása 5.) Mezőgazdaságban dolgozók segítése, összefogása 6.) Közösségi terek hiánya 7.) Közbiztonság fejlesztése” • „1.) Turizmus fejlesztése 2.) Ipari területek fejlesztése ( az M5 az M8 és a vasút hálozat mellett helyezkedik el a város területileg) 3.) Mezőgazdaságból élők összefogása, biogazdálkodás erősítése.” • Lajosmizse Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 6/8 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Tősfürdő szezonalitása, Tősfürdő szálláshely-kapacitásának hiánya, Ipari parkok hiánya, ehhez szükséges infrastruktúra hiánya, egészségügyi infrastruktúra hiánya, M44-es autópálya hiánya” • „Tőserdő mint üdülőterület, a leendő M44-es autópálya” • Lakitelek • „Magas az időskorúak száma, alacsonyak a jövedelmek” • „Mezőgazdasági kistrermelés léte” • Nyárlőrinc Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 7/8 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „kevés helyi munkalehetőség” • „mezőgazdasági (kertészeti) termelés” • Szentkirály • „Településünk közúton való megközelítése rossz az utak minősége miatt. Magas munkanélküliségi arány, főleg a nők és az alacsony iskolai végzettségűek körében. A település lakossága csökken, ugyanis évek óta magasabb a halálozások száma, mint a születéseké. A probléma még a szennyvíz és csapadékvíz elvezetés, valamint az idegenforgalom területén legalább 3 csillagos szálloda hiánya.” • „A település elhelyezkedéséből adódóan az Élő-Tisza valamint holtágainak fejlesztése fontos az idegenforgalom szempontjából, de nem szabad kihagyni a 2 termálfürdőt sem a felsorolásból. Emellett magas szintű ipari tevékenység működik a városban ami elsősorban az Andritz Kft.-nek köszönhető.” • Tiszakécske Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 8/8 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „demográfiai helyzet” • „természeti környezet, rekreációs övezet kialakulása” • Tiszaug • „A település közigazgatási területén tevékenykedő 68 társas vállalkozásból mintegy 8 vállalkozás által okozott környezetterhelés (szag, zaj, por stb.) és a tehergépkocsi forgalmi terhelés intenzitása” • „A legfontosabb lehetőséget is a társasvállalkozások munkaerőt foglalkoztató és helyi adó fizetési készsége teremti meg, azon kívül, hogy a település földrajzi elhelyezkedése is kifejezetten jónak mondható” • Városföld Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A térségben 10 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 28 db fejlesztési intézkedés tartozik Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/2 Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás (EUR) • Fő fejlesztési prioritás • „A mezőgazdaság helyi szintű fejlesztése” • 4 db • 900,000 • „Helyi vállalkozások fejlesztése” • 5 db • 858,385 • „Helyi életminőség fejlesztése” • 4 db • 391,178 • „Helyi közösségi infrastruktúra fejlesztése” • 1 db • 300,000 • „Társadalmi tőke erősítése” • 3 db • 258,000 • „Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése” • 1 db • 200,000 • „Helyi turizmus ágazat fejlesztése” • 4 db • 180,000 • „Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése” • 3 db • 165,000 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A térségben 10 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 28 db fejlesztési intézkedés tartozik Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 2/2 Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás (EUR) • Fő fejlesztési prioritás • „Gazdasági környezet fejlesztése” • 2 db • 60,000 • „Humán erőforrás fejlesztése” • 1 db • 0 • „{FejlPrioritasok.2.Ny396}” • {FejlPrioritasok.2.Sz331} db • {FejlPrioritasok.2.Sz332} • „{FejlPrioritasok.3.Ny396}” • {FejlPrioritasok.3.Sz331} db • {FejlPrioritasok.3.Sz332} • „{FejlPrioritasok.4.Ny396}” • {FejlPrioritasok.4.Sz331} db • {FejlPrioritasok.4.Sz332} • „{FejlPrioritasok.5.Ny396}” • {FejlPrioritasok.5.Sz331} db • {FejlPrioritasok.5.Sz332} • „{FejlPrioritasok.6.Ny396}” • {FejlPrioritasok.6.Sz331} db • {FejlPrioritasok.6.Sz332} • „{FejlPrioritasok.7.Ny396}” • {FejlPrioritasok.7.Sz331} db • {FejlPrioritasok.7.Sz332} 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) Társadalmi felelősség erősítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/10 Fő fejlesztési prioritás: A mezőgazdaság helyi szintű fejlesztése • Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • A térség növénytermesztési ágazatának fejlesztése • 300,000 • A térség állattenyésztésének fejlesztése • 200,000 • A helyi mezőgazdasági termékek minőségének, feldolgozottságának és kereskedelmének fejlesztése • 200,000 • A térség magánerdő-gazdálkodásának és fafeldolgozásánk a fejelesztése • 200,000 • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tiszától a homokhátságig LFCS