150 likes | 252 Views
Az OBH támogatásával megvalósuló helyi képzés az új Polgári Törvénykönyvről. Pécsi Ítélőtábla Pécsi Törvényszék. Az alapítvány és az egyesület. 2014.január17. Az egyesület fogalma.
E N D
Az OBH támogatásával megvalósuló helyi képzés az új Polgári Törvénykönyvről Pécsi Ítélőtábla Pécsi Törvényszék Az alapítvány és az egyesület 2014.január17.
Az egyesület fogalma • Régi Ptk:61. § (1) Az egyesület olyan Magyarországon önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy. • Új Ptk :3:63.§ (1) Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. • (2) Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. • (3) Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. • (4) Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
Létesítés • Régi Ptk: 61. §(3) Az egyesület alapításához az szükséges, hogy legalább 10 alapító tag az egyesület megalakítását kimondja, az egyesület alapszabályát elfogadja, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza és Magyarországon székhellyel rendelkezik. • Új Ptk: 3:64. § • Az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges.
Tagok jogállása • -részvétel joga 3:65 § • -közgyűlésen részvétel,szavazati jog,felszólalás,kérdés,javaslat 3:72 § • -megválaszthatóság 3:79 § • -vagyoni hozzájárulás teljesítése alapszabály rendelkezése szerint 3:1 §(5), 3:9 § • -alapszabályban meghatározott tagi kötelezettség teljesítése • -nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét 3:66 §
Tagsági jogviszony keletkezése,megszűnése • Keletkezés: • alapításkor a nyilvántartásba vétellel, alapítást követően a belépési kérelem közgyűlés általi elfogadásával • Megszűnés: • A./kilépés: bármikor, indokolás nélkül,képviselőhöz intézett nyilatkozat • B./egyesület általi felmondás: feltételhez kötött tagság feltételeinek a tag nem felel meg,30 nap, írásban, közgyűlés • C./kizárás: ha erre az alapszabály lehetőséget ad és az eljárási rendet meghatározza(tisztességes eljárás) • D./tag halála, jogutód nélküli megszűnése, tagsági jog nem örökölhető l
Az egyesület szervei • Döntéshozószerv: közgyűlés, küldöttgyűlés(általános szabályok 3:16-20 §), alapszabály módosításhoz:háromnegyedes többség-jelenlévő tagok viszonyában. Egyesület céljának módosításához,megszűnésről döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagokhoz viszonyítottan • Ügyvezetés: ügyvezető vagy elnökség • Elnökség tagja lehet nem tag is az alapszabály rendelkezése alapján 3:79 • Megbízás időtartama: legfeljebb 5 év, ha nincs rendelkezés : 2 év • Felügyelőbizottság: • Kötelező, ha a tagok több mint fele természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a 100 főt meghaladja
Az egyesület megszűnése • 3:48. § (1) A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha • a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt; • b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett; • c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy • d) az arra jogosult szerv megszünteti • feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli. • 3:84. §a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy • b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
Vezető tisztségviselő felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén • 3:86. §(1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. • (2) Az egyesület megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők az egyesület megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az egyesület hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket az egyesület vagyona vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató egyesületi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerinti helytállási kötelezettsége nem fedezett. • Módosítás: 2013. évi CCLII. Tv. Hitelező szerződésen kívül okozott károkért felelősség szabályai szerint (fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, hitelezői érdekek)
Alapítvány • Új: • -az új Ptk nem követeli meg a közérdekű célt • Nem szabályozza a közalapítványt • Diszpozitív szabályozás 3:4 § • Vagyoni juttatás részletesebb szabályozása 3:9, 3:10, 3:382 § • Csatlakozó jogállása közelít az alapítóéhoz • Alapítói jogok gyakorlásának részletes szabályozása, alapítói jogok átruházásának lehetősége • Szervezet részletes szabályozása
Alapítvány fogalma • Régi Ptk 74/A. § (1) Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) - tartós közérdekű célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy. • Új Ptk 3:378.§ • Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét. • Tartós cél tekintetében korlátok: gazdasági tevékenység, 3:379 §(2), alapító,csatlakozó,tisztségviselő, szerv tagja,hozzátartozó érdeke,jogellenes,nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző tevékenység • Közvetlenség, tartós cél
Létesítés,vagyon • Vagyoni juttatás teljesítése/ pénzbeli, nem pénzbeli/ 3:9. §vagyoni hozzájárulás kötelezettsége(1) A jogi személy alapítója vagy tagja a jogi személy alapításakor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben köteles a jogi személy részére vagyoni hozzájárulást teljesíteni.. • 3:10. § A vagyoni hozzájárulás tárgya és mértéke: (1) Az alapító vagy a tag által a jogi személy rendelkezésére bocsátott vagyon pénzből és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból állhat. • (2) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az alapító vagy a tag dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi személyre. • 3:382 §alapítói jogok gyakorlásának feltétele • Közvetlenség elve 3:384 § • Csatlakozás: vagyoni juttatás teljesítésével, alapítói jogok gyakorlására is jogosult lehet • Kedvezményezett: korlátozás az alapító,csatlakozó,hozzátartozó esetében
Létesítés végintézkedéssel, alapító okirat • Írásbeli végrendelet, öröklési szerződés: tartalmazza az alapító okirat tartalmi elemeit • Nyilvántartásba vétel iránt a kuratórium tagja jár el, ennek hiányában ügygondnok • Alapító halálának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre • Meghagyás: vagyont,célt, a létrehozás követelésére jogosultat határozza meg • Ha a kötelezett nem teljesít, alapító okirat ítélettel pótlása és alapítványi vagyon szolgáltatása iránti per • Végintézkedéssel létesített alapítvány meghiúsulása • Közérdekű cél esetén: közérdekű meghagyás • Magáncél: a vagyon a hagyaték része • Alapító okirat: • 3:5 §, 3:391 • Akarati elv • Alapító okirat módosítása :korlátozás a cél , vagyon csökkenés és jogutód nélküli megszűnés esetére kijelölt kedvezményezett tekintetében
Alapítói jogok gyakorlása • Alapító kiesése esetén: • alapító okiratban kijelölt személy vagy alapítványi szerv • kuratórium • nyilvántartó bíróság • Alapítók gyűlése: alapítói jogok testületben gyakorlása • alapító okirat rendelkezése hiányában egyesület • közgyűlésének szabályai • Alapítói jogok átruházhatók, delegálhatók
Az alapítvány szervei • Ügyvezetés: kuratórium, kurátor • Vezető tisztségviselőre vonatkozó szabályok 3:21-3:25 § (kizáró ok, felelősség, megbízatás megszűnése: határozott idő, feltétel, lemondás,jogutód nélküli megszűnés, cselekvőképesség korlátozása, kizáró vagy összeférhetetlenségi ok • Visszahívásra: alapítói jogok gyakorlója jogosult, ha az alapítványi cél közvetlenül veszélyeztetett • három természetes személy , kettő állandó belföldi lakhellyel • Nem lehet tag: kedvezményezett és közeli hozzátartozója • Alapító és közeli hozzátartozó nem lehet többségben • Évente egyszeri ülés kötelező • Felügyelőbizottság alapítói jogok gyakorlójának számol be
Átalakulás,megszűnés • Nem alakulhat át, Csak alapítvánnyal egyesülhet, csak alapítványokra válhat szét ( alapító döntése vagyoni hozzájárulás teljesítése után) • Megszűnés • 3:48 §,3: 403 §a) az alapítvány a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg; • b) az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód; vagy • c) az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet. • 3:404. § A jogutód nélkül megszűnő alapítvány vagyona • a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az alapító okiratban megjelölt személyt illeti, azzal, hogy az alapítót, a csatlakozót és az egyéb adományozót, továbbá ezek hozzátartozóit megillető vagyon nem haladhatja meg az alapító, a csatlakozó és az egyéb adományozó által az alapítványnak juttatott vagyont. • 2013. évi CCLII. Tv. nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek