A nemzetközi csere egyenlőtlensége

1. A nemzetközi csere egyenlőtlensége VII. f.

2. Következő órára! VÍGH LÁSZLÓ: Miért világrendszer a kapitalizmus, avagy miért kapitalista a világrendszer? Eszmélet23. évf. 92. sz. (2011. tél) • „Csak ott, ahol a bérmunka a bázisa, erőszakolja rá magát az árutermelés az egész társadalomra, de csak ott bontakoztatja is ki összes rejtett potenciáit.” (Karl Marx: A tőke)

3. A világgazdaság mint szerves rendszer • Fokozottan termeli az egyenlőtlenségeket • Jobban, mint a nemzetgazdaságok • Szabályozás hiánya • A globalizáció jelenlegi formája fokozza • Lehetséges-e a szabályozás a jelenlegi keretek között?

4. Asszimetriák a világgazdaságban • 1. Aszimmetriák a nemzetközi munkamegosztás viszonyaiban • 2. Nemzetközi tulajdonviszonyok aszimmetriája • 3. Nemzetközi kereskedelem aszimmetriája • 4. Aszimmetriák a szolgáltatások nemzetközi forgalmában • 5. Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok aszimmetriája • 6. Technológiai aszimmetriák • 7. Munkaerő-áramlás aszimmetrikus nemzetközi szerkezete • 8. Aszimmetrikus nemzetközi információáramlás

5. 1. Aszimmetriák a nemzetközi munkamegosztás viszonyaiban • Kinek van komparatív előnye a kulcsiparágakban (ill. abszolút) • Komparatív előny a kulcságazatokban általában komoly gazdasági és kereskedelmi előnnyel is jár egyben. • A kulcságazatok mindig K+F igényesek, ezért a technológia előny következménye a komparatív előny. - Vagyis nem természeti adottság!

6. 2. Nemzetközi tulajdonviszonyok aszimmetriája • - Tőke exportja, importjarévén alakul ki • Kölcsönös, de asszimetrikus függés • A nemzeti szuverenitás kérdése • Az előnyök és hátrányok a hazai gazdasági teljesítménytől függnek • TNC-k szerepe

7. 3. Nemzetközi kereskedelem aszimmetriája • Befolyásolja: • - exportszerkezet és importszerkezet (általában hátrányos a kevés exportfajta és sok importfajta) • - exportszektor kínálati rugalmassága (mennyire képes reagálni a világgazdasági változásokra - ár, termék stb.) • - import helyettesíthetősége • - belső piac nagysága, fogyasztás szerkezete (adott esetben képes-e a belső piac az exporttermékeket felszívni, illetve milyen a belső piac preferenciája az export- és importtermékek kapcsán) • Hátrányos a saját kereskedelemben a partnerország magas részaránya, és a saját alacsony részarány a partnerország kereskedelmében. • Hátrányos a gyenge belső piac, és az, ha mind a saját piac, mind a külső piac kevésbé prefereálja a saját exportterméket.

8. 4. Aszimmetriák a szolgáltatások nemzetközi forgalmában • Ezen a területen az átlagosnál és nagyobb aszimmetria jellemző a fejlett és a fejletlen országok relációjában • A technikai fejlődés fokozódó gyorsulása, a termékek élettartalmának rövidülése növeli az aszimmetriát.

9. A legnyitottabb gazdaságok* 2006-ban

10. A 500 legnagyobb árbevételű vállalat földrajzi elhelyezkedése

11. 5. Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok aszimmetriája Befolyásolja: - finanszírozási függőség - nettó adósságállomány→ adósságválság - követelés és tartozás jellege, összetétele(lejárati hosszúság, kamatláb, valutanem, állami v. magán stb.) - milyen a külső forrásigény nagysága a GDP-hez, a hazai megtakarításhoz vagy az exportbevételekhez viszonyítva - mennyire koncentrált vagy diverzifikált az adós-hitelezői viszony relációja - milyen célra fordítják a külföldi pénzforrásokat(fejlesztés, beruházás vagy juttatás)

12. 5. Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok aszimmetriája • Minél nagyobb a saját megtakarítás aránya, saját hitelezés aránya, minél diverzifikáltabb az adósságszerkezet annál kedvezőbb az ország helyzete. • Veszélyes, ha a hitelfelvétel önmagát erősítő folyamattá válik. (A hitelfelvétel már azért szükséges, hogy az előző hitelt, vagy csak annak kamatait tudja törleszteni az ország) • Hátrány, hogy a hitelező ország/szervezet beleszólást nyerhet az adós ország gazdasági folyamatainak és külgazdasági kapcsolatinak alakulásába. • A nemzetközi monetáris rendszer aszimmetriája

13. 6. Technológiai aszimmetriák • „Technológia determináció” - a technológia a világgazdasági pozíció alapvető meghatározója • Befolyásolja: • technológia-fejlesztő, - gyártó, - exportáló ország, vagy csak technológia-vásárló, - átvevő,- alkalmazó(Magyarország: K+F kiadások a GDP 1%-a!!!) - technológiakutatás mely ágazatokra terjed ki (kulcságazatok) - technológia diffúziójának (elterjedésének) gyorsasága - oktatás, képzés, kutatásfejlesztési infrastruktúra színvonala - szellemi tulajdon védelme

14. 7. Munkaerő-áramlás aszimmetrikus nemzetközi szerkezete - kétirányú mozgás: Fejletlen ország Fejlett ország szakképzetlen munkaerő (tömegesen) szakképzett munkaerő (részben)ösztöndíjas tanuló (részben) szakképzett munkaerő (multinacionális vállatoknál vagytanácsadói, szakértői, oktatói tevékenység)

15. Indítékai: - gazdasági okok - munkanélküliség - reáljövedelem különbségek - relatív tényezőellátottságban lévő különbségek - konjunktúra ciklusok időbeli eltérése - adózási különbségek - életfenntartás természetes ösztöne (biztonsági és politikai okok) - család számára jobb lakhatási körülmények, egészségesebb éghajlat, jobb iskoláztatási és művelődési feltételek - családegyesítés vagy családi kötelékek felbontása - kalandvágy, idegen tájak kultúrák vonzereje - személyes érvényesülés, önmegvalósítás (munka és tanulás)

16. Előny: - „technikai segély” (technológia- és tudástranszfer) - jövedelemszerzési lehetőség a fejletlen állam lakói számára Hátrány: - a fejletlen ország munkaerő-piaci helyzete a fejlett ország munkaerőpiaca változásainak közvetlen hatása alá kerül - „kulturális kolonizáció” - a fejletlen országban társadalmi feszültség alakulhat ki az eltérő jövedelemviszonyok, a külföldi fogyasztási szokások és luxusigények közvetlen demonstrálása kapcsán - „brain drain” - agyelszívás

17. 8. Aszimmetrikus nemzetközi információáramlás • A fejletlen országok az információ megszerzéséhez megfelelő kapacitással nem rendelkeznek: • kevésbé pontos informálódás, dezinformálás, gyors reagálóképesség hiánya • Kérdés, hogy a fejletlenebb ország képes-e bekapcsolódni az információs társadalomba, kihasználni a lehetőségeit - korszerűbb közoktatás, távoktatás, távközlés stb. - és ezáltal csökkenteni a fejlődési szakadékot,vagy új, informatikai analfabetizmus alakul ki, és a fejlődési szakadék tovább nő

18. Berlage- Legesse-féle fejlettség mérése: 1. egy főre jutó GNI nagysága (USA dollárban)2. egy főre eső energiafogyasztás (olajegyenérték-kilogrammokban)3. az ipar GDP-n belüli százalékaránya4. nyerstermékeknek az áruexporton belüli százalékaránya5. az export GDP-n belüli százalékaránya6. az egy főre eső élelmiszertermelés 3 év átlagában mért és az 5 évvel korábbi 3 esztendő átlagához viszonyított alakulása7. az egy főre eső GNI növekedési rátája két évtized átlagában8. az exportnövekedés üteme 7 év átlagában9. népesség nagysága10. népességnövekedés rátája 7 év átlagában11. mezőgazdaságban foglalkoztatott munkaerő aránya12. városi lakosság aránya13. gyermekhalandóság aránya (1000 élve születéshez viszonyítva)14. születéskor várható élettartam15. egy orvosra eső lakosok száma16. egy főre eső napi kalóriafogyasztás17. alsófokú beiskolázás mértéke az iskoláskorúak százalékában18. középfokú beiskolázás mértéke az iskoláskorúak százalékában

19. A nemzetközi csere marxi ill. marxista felfogása Egyenértékű csere, vagy egyenlőtlen csere 1. Megközelítés: az értéktörvény nemzetközi érvényesülése 2. Megközelítés: az értéktöbblet elszívása, az eltérő szerves összetétel miatt 3. Megközelítés: az értéktöbblet elszívása, az eltérő értéktöbbletráták miatt 4. Megközelítés: a monopolárak szerepe 5. Megközelítés: a természeti tényezők járadékának elszívása

20. Kérdések • Mi az elemzés egysége? A világ, vagy a nemzet? • Különbözik-e a nemzeten belüli és a nemzetközi csere? • Nemzeten belül az átlagmunka számít! • Társadalmilag szükséges munka, egyéni munkaráfordítás: - Nemzeti átlagmunka, vagy nemzetközi átlagmunka? • A lényeg a különböző termelékenységű nemzeti munkák nem egyenlő mennyiségének cseréje!

21. A marxi ill. a marxista megközelítés “Két nemzet cserélhet úgy a profit törvénye szerint, hogy mind a kettő nyer, de az egyiket mindig rászedik.” (uo.) “Abból, hogy a profit az értéktöbblet alatt állhat, tehát a tőke profittal cserélődhet anélkül, hogy szoros értelemben értékesülne, következik, hogy nemcsak egyéni tőkések, hanem nemzetek is folytonosan cserélhetnek egymással, folytonosan egyre növekvő szinten ismételhetik is a cserét anélkül, hogy ezért egyaránt nyerniük kellene. Az egyik folytonosan elsajátíthatja a másik nemzet többletmunkájának egy részét, amelyért semmit sem ad vissza a cserében, csakhogy itt a mérték nem olyan, mint a tőkés és munkás közötti cserében.” (K. Marx, Grundrisse I. 326. o.)

22. Az értéktörvény nemzetközi érvényesülése • Értelmezés:érvényesül az érték törvény Létezik egy világérték, mint árcentrum, az egyes országok munkaráfordításai pedig eltérnek az átlagtól → a világgazdasági átlagnál termelékenyebb nemzetek (termelői) nyernek, a kevésbé termelékenyek veszítenek • Ez feltételezi a „világegységet”, a munka, a tőke, a technológia szabad áramlását ↔ Ez azonban kiegyenlítődéshez vezet, nem jelent tartós egyirányú értéktranszfert • De differenciálódást is eredményezhet, ill. a világegység helyett áruk szabad áramlása is elegendő feltétel (VL) • A hasonló fejlettségű és viszonylag integrált gazdaságoknál érvényesülhet • Kik versenyeznek: országok, vagy vállalatok?

23. 2. Értelmezés: nem érvényesül az érték törvény • A termelékenyebb nemzetek munkája intenzívebbnek számít • Alapfeltevés: a nemzetközi kiegyenlítődésnek tartós akadályai vannak = a tőke és munka áramlása nem szabad • A cserén kívüli, de azt meghatározóan befolyásoló tartós egyenlőtlenségek (termelékenység) → azonos irányú, tartós értéktranszfer (munkaelszívás) • Ez rímel a komparatív előnyökre • A nemzetek árutermelői értékelődnek le, vagy a nemzeti munka egésze? (társadalmi átlagmunka) • Gazdaságpolitikai következtetés (Szentes): a nemzetgazdaság általános termelékenységének emelése

24. Az értéktöbblet elszívása, az eltérő szerves összetétel miatt • Az egyes országok eltérő szerves összetétellel termelt termékekre (technológia, termelékenység) szakosodnak + szabad tőke és munkaerő áramlás → a profitráták kiegyenlítődnek • Ha az alacsony szerves összetételű és/vagy gyors megtérülésű ágazatok az országok egyik csoportjában összpontosulnak a fordítottja pedig a másikban → értéktöbblet áramlik az alacsonyabb szerves összetételű országból a másikba • Jellemző lehet az alacsony szerves összetétel a kevésbé fejlettekre, de a gyorsabb megtérülés nem • Azonos értéktöbbletráta? • Gazdaságpolitika: a tőkeáramlás korlátozása -hátulütői

26. Az értéktöbblet elszívása, az eltérő értéktöbbletráták miatt • A munkaerő inmobilitása miatt az értéktöbbletráták (bérek) nem egyenlítődnek ki • 1. Eset: a tőkeáramlás korlátozott → az alacsonyabb bérű országokban magasabb profitráta • 2. Eset: a tőkeáramlás nem korlátozott → a profitráták kiegyenlítődnek → értéktöbblet áramlik a magasabb bérű országokba • Gazdaságpolitikai következtetés (Szentes): az alacsonyabb bér előny is (tőke becsalogatása), hátrány is ( szociális helyzet, kedvezőtlen világpiaci cserearányok)

28. A monopolárak szerepe • Az értéktörvény a termelők differenciálódását eredményezi (+ termelőerők fejlődése - VL) → tőke koncentráció és centralizáció → monopóliumok • Ha a monopolizált és nem monopolizált ágazatok világméretű megoszlása egyenlőtlen → profitelszívás (a nemzetközi termelési ártól tartósan eltérő árak)

29. A természeti tényezők járadékának elszívása • A természeti tényezők magántulajdonának monopóliuma → abszolút járadék • A gazdálkodás tárgyának monopóliuma → különbözeti járadék • Ki birtokolja a természeti tényezőket

30. Emmanuel koncepciója Az egyenlőtlen csere két formája: • 1. Az eltérő szerves összetételből fakadó • 2. az eltérő értéktöbblet rátákból fakadó • Mindkettő értéktöbblet elszívást eredményez • Szerinte az utóbbi a fő forma, mivel az előbbi nemzetgazdaságon belül is igaz

31. 1. Az eltérő szerves összetételből fakadó • „Elsődleges és látszólagos” forma • A termelés objektív körülményeihez tartozik • Csak értékben kap kevesebbet a fejletlenebb, használati értékben nem

32. 2. Az eltérő értéktöbblet rátákból fakadó • A munka korlátozott mozgásának tulajdonítható – intézményi jellegű (nem tökéletes verseny) • A bér mint független változó • Optimum alatti = nincs szükségszerű megfelelés az egyes országok természetes előnyei és a bérkülönbségek szerinti munkamegosztás között • A fejletlen használati értékben is kevesebbet kap

33. 2. Az eltérő értéktöbblet rátákból fakadó • A fő ok a fejletlen országok alacsony bére, a fejlett országok munkásainak monopolhelyzete (szervezettség) miatt • Nem az eltérő termelékenység magyarázza az eltérő béreket, hanem megfordítva!

34. 2. Az eltérő értéktöbblet rátákból fakadó • A fő nyertes a fejlett országok munkásosztálya • Rövidtávon: A bérek emelkedése a fejletteknél az egyéni értéket a társadalmi fölé emeli • Hosszútávon: A nemzetközi profitráta csökkenése folytán szintén ők nyernek

35. Kritika • Az eltérő szerves összetétel miért nem fontos • M/V biztos hogy magasabb a fejletleneknél? (Bettelheim) • Ok és okozatfordított: termelékenység → bérek • A termelékenységi különbségek a döntőek: egyenlő vagy egyenlőtlen csere

36. Kritika • Gazdaságpolitikai konzekvencia: a bérek emelése helyett a termelékenység növelése • A külföldi tőke szerepének tagadása • A fizetési mérleg problémája: aktív, vagy passzív • A termelési ár elszakítása az értéktől – történelmi transzformáció • Az árak és jövedelmek tautologikus meghatározása

37. Oscar Braun • Miért nem áramlik a fejlődőkbe a tőke, hogy kihasználja az alacsonyabb béreket? • Miért nem növelik a béreket a fejlődőkben? • Nem a bérek a független változók, hanem az árak

38. Bettelheim • Elszakítja az értékalapzattól a jövedelmeket és a termelési árat • A jövedelmek objektív alapja éppen az érték • „A kizsákmányolás viszonyai nem alapulhatnak a cserén, hanem szükségképpen a termelés szintjén gyökeredznek, mert különben a csere nem volna megújítható” • A nem-mobilitás is az újratermelés feltételeinek egy specifikus hatása (migráció)

39. Bettelheim • „A gazdasági egyenlőtlenségek bővített újratermelésének anyagi alapját a termelőerők gyors fejlődésének azok a kedvező feltételei alkotják, amelyek a gépi termelés kifejlődésével jelentek meg azokban az országokban, amelyek először iparosodtak … Amíg egy specifikus anyagi alap létezése a termelőerők tőkés világgazdaságon belüli polarizált fejlődésének a meghatározó eleme, ezt a fajta fejlődést azután a gazdag országok által gyakorolt politikai és ideológiai dominancia újraerősíti.”

40. Bettelheim • Az uralkodó országok gazdagsága nem az egyenlőtlen cseréből, hanem a termelőerők egyenlőtlen fejlődéséből ered → attól nem szűnne meg az egyenlőtlenség, ha megváltoztatnánk a cserearányokat, vagy a béreket • Az sem oldaná meg a problémát, ha lekapcsolódnának

41. Post-keynesiánusok – korai fejlődés-elméletek • A nemzetközi csere és munkamegosztás egyenlőtlenségeit hangsúlyozzák • Döntően nem belső, vagy külső okok miatt nem fejlődnek a „fejlődő országok”? • Eltérés az egyes szerzőknél az okok és a jövedelem-lecsapolás formájában • A nemzetközi gazdasági rendszer harmonikus voltának a kritikája

42. Kivonásos megközelítés (Subtraction-approach) • A fejlett országok adott állapotának megfelelő jellemzőket vetik össze a fejletlen országokéval – mi az ami nincs illetve fejletlen és akadályozza a fejlődést ← a fejlődés lineáris • Történelmi magyarázat: Tradicionális és modern ellentéte • Az elmaradottság fő oka a fizikai tőke hiánya • Az elmaradottság fő oka a vállalkozók hiánya • Az elmaradottság fő oka a szakképzett munkaerő hiánya … • Leibeinstein: 35 jellemző ismérv • Szociológiai, intézményi magyarázatok

43. Minden ország egyetlen termelési függvényen, így ugyanazon a fejlődési pályán van. • Ennek a tételnek egyenes következménye az a második tétel, hogy a különböző országok fejlődése között csak időbeli eltérés van (a fejletlenebbek később indultak), de idővel minden ország vagy társadalom ugyanarra a pályára zárkózik fel, ugyanahhoz az egyensúlyi pályához vagy aranykori növekedési úthoz konvergál. Ennek számos messzemenő, sőt, téves következménye van: „a) a kiinduló feltételek nem számítanak; b) a [mindenkori tényleges] szintek nem számítanak; c) a teljesítmény nem függ a már megtett úttól (there is no path dependence); s ennek folytán d) általános érvényű gazdaságpolitikai ajánlások érvényesek minden országra és minden időben, függetlenül társadalmi, institucionális és gazdasági fejlettségük pillanatnyi állapotától, politikai struktúrájuktól és célkitűzéseiktől.” (Szakolczay)

44. Az elmaradottság mint önmagát ismétlő mozgás (circulus vitiosus)

45. Problémák • Statikus • Hiányoznak a közvetítések és magyarázatok: Pl. Lewis a megtakarítás és a jövedelem kapcsolata • Az egyes tényezők autonóm módon megváltozhatnak • „Csaknem szilárd egyensúly” (Leibeinstein) • Myrdal „kumulatív spirál mozgás”, kumulatív irreverzibilis folyamatok

46. Mi mozdítja ki a rendszert? • Külső sokk: big push • Kritikus tömeg: a jövedelem egy bizonyos szintje, ami beindítja a növekedést • Külső vagy belső okok ← a mai struktúrák a külső behatolás, vagy a világpiachoz történő alkalmazkodás eredményei eredményei

47. Prebisch • A gazdasági növekedés fő akadálya a kedvezőtlen világ kereskedelmi helyzet és a növekvő eladósodás • A termelékenység növekedés előnyei a fejletteknél csapódnak le, mert az árak nem a termelékenység változásához igazodnak • Rámutat a külföldi tőke káros szerepére: profitlecsapolás, nem csökkenti a deficitet • Nemzeti ellenőrzés szükséges • Nagyobb segélyek, a fejlettek nyissák meg a piacaikat, iparosítás

48. A kereskedelmen keresztüli jövedelem-lecsapolás • Ok: az export-termékek eltérő jövedelem-rugalmassága (?) → cserearány romlás • A demonstrációs hatás → nő az import → exportkényszer → marginális ágazatok fenntartása és „technológiai heterogenitás” • A végső ok a fejlett országok munkásainak monopol-helyzete (és az oligopóliumok): bérek növekedése az árak növekedéséhez vezet

49. „A centrumban a vállalkozók és a termelési tényezők jövedelme viszonylag gyorsabban nő, mint a termelékenység, míg a periférián a jövedelmek növekedése elmarad a termelékenység növekedése mögött.” • Az alacsony bér az ok, vagy okozat? (technológiai diszparitás) • A torz struktúra belső ok (bár ez is nemzetközi eredetű – gyarmatosítás, ill. világpiaci alkalmazkodás)

50. W. A. Lewis • A kereskedelem a fejlettek és a fejletlenek között egyenlőtlen. • A cserearány romlása a fejletlenek tradicionális szektorának korlátlan munkakínálatán alapul • Ez alacsonyan tartja a modern szektor bérszínvonalát is = hiába nő a termelékenység nem nőnek a bérek • A profitráták kiegyenlítődése miatt jövedelem-elszívás • → Iparosítás, dualitás megszüntetése