Tehetségnevelés és integrált oktatás

1. Tehetségnevelés és integrált oktatás Hazai perspektívákNemzetközi horizont Ea.: Sarka Ferenc okleveles pedagógia szakos előadó Apáczai Csere János Általános Iskola

2. Új kihívások a tehetséggondozásban (azonosítás, fejlesztés, gondozás) „Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.” /Harsányi 1988/ Sarka Ferenc

3. 1.   Az oktatás helyzete Magyarországon 1.1.         Ki a jó diák ma Magyarországon? • -         Aki ott van az iskolában; • -         elvégzi a tanár által kijelölt feladatokat; • -         megtanulja a leckét; • -         elkészíti a tanár által feladott írásbeli feladatokat; • -         magatartása megfelel az életkor sajátosságainak; • -         társaival együttműködő; • -         szófogadó; • -         nem zavarja az órát beszélgetéssel, kérdezéssel; • -         az órán kézfelemeléssel kérdez; • -         nem szól közbe; Sarka Ferenc

4. 1.1.         Ki a jó diák ma Magyarországon? - aki a mindenki számára előírt tanterv szerint tanul; - átlagosan fejlődik; -   mindenben jó teljesítményt nyújt; -   jól „kezelhető” gyerek; - társait a kortársai közül választja; ugyanazt követeljük mindenkitől, hiába jönnek különböző kulturális körülmények közül (legfeljebb az egyik ötöst, a másik kettest kap”, a harmadik lemarad vagy kimarad). Sarka Ferenc

5. 1.2.  Mivel igazolható, mi a helyzet napjainkban? -1998 OECD átlagos matematikai tudás vizsgálata szerint a 17 országban végzett felmérésben a 14. helyen vagyunk; -   2000 OECD, 32 országban végzett felmérés: olvasás – szövegértés 19. hely, matematika 21. hely, természettudományok 15. hely; -   oktatási formánk továbbra is szegregált; - növekednek a társadalomban meglévő egymás közötti különbségek. Sarka Ferenc

6. 1.3. A paradigmaváltást kiváltó tényezőkhazánkban -         az iskolakötelezettség kiterjesztése 18 éves korig, -         a felsőoktatás tömegesedése, -         az élethosszig tartó tanulás, -         a tudományok gyors fejlődése, -         az idegen nyelv jelentősége, -         az informatikai ismeretek szükségessége, -  a kutatások eredményeinek figyelembe vétele az oktatásban /genetika, agy- kutatás , -     igen eltérő szociális és kulturális körülmények közül érkeznek a gyerekek, Sarka Ferenc

7. 1.3. A paradigmaváltást kiváltó tényezőkhazánkban - a gyereket a nevelés és oktatás alanyának és nem tárgyának kell tekinteni /a tárgyra hatunk, az alany maga végzi a cselekvést /, - a differenciálás alapja egyre inkább az egyéni érdeklődés lesz , -  a pályaválasztás az ifjúkor végére tolódik, - módosul a pedagógus-szerep (a pedagógus együttműködő társ lesz) – - szaktárgyi tudás + módszertani gazdaság + kreativitásra való hajlam, -  veszít jelentőségéből a tantárgyközpontúság - megváltozik a tananyag struktúrája (csökkenteni kell az ismétlődéseket, több időt hagyni egy témára), Sarka Ferenc

8. 1.3. A paradigmaváltást kiváltó tényezőkhazánkban • a tanulás formái egyszerre legyenek eszközei és céljai az • oktatásnak, • másodlagos lesz a tartalom, elsődleges az aktivitás és az • érdeklődés /a tanulásban való aktív részvétel , • nem osztály, hanem az egyén szintjén kell biztosítani az • ismeretelsajátítást, • az informatika az egyéni információszerzést teszi lehetővé, • a formális tanulás helyett egyre nagyobb teret kell biztosítani • az informális tanulásnak, • új tanulásszervezési formákat, oktatási stratégiákat kell • alkalmazni: Sarka Ferenc

9. 1.3. A paradigmaváltást kiváltó tényezőkhazánkban Új tanulásszervezési formákat, oktatási stratégiákat kell alkalmazni: Alternatív pedagógiák Projektpedagógia Modulrendszer Hálózati programok Térségi oktatástervezés Képzési szerkezetátalakítás Sarka Ferenc

10. 1.4. Mit kell érintenie a reformnak? A tanulásszervezést Az oktatáspolitikát A tananyagszervezést A stratégiát A módszereket Az eszközöket Atanulókhoz való viszonyt A tantárgy és tanórarendszert A pedagógus szerepek megváltozását Ezek együttes reformja a paradigmaváltás! Sarka Ferenc

11. 2.   Tehetségről, a közoktatási törvényben/1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / • 2.1.   A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10§ (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a)képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében. Sarka Ferenc

12. 2.1. A pedagógus jogai és kötelességei III. fejezet 19§ (7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: b) nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességeit, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva, hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz. Sarka Ferenc

13. 1.2.  A közoktatási rendszer intézményeinek működése V. fejezet 48.§ (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza a)    az iskola nevelési programját, annak keretén belül -a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet. Sarka Ferenc

14. 3.   A tehetség összetevőinek értelmezése(Renzulli – Mönks-modell alapján) 3.1. Képességek: Intellektuális Művészeti - képzőművészet - zene - irodalom Pszichomotoros- sport - tánc - kézügyesség Szociális- vezetői - szervezői készség - kommunikációs képességek Sarka Ferenc

15. 3.2. Kreativitás: /az önálló, új és értékes produktumok létrehozásához szükséges feltételek együttese / divergens gondolkodás eredetiség könnyedség Sarka Ferenc

16. 3.3. Feladatelkötelezettség: érdeklődés kíváncsiság szorgalom kitartás becsvágy teljesítménymotiváció Sarka Ferenc

17. 4. A modell alkalmazása feladat iránti elkötelezettség T E H E T S É G átlagon felüli képesség kreativitás

18. Mönks belehelyezi Renzulli háromkarikás modelljét abba a szociális mezőbe, amelyben él a tehetség: T E H E T S É G Család Iskola Kortársak

19. 5.   A tehetség felismerésének módszerei és lehetőségei5.1.         Kognitív tesztek, eljárások intelligencia-tesztek: általános és speciális képességek mérése kreativitás mérése:rajzos és nyelvi tesztekkel tanulóképesség mérése: - új helyzetekre való reagálás, -         - problémamegoldó tanulás funkcionális képességek mérése, -         - tanulási stílus mérése, - tantárgytesztek. Sarka Ferenc

20. 5.2. Nem kognitív eljárások - a tehetség motivációs, érdeklődési, diszpozicionális mozzanatait tárja fel • énkép és önértékelő teszt, • amely megkülönbözteti a tehetségest az átlagostól - információgyűjtés RENDSZERSZEMLÉLETŰ, KOMPLEX ALKALMAZÁSRA VAN SZÜKSÉG A TEHETSÉG KIVÁLASZTÁSÁBAN Sarka Ferenc

21. 6. A tehetséggondozás útjai - gyorsítás, lépetetés (egy tanév alatt több tanév anyagát végzik el) - elkülönítés, szegregáció (a tehetségesek külön iskolában tanulnak) - - gazdagítás, dúsítás (a tehetséges gyerekek normál iskolai oktatásban tanulnak). (A tanulás bizonyos idejében differenciált, különleges tehetséggondozásban részesülnek az iskolában vagy az iskolán kívüli tehetséggondozó intézményekben, központokban). Sarka Ferenc

22. „A tehetséges gyermekeknek mást és másképpen kell tanítani, kreativitásuk, személyiségük egészének fejlesztését célozva”(Herskovits 1994) Sarka Ferenc

23. Jelenlegi megoldások hazánkban: • gyorsítás elkülönítés, dúsítás, • speciális tehetséggondozó iskolák, • magántanulók, • differenciált foglalkozások az iskolában, • tanórán kívüli programok, • iskolán kívüli programok, • versenyek, • ösztöndíjak, • Arany János Tehetséggondozó Program. Sarka Ferenc

24. 6. A tehetséggondozás útjai - gyorsítás, lépetetés (egy tanév alatt több tanév anyagát végzik el) - elkülönítés, szegregáció (a tehetségesek külön iskolában tanulnak) - - gazdagítás, dúsítás (a tehetséges gyerekek normál iskolai oktatásban tanulnak). (A tanulás bizonyos idejében differenciált, különleges tehetséggondozásban részesülnek az iskolában vagy az iskolán kívüli tehetséggondozó intézményekben, központokban). Sarka Ferenc

25. 7.   Tehetségfejlesztés – tehetséggondozás7.1. Feladat: • a tehetséges diákok felismerésének segítése, • a tehetséggondozással foglalkozó szakmai munkaközösségek létrehozása, • a tehetségfejlesztő szakértő, szaktanácsadó megbízása, • a tehetség felismerése, azonosítása, diagnosztizálása, • tehetséges tanulók képességeinek fejlesztése (különböző tehetségfejlesztő programok segítségével), Sarka Ferenc

26. 7.1. Feladat: • pedagógus továbbképzések szervezése (tehetség összetevőiről, fejlesztési módszereiről), tehetséggondozó központok, műhelyek, tevékenységi körök szervezése, működtetése, • tehetséggondozó speciális helyi tantervek készítése, • tehetséggondozó nyári táborok szervezése, • a tehetséggondozás iskolai formáinak megteremtése, • „kutató diákok” a felsőoktatásban program kidolgozása. Sarka Ferenc

27. 7.2.         Egy tehetséggondozó központ tevékenységi területei Tanácsadás Tehetségazonosítás Tehetséggondozás Sarka Ferenc

28. Tanácsadás • Szervezeti szolgáltatás felajánlása munkahelyi interakción keresztül, • konzultációk szervezése, a konzultációk középpontjában szakmai kérdések állnak (személyes problémák az adott kérdéssel való összefüggésben beszélhetők meg), • a tanácskérő lehet:diák,szülő,nagyszülő, testvér, tanár; • segítségnyújtás speciális tananyag összeállításában Sarka Ferenc

29. Tehetségazonosítás Feladat: a tehetség felismerése, • a tanárok megismertetése azokkal a vizsgáló eljárásokkal, amelyeket pszichológiai képzettség nélkül is fel tudnak használni tanítványaik megismerésében, • ezeknek a vizsgálati eljárásoknak és elemzésüknek az elvégzése azokban az esetekben, amikor ezt igénylik (szülő, tanár), • szükség esetén, pszichológiai vizsgálat elvégzése, Sarka Ferenc

30. Tehetségazonosítás Feladat: a tehetség felismerése, • diagnosztikus mérések végzése a különböző képességek területén (kreativitás, figyelem, motiváció, elkötelezettség stb.), • személyiség- és szorongásvizsgálat, • a tehetség fogalmának „tisztázása” a pedagógusok és a szülők körében. Sarka Ferenc

31. Tehetséggondozás • Tudatosítani kell a pedagógusok szerepét a tehetség fejlesztésben, • olyan tanulási / tanítási stratégiákkal és stílusokkal kell megismertetni a pedagógusokat (előadások, konzultációk, szakmai kiadványok), amelyekkel hatékonyabban végezhetik munkájukat, • megismertetni a pedagógusokat a tehetséggondozás lehetséges formáival és módjaival, Sarka Ferenc

32. Tehetségazonosítás • segítségnyújtás a gazdagító, dúsító, fejlesztő programok metodikájának kidolgozásához, • módszertani segítség adása az alulteljesítő tehetségek tanulásához, • szaktáborok szervezése, • nyomonkövetés. Sarka Ferenc

33. 7.3.Fejlesztendő területek • összehasonlítás, absztrakt gondolkodás, • kreatív gondolkodás,kritikai gondolkodás, • felfedezés, tényfeltárás,problémamegoldás, • érdeklődés, elemző-képesség, probléma meghatározás , • önálló gondolkodás, döntésképesség, • jövőre orientált analízis, gondolkodás, • szorgalom, igyekezet, értékelés, • szintézis, tervezés, • vezetőképesség, szervezés, Sarka Ferenc

34. 7.3.Fejlesztendő területek • természettudományos képességek, lényegkiemelés, • figyelem, olvasottság, • íráskészség, könyvtárhasználat, • erkölcsi-etikai gondolkodás, emberbaráti attitűdök, • önértékelés fejlesztése, teljesítménymotiváció, • szakterületek, határtudományok emlékezeterősítő, • kölcsönös összefüggése- memóriafejlesztő inekfelismerése, stratégiák felismerése. Sarka Ferenc

35. 8.   A tehetséges gyermekek tanárainak felkészítése8.1.         A tehetséges gyerekeket tanító tanárok személyiségjegyei • intelligensek, jól informáltak, • széles érdeklődési körrel rendelkeznek, • szorgalmasak, teljesítményorientáltak, • jó szervezők, • munkájukban lelkesek, • humorérzékkel rendelkeznek, • rugalmasak, • megértők, elfogadók, • motiválják a gyerekeket, • komolyan veszik a gyerek kérdéseit, javaslatait, • a kutatási eredmények naprakész ismerete jellemzi őket.

36. 8.2. A tehetséges tanár profilja Személyes jellemvonások Professzionális jellemvonások feltétel • tárgyi tudás, • az információ kezelésének • képessége • tanítási képességek, • jártasság a diagnosztikában, • programok tanításában való • jártasság, • programfejlesztési képességek, • programvezetői képességek. • intellektuális képességek, • interperszonális képességek , • sikerorientáltság, • stabil személyiség, • intellektuális kíváncsiság, • szervezésre való képesség, • vezetésre való képesség. Sarka Ferenc

37. 8.3. Tanártovábbképzések: • tanfolyami képzés, • tehetségfejlesztő szakértő. Sarka Ferenc

38. 9. Tehetségkeresés tehetségmentés szunnyadó tehetség 9.1.   Cél • a gyerekek erős oldalainak feltérképezése, • fejlesztése, speciális képességek megkeresése • a tehetséges gyermek gyenge oldalának fejlesztése (hatékony tanulói módszerek kialakítása) • megfelelő érzelmi légkör kialakítása EQ • kihozni a maximális teljesítményt a gyerekekből • terhelhetőség – regenerálódás Sarka Ferenc

39. 9. 2. Életkori korszak, életkori sajátosságok Óvodáskor: -tehetségfejlesztés megalapozása, érzelmi alapok lerakása, lehetőségek megkínálása – „érezze jól magát a gyerek az óvodában”. Sarka Ferenc

40. 9. 2. Életkori korszak, életkori sajátosságok Alsó tagozat: • megtanítani a gyereket írni, olvasni, számolni, • próbálgassa a gyerek képességeit /megerősítés / - „általános intellektuális fejlesztés megalapozása”. Felső tagozat: - általános intellektuális képességek erősítése, általános képességeken elindulni a speciális képességek felé, - lehetőségek megteremtése (5-6. oszt), - programok indítása (6-7. oszt), „kóstoljon bele a gyerek”. Középiskola: az igazi tehetséggondozás időszaka „tehetségfejlesztés”

41. 9.3. Család – iskola • A család segítse a gyereket, adjon neki olyan motivációs hátteret ahol a tanulás, a tudás érék – A család segítse a gyereket, adjon neki olyan motivációs hátteret ahol a tanulás, a tudás érék – Sarka Ferenc

42. 9.4. Mérési területek lehetnek a beválogatás során • figyelem, • memória, • logikai képesség, • megértő gondolkodás, • problémamegoldó képesség, Pszichikus folyamatok fejlesztése. Fejlődnek a pszichikus tulajdonságok. Sarka Ferenc

43. 9.5. Javasolt mérőlapok • Molnár Lívia: Ki tudja mi a siker? • Sikerkeresés – kudarckerülés; • Barkóczi Ilona: - Pléh Csaba: Kodály zenei nevelési módszerének pszichológiai hatásvizsgálata • Kreativitás – szabadidő; Sarka Ferenc

44. 9.5. Javasolt mérőlapok • Kósáné Ormai Vera – Porkolábné Balogh Katalin – Ritoók Pálné: Neveléslélektani vizsgálatok - Tehetség és személyiség, - A tanulás iránti attitűd, - A tantárgyak iránti attitűd; Sarka Ferenc

45. 9.5. Javasolt mérőlapok • Kozéki Béla – Eutwistle M.J.: Tanulási motivációk és orientációk vizsgálata magyar és skót iskolásoknak körében (Pszichológia 1986) - Az iskolai motiváció - A tanulási orientáció • Barkóczi Ilona által készített tesztek, • Klein Sándor által készített teszt Sarka Ferenc

46. 10. A Debreceni Egyetem Pedagógiai Pszichológia Tanszékének vezetője – Dr. Balogh László – által irányított 2000. évi pedagógiai kutatás megállapításai: • A pedagógusok ismeretszerzésének folyamatos bővítése; • képzésük, továbbképzésük, átképzésük biztosítása. • A tehetségfejlesztő iskolai programokba való beválogatást • kognitív és nem kognitív eljárások alkalmazása előzze meg. • A tehetségesek kiválasztásában lényeges követelmény a • rendszerszemléletű komplex módszerek alkalmazása. • A tehetséges gyermekeknek mást és másképpen kell tanítani. • Ehhez szükség van speciális tantervekre, jól felkészült • pedagógusokraés megfelelő tárgyi feltételekkel rendelkező • tehetséggondozó műhelyekre. • (Az egyes speciális képességekhez fejlesztő programok kellenek.) Sarka Ferenc

47. - Igen fontos a tehetség időben történő felismerése, amelyhez • régiós, esetleg országos hálózat kialakítására lenne szükség. • (A régiókban, a megyékben, a megyei jogú városokban • a kistérségekben Tehetségdiagnosztikai Központokat • / Decentrumokat kellene létrehozni.) • Az azonosított tehetség után kapjon a gondozást végző szakmai • intézmény állami normatívát • (tehetséggondozói normatíva) az iskola költségvetésében • Az azonosított tehetség foglalkoztatására átfogó programokat több • iskola összefogásával lehetne megvalósítani és hatékonyan • működtetni. • (Térségi, Körzeti, Városi tehetséggondozó műhelyek létrehozása és • működtetése) Sarka Ferenc

48. - A megyei közoktatási közalapítványok – alapító okiratuk • módosítását követően – a rendelkezésre álló keretösszeg • egy részét fordítanák tehetséggondozásra, és nem feltétlenül • tanulmányi versenyekre • Régiónként, megyénként évente találkozót kellene szervezni • a tehetséges diákok számára, amelyre a részt vevő diákoknak • pályaművet kellene készíteniük. • A találkozó aktuális témáit a régió ,a kistérség problémái • közül kellene kiírni • Igen fontos lenne a felsőoktatási intézmények érintett • tanszékeinek bekapcsolódása a tehetséges gyermekekkel való • foglalkozásba ( kutatások, mérések stb.) Sarka Ferenc

49. Tisztelt Tanácskozás!Kedves Kollégák!Dr. Révész Géza gondolataival köszönöm meg figyelmüket, melynek aktualitását döntsék el Önök. Sarka Ferenc

50. „…a tehetség korai felismerésének nincs addig semmi jelentősége,míg a tehetség védelme nem válik társadalmunk egyik céljává,míg a nemezt tehetségeseinek nem nyújtunk alkalmat szellemiés erkölcsi javaiknak kifejtésére és értékesítésére. Mi értelmelenne annak, hogy a talentumokat korán felismerjük,kiválasszuk és kiműveljük, ha aztán nem gondoskodunk arról,hogy olyan helyet foglalhassanak el, mely képességünkneklegjobban megfelel? Mit használ a nemzetnek, halegértékesebb tagjait kiművelésük után a véletlennek, a sors szeszélyeinek tesszük ki, és törekvésüket a tehetségtelenek – többnyire sikeres konkurenciájával szemben nem segítjükelő?” Sarka Ferenc