Dr. Balázs Béla, BGF jubileumi konferencia, 2009. június 4-5.

1. A LEXINFO informatikai nyelvvizsga rendszer Dr. Balázs Béla, BGF jubileumi konferencia, 2009. június 4-5.

2. B e v e z e t é s • A LEXINFO informatikai szaknyelvi vizsgarendszer. A szaknyelvek (és ezen belül az informatikai szaknyelv) létezése ma már nem vita tárgya, de annál inkább vitatott a fogalom tartalma. Túl kell lépnünk azon a felfogáson, hogy a szaknyelv pusztán sajátos terminológia-csokorként értelmezhető. Főbb jellemvonásai:  A köznyelvnél gyorsabban fejlődik és differenciálódik, de arra épül, és annak nyelvi logikáját követi. •  Sajátos szókincse és fogalmazási modora van. • A közvetlen kommunikatív funkciót preferálja, így bizonyos műfajok előtérbe (pl. tárgyalás, prezentációk tartása), mások háttérbe kerülnek. •  Közte valamint a köznyelv között •  szintaktikai és szemantikai, továbbá •  lexikális különbségek, korlátok léteznek.

3. A szaknyelv definíciója • A szaknyelvekkonstitutív beszédcselekmények valamely technikai vagy tudományoscélirányoscselekvési és munkaterületen, valamint kijelentések, amelyek a cselekedeteket kommentálják. • A szaknyelvi kijelentések értelme – a kommunikációs indoknak és helyzetnek megfelelően – gyors, ökonomikus és egyértelmű információátadás  egy szakmán belül,  szakmák között, vagy  a laikus nyilvánosság számára. • Ezért a LEXINFO rendszer inkább a kommunikatív kompetenciát méri, mint a kódismereti kompetenciát.

4. mint a nyelvfa ága A szaknyelv

5. Az informatikai szakszókincsről általában • A szakszavakat jelentésük alapján az alábbi kategóriákba sorolhatjuk: • Egy bizonyos szakterület speciális szókincse, melyet máshol nem alkalmaznak (pl. hipertext). • Szakszavak, amelyek több szakterületen használatosak, de szakmaspecifikusan eltérő jelentésűek (pl. konverter). • Több területen használható általános technikai szókincs (kisebb-nagyobb jelentésbeli különbsé-gekkel (pl. kaliber). • Szavak, amelyek mind az általános szókincs, mind a szakszókincs körébe tartoznak, de más-más jelentéssel (pl. egér). • Határozottan célirányos nyelvi felhasználást segít elő • Hatékony szakmai kommunikációt tesz lehetővé • Szakterülethez kötött szakzsargont alkalmaz • Igen széles szakterületet ölel fel, és hihetetlenül gyorsan változik, megújul (a tananyagot tehát rendszeresen korszerűsíteni kell) • Tanításának autentikus szakanyagok alapján kell történnie

6. Szaknyelvi összefoglalás • A szaknyelv a teljes nyelv részhalmaza. A szakemberek közötti kommunikációs eszköz komplex szakmai információk megfogalmazására és közlésére. • A szaknyelvek mind horizontálisan (szakterületek szerint), mind vertikálisan (alkalmazási helyzetek és partnerek szerint) tagoltak. • A szakmai beszédközösség által használt nyelv karakterisz-tikumait a szakma gondolkodási és cselekvési jellemzői határozzák meg. • Általában megállapítható, hogy a szaknyelvek az általános nyelvvel interaktív kapcsolatban állnak, és attól egyrészt a közösen használt nyelvi eszközök gyakoriságában, másrészt kifejezetten szakmaspecifikus elemekben különböznek.

7. Miért tanuljunk nyelveket? • Mert a Föld felszínének kevesebb, mint ötezred részén magyar az államnyelv. • Mert a nyelvismeret idegen kultúrákhoz nyit kapukat. • Mert idegen nyelvek tanulásával az ember a saját kultúráját is jobban megérti. • Mert a globalizáció és az Európai Únió létrejötte egyre erőteljesebb multinacionális összefonódásokat hozott létre. • Mert a nyelvismeret a munkaerőpiacon tágabb horizontot nyit. • Mert a nyelvismeret a nemzetközi szakmai/üzleti kapcsolatok kiépítésének egyik legfontosabb kulcsa. • Mert a nyelvismeret erősíti a szociális kompetenciát, és a privátéletben is komoly haszonnal járhat. Sajnos a hazai helyzet nem éppen rózsás. Míg a szomszédos Ausztriában a lakosság ~58 %-a beszél legalább egy idegen nyelven, addig hazánkban ez az arány ~27 %. (Az EU átlag 56 %.)

8. Kifejlesztendő szaknyelvi készségek • Szövegértés (olvasás és hallás után) • Szakszókincs ismerete • Általános szakmai kommunikáció • Szakmai témakör írásos kifejtése • Fordítás • A nyelvtani szabályok szerepének ismerete a szaknyelvi kommunikációban • Önképzés, önálló felkészülés képessége

9. A LEXINFO informatikai szaknyelvi vizsgarendszer A LEXINFO vizsgák alap közép és felsőfokon négy alapkészséget mérnek: A hallott szöveg utáni értés ellenőrzése nyelvi laborban, kifejlesztetten a LEXINFO céljára kifejlesztett szoftver segítségével történik A vizsgafeladatok kidolgozásánál maximálisan figyelembe vettük a Közös Európai Refrenciakeret (KER) előírásait. (A vizsga eurokonform.)

10. A LEXINFO nyelvvizsga, középfok

11. A KÖZÉPFOKÚ LEXINFO NYELVVIZSGA I. (Példaként csak a középfokkal foglalkozunk.) Szóbeli készségek: • A vizsgázó megérti a szakmai és általános témájú, normális tempójú idegen nyelvi közlést, ebből a lényegi információt ki tudja szűrni gépi hang esetében is. • Képes a szakterület általános témaköreiben, illetve előre felkészülés esetén egy általa választott szakterületen önállóan, normális beszédtempóban kifejteni véleményét. • Az olvasott szakszövegből megérti a fontosabb információkat, a szöveget össze tudja foglalni.

12. A KÖZÉPFOKÚ LEXINFO NYELVVIZSGA II. Írásbeli készségek: • A vizsgázó az általános szaknyelvi írott szövegben a tényszerű információkat megérti. • Képes kétnyelvű szótárt használni, illetve a szaknyelvi szöveget magyarra úgy átültetni, hogy az eredeti szöveg lényegi változtatásokat nem szenved. • Képes olyan írott általános szakszöveg előállítására, amelyben – helyes nyelvi formákat és szakszókin-cset alkalmazva – egyéni véleményét, a témában való ismereteit tolmácsolja. • Nyelvi szintjére jellemző a sokféle nyelvi szerkezet még kisebb hibákkal való használata, szakmai szókincse elég nagy, közlései tartalmi és formai szempontból általában érthetőek, célorientáltak.

13. KINEK AJÁNLJUK A LEXINFO VIZSGÁT? • informatikát tanuló diákoknak, egyetemi és főiskolai hallgatóknak, • számítástechnikai/tudományi szakembereknek • informatika iránt érdeklődőknek, • mindazoknak, akik munkahelye, oktatási intézménye feltételként kötötte ki a megfelelő szakmai nyelvvizsga bizonyítvány meglétét, • minden olyan angolul vagy németül kommunikáló, információt gyűjtő vagy cserélő felhasználónak, aki szívesen készül fel egy mindennapi tevékenységeihez közvetlenül kapcsolódó nyelvvizsgára.

14. SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÜNK, ELÉRHETŐSÉGÜNK PTE Pollack Mihály Műszaki Kar Idegennyelvi Lektorátus 6. sz. LEXINFO akkreditált Nyelvvizsgahely 7624 Pécs, Boszorkány út 2. FÉNY-SZOFT Kft. 7. sz. LEXINFO akkreditált Nyelvvizsgahely 9400 Sopron, Kurucdomb sor 2. COVENTRY HOUSE NYELVISKOLA Kft. 8. sz.LEXINFO akkreditált Nyelvvizsgahely 6000 Kecskemét, Budai u. 1. 2 • Szervezeti egységeink: • Nyelvvizsga-központ. Feladata (az általános irányítás mellett) mindenekelőtt a vizsgaanyagok fejlesztése és a bizonyítványok, anyakönyvek kiadása. • Nyelvvizsga-hely(ek). Feladata a jelentkezések fogadása, a vizsgák lebonyolítása és a vizsgaeredmények meghatá-rozása. (Jelenleg nyolc van, de továbbiak szervezését tervezzük.) További részletek kiadott tájékoztatónkban és Internet címeinken találhatók: www.lsi.hu; www.gdf.hu/LEXINFO/Lapok/LEXINFO.aspx