Testneveléstanítás és módszertan

1. Testneveléstanításés módszertan Kristonné dr. Bakos Magdolna TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010

2. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Mit várhat el a társadalom a testneveléstől? • A társadalom joggal várhatja el, hogy a testnevelés a testkultúra műveltségtartalmának közvetítésével járuljon hozzá a művelt ember formálásához. • Oktatási folyamata szolgálja az egészséges testi, lelki és szellemi fejlődést, az egészség megszilárdítását. • A motoros oktatás eszközeivel és lehetőségeivel neveljen a munkavégzésre testileg-lelkileg alkalmas embereket. • A mozgásszükséglet kielégítésével és fenntartásával a mozgásos tevékenységek közben átélt élményekkel egy életre szóló elkötelezettséget alakítson ki az egészséges életmód iránt. • Belső értékeinek értelmet, érzelmeket és akarati tulajdonságokat fejlesztő erejével tanítson meg a társadalmi együttélésre.

3. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Testnevelés − iskolai tantárgy oktatásirányításieszköz TANTERV pedagógiai dokumentum Centralizált Decentralizált

4. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Nemzeti alaptanterv – 2012TESTNEVELÉS ÉS SPORT Alapelvek, célok. A testnevelés és a sport sajátosan összetett műveltségi terület. Kiemelt céljai: • rendszeres fizikai aktivitás • élethosszig tartó egészségtudatos aktív életvezetés • motoros tevékenységen keresztül a tanuló központú személyiségfejlesztés

5. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 További célok • Mozgáskészség fejlesztése: fitnesz és edzettségi szint. • Motoros képességek, kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése. • Testnevelési és sportági tevékenységhez kötődő ismeretek fejlesztése. • Szabadidős-, diák- és versenysportban való részvétel. • Személyiségfejlesztés, szociális és emocionális képességek fejlesztése, erősítése. • Preventív és egészségtudatos szokások fejlesztése.

6. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Kerettanterv 2013 1-4. o. A legfontosabb az alapkészségek (természetes mozgásformák) mozgásmintáinak megszilárdulása, magabiztos végrehajtás kialakulása. Fokozatosság elve, sikeresség, élményszerzés, pozitív attitűdbázis. Mozgástanulási folyamatban: - élménygazdagság - játék és játékosság - differenciálás. Pályaorientáció, testi-lelki egészség, eredményes tanulás.

7. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 5-8. o. Az 1-4. osztályra építve valósul meg 5. évfolyamtól az életkori sajátosságokat és a szenzitív időszakot szem előtt tartó komplex készség- és képességfejlesztés. • Sport iránti elkötelezettség. • Rekreációs sporttevékenység. • Újszerű sport- és testgyakorlati ágak megismerése. • Elméleti ismeretek bővítése: egészség, életmód, testkultúra.

8. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Ön- és társértékelés. Nemzeti öntudat és hazafias nevelés. Erkölcsi tulajdonságok fejlesztése, környezettudatosság. Rendszeres testmozgás iránti igény kialakítása. Hatékony, önálló tanulás szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőkészség, vállalkozói kompetencia. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetencia.

9. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Magyar Diáksport Szövetség T.E.S.I. Testnevelés az Egészségfejlesztésben – Stratégiai Intézkedések két évre szóló projekt Testnevelés Stratégia 2020 (EU 2020 stratégia-oktatás) A korszerű testnevelés célja: az egészségtudatos életvezetés hatékonyságának növelése Mindennapos testnevelés hatékonyság (tartalom, szakmódszertan) Testmozgás az Iskolában TE IS

10. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 TE IS Koncepció Komplex iskolai program: testmozgás a társadalmi önkéntesség befogadás szemléletének erősödése Hátrányos helyzetű tanulók megszólítása (továbbtanulás, munkaerőpiac). Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) 11-19 év. A felnőtt lakosság népegészségügyi mutatói az EU átlagnál rosszabbak! A NETFIT elsődlegesen az egészséghez szükséges fittségi állapot elérését, megőrzését, javítását célozza meg.

11. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A motoros tanítási-tanulási folyamat szerkezeti felépítése A testnevelés tantárgyban az oktatási folyamat a motoros cselekvéstanítás-tanulásban realizálódik. A mozgásos cselekvések konkrét formában, a test-gyakorlatokban, a sportágakban és a mozgásos játékokban valósulnak meg. • az ismeretátadás és feldolgozás szakasza, a durvakoordináció fázisa • az alkalmazás szakasza, a finom koordináció kialakulása, megszilárdítása, változó feltételekhez történő alkalmazkodás kifejlesztése

12. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 1. Durva koordináció szakasza

13. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 • a mozgás bonyolultságától • az értelmi képességek szintjétől • az előzetes mozgástapasztalatoktól • a motoros tudás szintjétől • a motiváltságtól • az alkalmazott módszerektől Időtartama függ: Gyakorlati szempontok: • Megfelelő kiinduló szint • Tanulási aktivitás, motiváltság • Könnyített feltételek, differenciálás, segítségadás

14. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 2. A finom koordináció szakasza

15. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Mozgásos cselekvés komplex személyiségfejlesztés • fizikai, fiziológiai inger • pedagógiai hatásrendszer • általános intelligencia • általános és speciális cselekvőképesség • általános műveltség

16. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Oktatási módszerek Gyűjtőfogalom: eljárások, módszerek, stratégiák Tipikus metodikai eljárások • Verbális metodikai eljárás: magyarázat utasítás vezényszó buzdítás, ösztönzés, biztatás Vegyék figyelembe a tanulók életkorát, előképzettségét! Igazodjanak a szóbeli információ tárgyának természetéhez. Feleljenek meg a konkrét pedagógiai szituációnak.

17. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 2. Vizuális metodikai eljárások: közvetlen és közvetett szemléltetés A szemléltetés olyan metodikai eljárás, melynek segítségével az oktatás tárgyát képező mozgásos cselekvés észlelése történik. Közvetlen szemléltetés: tanár, tanuló által. A bemutatással kapcsolatos általános követelmények és szempontok: mintaszerűség, hibátlanság. Megfigyelési szempontok – visszakérdezés Lassabb bemutatás (ha lehet), jól megfigyelhető legyen.

18. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Közvetett szemléltetés:eszközök, média képek, táblarajzok, mágnestábla Közös mérkőzés, versenylátogatás 3. Gyakorlati metodikai eljárásoksegítségadás, biztosítás gyakoroltatás Segítségadás: aktív tanári, tanulói cselekvés Biztosítás: beavatkozásra történő felkészülés állapota

19. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 • személy (tanár, tanuló) • eszközök (úszódeszka, ferde pad; gurulóátfordulásnál, magasugrás zsinór; bordásfal, torna) • a kettő kombinációja Segítségadás történhet: Biztosítás: • személyes biztosítás, csak szükség szerint az aktív beavatkozás Sportszakmai tudás!!! • eszközökkel történő biztosítás: csúszásgátlásra használt gumiszőnyeg; leugrásokhoz szőnyeg, magnézium.

20. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A segítségadás, biztosítás alkalmazásának szempontjai 1. Jogi szempontok b a l e s e t e k 2. Pedagógiai szempontok: milyen mértékben és meddig nyújtsunk segítséget 3. Didaktikai szempontok: cél a sikeres tanulás, ahány oktatási szituáció, annyiféle megoldás (félénk, bátor) A segítségadás fajtái, didaktikai jelentőségük A segítségadás célja: balesetek elhárítása sikeres, gyors tanulás mielőbbi önálló munka

21. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Összefoglalás • Biztonságos gyakorlás, gyors tanulás. • Függ a nehézségi foktól, a tanulók fizikai képességeitől, a mozgástapasztalaitól, pszichés tulajdonságaitól. • A legcélravezetőbbet kell választani! • Hozzájárulni az érzelmi és akarati tényezők fejlesztéséhez!

22. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A gyakorlás szerepe és funkciói • A gyakorlás a motoros cselekvéstanulás alapfeltétele. • A gyakorlás optimalizálja a mozgásfolyamatot. • A gyakorlás a motorosképességek fejlesztésé-nekés tökéletesítésénekaz eszköze.

23. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Oktatási stratégiák Mi az oktatás? Oktatási stratégia: átfogó terv, az oktatási eljárások, szervezési módok sajátos komplex rendszere. Tanítási stratégiák: direkt v. deduktív tanítás indirekt v. induktív tanítás Direkt vagy deduktív tanítás. Célja: gyors és eredményes készségtanítás. Deduktív, mert az általánosból indul ki, mozgásmodellt szemléltet a tanár, mint elérendő célt (lépő távolugrás). A tanár gondosan megtervezi az oktatás folyamatát.

24. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Cél gyors, eredményes tanítás Tanulási folyamat racionális, gazdaságos Tartalom sportági készségek Tanári tevékenység irányít, szabályoz, vezérel Tanulói tevékenység együttműködik, gyakorol Foglalkoztatási forma osztályfoglalkoztatás, csapatfoglalkoztatás

25. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Indirekt vagy induktív tanítás • Nem az általánosból indul ki, a tanár nem szemléltet, nem ismerteti a végrehajtási módot. • Megjelöli a mozgásfeladatot, pl. ugrószekrényen csak kéztámasszal lehet átjutni. • A stratégia célja: önállóság, • kreativitás, • problémamegoldó készség, • tanulói együttműködés, • motiváltság. • Nem alkalmazható minden tananyagnál. • Sportjátékoknál sikerrel alkalmazható, előzetes tapasztalat.

26. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Cél Önállóság, kreativitás, problémamegoldó képesség, együttműködés Tartalom Mozgásformák, képesség-fejlesztés Tanulási folyamat Kerülő utakon Tanulói tevékenység Önálló, öntevékenység, kipróbál, megtalál, megold Tanári tevékenység Tanácsod ad, motivál, indirekt, támogat. Foglalkoztatási forma Csapat, egyéni ütemben, párokban, csoportokban.

27. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 • Tanulás felőli megközelítés • Nyitott tanulás jellemzői: • aktivitás, kreativitás, önállóság, képességek felszínre hozása, mozgásötletek, mozgásrepertoár. • Pl.: ugrószekrényen, magasugrólécen átjutás, egyensúlyozó feladatok eszközökkel, célba dobások, távolba dobások (különböző labdák). nyitott tanulás, strukturált tanulás indirekt oktatás, direkt oktatás

28. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 • Strukturált tanulás direkt tanítás párja • Jellemzői: tanári irányítás, szabályozás, ellenőrzés, értékelés, • a tanártól kapott verbális, • vizuális információk, gyakorlás. • Főként a sportági készségek elsajátítása, de a képességfejlesztés is zajlik így. • Egésztanulás • Alkalmazásának indokai: • egyszerűek (gimnasztika, futás, szökdelés, képességfejlesztés) • szerkezetüknél fogva nem bonthatók (gurulóátfordulás, kézenátfordulás oldalra, futások, gyűrűn lendületvétel, magasugrás) • Előnyei: a tanulók látják a célt, lépésről lépésre figyelemmel kísérik mozgásukat, eredményességüket.

29. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 • Résztanulás • Bonyolult mozgások • Eredményesebb feldolgozás • Problémák: • Egy rész kiemelésével megváltozik a téri, dinamikai • jelleg (pl. súlylökés, kislabda, úszások /csak kar, láb/) • hibás beidegződés • összekapcsolásnál átmeneti zavar.

30. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 • Egész rész − egész tanulás • Eredményes módszer • a guggolóátugráskulcsmozzana-tát külön célgyakorlatokkal tökéletesítik, • távolugrásnál az optimális nekifutás sebességét külön gyakorolják, • leütésnél a csukló csapódását külön gyakorolják.

31. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A testnevelésóra szerkezete Mi az óraszerkezet? A tanórai alapvető feladatok megoldása: Bevezető rész Fő rész Befejező rész Az óraszerkezet a nevelési-oktatási folyamat legkisebb egysége.

32. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Bevezető rész Élettani feladatok A szervezet általános és sokoldalú bemelegítése Lélektani feladatok Érdeklődés felkeltés, motiváció Pedagógiai feladatok Fegyelem, alaprend, oktatás feltételének biztosítása Didaktikai feladatok Képességfejlesztés, a fő rész előkészítése, játékigény

33. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Fő rész Élettani A legnagyobb terhelés elérése Lélektani Az aktuális didaktikai feladatok megoldása Pedagógiai Új anyag tanulása, gyakorlás Didaktikai Játékigény, képességfejlesztés, ellenőrzés, teljesítménymérés

34. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Befejező rész ÉlettaniA szervezet lecsillapítása Lélektani A fokozott aktivitás levezetése Pedagógiai Az órai munka lezárása, értékelése Didaktikai Új anyag tanulás (lazító, ernyesztő, prevenciós)

35. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A testnevelésórák típusai Didaktikai feladtok szerint: • Vegyes típusú (leggyakoribb) • Új ismeretet feldolgozó • Gyakorló (azonos, változó feltételek, valós helyzetek) • Ellenőrző:felmérő, évente 2x, osztályozó (érdemjegy) • Képességfejlesztő (időszakváltáskor) • Edzés típusú (atlétikai ugrásokhoz, szekrényugráshoz) • Játékos, versengési jellegű • Projekt módszer

36. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Mikor kezdődik a tanóra? Beléphetünk-e az öltözőbe? Balesetek és sérülések okai a testnevelésórán 1. Tárgyi, objektív okok tornaterem, udvar, szerek, ugrógödör 2. Objektív és szubjektív okok szerek elhelyezése, ugrószekrény összekapcsolása, ugródeszka alá csúszásgátló 3. Személyi okok

37. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Szervezés a testnevelésórán Az óra szervezése a sikeres és hatékony motoros tanulás feltételei között kiemelt szerepet játszik több okból is: • A mozgásos cselekvéstanítás-tanulás hatékonysága függ az optimális terheléstől, az aktuális cél elérését szolgáló mozgásfeladat ismétlési számától. • A szervezés befolyásolja az óra menetének lefolyását. • A gördülékeny, dinamikus óravezetés növeli a tanulók aktivitását (holtidők, döcögő óra, unalom, ellenérzés). • Az alapos és átgondolt szervezés a balesetek megelőzésének egyik fontos eszköze.

38. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A szervezési feladatokat három fő kategóriába sorolhatjuk: • 1. A tanulók (gyors és célszerű) mozgatása. • 2. A szerek, eszközök (gyors és célszerű) mozgatása. • A foglalkoztatási formák megválasztása. 1. A tanulók mozgatása A tanulók a testnevelés órán állandó mozgásban vannak. Verbális eljárások közül: utasítás. rendgyakorlatoknál vezényszó (szervezési feladatok) megszűnt a merev, katonai alakiság

39. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 2. Szerek, eszközök mozgatása Kéziszerek előkészítése. Nagyobb szerek, pl. svédszekrény − didaktikai feladat + játék, óraközi szünetben (tanári irányítás) Padok felhasználása: bemelegítés, képességfejlesztés, játék

40. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 3. Foglalkoztatási formák Osztályfoglalkoztatás:mindentanulóazonos tananyaggal, feladattal foglalkozik egyidejűleg vagy eltérő ütemben. Változatai: együttes, csoportonkénti, egyénenkénti. Csapatfoglalkoztatás: az osztályt 2-4 részre osztjuk, és minden csapat más tananyaggal, feladattal foglalkozik. Változatai: együttes, csoportonkénti, egyéni.

41. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Együttes osztályfoglalkoztatás Gimnasztika, rendgyakorlat, képességfejlesztés, játék. Előnyei: jó időkihasználás, terhelés, szabályozható a tanári irányítással, típushibák javítása, önálló gyakorlásnál egyéni hibajavítás, saját tempóban történő tanulás, minden korosztálynál alkalmazható. Hátránya: a tanulókat egyénileg nehéz megfigyelni. Csoportonkénti osztályfoglalkoztatás Az osztályt több csoportra bontjuk, és egymás után (kevés szer) vagy egyszerre (elegendő szer) hajtják végre ugyanazt a feladatot. pl. rajtgépek, magasugró helyből kettő van, kislabdahajítás

42. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010

43. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Előnyei: alkalmazkodik a szerellátottsághoz, terhelés-pihenés megfelelő aránya, a várakozók megfigyelhetik a gyakorlókat, a társak figyelme motiváló lehet, több hibajavítás, segítségnyújtás. Hátránya: kedvezőtlen időkihasználás Egyénenkénti osztályfoglalkoztatás Szükségmegoldás, kevés szer, kis gyakorló hely. Előnyei: alkalmankénti használata motiválja a tanulókat, hogy megismerjék egymás munkáját, lezáró értékelésnél, önmagához mért fejlődés. Hátránya: alacsony terhelés, rossz időkihasználás

44. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Csapatfoglalkoztatási formák Együttes csapatfoglalkoztatás A csapattagok egyidejűleg ugyanazzal a feladattal foglalkoznak (feladatlap, ismétlés szám). Sajátos formája a „köredzés” − 4-6 csapat. Előnyei: jó időkihasználás, önállóság, önfegyelem fejlesztés, lehetőség egyéni bánásmódra (hibaj. segíts)

45. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010

46. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Csoportonkénti csapatfoglalkoztatás A csapatokból csoportokat alakítunk, akik egymás után hajtják végre a feladatokat. Pl. tornánál két gyűrű, két szekrény, két talajszőnyeg. atlétikánál rajtgyakorlatok, távolugrás két ugróhely. Előnyei: alkalmazkodik a szerellátott-sághoz, önállóság, munkafegyelem, erősíti a társas kapcsolatokat. Ez a foglalkoztatási forma a legnehezebben szervezhető.

47. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010

48. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010

49. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Egyénenkénti csapatfoglalkoztatás A csapatok tagjai egymás után hajtják végre a feladatokat. Pl. fektetett dobás egy palánkra, egy szekrényen ugranak, egy gyűrűn gyakorolnak. Előnyei: lehetőség egyéni bánásmódra, segítenek a tanulók egymásnak, társai figyelme motiváló lehet.

50. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010