Integrált szemléletmód alkalmazása a városi és vidéki térségek közigazgatásának modernizálásában

1. Integrált szemléletmód alkalmazása a városi és vidéki térségek közigazgatásának modernizálásában „A regionális tudomány és a területpolitikai gyakorlat a Kárpát-medencében” c. tudományos ülésszak Pécs, 2009. június 25-26. Somlyódyné Pfeil Edit

2. A hiányzó önkormányzati funkcióképesség ellensúlyozása Ténykép: a magyar helyi önkormányzati rendszer kisméretű, funkcióhiányos, változó színvonalon és pazarlóan működő. Az ellensúlyozás nemzetközileg bevett eszközei: • Önkormányzatok fúziója – területi reform • Önkormányzatok integrációja – önkéntes és kötelező társulás • Térségi szemlélet/város és vonzáskörzete egységben kezelése a települések funkcionális rangsora alapján • Differenciált hatáskör-telepítés az önkormányzati népességnagyság-kategóriák szerint • Közvetett közigazgatás – közszolgáltatások privatizációja • Funkciómegosztás a helyi és a területi önkormányzati szintek között. Cél: a közfeladatok hatékony és szakszerű ellátásához szükséges (gazdaságos) területnagyság kialakítása, illetve ellátotti létszám generálása. Somlyódyné Pfeil Edit • 2009

3. Az európai közigazgatási térrel összefüggő tendenciák • Az EU-ban a közszolgáltatások elérhetőségének biztosítása valamennyi állampolgár számára a területi kohézió lényegi elemét képezi. • Az Unió strukturális és kohéziós politikájában egyértelműen felértékelődött a város-vidék kapcsolat, mely mind a társadalmi, mind a területi kohézióval kölcsönös viszonyban áll. • A városok és városi vonzáskörzetek fejlődési impulzusokat hordozó és továbbadó téregységek. • A társadalomirányítás hagyományos formái, a piac és a hierarchia mellett, új formaként megjelent az együttműködés – a kooperáció evolúcióját éljük. • A jó kormányzás és a hatékony intézményi struktúra, benne a közigazgatással adott ország általános versenyképességének fontos forrása. Somlyódyné Pfeil Edit • 2009

4. A közszolgáltatási reform háttere – a lokális közigazgatás modernizálása Magyarországon • A 2002-ben megcélzott közigazgatási reform egy területen ért célba, az ún. helyi közszolgáltatási reform valósult meg belőle. • A reform koncepcionális háttere: • Az életkörülmények egységességének és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés állampolgári esélyegyenlőségének elve • A szubszidiaritás elve – a helyi közigazgatás hatékonyságának növelése • Az Európai Unió elvárása – teljesítőképes és átlátható tagállami közigazgatás • A magyar reform egy nemzetközi közigazgatási trendbe illeszkedik, melynek célja az önkormányzati feladatellátás optimalizálása (pl. Dánia, Németország, Franciaország, Csehország stb.). Somlyódyné Pfeil Edit • 2009

5. A többcélú kistérségi társulás – az integrált közszolgáltatás-szervezés modellje? • A kistérségi közszolgáltatási rendszer alapja az önkéntes társulás • A kistérség nem közigazgatási szint, hanem „szervezési egység” • Lényege az alapfokú közszolgáltatások racionalizálása és integrált ellátása • A többcélú társulás kötőereje a finanszírozási kényszerhelyzet (forrásátcsoportosítás) • Belső ellentmondása a reform végrehajtási felelősségének áthárítása a helyi önkormányzatokra és a bottom-up építkezés Somlyódyné Pfeil Edit • 2009

6. Dilemmák a kistérségi közigazgatási rendszer vonatkozásában • A többcélú társulások differenciálatlan bevezetése az ország teljes területén - rurális és urbánus térségek szervezeti uniformizálása • Egyközpontú (moncentrikus) kistérségek kezelésének megfelel a többcélú kistérségi társulás intézménye → a rurális térségek modellje (a demográfiailag hanyatló térség modellje?) • A feladatszervezés optimális léptéke csak részben a kistérség – a mikrotérségek a hiányzó „optimális” alapszintű önkormányzati nagyságrendet modellezik • Tisztázatlan a megyei önkormányzathoz való viszonya • A kistérségnek van székhelye, de ehhez sem státusz, sem integráló erő nem társul – a városok térségi szerepköreinek kiürülésével fenyeget • A többcélú társulás formájában pótintézmény létesült - az önkormányzatok vele kooperálnak, ezért a tagönkormányzatok közötti bizalom és együttműködési kultúra változatlanul alacsony szintű maradt. Somlyódyné Pfeil Edit • 2009

7. Célok és hiátusok a kutatási eredmények tükrében(ROP 3.1.1) • A reform értékelése: A szükséges átalakulás kezdeti lépései történtek meg a közigazgatás strukturális kérdéseinek megkerülésével → funkcionális közigazgatási reformról sem beszélhetünk • A kohézió erősödése: A közszolgáltatásokhoz való állampolgári hozzáférés részben javult, de messze nem teljes körű - a lefedettség humán közszolgáltatási területenként változik • Szakmai színvonal: A pótfinanszírozás és a közszolgáltatások minőségjavulása között nincs közvetlen kapcsolat a támogatáslehívás automatizmusa okán • Költséghatékonyság: Az évente változó állami támogatási preferenciák determinálják az ellátás szervezeti formáinak megválasztását – a hatékony feladatszervezés gátja • Fizikai elérhetőség: A közszolgáltatások bizonyos mértékű koncentrációja megvalósult, viszont ez nem párosult közlekedésfejlesztéssel • Participáció: Rossz a kistérségi közigazgatás kommunikációja a lakosság felé – politikai és szakmai belügyről van szó? →A kistérségi közigazgatás instabil és átláthatatlan, funkcionális és identitásbeli gyengeség jellemzi. Somlyódyné Pfeil Edit • 2009

8. A reform jövőjét meghatározó lehetséges eszközök – alkotmányjogi keretek A lokális közigazgatás teljesítőképességének fokozásához funkcionális közigazgatási reform végig vitelére lenne szükség, ami feltételezné • az unitárius állam keretei között az erős középszint működtetését • a feladattelepítésben a helyi, a területi és a központi szint viszonyának újragondolását a decentralizáció céljával • önkormányzati finanszírozási reform megvalósítását. Hosszú távon nem zárható ki, hogy a létrejött mikortérségi körzetrendszer alapul szolgáljon egy nagyobb méretű önkormányzati alapszint vagy egy „kétszintű” helyi önkormányzati szervezet kialakításához. Somlyódyné Pfeil Edit • 2009

9. Javaslatok az alkalmazott közigazgatási eszközök kiszélesítésére • A kistérségi, a megyei és a regionális tervezés strukturális összekapcsolásának megvalósítása → területi szintű vonatkoztatási keret és a kistérségek közötti kiegyenlítés létrehozása • Az önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzés felügyeletté szélesítése → A többcélú társulások ellenőrzési rendszerének kiépítése a feladatellátás teljes körűsége érdekében. • A kistérségi szintű feladatszervezés tárgyát képező feladatok ágazati szakmai és finanszírozási feltételeinek összegzése → tárcák szakmapolitikáinak koordinációja • Többpólusú kistérségek esetében hálózatos együttműködésre és a belső kohézió erősítésére van szükség → központ jelleg differenciált fejlesztése • A rurális és urbánus (kis)térségek kooperációjának differenciált intézményesítése. Somlyódyné Pfeil Edit • 2009

10. Kutatási ajánlások: A város-vidék kapcsolat differenciált kezelésének szükségessége a lokális közigazgatásban A településhálózat-fejlesztés két egymást kiegészítő elvének alkalmazása mentén kell a lokális közigazgatásról gondolkodni: • egyfelől a közigazgatási tér működőképességének biztosítása – vidéki térségek • másfelől a versenyképes városhálózat létrehozása a nagyvárosok nemzetközi láthatósága megteremtésének céljával • Agglomeráció-igazgatási, továbbá nagyvárosi térségi modellek alkalmazása • Hálózatos együttműködés a középvárosok körében – policentrikus városhálózat Somlyódyné Pfeil Edit • 2009

11. A közigazgatás eszközei az urbánus térségek fejlesztése tekintetében • A városi vonzáskörzetek kérdése minden esetben jövedelem-újraelosztási kérdés, amiben az államnak illik részt vállalni → fejlesztési programok indítása, tervszerződéses rendszer keretében nyújtott támogatások • A városi térségek szükségképpen közös tervezési-fejlesztési tevékenység terei, amit adott esetben az állam a területi egységek tervezési kompetenciáinak átalakításával honorál. • Az államok egyfelől közigazgatási-szervezeti modellek felkínálásával, másfelől az általános közigazgatási térstruktúra feloldásával válaszolnak a városverseny kihívásaira. • A városi térségek cselekvési szintté alakítása → a térségi (regionális) identitás fölépítése. Tét: létre tud-e jönni a területi politikának egy új irányítási eszköze? Somlyódyné Pfeil Edit • 2009

12. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! somlyodyne@rkk.hu www.rkk.hu Somlyódyné Pfeil Edit • 2009