Felsőoktatási rangsorok 2011

1. Felsőoktatási rangsorok 2011 Globálisésmagyartendenciák, felsőoktatáspolitikaikörnyezet Dr. Fábri György ELTE PPK

2. Téziek I. – Rangsorok • A rangsorok az elmúlt negyedszázadban médiatermékké váltak. • A nemzeti rangsorok sokszínűek, az indikátorok/intézmények/súlyozások/célcsoportok tekintetében az adott felsőoktatási rendszerekhez igazodnak. • A globális rangsorok komoly módszertani hiányosságokkal küszködnek, a kutatási teljesítmény abszolutizálása miatt, eredményeik jelentős fenntartással kell kezelni. • Az EU új rangsorprogramja klasszifikációs hangsúlyú, multidimenzionális vállalkozás, így a magyar elitegyetemek számára elérhető mérce. • A 2001-ben indult UnivPress-ranking magyar rangsorprogram felsőoktatás-szociológiai megalapozású, multidimenzionális projekt. • Fejlesztés: az UnivPress-ranking tudásbázisán szakmai háttérszolgáltatás (ranking clearing house) indult a magyar egyetemek számára.

3. Mi jellemzi rangsorokat létrehívó felsőoktatási környezetet? széleskörű és növekvő hozzáférés a felsőoktatáshoz társadalmi mobilitás versenyen alapuló, teljesítményfüggő, folyamatosan növekvő finanszírozás kiválóság-orientáltság nemzetközi mércék Milyen lehet a magyar felsőoktatás? szűkülő hozzáférés zártság, csökkenő mobilitás radikális forráskivonás, egyedi poltikai döntésektől függő, centralizált finanszírozás Kiválóság-érzéketlenség Nemzeti bezárkózás Téziek II. – A rangsorok környezete

4. I. Rangsorok a felsőoktatásban

5. Rangsor-történeti előzmények - USA • 1900Alick Maclean: Where We Get OurBest Men • 1904Havelock Ellis • 1906 (1910) James Cattel The American Men of Science • 1925 Raymond Hughes: A Study of Graduate Schools of America • 1934 American Council on Education • 1952 Robert Knapp – Hubert Goodrich: Origins of AmericanScientists • 1958, Paul Lazarsfeld – Wagner Thielens, Jr.: The Academic Mind (Multidimensional) • 1967 Jack Gourman (Gourman Report) • 1968Plaboy • 1969George Pierson: The Education of American Leaders • 1972 National Academy of Sciences (reputáció-rangsor)

6. US News&Reports 1983 – 1987 – évente • Médiarangsor • Követők (Princton Review, Atlantioc Monthly, Forbes, Newsweek, Wall Street Journal stb.) • Változó indikátorok – folyamatos viták • Intézményi lázadások

7. Rangsor-hullám: • Maclean • Le Nouvel Observateur • Stern • Spiegel: • Times Higher Education Supplement • The Guardian • The Sunday Times • Financial Times • Perspektywy Ranking • ... 50 ország...

8. Miért lettek média-rangsorok? • Demokratizálódás: információs igény • Tömegesedés: információs piac • Kapacitás-bővülés: információs hiány • Medializálódás: információs kultúra

9. II. Magyar rangsor-történet

10. 2000-2003: UnivPressRanking • 2004-2005: Egyetemekmérlegen • 2005-2006: Felvirangsor • 2005-2010: HetiVálasz-Népszabadság • 2006-2010: FelviRangsor - HVG Diploma

11. Az UnivPress-Felvi rangsor 2000-2010 • Indikátorok forrásai: • Külsős adatforrások (minisztréium stb.) • Intézményi adatszolgáltatás • Peer review • Hallgatói vélemények • Hirdetéselemzés • Indikátorok tartalmai: • Hallgatói kiválóság • Bemeneti adatok • Oktatói kiválóság • Mennyiségek (létszám, infrastruktúra stb.) • Hallgatói visszajelzések (szakmai színvonal, hallgató-orientáltság, intézményi légkör, diploma értéke) • Rangsorolás szubjektumai: • Karok (domináns képzési területekkel) • Lényegében teljeskörű

12. Dilemmák-viták: • Abszolút rangsorok értelmesek-e? • Hallgatói vélemények, mint rangsorképző tényezők • Források megbízhatósága • Indikátorok súlyozása • Indikátorok összevonhatóságának határa

13. Rangsor-fejlesztések: • Tudásbázis • Posztrgraduális képzésben kurzusok • Szolgáltatások intézményeknek • Rangsor-olvasási szolgáltatás médiának, felhasználóknakmédiaprogram • Nemzetközi rangsor-auditáláshoz tanácsadás • Kutatásokkal partneri program az EU-rangsorhoz • Médiaprogram

14. III. Rangsorok értelmezése

15. Rangsor-típusok • Reputáció/presztízs • Peer-review • Munkaerőpiac, szakértők • hallgatók • Bementi jellemzők • Felvételi eredmények • Hallgatói érdeklődés • Kimeneti jellemzők • tudományos produktumok • érvényesülés • Akadémiai rangsorok

16. A presztízs fogalma • „Pozitív oldalról nézve a reputáció az első új ismeret kommunikálására utal, negatív oldalról nézve viszont annak eredménytelenségére” (Luhmann 1992) • A minőséghez való általános társadalmi hozzáállás, egy „attitűd kaleidoszkóp” (Theus 1993) • A társadalmi tőke egyik formája, amelyet a versenyszférában lehet alkalmazni. Ezt a tőkét a múltból örököltük, és folyamatosan reprodukálni kell, illetve függ a társadalmi hálózatokba történő bevonásától (Bourdieu 1983) Ellentmondások Máté-effektus(Merton 1968) “halo” (dicsfény)-effektus / kognitív előítélet (Thorndike 1920)

17. Percepciós horizont és presztízs ellentmondásossága Jogászok

18. Gazdasági képzés

19. Informatikusok

20. Természettudományi karok

21. Bölcsészek

22. IV. Globális rangsorok

23. Ezredforduló utáni médiahullám: • 2004: Shanghai Jiao Tong University’s Academic Ranking of World Universities • 2004: Times Higher Education Supplement (THES) “World University Rankings” • 2006: The Centre for Higher Education Development (CHE) • SIR World Report 2008 (SCOPUS) • 2010-2011: EU Multidimensional Ranking / Classification / Mapping

24. A globális rangsorok információs piaca Külföldön tanuló hallgatók száma Külföldi hallgatók aránya Forrás: Education at Glance 2010

25. A globális rangsorok problémái

26. Kutatási egyoldalúság

27. Leszűkítik az egyetemi funkciókat “Harmadikmisszió”: szolgáltatás a társadalomnak, gazdaságnak Oktatás Kutatás

28. Veszélyek • Uniformizál • Döntéshozatalt torzítja • Hallgatók szempontjait háttérbe szorítja Az elemzők, döntéshozók, a média számára a kiválóság a rangsorhelyezéstől függ – a hallgatók számára az előadóteremben dől el.

29. “Not everything that counts can be counted, and not everything that can be counted counts.” Einstein

30. V. A rangsorok hazai felsőoktatáspolitikai környezete

31. A magyar egyetem helyzete A tudásbázison alapuló nemzetstratégia konzervatív kezdeményezésre indult, s politikai rendszereken átívelő projekt volt 90 éven át Hatását stabilizálta a tudáérték beépülése a nemzeti identitásba. Társadalompolitikai (“Bildungsbürgertum”) és gazdasági (magas hozáadott értékű tőke iránti orientáció) konszenzus jelenítette meg a közéletben. A felsőoktatás drámai kommunikációs vereséget szenvedett 2011-re. Mostanra a tudás társadalmi percepcióját a beszállítói kapitalizmus modellje igyekszik uralnio. A globalizáció korában nem várható társadalmi nyomás a Kárpát-medencei szupremációt/megmaradást védő, tudás-központú nemzetstratégia érdekében.

32. Kirándulás a tények világába

33. A diploma-deficit blöffje * Szlovákiában kiugróan magas, 36%-os a középfok alatti végzettségűek munkanélkülisége! Education at Glance 2010 OECD alapján

34. A diploma-túltermelésről való tévedés Forrás: OECD Education at Glance 2010

35. Munkaerőpiaci mítosz Forrás: KSH Felsőoktatási Statisztika

36. Felsőoktatási hallgatók és a munkaerőpiac szakterületi arányai 2010-ben

37. AzállamiintézmányhálózatszéttagoltságánaktéveszméjeAzállamiintézmányhálózatszéttagoltságánaktéveszméje

38. A menedzserizmus látszata

39. A forráskivonás forrása???

40. Minek ide rangsor???

41. Köszönöm figyelmüket!