Brazília - a feltörekvő latin-amerikai nagyhatalom

1. Brazília - a feltörekvő latin-amerikai nagyhatalom Dr. Pólyi Csaba Nagykövet, a BGF címzetes főiskolai tanára Pécs, 2011. szeptember 30.

2. Brazília - a feltörekvő latin-amerikai nagyhatalom • I. Világgazdasági átrendeződés • II. Külső környezete – Latin-Amerika • III. Brazília kiemelkedése • IV. Magyarország és LAC kapcsolatai

3. I. A világgazdasági átrendeződés

4. A világgazdasági átrendeződés

5. A világ régióinak GDP növekedése

6. II. Latin-Amerika és a Karib térség

7. Latin-Amerika növekvő geopolitikai és globális jelentősége • összterülete 21,1 millió km2 és összlakossága közel 600 millió • a régió 33 állama az ENSZ-ben jelentős szavazati arányt jelent a legfontosabb globális ügyekben • geopolitikai stratégiai jelentőség: az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán között itt található a két hajózható összeköttetés (Panama-csatorna és Magellán-szoros), ami kiemelkedő fontosságú katonai és kereskedelmi okokból • a G20-ak között három latin-amerikai ország (Argentína, Brazília és Mexikó) • diplomáciai aktivitását és súlyát is növelő Brazília BRIC tagországként túllépett a dél-amerikai regionális középhatalom kategóriáján, BT reform-igények • atomfegyvermentes övezet (Tlatelolco-i egyezmény)

8. Latin-Amerika gazdasági-kereskedelmi potenciálja • ma a világ 4. legfontosabb gazdasági régiója, a világgazdaság számára nélkülözhetetlen nyersanyagok lelőhelye • Mexikó és Venezuela a világ öt legnagyobb kőolajtermelő és exportáló országa között, de Brazília is óriási lelőhelyek kiaknázásába kezdett • ezen kívül jelentős a földgáz, a réz, az urán, a cink, az arany, az ezüst, a vasérc és a gyémánt előfordulása is • mezőgazdasági potenciálja is rendkívül jelentős, élelmiszerből a világ nagy részét el tudná látni, ha a fejlett országok csökkentenék az agrárszubvenciókat • a világ édesvízkészletének jelentős része (Brazília 12%) • biodiverzitás tekintetében a világ kiemelkedő térségei közé tartozik

9. Latin-Amerika a legegyenlőtlenebb régió

10. Regionális jövedelemegyenlőtlenségek alakulása

11. Differenciált növekedés

12. Latin-Amerikai regionális csoportok exportjának irányai

13. Külkereskedelmének összetétele alig változott

14. Multilatinas • megjelentek saját nevelésű multinacionális vállalataik (az un. multilatinas) • Javier Santiso elemzése szerint az 50 legnagyobb latin-amerikai vállalat eladásai 2007-ben 29%-kal növekedtek és elérték az 541.6 milliárd USD értéket • a legnagyobb bevételt elérő cég a brazil kőolajipari Petrobras (96.3 milliárd USD), a második szintén egy brazil bányavállalat • az ötvenes listából 23 brazil, 16 mexikói, 6 chilei, 3 argentin, valamint 1-1 perui és venezuelai • Brazília adta az ötvenes lista teljes eladásainak 55.3%-át, Mexikó (30%), Chile (7.9%) és Argentína (4.3%) • a vállalatok 24.3%-a a kőolaj és földgáziparhoz, 16.2%-a pedig a telekommunikációs szektorhoz tartozik • a számok is jelzik, Brazília megkülönböztetett helyet foglal el a régióban.

15. Az USA és Latin-Amerika

16. Latin-Amerika és az USA kapcsolatok • a The CouncilonForeign Relations (2008) szerint a 150 éves Monroe Doktrína felett eljárt az idő és az USA hegemóniája megszűnt • első számú kereskedelmi partner,1996-2006 között kereskedelme Latin-Amerikával 139%-kal nőtt, szemben Ázsia 96%- és az EU 95%-kal • 2006-ban 223 Mrd USD árut exportált a régióba (Kínába csak 55 Mrd USD-t), innen származik a kőolajimportjának 30%-a, szemben a Közel-Kelet 20%-os részesedésével • a legális és illegális bevándorlás: az USA lakosságának 15%-a latino (50 millió), népszaporulat fele latinok gyereke és nő a szerepük a választásokon is • CEPAL 2011. márciusi tanulmány: • 2000 és 2009 között az USA részaránya a régió exportjában 59,7%-ról 40,1%-ra, az impotjában 49,3%-ról 31,2%-ra csökkent • Fő gazdasági partner és diverzifikált külkereskedelem: 1197 terméket exportálnak az USA-ba, 878 terméket az EU-ba, 511-t Ázsiába és csak 202-t Kínába (2008-2009) • Az USA elsőszámú tőkebefektető, az 1999-2009 között befektetett tőke 34,7%-a

17. Obama 2011. március 19-23. - Brazília, Chile és Salvador • Brazília: Stratégiai együttműködés globális és regionális ügyekben • Brazil nyersanyag és energiaforrások (kőolaj) biztosítása • Amerikai nagyberuházások (PAC és foci VB-2014, Rio de Janeiro-2016 olimpiai játékok) • Chile: Üzenet Latin-Amerikának az egyenjogú együttműködés építésére – egy sikeres, demokratikus és nyitott piacgazdaságot építő modell országból • Salvador: Közép-Amerika amerikai belbiztonsági kérdéssé vált: szervezett bűnözés, drogkereskedelem és közbiztonság

18. EU-LAC: Stratégiai partnerség sokrétű kapcsolatrendszerrel

19. Az EU és Latin-Amerika közötti együttműködés • stratégiai partnerek, azonos kultúrkörhöz való tartozás mellett politikai motivációk (kétévente csúcstalálkozók, közbülső években EU-Riói Csoport külügyminiszterei találkoznak) • sokrétű kapcsolatrendszer: társulási megállapodás Mexikóval (2000) és Chilével (2005), Mexikó Brazíliával együtt egyben az EU stratégiai partnere, 2010-ben az Unió és a Közép-Amerikai térség társulási megállapodás, valamint a Peruval és Kolumbiával szabadkereskedelmi megállapodás, újraindultak a társulási tárgyalások a Mercosur-ral • együttműködés pillérei: politikai párbeszéd; gazdasági-, kereskedelmi- és tőkekapcsolatok; fejlesztési együttműködés;

20. Gazdasági-kereskedelmi adatok (Eurostat, 2000- 2009) • az EU27 exportja 59 Mrd euróról 66 Mrd-re emelkedett, miközben az import 54 Mrd-ről 74 Mrd euróra nőtt (EU külker 6%-a) • az EU külker mérlege 5 Mrd euró többletből 9 Mrd euró deficitbe fordult (az importált nyersanyagok és élelmiszerek deficitje 27-ről 42 Mrd euróra nőtt, a feldolgozóipari többlet 32 Mrd euró maradt) • az EU27 exportjának mintegy fele gépipari termékek és gépkocsik, miközben az import több mint egyharmada élelmiszer és ital • szolgáltatások kereskedelmében az EU27 2008-ban 6.7 Mrd többletet mutatott (30.7 Mrd export és 24 Mrd import mellett), 54.7 Mrd eurós forgalommal Latin-Amerika a teljes EU27szolgátatási forgalmának a 6%-át jelentette • EU latin-amerikai befektetései összesen 2009-re meghaladták a 275 Mrd euro összeget

21. Gazdasági-kereskedelmi adatok - 2 • Németország 2009-ben egymaga 18.5 Mrd euróval (a teljes forgalom 28%-a) a legnagyobb exportőr Olaszország (8.7 Mrd euró, 13%), Franciaország (7.7 Mrd euró, 12%) és Spanyolország (7.5 Mrd euró, 11%) előtt • importban 1. Hollandia (14.8 Mrd euró, a teljes import 20%-a, un. Rotterdam-effektust), Németország (13.1 Mrd euró, 18%), Spanyolország (10 Mrd, 13%) követi • legnagyobb kereskedelmi többletet Németország (5.4 Mrd euró) és a legnagyobb deficitet Hollandia (-9.9 Mrd euró) mutatták • az európai export legjelentősebb felvevői Brazília (21.6 Mrd euró, a teljes export 33%-a) és Mexikó (15.9 Mrd euró, 24%) voltak, a térségből származó importból Brazília (25.6 Mrd euró, 34%), Mexikó (9.9 Mrd euró, 13%) és Argentína (8.2 Mrd euró, 11%) tudhat magáénak • a legnagyobb deficitet Mexikó (6 Mrd euró), a legnagyobb többletet Brazília (4.1 Mrd euró) regisztrálta

22. Az EU kereskedelmi forgalma Latin-Amerikával 2010-ben Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

23. LATAM can be a key partner for Chinese economy CHINA USA 10 600 km HONG KONG 12 700 km MEXICO 20 000 km BRAZIL 18 800 km CHILE

24. Latin-Amerika és Kína kapcsolatai • Kína érdekei : természeti erőforrások (energiahordozók és ércek) biztosítására, valamint export-lehetőségeinek kiterjesztése • a Tajvant elismerő országok körében is „egy Kína” politikája • Kína már 2009-ben Brazília és Chile legfontosabb exportpiacává vált, Argentína, Peru, Costa Rica és Kuba esetében pedig a második helyet foglalta el • exportpiacul is szolgál a kínai termékek számára, de a fejlett technológiát képviselő termékek aránya már 35%-ra nőtt • jelentős befektetések 2009-ben a térség három vezető gazdaságban: Brazíliában (8.5 Md USD), Mexikóban (1 Md USD) és Argentínában (520 M USD), valamint a kőolajban gazdag Venezuelában (715 M USD), 2010-ben 17 Mrd USD beruházással Brazíliában a legnagyobb külföldi befektető • a tendenciák alapján Kína már rövid távon átveheti az EU-tól a második helyet Latin-Amerika legfontosabb kereskedelmi partnerei sorában, egy évtizeden belül elsőszámú befektető lehet

25. III. Brazília – a globális kitekintéssel rendelkező regionális nagyhatalom Celso Amorim, FormerBrazil’sMinister of Foreign Relations named “top 100 globalthinker” byForeign Policy „A külkereskedelemben a monogámia nem érdem, minden lehetséges partnerre szükséged van, mert minél diverzifikáltabb vagy, annál jobb.” Három alapdolog védte meg Brazíliát a válságtól: a belső piacunk erőssége, a bankrendszerünk szilárdsága és a külkereskedelmünk diverzifikáltsága.

26. Brazília a dél-amerikai kontinensen

27. Földrajzi elhelyezkedés • a kontinentális méretű Brazília 8.5 millió km2 területével és 190 millió lakosával a világ ötödik legnagyobb és legnépesebb országa • 85-ször nagyobb hazánknál és megközelítőleg kétszer akkora, mint az Európai Unió 27 tagállama együtt • Dél-Amerika területének 47.8%-át foglalja el • 7.5 ezer km-es tengerpartjával és 16.9 ezer km-es szárazföldi határán 9 országgal szomszédos • államformája szövetségi köztársaság : 26 szövetségi állam (estado), 1 szövetségi kerület (distriofederal), 3 szövetségi terület (territorio)

28. Brazíliaváros Brazíliaváros hivatalosan 1960-ban kapta meg fővárosi címét. A tudatos várostervezés mintaképe: a levegőből leginkább repülőgéphez vagy pillangóhoz hasonlít. Brazíliaváros az egyetlen XX. századi település, melyet az UNESCO az emberiség történelmi és kulturális örökségének sorába választott.

29. FernandoHenriqueCardoso (1994-2002) - a Real-terv, gazdasági nyitás és a piacorientált reformokra épülő új gazdaságpolitika (importvámok súlyozott átlaga 68%-ról 20% alá) - bevezették a versenytörvényt és kiiktatták a működőtőke beáramlását akadályozó intézkedéseket - az un. Fiskális Felelősség Törvényének (LRF, 1998) elfogadása, ami a helyi és a központi állami intézmények pénzügyi működését szabályozza, akár börtönbüntetéssel is szankcionálja

30. LuizInácioLula da Silva (2003-2010) - folytatta elődje makrogazdasági stabilitást szolgáló konzervatív fiskális politikáját, tiszteletben tartotta a Központi Bank függetlenségét és inflációs célkövető monetáris politikát alkalmazott - közvetlen jövedelemtranszferre építő szociálpolitikai programok BolsaFamilia - a kormány a GDP kevesebb mint 1%-ával 11 millió családnak nyújt egy fél minimálbérnyi havi rendszeres jövedelmet - sikeres gazdaságpolitika hatására másfél évtized alatt a szegények részaránya 37%-ról 25% alá csökkent - 18-20 millióval nőtt és megerősödött a középosztály

31. Brazília 2010 • Brazília 2009-ben 153 milliárd USD-vel a 24. volt a világexport rangsorban és annak 1.2%-át adta (az előző évhez viszonyítva 2 pozíció volt a visszaesés) • az importőrök rangsorában 2009-ben 26.-ik volt 137 milliárd USD-vel és a világimport 1.1%-át adta. • 2010-ben a brazil külkereskedelmi adatok újabb rekordokat döntöttek, az export 31,4%-kal, az import pedig 41,6%-kal haladta meg az előző évi szintet • az importban tovább nőtt az ázsiai országok részaránya, különösen Kínáé (12,5%-ról 14,1%-ra) és az importált termékek többsége elektronikai cikkek, gépek és berendezések mellett organikus kémiai szerek és acéláruk is voltak

32. Folytatás… • a brazil export felvevőpiacai között Latin-Amerika (23,8%) 2009 után 2010-ben is megelőzte az Európai Uniót (21,4%) • a brazil export növekedésében nagyobb szerepet játszott a világpiaci árak emelkedése, mint a mennyiségi növekedés • a külkereskedelmi többlet csökkenéséhez hozzájárult a nemzeti valuta, a real megerősödése a dollárhoz képest (2009 januárja és 2010 novembere között 36%-ot erődösött), ami ösztönözte az importot • a mezőgazdasági termékek exportja 18%-kal bővült, de 76,4 Mrd USD értékével a teljes brazil export 37,9%-át adta és biztosította a külkereskedelmi többletet

33. Brazília gazdasági mutatóinak alakulása

34. Brazília dinamikus gazdasági növekedési perspektívája

35. Brazília gazdasági növekedése munkahelyteremtő

36. A középosztály erősödése Brazíliában

37. A növekedés fő motorja a belföldi fogyasztás

38. Termelő beruházások növekedése

39. Brazil beruházások viszonyítása

40. A beruházások állami ösztönzése

41. A brazil mezőgazdaság termelése (gabonafélék, zöldségek és olajos termények, millió tonna)

42. Ellenőrzés alá vont infláció

43. Növekvő valutatartalékok

44. A világ legnagyobb gazdaságai

45. Brazília helye

46. Összegzés • Cardoso elnöksége (1994-1998, 1998-2002) makrogazdasági stabilitás (új pénz – real, infláció megfékezése, fiskális fegyelem törvénye, adósságkonszolidáció) • Lula(2002-2006, 2006-2010) lényegében folytatta elődje konzervatív monetáris és fiskális politikáját • innovatív szociálpolitika (családtámogatás – Bolsafamilia) és a minimálbérek jelentős emelése (közel 80% a két ciklus alatt) révén társadalmi béke • kormányzati többség (12 párt koalíciója) alapján belpolitikai stabilitás és az Ideiglenes Elnöki Rendeletek (MedidaProvisoria) révén aktív alakítója volt a növekedésorientált gazdaságpolitikának • az ország nyersanyag és energiabázisán megvalósuló külföldi tőkeberuházások jelentősen modernizálták és növelték az ország termelési potenciálját, hozzájárulva a GDP bővüléséhez, a világ 8. gazdasági hatalmává válásához

47. Új mélytengeri kőolajlelőhelyek

48. Sportdiplomáciai sikerek versus fejlesztési lehetőségek

49. Brazíliát tartják a világ leggazdagabb biodiverzitásúországának

50. Brazília Atlanti-óceán menti partján élő fajok fele csak itt él meg. Kutatók szerint a trópusi esőerdők közül itt van a legnagyobb biodiverzitás/hektár arány az egész világon.