1 / 70

A MOZGATÓRENDSZER BIOMECHANIKÁJA

A MOZGATÓRENDSZER BIOMECHANIKÁJA. AZ ÍZÜLETEK BIOMECHANIKÁJA. SUGGESTED READINGS. Nordin, M., Frankel, V.H. Basic biomechanics of the musculoskeletal system, Lea & Febiger 1989. Norkin, C.C, Levangie, P.K. Joint structure & function. Davis Company, Philadelphia.1992.

buzz
Download Presentation

A MOZGATÓRENDSZER BIOMECHANIKÁJA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A MOZGATÓRENDSZER BIOMECHANIKÁJA

  2. AZ ÍZÜLETEK BIOMECHANIKÁJA

  3. SUGGESTED READINGS Nordin, M., Frankel, V.H. Basic biomechanics of the musculoskeletal system, Lea & Febiger 1989. Norkin, C.C, Levangie, P.K. Joint structure & function. Davis Company, Philadelphia.1992. Zatsiorsky, V.M. Kinematics of human movement. Human Kinetics, 1998. Enoka, R. Neuromechanical basis of kinesiology Human Kinetics, 1994.

  4. Az emberi test síkjai Koronális v. frontális Transzverzális v. vízszintes Szagittális v. oldal

  5. Tengelyek Longitudinális – Szagittális és frontális Anteroposterior – Szagitális és transzverzális Lateromediális – Frontális és transzverzális

  6. Helyi referencia rendszer Kardinális síkok és tengelyek

  7. KARDINÁLISSÍKOK TENGELYEK Izületi mozgás FRONTÁLIS Közelítés - távolítás OLDAL feszítés - hajlítás TRANSZVERZÁLIS kifelé – befelé forgatás Hosszúsági Jobbra -balra Anteroposterior v. mélységi jobbra -balra Lateromedial v. szélességi Előre - hátra

  8. Szélességi tengely (térdfeszítés – hajlítás )

  9. Mélységi tengely (oldalra hajlítás, közelítés-távolítás )

  10. Hosszúsági tengely (törzsforgatás, everzió-inverzió )

  11. Ízület Kettő vagy több csont összeköttetése inak, szalagok és izmok által 148 Mozgatható csont 147 izület

  12. Izületi szög Kiegészítő (belső) 180° Anatómiai (külső) 0° Anatómiai (külső) 80° Kiegészítő (belső) 100°

  13. IZÜLETI SZÖGELFORDULÁS

  14. MOZGÁSTERJEDELEM(ROM) ROM = dmax - dmin ROM A mozgásterjedelem azt a legnagyobb izületi szögelfordulást jelenti egy ízületi tengely körül, amely anatómiailag még lehetséges

  15. Aktív mozgásterjedelm Passzív mozgásterjedelem Passzív mozgásterjedelem > aktív mozgásterjedelem

  16. A mozgásterjedelmet befolyásoló tényezők 1. Az izületek típusa • 2. Az izületi szalagok mechanikai tulajdonságai • nyúlékonyság • merevség • 3. Az izmok és inak anatómiai és biomechanikai jellemzői • Izom és ínhosszúság illetve a kettő aránya • Izom architektúra

  17. Az izületek típusai 1. Két csont (térd) 2. Több csont (lábközép csontjai) • egy tengelyű (henger) • Két tengelyű (elliptikus, tojás) • Három tengelyű ( gömb)

  18. tibia/ fibula fej sterno costalis Kicsi transzláció nagy rotáció Az izületek típusai típus leírás funkció mozgás példák semmi v. kicsi Rostos szövetek által kapcsolt stabil Rostos Porcos összeköttetés hajlás kicsi Porcos Szalagokkal összekapcsolt térd, csípő Szinoviális mozgás

  19. SZABADSÁGFOK ( DOF) DOF a változóknak az a száma, amely a test mozgásának leírásához szükségesen elegendő DOF = a koordináták számaminusza megkötöttségek száma transzláció rotáció 3 + 3 6

  20. Két dimenzió (2D) DOF = 3N - C Háromdimenzió (3D) DOF = 6N - C N = a testszegmentek száma, C = a megkötöttség száma

  21. Megkötöttség • Anatómiai • adjunctus (független) • Conjunctusvagyösszekötött ( az izületek mozgása egymástól függ)

  22. Aktuális (pedálozás) Mechanikai (egyensúly, megcsúszás) Motoros feladat ( instrukció)

  23. 5 F = 6N - å i • ji I=3 A kinematikai lánc mobilitása F = mobilitás, I = az izület osztálya, ji = az izületek száma az I osztályban i = 6 -f, f= a szabadságfok száma

  24. Harmadosztályú izület: 29 (3 DOF) • Negyedosztályú izület: 33 ( 2 DOF) • Ötödosztályú izület: 85 ( 1 DOF) F = (6•148) - [(3 •29) + (4 •33) + (5 •85)] = 244 Maneuverability = 238

  25. MOZGÁSOK AZ ÍZÜLETEKBEN

  26. FORGÁS

  27. Csúszás (lineáris és nem lineáris transzláció)

  28. Gördülés = rotáció + transzláció

  29. rotaciós DOF transzlációs DOF Érintkezési felület izület gömb 3 2 1 1 2 0 0 0 1 2 állandó nem állandó tojás nem csúszó henger állandó csúszó henger állandó állandó nyereg

  30. AZ IZÜLETEKRE HATÓ ERŐK

  31. 1. Nyomó (kompressziós) 2. Húzó (tenzilis) 3. Nyíró 4. Reakció

  32. A nyomóerő mindig merőleges a transzverzális síkra A nyírőerő mindig párhuzamos a transzverzális síkkal A húzóerő mindig merőleges a transzverzális síkra Transverzális sík

  33. Reakcióerő Fr = Ft Nyomóerő (Fc) Reakcióerő (Fr) (Fc) (Ft) Nyíróerő (Fs) (Fs)

  34. Fc1 Fc2 Fs1 Fs2 Reakcióerő Fr (Fc1) Fc Fc2 Fs1 Fs2 Fs

  35. AZ ERŐK MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZEREI 1. GRAFIKUS 2. SZÁMÍTÁS 3. MÉRÉS 4. MÉRÉS ÉS SZÁMÍTÁS statikus és dinamikus direkt és inverz

  36. Nyomaték egyensúly Tiszta nyomaték = (Fm x dF) – (W1 x dW1) + (W2 x DW2) = 0 (Fm x dF) = (W1 x dW1) + (W2 x DW2) Mm = M1 + M2  izometriás Mm > M1 + M2  koncentrikus Mm < M1 + M2  excentrikus

  37. Erőkar rendszer

  38. Első osztályú emelő Másodosztályú emelő

  39. Harmadosztályú emelő

  40. 1st 2nd 3rd

  41. NYOMÓERŐ HÚZÓERŐ G1+ G2 G1 Fk = G1 G2 Fh = G2 G1+ G2

  42. NYOMÓERŐ HÚZÓERŐ Fk = G1 +F1 +F2 G1+ G2 F1 F2 G1 G2 Fk =(F1 +F2) -G2 G1+ G2 F1 +F2=G2 Fk = 0

  43. NYÍRÓERŐ G = Gny G Gny Gh Gny G

  44. A G súlyerő húzó-, és nyíróerő komponenseinek meghatározása Fh G Fny

  45. A G erő nyomó-, és nyíróerő komponenseinek meghatározása Fk Fny G

  46. A végtagok súlyerejének hatása az ízületekre d =mért  = 180 - d  d Gh Transzverzális sík  Gny G

More Related