Környezeti Kárelhárítás Készítette: Fetter Éva (fetter.eva@vkkt.bme.hu)

1. Környezeti Kárelhárítás Készítette: Fetter Éva (fetter.eva@vkkt.bme.hu) Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

2. Amiről szó lesz… • Hazai vonatkozó jogszabályi környezet • Ennek tükrében a kármentesítés és szakaszainak bemutatása • Az emberi egészségkockázat felmérés módszertanának bemutatása • A szükséges adatigény és adatminőség • A kockázatok számítása és értékelése mind toxikus, mind karcinogén szennyezőanyagokra vonatkoztatva

3. Vonatkozó hazai jogszabálykörnyezet • 33/2000. (III. 17.) sz. Kormányrendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról • 219/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet a felszín alatti vizek védelméről • 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségének védelméhez szükséges határértékekről (A,Ab, B, D értékek) • 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról • 26/2000. (IX. 13.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről • 12/2001. (V. 4.) KöM-EüM együttes rendelet a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről • 90/2007. (IV. 26.) Korm. Rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről • 91/2007. (IV. 26.) Korm. Rendelet a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól

4. 219/2004. (VII. 21.) Korm. Rendeleta felszín alatti vizek védelméről • Országos Környezeti Kármentesítési Program Alapelvek • A szennyezettség ne tevődjön át a szennyezett közegről másik környezeti elemre, • a szennyezőanyagok terjedését korlátok között kell tartani, vagyis a szennyezetlen környezeti közegek elszennyeződése nem megengedett. • Ingatlanhatáron átnyúló szennyezettség esete

5. OKKP OKKP célja • a felszín alatti víz, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése, nyilvántartásba vétele, valamint a szennyezettség kockázatának csökkentése, és a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése; • a felszíni vizekben okozott károk kármentesítése; • a természetben okozott károk kármentesítése. ÁLTALÁNOS FELADATOK • jogszabályok kidolgozása • műszaki szabályozások (szabványok, irányelvek) kidolgozása • kutatási-fejlesztési tevékenység • a kárfelszámolásban leginkább alkalmazható, korszerű technológiák • OKKP finanszírozási rendszerének kidolgozása • kiadványok, információs- és segédanyagok kidolgozása, oktatás és továbbképzés • általános feladatnak minősül a hazai és nemzetközi kapcsolatok létesítése • más programokkal történő koordinációt (Vízbázisvédelmi Program és a Nemzeti Környezetegészségügyi Program) ORSZÁGOS FELADATOK • környezetet veszélyeztető szennyezőforrások, tartós környezetkárosodások teljes körű országos számbavétele (KÁRINFO elnevezésű térinformatikai rendszer- része a FAVI-nak) • A Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista (NKPL) -kármentesítés ütemezése • Az állami felelősségi körbe tartozó környezetkárosodások monitoring rendszerének a kiépítése és működtetése • Az alprogramok kidolgozása, és azok végrehajtása EGYEDI, PROJEKTEK, BERUHÁZÁSOK

6. Környezetvédelmi kármentesítés-Tényfeltárás 1 • A tényfeltárás lépései • a tényfeltárás megtervezéséhez szükséges alapadatok begyűjtése és feldolgozása, • szükség esetén a tényfeltárási terv elkészítése, és a Korm. rendelet szerint engedélyeztetése a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőséggel, • az engedélyezett tényfeltárás munkálatainak (terepi, laboratóriumi) elvégzése, a feltárási és vizsgálati adatok kiértékelése, • a tényfeltárási záródokumentáció összeállítása, és a Korm. rendelet alapján benyújtása a területileg illetékes környezetvédelmi hatósághoz.

7. Tényfeltárási záródokumentáció Alapadatok Előzmények Az érintett terület bemutatása A tényfeltárás módszertana Vizsgálati eredmények Mennyiségi kockázatfelmérés Lehetséges műszaki beavatkozási változatok bemutatása Költség-haszon és költséghatékonyság elemzés A javasolt műszaki beavatkozás bemutatása és indoklása A tényfeltárás során üzemeltetett kármentesítési monitoring bemutatása Monitoring terv a tényfeltárást követő szakaszra Egyebek A tényfeltárást követő döntés Műszaki beavatkozás elrendelése Kármentesítési monitoring A kármentesítés befejezése Környezetvédelmi kármentesítés-Tényfeltárás 2

8. Műszaki beavatkozási terv készítése (koncepció, részletes leírás, kármentesítési monitoring bemutatása a mű.beav. alatt és utána, várható eredmények) Hatóság által a terv elfogadtatása-határozat (D érték, terület érzékenységi besorolás, monitoring tevékenység és jelentési kötelezettség, mű.beav. határideje) Munkára vonatkozó szabályok betartása (befejezését 5 napon belül jelenteni kell, ellenőrző mintavételi tev. bizt.,záródok. 30 napon belüli benyújtása) Műszaki beavatkozási záródokumentáció elkészítése (alapadatok, előzmények, alkalmazott technológiák, az elvégzett mű.beav. részletes leírása, a mű.beav. eredménye, üzemeltetett monitoring, további monitoring) Környezetvédelmi kármentesítés-Műszaki beavatkozás

9. Műszaki beavatkozást követő döntés (folytatás, további tényfelt., záródok. elfogadása, kármentesítési monitoring, kármentesítés befejezése) A kármentesítési monitoring magába foglalja: annak tervezését, megvalósítását, működtetését, felülvizsgálatát, megszüntetését a tényfeltárási és műszaki beavatkozási szakaszban folytatott tevékenység környezetre gyakorolt hatásának, a beavatkozás eredményességének ellenőrzését Üzemeltetése: D érték elérése után 4 évig, tartós környezeti károsodás esetén annak teljes időtartama alatt Kármentesítési monitoring jelentés és záródokumentáció összeállítása (alapadatok, előzmények, a kialakított mon.rdsz. bemutatása, hiányosság, javaslatok, eredmények bemutatása Környezetvédelmi kármentesítés- Kármentesítési monitoring

10. Környezetvédelmi kármentesítés- Kármentesítési monitoring: Talajvíz kutak

11. Ki fizessen mindezért? • Szennyező fizet elve: az okozott kár helyreállításának költségeit is a kár okozójának kell viselnie • Tulajdonosváltás: ki a szennyező??? • 1995. évi (LIII.) Környezetvédelmi Törvény: a tulajdonos egyetemleges felelősséggel tartozik • Így, ha nincs meg a károkozó a fentiek alapján a költségek a tulajdonost terhelik • 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet alapján a megoldás: a) hatálybalépését követően folyt vagy folyik, akkor a Kt. 102. §-a alapján a jogsértő tevékenység helyének tulajdonosa vagy használója, b) hatálybalépését megelőzően történt, akkor a Magyar Állam a felelős

12. Kármentesítés és kockázatfelmérés Kockázat (risk): • A vegyi anyagok okozta káros hatás bekövetkezésének valószínűsége, tényleges vagy előre jelzett előfordulási gyakorisága, amennyiben az ember vagy az élőlények bizonyos fokú expozíciója bekövetkezik. Röviden a nem kívánatos következmény előfordulásának valószínűsége. • Az ökoszisztéma, illetőleg az emberi egészség romlásának, károsodásának várható mértéke és bekövetkezési valószínűsége Kockázatfelmérés (mennyiségi): • A kockázat leírására és számítására szolgáló, vizsgálati eredményeken alapuló eszköz, amely magában foglalja a veszély azonosítását, az expozíció becslését és a káros hatás következményeit. • Egy adott szennyezett terület tényfeltárására támaszkodó részletes vizsgálata a kármentesítési célállapot, illetve a (D) kármentesítési szennyezettségi határérték meghatározására, amelynek eredménye egy kockázati hányados formájában kifejezett érték, amely a környezet elemeinek szennyezettségéből, illetőleg a környezetre, az ökoszisztémára és az emberre elviselhető szintek arányából nyerhető Kármentesítés: • műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység és intézkedés a veszélyeztetett, szennyezett, károsodott felszín alatti víz, illetőleg földtani közeg megismerése, illetőleg a szennyezettség, károsodás mértékének csökkentése, megszüntetése, továbbá utóellenőrzése érdekében a környezetvédelmi célok érvényesítésére, a köz érdekében Environmental remediation Site investigation Technical intervention Remedial monitoring Risk assessment Remained riskafter the technical intervention The remediation target limit value

13. Kockázatfelmérés módszertana

14. Emberi egészségkockázat felmérése A környezeti kockázat kialakulásának feltételei: • A környezetbe veszélyes anyagnak kell kerülnie • Létező szennyeződés-terjedési útvonalból (működő transzport folyamatok) • Hatásviselők megléte A kockázat csökkentési folyamatok alapvetően 3 különböző formában valósulhatnak meg: • A káros anyagok környezetből való eltávolítása (hagyományos kármentesítés) • Transzport folyamat megszakítása, ill. lassítása • Hatásviselői tevékenységek korlátozása (pl.: intézkedések a területhasználat korlátozására, egyéni védő eszközök stb.). Receptors Exposure Risk Effect Source Transport

15. A kockázatfelmérés iteratív megközelítése • Biotikus effektív kockázatok • Biotikus potenciális kockázatok • Abiotikus kockázatok • D-érték képzésének nehézségei

16. Emberi egészségkockázat felmérése- a kockázatfelmérés menete • Kockázatelemzés módszereinek és eszközeinek a jelen feladatra történő kiterjesztése. (alkalmazhatóságának vizsgálat) • A területspecifikus adatok összefoglalása és értékelése. • Az anyagspecifikus adatok összefoglalása és értékelése. • A hatásviselők és az expozíciós utak meghatározása, hatásmátrix készítés. • Az expozíciók számszerűsítése, a kockázat meghatározása. • A meghatározott kockázat alapján az RRA (Reverse Risk Assessment) módszerrel (D) érték kiszámítása. • A számítási eredmények figyelembevételével javaslat tétel a (D) kármentesítési célállapot határértékekre, illetve a kockázati szempontból szükséges további intézkedésekre.

17. Expozícióbecslés: a hatásviselő és a szennyezőanyag közötti kontaktus (expozíció) útjának, mértékének és idejének becslése. Expozíciós pont: az a hely, ahol egy élő szervezet, vagy populáció kapcsolatba kerül vagy kerülhet a szennyezőanyaggal Emberi egészségkockázat felmérése-expozíció • Expozíció (kitettség): amikor az élő szervezet (ember vagy az ökoszisztéma egyéb elemei, vagy egésze) határfelülete (pl.: bőr, légutak, tápcsatorna) érintkezésbe/kontaktusba kerül a szennyezőanyaggal és a szennyezőanyag fel is szívódhat.

18. Emberi egészségkockázat felmérése-a terület és a szennyezőforrás jellemzése • tárolásból vagy elosztó hálózatból a felszín alatti környezetbe került összes anyagmennyiség megadása (pl. NAPL, DNAPL, szennyvíz), • mesterséges felszín alatti építmények (gátak, csővezetékek, alapok) helye és szerepe, • az egyes környezeti elemekben a (B) szennyezettségi határértékek feletti szennyezett területek nagysága (függőleges és vízszintes kiterjedés), • háttér -szennyezettség (levegőben, vízben, talajban).

19. Emberi egészségkockázat felmérése-szennyezőanyag jellemzése • a szennyezőanyagok azonosítása, • moláris tömeg, • analitikai kimutatási határ (vízben, levegőben, talajban), • sűrűség (száraz, nedves), • mobilitás (diffúziós tényező vízben és levegőben), • oldhatóság , • illékonyság (gőznyomás), • Henry állandó (megoszlás a folyékony és gőzfázis között), • szorpciós tulajdonságok (Kd, Kp, Koc, Kow), • lebonthatóság (felezési idő a telített és telítetlen zónában), • jelen van-e szabadfázisként, vagy csak oldva (egy, vagy többfázisú áramlás), • viszkozitás, • hidrolízisre való hajlam, • kimosódási képesség, • toxicitás, • karcinogenitás, mutagenitás, terratogenitás, • referencia dózis és rák kockázatnövekmény (TDI, RfD, SF, UR, stb), • biokoncentrációs faktor (növénybe, húsba, halba, tejbe, stb.), • permeabilitás, • ökotoxikológiai adatok (LC50, NOEC, stb).

20. Emberi egészségkockázat felmérése-területhasználatok • ivóvízbázisok, • lakóterület, • gazdasági terület (ipari/kereskedelmi terület), • üdülő és szabadidő terület, • mezőgazdasági terület,vagy konyhakert, • földmunkával érintett terület, • fennálló vagy tervezett a területhasználat.

21. Emberi egészségkockázat felmérése-terjedési utak Az érintett területre meghatározott reprezentatív koncentráció Átviteli tényezők számítása a transzportfolyamatok alapján A hatásviselőt közvetlenül érintő expozíciós koncentráció meghatározása

22. Emberi egészségkockázat felmérése-terjedési utak • az út hossza (a szennyező forrástól a hatásviselőig), a hatásviselő elérési ideje, • a szennyezőanyagok mozgási sebessége a környezeti elemekben, • a földtani közeg fizikai és kémiai jellemzői (a telítetlen zóna és a víztelített víztartó vastagsága, szemcseméret, szerves széntartalom, effektív és teljes porozitás, a talaj levegő- és nedvességtartalma), • a hidrogeológiai viszonyok jellemzése (vízszint, fluktuáció, áramlási pályák, hidraulikus vezetőképesség, gradiens, keveredési zóna, stb), • a felszín alatti környezet (földtani közeg és felszín alatti víz) pH-ja, hőmérséklete, redox viszonyai és mikrobiológiai jellemzői, • mélyebb víztartók elhelyezkedése, áramlási rezsimek, • átlagos csapadékmennyiség, beszivárgás, evapotranszspiráció, stb, • szélirány, szélsebesség, domborzati viszonyok, beépítettség, • a szennyezett területen található épületek jellemzői (aljzatvastagság, aljzat repedezettség, szellőzés, belső térfogat), • felszín alatti víz felszíni víz kölcsönhatások (felszíni víz vízhozama, a felszíni vízbe időegység alatt bejutó felszín alatti víz mennyisége), • a terjedési útvonal jellemzői időbeli változásának lehetősége (árvíz, áramlási viszonyok gyors megváltozása, haváriás események, stb.).

23. Felszíni befogadók és mederüledékek vizsgálata terjedési útvonal meghatározása céljából

24. A légkör, mint lehetséges expozíciós útvonal

25. A talaj és felszín alatti víz, mint lehetséges expozíciós útvonal

26. Terjedési út Forrás közeg Közegváltást leíró átadási faktorok Oldalirányú terjedést leíró faktorok A terjedési útra vonatkozó teljes NAF Transzport légnemű fázisban Felszín alatti vízből történő kipárolgás zárttérbe Szennyezett felszín alatti víz Kipárolgási faktor (VFwesp) 1/VFwesp Talajból történő kipárolgás zárttérbe Szennyezett talaj Kipárolgási faktor (VFsesp) 1/VFsesp Felszín alatti vízből történő kipárolgás szabadtérbe Szennyezett felszín alatti víz Kipárolgási faktor (VFwamb) Diszperziós faktor (ADF) ADF/VFwamb Talajból történő kipárolgás szabadtérbe Szennyezett talaj Kipárolgási faktor (VFsamb) Diszperziós faktor (ADF) ADF/VFsamb Felszínen lévő talajból történő kipárolgás és kiporzás szabadtérbe Szennyezett felszínen lévő talaj Kipárolgási faktor (VFss) Kiporzási faktor (VFp) Diszperziós faktor (ADF) ADF×1/ (VFss+PEF) Természetes koncentráció csökkenés 1.

27. Terjedési út Forrás közeg Közegváltást leíró átadási faktorok Oldalirányú terjedést leíró faktorok A terjedési útra vonatkozó teljes NAF Transzport vizes fázisban Talajszennyezettség bemosódása felszín alatti vízbe és transzport felszín alatti vízzel Szennyezett talaj A talajból a pórusvízbe történő bemosódás és további hígulás faktora LDFgw Hígulási-lebomlási faktor (DAF) DAF/LDFgw Oldott szennyező-anyag csóva terjedése Szennyezett felszín alatti víz Hígulási-lebomlási faktor (DAF) DAF Egyéb transzportútvonalak Felszín alatti víz szennyezettség transzportja felszíni vízbe Szennyezett felszín alatti víz Hígulási faktor (DFsw) DFsw Talajszennyezettség transzportja a növényzetbe Szennyezett talaj Növényi bio-koncentrációs faktor (Kpl) Kpl Természetes koncentráció csökkenés 2.

28. Emberi egészségkockázat felmérése-hatásviselők A lehetséges humán vagy ökológia hatásviselők jellemzése: • korcsoportok, nemek, • helyi szokások, • vonatkoztatási idő (toxikus és rákkeltő anyagokra), • testtömeg, • expozíciós időtartam, gyakoriság, • a felvett környezeti elem mennyisége; a bevitel nagysága (mg/kg, mg/l, mg/m3 ), • átlagos testfelület, tüdőtérfogat nagysága, felszívódási arány, • érzékeny alcsoportok, • háttérkockázatok, • megengedett (cél)kockázat, • ökológiai receptorok (egy szervezet, több szervezet, tápláléklánc tagjai, stb.). A felszín alatti víz mint hatásviselő jellemzése: • potenciális ivóvízbázis, • vízbázis védőterülete (pl. 50 éves elérési időhöz tartozó), • helyi jelentőségű vízbázis, • regionális jelentőségű vízbázis.

29. Karcinogén és nem karcinogén anyagok megkülönböztetése Karcinogén anyagok dózis-hatás görbéje Nem karcinogén anyagok dózis-hatás görbéje

30. Emberi egészségkockázat felmérése-RQ számítás nem rákkeltőeknél 1. Az expozíció mértékét az átlagos napi dózissal számszerűsíthetjük, mely kifejezhető: Ahol • Ck: az anyag koncentrációja a szennyezett közegben [mg/kg],[ mg/l] • BM: a lenyelt, vagy felvett mennyiség [kg/nap],[ l/nap] • EG: az expozíció gyakorisága [nap/nap] • TT: testtömeg [kg]

31. Emberi egészségkockázat felmérése-RQ számítás nem rákkeltőeknél 2. Bőrön keresztüli felszívódás esetén Ahol • SA (Surface Contact Area): érintett testfelület nagysága [cm2] • AF (Soil Adherence Factor): tapadási tényező talajra [mg/cm2/nap] • DA (Dermal Adsorption Factor): bőrön keresztüli felszívódási tényező [-] Inhaláció esetén az átlagos napi dózis helyett, Átlagos Belélegzett Expozíciós Koncentrációt határozzuk meg: Ahol • EG: az expozíció gyakorisága [nap/nap] • Ck: az anyag koncentrációja a szennyezett közegben [mg/m3]

32. RQ értékelése nem rákkeltőeknél

33. Emberi egészségkockázat felmérése-CR számítás rákkeltőeknél 1. Karcinogén hatás kockázatának értékelése esetén teljes élet tartalomra vonatkoztatott napi dózist az ún. ÉÁND-t vesszük figyelembe: Ahol • EH: az expozíció időtartama [év] • ÉT: teljes átlagos élettartam [év] Inhalációs úton felvett karcinogén anyagok esetén az Átlagos Belélegzett Expozíciós Dózist szintén a teljes élettartamra vonatkoztatjuk Ahol: • EH: az expozíció időtartama [év] • ÉT: a teljes élettartam [év]

34. Emberi egészségkockázat felmérése-CR számítás rákkeltőeknél 2. CR=1-exp-(SF×ÉÁND) Ahol: SF: orális meredekségi tényező [1/(mg/kg×nap)] ÉÁND: élettartamra elnyújtott átlagos napi dózis [mg/kg×nap] CR=1-exp-(UF×ÉÁBEK) Ahol: UF: egységnyi kockázat [-] ÉÁBEK: élettartamra elnyújtott átlagos belélegzett koncentráció [-] Értékelés Amennyiben egy adott anyagra CR>10-5 /év (10 µrizikó/év) → kockázat Amennyiben a kummulált CR>10-6 /év (1 µrizikó/év) → kockázat

35. A kockázatfelmérés lépcsői összefoglalva 1. lépcső: Általános érvényű határértékek használata (szakmai-módszertani útmutatók, ajánlások, határértéklisták (10/2000 rendelet) összevetése a mért értékekkel) 2. lépcső: Egyszerűsített mennyiségi kockázatfelmérés (adatok korlátozottan állnak rendelkezésre, szennyezőanyagok és az expozíciós útvonalak áttekintése, konzervatív megközelítés (kedvezőtlen körülményekre), egyszerű eloszlási modellek használata) 3. lépcső: Részletes hely-specifikus mennyiségi kockázatfelmérés (kevésbé konzervatív, sok adatot felhasználó komplex modelleket tartalmazó eljárás)

36. Köszönöm a figyelmet! Következő alkalommal: Olajszennyezés és kárelhárítási, kármentesítési lehetőségei a felszíni vizekben, a felszín alatti vízben és földtani közegben