Neal F. McBride: A kiscsoportok bibliai alapelvei

1. Neal F. McBride: A kiscsoportok bibliai alapelvei

2. Ó-szövetségi gyökerek • 1Mózes 1:1.-ben a Teremtő Isten (Elohim) többes számú alak. • A mindenek teremtője jelzi, hogy Ő három személy egysége: Atya, Fiú és a Szent Lélek, több mint egy személy egy Istenben. Mindegyiknek ugyanaz a természete: Szentháromság • A csoportok biblikus felfogásának ez az isteni tulajdonság a sarkalatos pontja. • A csoport iránti szükséglet és annak használata abból a tényből fakad, hogy Isten a kiscsoport isteni formájában létezik. A csoport kifejezés nem szerepel az Ó-szövetségben, de a Szentháromság ténye igen.

3. Ó-szövetségi gyökerek • A bibliai csoport felfogás később a választott népben, az Izraelitákban látható még jobban. A csoportok elnevezései és gyakorlata az egyéni és közösségi identitások gyártásában hatalmasan hullámzottak a nemzetek feltűnésétől egészen a legkisebb, a családi egységig. A nagy és kiscsoportokban való gondolkodás áthatotta az egész zsidólétet.

4. Ó-szövetségi gyökerek • Nemzet – Izrael a választott nép, Isten elválasztotta ezt a népet a föld összes többi népétől (5Mózes 7:6,) Ez a nép kiválasztott és egyedülálló csoport az emberi teremtméynek között. Nem azért választotta Isten ki őket mert nagy nép volt, hanem mert kicsiny és Isten szerette őket. ( 7:7-8,) Egy nagy családot formált belőlük „Izrael háza” ( 2Mózes 40:38) Ez a család modellként szolgálat azoknak a népeknek melyek belőlről szerveződtek.

5. Ó-szövetségi gyökerek • Törzs - Izrael háza, Jákob tizenkét fiának érdemeiért, 12 alcsoportra vagy törzsre oszlott (1Mózes 49). A törzsek gondoskodtak olyan vezetőkről, aki tudták szervezni és irányítani az embereket. Ezek a törzsi csoportok világosan látható módon megalapozódtak kánaán földjén töltött időnben, amikor is megosztották egymás között a törzsek és a családok a földet (Józsué 13-22)

6. Ó-szövetségi gyökerek • Család vagy klán - A törzsek tovább oszlottak a rokonsági csoportokra, melyek mint klánok vagy családok voltak ismertek. Az Izraeliták pusztai vándorlásának utolsó évében 57 család létezett a 12 törzsben. A családok Jákób unokáiból formálódtak és a 12 törzs vezetőinek unokáiból és dédunokáiból. (3Mózes 26:21-49 jellemzi a családokat a kapcsolódó törzsekkel egyetemben.

7. Ó-szövetségi gyökerek • Háztartás – háza népe szó szerint ez a „házat „ jelenti. A különböző törzsek családi alcsoportokra oszlottak vagy rokonságokra akik azonos helyen tartózkodtak, beleértve a szolgákat és a tartozékaikat. Ez a gondolat fejeződik ki a SzenIrásban, amikor pl Józsefről és családjáról (1mózes 50:8) beszél., vagy a Fáraó és házához tartozókról ( 5Mózes 6:22). A házanépe tipikusan magába foglalta a különböző generációkat és a szolgákat.

8. Ó-szövetségi gyökerek • Atyák és férfiak – Egy konkrét férfi, hozzáértve feleésgét és gyermeket, ez volt a legkisebb csoport a zsidó társadalomban. Az a kifejezés, hogy „valakinek a fia” vagy ’a leánya’ nagyon köznapi társadalmi identitás volt, kapcsolva ahhoz a személyhez, aki az apja volt az illetőnek. Az egyszerű családi egység létezett mint a nagy házanépenek része vagy elkülönült egység, entitás. Az individuális család volt a zsidó társadalom szive – az elsődleges kis csoportok.

9. Jézus, mint kiscsoport vezető • Jézus Krisztust úgy láthatjuk, mint a legnagyobb kiscsoport vezetőjét a történelemben. Ő a mi modellünk. Ef 5:1-2 „legyetek Isten követői … és éljetek a szeretet életét” • Világos Pál apostol gondolata, hogy legyünk krisztusképűek jellemünkben. Kövessük Krisztust – cselekedeteiben, melyeket a szeretet fémjelez.

10. Jézus, mint kiscsoport vezető • De milyen az a Krisztusképűség? Hogyan járhatunk szeretetben? Milyen környezetben tehetünk szert keresztény tapasztalatokra, krisztusképűségre és lehetünk krisztusiak? A kérdésre nem könnyű a válasz. Ámbár, az Új testamentumnak az alapos vizsgálata amit Jézus életéről és szolgálatáról feljegyzett azt mutatja, hogy világosan vagy egy mód s ez a kiscsoport.

11. Jézus, mint kiscsoport vezető • Számomra Jézus érdekeltsége a kiscsoportba a legmeggyőzőbb érv arra, hogy miért szükséges a helyi gyülekezetekben foglalkozni csoportokkal melyek a gyülekezeti élet integráns részei. Amíg nem vagyunk eléggé bölcsek vagy felkészült hivők utánozzuk Jézus minden cselekedetét (Már 8.23) logikus a visszavágás ezekre a viselkedéses mintákra, ami az ő módszerét a szolgálatban megalapozta. Ezért rendkívül izgalmas dolog, feltárni miképpen használta Jézus a kiscsoportokat.

12. Jézus, mint kiscsoport vezető • Ha kiscsoportvezető vagy érintett vagy abban, hogyan formálódik a vezetés, melyben a mi Urunk és megváltónk szintén részt vesz. Az ő lába nyomdokában járunk. Összefoglalva mindaz, amit róla tanulhatunk hét lépésben: • Jézus földi misszióját kiscsoportjának, a tanítványi kör megalapozásávalkezdte. Első tevékenysége kiscsoportjának kiformálása volt. (Mt 4:18-22; Lk 6.13-16)

13. Jézus, mint kiscsoport vezető • Mt 10:2-4 sorba veszi a tanítványokat név szerint. 12 ember volt, akiket Jézus kiválasztott. Mint Isten fiának bizonyára nem volt szüksége a tanítványok közösségére vagy asszisztenciájára. Ő már nagyon korán kereteket állított fel az interperszonális kapcsolatok számára. A tanítványok összessége körében akik követték Jézust a tizenkettő Jézus előre megtervezett belső körének tagjai lettek. Ez volt az emberi alkalmazása vagy a szent kapcsolatnak a bemutatása Jézusnak, mint a Szentháromság tagjának.

14. Jézus, mint kiscsoport vezető • Jézus egyaránt érdekelt volt minda nagy és kiscsoportosmisszióban. Ezek nem álltak egymással szemben. Egyiket sem részesítette előnyben. Az ő országának a meghirdetését nagy tömeg előtt tette (Márk 12:37), ugyanakkor kiscsoporttal találkozott házaknál (Mt 26:6) és töltötte az idejét specifikus csoportjával, a tizenkettővel. • Amiként Jézus nyilvános szolgálatában láthatjuk a nagy csoport hol megelőzte hol meg követte az ő kiscsoportos munkáját. Melyik volt előbb, a tyúk és a tojás kérdése? Jézus nyilvános szolgálatában az ő kiscsoportja hangsúlyosan megelőzte az ő nagy csoportját, annál is inkább, mert a kiscsoport munka mindig megalapozta, platformot teremtett Jézusnak az emberek nagyobb csoportjai felé való szolgálatának. Gyakran visszahúzódott a családias vagy az általa kiválasztott kis csoport támogató körébe (Mk 3:7).

15. Jézus, mint kiscsoport vezető • Jézus földi idejének legnagyobb hányadát az ő kiscsoportjával töltött. Ha össze lehetne adni a vele töltött idejét a tanítványoknak, akkor a legnagyobb idő összeg rájuk jutna. Folyamatosan velük volt, együtt utaztak, éltek, táplálkoztak, valódi életközösségben életek Jézussal, megosztották mindenüket. Szó szerint együtt éltek. • Az ötödik kulcs megállapítás, hogy Jézus mint kiscsoportvezető kapcsolat orientált volt, figyelmének középpontjában a kapcsolatok voltak, nem a szervezet. Jézus kevés figyelmet fordított a földi szervezetekre. Az ő királysága amiről szólt, nem egy anyagi, hanem inkább mennyei realitás (Lk 17:20-21). Az ő üzenete, az örömhír, nagyobb dolog volt, mint egy emberi intézmény megalapozása és beüzemelése.

16. Jézus, mint kiscsoport vezető • Hatodszor, Jézus a kiscsoportot tanításra, a spirituális tudás, attitűdök és cselekvés átadásának eszközéül használta. (Akár, amint a családban is van). A csoport tanítása és spirituális igazságai alapján formálódott ki. (Lk 8:10) A csoport tagok egyszerűen részt vettek abban, amit ő tett. Láttak és megtapasztalták az attitűdöket, cselekedeteket amiket másokkal alkalmazott. Ez egy együtt élők laboratóriuma volt. • Végezetül: Jézusnak a kiscsoport a vezetői tréning módszere volt. Maga elé tűzte a csoportfejlesztésének feladatát, egy kiválasztott férfiak csoportjával, akik voltak az apostolok. AZ volt a célja hogy ez a kis csoport az Atyához való visszatérését követően az örömhír elterjesztésén dolgozzon. Az eredményessége a jövőbeli szolgálatnak a jelenben megtett teljesítmények voltak. Jézus átlagos férfiakat választott ki, egyszerű embereket, akik tanulatlanok voltak, a világi mérce szerint jelentéktelenek (Apcsel 4:13) akik készek voltak arra, hogy kövessék őt, illetve taníthatók voltak. Másfelől, saját életét adta ezekbe az emberekbe és hitet az egész misszióban. (Jn 17) ŐK Isten szavait kapták (14) és Jézus védelmét (12). Megköszönte az Atyának „az embereket, akiket Te nekem adtál a világból „ (6), Jézus azt is kérte, hogy szentelje meg őket „igazságban” (17). És legyen „az ő szava által” még többen higgyenek (20).

17. III. A korai egyház, mint példa • Kezdetben a kiscsoportok az egyház fejlődéséhez és sikereihez kötődtek. Ezen nem csodálkozhatunk az involválódott emberek adott hátterét, társadalmi közegét és az egyház természetét ismerve. • A korai keresztények nagy többsége zsidó volt. Csak később történt, hogy Pál apostol a pogányoknak is hirdette a jó hírt. (Apcsel 9:15). • A korabeli zsidó család volt a zsidó vallásnak és társas együttlétnek a központja, és ez végig vonul az Új testamentumban. Nem csodálkozhatunk ha a kiscsoportok voltak a korai egyháznak a természetes elemei.

18. A korai egyház, mint példa • Az otthon lényegi és kritikus szerepet töltött be a zsidó társadalomban. Ez volt a családok és a társadalmi aktivitás közege. Pl. Priscilla és Aquila (Rom 16:3-5) Filemon (2) • Pál egyik nagy metafórája éppen az, hogy a gyülekezetet mint családi háztartást írja le. Bátorítja a galátákat „tegyen jót minden férfi, különösen azok, akik a hit háztartásának gazdái” (Gal 6:10) Az efezusikat is bátorítja, emlékeztetve őket arra, hogy „Isten háza népéhez tartoznak” (Ef 2:19) Timóteushoz irt levélben is hasonló képet használ (1Tim 3:15). • Péter apostol is használja a házigazda metafórát. A gyülekezetet „Isten háza népének” nevezi (1Pt 4:17) később „lelki háznak” (1Pt 2:5). A ház és a házigazda kifejezések ezzel a képpel kezdődnek.

19. A korai egyház, mint példa • Az Apcsel 2:42-47 Jeruzsálemet mutatja mint Isten házát. Ez izgalmas időszak volt. • Betekintést láthatunk az ő tevékenységükbe: (42 vers) • Az individuális otthonok garantálták a sikert: Apcsel 2:46 ; 5:.42; 20:20 házról házra • A nagy tömegtalálkozók szintén része volt a megszokott rutinnak. A hivők találkoztak a templomban úgy, amint az otthonokban is. Ez nagyon természetes volt számukra és egyre inkább családis volt. • A templom és a zsinagóga ilyen keretek voltak. Mialatt a gyülekezeti közösség dinamikája a tömegtalálkozók által szolgált gyakran arra összpontosult hogy a nem hivőket evangelizálják (Apcsel 3:11-26, 6:9-10, 8:4-8, 17:1-4) • A nagy nyilvános találkozók egyre nehezebbé váltak az idő előre haladtával. Jézus követői egyre inkább nem szívesen látott vendégekké lettek a templomokban , zsinagógákban és nyilvános helyeken. Az üldözések idején ismét a házak lettek az együttlétek normális keretei.

20. IV. Az új-testamentumi küldetés • Az új szövetség nagy része, ha nem is a legnagyobb része Isten attitűdjével és cselekedeteivel foglalkozik, melyet háza-népével kapcsolatban táplált,. Néhány az egymás határozónévmás használatából: • Rom 12:10 „legyetek választottak … és adjatok elsőbbséget egymásnak” • Rom 15:7 „fogadjátok el egymást” • 1Kor 12:25 „vigyázzatok egymásra” • Gal 6:2 Egymás terhét hordozzátok” • Ef 4:32 „bocsássatok meg egymásnak” • 1Tessz 5:11 „bátorítsátok, támogassátok … és építse egyik a másikat” • Zsidó 10.24 „ösztönözzétek egymást szeretetre és jó cselekedetekre” • Jakab 5:16 „valljátok megbűneiteket .. és imádkozzatok egymásért” • 1Pt 4:10 „szolgáljatok egymásnak” • 1Jn 4:11 „szeressétek egymást”

21. Az új-testamentumi küldetés • Mindezekkel kapcsolatban a legfontosabb kérdés: mi a legjobb elrendezés vagy ideális módszer arra, hogy biblikus attitűdökről és cselekvésről másokat meggyőzzünk? • (Lewin attitűdváltás) • Bizonyára több válasz is lehet, de ha a bibliai evidenciákra alapozunk a logikus válasz: kiscsoportos találkozók házaknál. Ez igaz volt a korai egyház idejében és igaz most is.

22. Az új-testamentumi küldetés • Zsidó 10:24-25 további felismerésekkel szolgál. A vasárnapi szolgálat a gyülekezet épületben tartották. Bátorítva egymást szeretetre és jó cselekedetekre” • Mt 18:20 nagyon fontos: „Ahol ketten, hárman együtt vannak az én nevemben, ott vagyok közöttük.” Nem két vagy három száz emberre van ehhez szükség. A keresztényeknek Jézussal élvezett vertikális kapcsolatuk serkenti és kiterjeszti a két három személy között. Két keresztény az a minimális létszám, ami már keresztény közösséget alkot. Ez azt jelenti, hogy a gyülekezet nincs limitálva a megszokott nagyságú találkozókhoz, de lehet legitim funkciója a csoportnak.

23. Az új-testamentumi küldetés • A mi küldetésünk nem korlátozódik belső ügyekre, nem titkos társasága a hivőknek csupán. Jézus megnyitotta Isten háza népének közösségét mindenki előtt, azt az utasítást adja. MT 28: 19 tegyetek tanítvánnyá minden népeket. Ennek a parancsnak a teljesítésében ismét fontos szerep jut a kiscsoportoknak. • Pál megértette ezt. A tömeges evangelizálás mellett a különféle házi körökre terjedt ki a szolgálata (Apcsel 19:8-10, 20:20-21) Kornéliusznak és egész házanépének megtérése (Apcsel 16:32-34) példa erre.

24. V. A Szent Lélek, mint csoporttag • Fontos alapja szereped meghatározásának, ha kiscsoportvezető vagy a Szent Lélek szerepének tisztázása a csoportban. Egyszerűen szólva ő láthatatlan, de jelenlévő csoporttag és vezető. Te mint társ-vezető szolgálsz, az ő vezetésének emberi eszközeként, elsődleges feladatod a Szent Lélek missziójának elősegítése a tagok életében a csoport tevékenységének tervezésén és vezetésén keresztül. Tedd ezt gondolkodásod részéve, mert sikeres csoportvezetésednek és s csoport sikereinek is ez a záloga.

25. A Szent Lélek, mint csoporttag • Sűrítve ismertetjük a Szent Lélek hét szolgálatát: • Bennünk lakozik . (Rom 8:9-11) A Szent Irás világosan tanít arról, hogy a Szent Lélek mindenkiben benne van, akik elfogadták Jézus Krisztust mint megváltót. Ezért a Szent Lélek jelen van, ha keresztények együtt vannak. Ez azt jelenti minden csoporttalálkozón jelen van. Tudnunk kell, számolnunk kell e ténnyel és ennek megfelelően cselekedni. • Vezet bennünket (Jn 16:13) Ahogyan mint individuális hivőket, a Szent Lélek a csoportban is gondoskodik vezetésről. Legyen bár a téma időpontok eldöntése, forma kiválasztása, az igére való válasz, valamely rendetlen taggal való bajlódás, bármi érzékenynek kell lennünk vezetésére és irányítására, útmutatására. Ez nem mindig könnyű. Isten akaratát kell közösen keresnünk

26. A Szent Lélek, mint csoporttag • Tanít (Jn 14:26) A Szent Lélek a mi tanárunk. A bibliai szövegben való megjelenésén keresztül megismerhetjük és megérthetjük a lelki igazságot. Bennünket való tanításában használja a csoport tagok baráti kapcsolatát annak kifejtésére és illusztrálására hogy a lelki igazság miképpen működik az életünkben. • Megítél (Jn 16:8) Amikor szembesülünk a Szent Irás céljaival, a Szent Lélek aki bizonyságot tesz a mi lelkünkkel és megítél bennünket rossz attitűdjeinkben és cselekedeteinkben. A Lélek megítélheti az egész csoport minden tagját egyidejűleg. Ez lehetséges, ha a csoport szükségletek eltérnek Istentől

27. A Szent Lélek, mint csoporttag • Közbenjár (Rom 8:26) A Szent Lélek közbenjár az Atyánál érdekünkben. A közösségi imádkozás visszajelzést ad az egyéni imádkozóknak. Lelki gyengeségeinkben, a Lélek segit bennünket Isten elé menni. Egyénileg és közösségben van, akihez mehetünk, mert ő közöttünk van, ismeri legmélyebb szükségleteinket, közbenjár értünk mialatt Jézus Krisztus szintén közbenjár értünk Isten jobbján ülve. • Képessé tesz, felhatalmaz (1Kor 12:11) A lelki ajándékok Isten adta képességek amikkel a Krisztus testnek szolgálunk, ahogyan és ahol ő azt meghatározza. A Szent Lélek forrása a mi lelki ajándékainknak. Ajándékán keresztül leszünk képesek szolgálni egymsának, különösen a baráti , testvéri csoport tagoknak.

28. A Szent Lélek, mint csoporttag • Egyesít (Ef 4:3) Mint Isten gyermekei egy nép vagyunk. Ugyan az a lélek tesz bennünket eggyé. Gyakorlati egységünk, mint csoportnak az lehet az alapja, ami a Szent Lelken keresztül jön létre.

29. VI. A kiscsoport meghatározása • Hogyan határozhatnánk meg a kiscsoportot a helyi gyülekezet körülményei között? Ez fontos kérdés. Kritikai meghatározásunk van, mert ez meghatározza a cselekvés jellemzőit, melyekben a vezetés megegyezett. • Más meghatározások is lehetségesek, de ez itt egy generikus meghatározás: • A kiscsoport a gyülekezetben szándékos elhatározásból, két három ember szándékából jön létre, rendszeresen találkoznak egymással, közösen kialakított céljuk a kölcsönös keresztény nevelés és közösség gyakorlása.

30. A kiscsoport meghatározása • A gyülekezetben van (Róm 12:5) • Önkéntes • Együttlét a célja • Két vagy három emberből áll • Rendszeres együttlét • Közösen kialakított cél • Kölcsönösség • Keresztény oktatás (oikodomeo, oikodome) (épít, felépít) (1Kor 14:26) • Közösség (fellowship) koinonia (1Kor 1:9) Apcsel 2:42) 1Jn 1:7.

31. VII. A kiscsoportok biblikus céljai • Később kifejtjük a különféle csoport típusokat. Most, belátva, hogy a csoportoknak különféle típusai lehetnek eltérő célokkal (teljesen eltérőek, valamiben azonosak, közösek, átfedők, konfliktusban állók stb.) Mindazonáltal azt ajánljuk, hogy a csoportok mindegyikének a gyülekezetekben négy alapvető céljuk közös, amik megalapozzák közösségünket, Isten dicsőségének mindnek felet való gyakorlásai (1Kor 10:31) • A bibliai szeretet ápolása (jn 13:35, 1Kor 13:13, Gal 5.13, Ef 5:2) Isten szeretet. Ez az isteni tulajdonság igaz mindazokra akiknek céljuk Krisztusban lenni. Emlékezzünk, a biblikus szeretet látható szeretet. • Elősegíteni a közösséget (kononia) és az egységet (Apcsel 4:32; Rom 12:5; 1Kor • 12:5; 1Kor 12:12,25; Ef 4:3,5,13; 1Jn 1:3,6-7) Az egység jellemezhető • barátsággal vagy a hivők közösségével. Isten egy, eszerint mi is legyünk egyek.

32. A kiscsoportok biblikus céljai • Építeni az egyház testét (Rom 14:19; Ef 2:19-22;4:11-16;Kol 1:10-12,28; 2:6-7) Evangelizálás, vagy tanítványozása a hivőknek, cél bemutatni a felnőttséget Krisztusban. • A lélek gyümölcsének az ápolása (Rom 12:6-8; 1Kor 12:4-11) A misszió közös feladat amelyért mindannyian felelősek vagyunk. Mindegyikünknek szükséges megtalálni az alkalmas módját lelki ajándékainak használatára.