1 / 52

Az immunológia alapelvei

Az immunológia alapelvei. Müller Viktor. Mi a cél?. a kórokozók felismerése védekező reakció az összköltség (a kórokozó által okozott kár + az immunreakció költsége) minimalizálására az immunrendszer működtetésének költségei: közvetlen költség : az immunrendszer fenntartása és aktiválása

Download Presentation

Az immunológia alapelvei

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az immunológia alapelvei Müller Viktor

  2. Mi a cél? • a kórokozók felismerése • védekező reakció az összköltség (a kórokozó által okozott kár + az immunreakció költsége)minimalizálására • az immunrendszer működtetésének költségei: • közvetlen költség: az immunrendszer fenntartása és aktiválása • közvetett költség: „óhatatlan veszteségek” (bystander damage)

  3. Ha félrehord az irányzék • allergia: reakció ártalmatlan anyagok ellen • autoimmun reakció: saját szövetek ellen • (kilökődés: átültetett szövetek ellen) az ártalmas idegen anyagokat kell felismerni

  4. Veleszületett immunitás • gerincesekben és –telenekben egyaránt • a specificitás az evolúció időskáláján alakul Mire irányulhat a felismerés?

  5. Veleszületett immunitás • gerincesekben és –telenekben egyaránt • a specificitás az evolúció időskáláján alakul • a kórokozók konzervatív struktúráit, illetve a szövetkárosodást ismeri fel • humorális (pl antimikrobiális peptidek) és sejtes (pl falósejtek) komponens • korlátozott sokféleség, memória és indukálhatóság

  6. Adaptív immunitás • csak gerincesekben • a specificitás az egyedi élet során alakul • nem konzervatív struktúrákat is felismerhet • jelentős memória és indukálhatóság • szelektivitás és specializáció • hatékonyság • célzott tűzerő

  7. A szelektivitás következményei • az egyes kórokozókat külön-külön kell felismerni • a változó kórokozók becsaphatják a felismerőrendszert • megoldás: véletlenszerű folyamat hozza létre a felismerési mintákat

  8. Felismerések a felismerésről • antigén = minden, ami immunválaszt vált ki • pl: kórokozók, de „ártalmatlan” anyagok is • receptor = felismerőmolekula A felismerés alapja mindig kulcs-zár típusú molekuláris kapcsolódás. • a veleszületett immunrendszer receptorai öröklötten kódoltak, és konzervatív struktúrákat ismernek fel • T-sejt, B-sejt: a specifikus antigénreceptorokkal rendelkező limfociták két fő típusa – az adaptív immunrendszer részei

  9. Véletlenszerű specificitás • az elvi lehetőségek száma csillagászati • a ténylegesen létrehozott specificitások száma is óriási • emberben 2.5  107féle T-sejt specificitás • a megvalósított cél: minden lehetséges kórokozót felismerni • újabb problémák: mennyiség és tolerancia

  10. Mennyiség • sokféle szűk specificitás • kezdetben minden típus ritka • erősítésre van szükség

  11. Minden limfocita egyetlen meghatározott specificitású receptort hordoz. Az antigén felismerése osztódásra serkenti a sejtet. Az utódsejtek megőrzik az osztódó sejt specificitását. A klonális szelekció elmélete: MacFarlane Burnet 1957

  12. A klonális szelekció megnöveli az antigént felismerő sejtek számát A kórokozó eltávolítása után a specifikus sejtállomány újra összezsugorodik

  13. Elsődleges és másodlagos immunválasz

  14. Autoimmunitás • a véletlenszerűen generált specificitás irányulhat saját anyagok ellen is • a sokszorozódási mechanizmus súlyosbítja a veszélyt • a klonális szelekció (részleges) megoldást kínál

  15. Klonális (negatív) szelekció Deléció a sokszorozódás előtt Sokszorozott autoreaktív klón T-sejtek: a csecsemőmirigyben B-sejtek: a csontvelőben az érési folyamat során.

  16. Problémák • minden „saját” mintázatot ki kell fejezni a negatív szelekció szerveiben • véletlenszerű génkifejeződés a csecsemőmirigyben • a fehérjék egy része térben és időben korlátozottan termelődik • megéri-e a negatív szelekció? • sok idegen anyag ártalmatlan, a felvett tápanyagok és a szimbionta baktériumok pedig egyenesen hasznosak  a negatív szelekció önmagában nem elég

  17. “Dirty little secret” • a tiszta antigének zöme nem vált ki immunválaszt • adjuvánsokra („koszra”) van szükség • a bakteriális sejtfal komponensei • elölt baktériumok • a felismerés két szinten történik! • a „veszély” felismerése • a konkrét antigén specifikus felismerése

  18. A veszély felismerése bakteriális és virális eredetű anyagok sejtkárosodást jelző anyagok Dendritikus sejt érési folyamata

  19. A nagy körforgás

  20. A célpont befogása • az érett dendritikus sejt aktiválja azokat a limfocitákat, amelyek receptora kapcsolódik az általa bemutatott peptidekhez • az aktivált limfociták sokszorozódnak és a szervezetben járőrözve megkeresik a kórokozót • a keresést segítik a fertőzés helyén felszabaduló (és gyulladást keltő) anyagok – ismét a veleszületett rendszer működése

  21. sejtes immunválasz humorális immunválasz

  22. A fertőzött sejtek felismerése

  23. A veleszületett és az adaptív immunrendszer összjátéka • Öröklött felismerő mechanizmusok állapítják meg a veszélyhelyzetet. • Az adaptív immunrendszer „befogja” a célpontot, felerősíti a megfelelő specificitású csapásmérő eszközöket. • A kijelölt célpontok elpusztításában veleszületett ölőmechanizmusok is részt vesznek.

  24. Védőoltások • Amik működnek, és amik nem. • Esettanulmányok tanulságokkal.

  25. Miért mutatom ezt a képet?

  26. Jenner és a feketehimlő • Edward Jenner (1749-1823) • kakukk, léggömb, téli álom, vándormadarak • Feketehimlő (variola) • mortalitás: 30-35% (V. major) • Voltaire: 60% elkapja. • „varioláció”: szándékos fertőzés a kevésbé virulens V. minorral • A tehénhimlővel fertőzött fejőasszonyok védettek.

  27. Jenner és a feketehimlő • Vakcina (1796): • tehénhimlő hólyagjából vett mintát • beledörzsölte egy 8-éves fiú karján ejtett sebbe • enyhe tehénhimlő után meggyógyult • variolációnak ellenállt • Eradikáció • 1950 körül még évente 50 millióan betegedtek meg • 1967: WHO kampány kezdete • 1977: az utolsó ismert eset

  28. Jenner és a feketehimlő • Működött, mert • hatékony a humorális immunválasz • nem változékony a kórokozó • A védettség életre szól (bár gyengül), mert • élő vírus a vakcina, ami • „perzisztens antigén”. • Az eradikáció lehetséges volt, mert • nincs állati gazda. • (nincs perzisztens fertőzés)

  29. Járványos gyermekbénulás (poliomyelitis) • Legyengített vírus (OPV: Sabin-csepp) • Működött, mert … ugyanaz a történet. • Visszanyerheti a patogenitást, és akkor a beoltottakról továbbterjedő vírus oltatlan emberekben betegséget okozhat!

  30. Diftéria, tetanusz • Működött, mert • a toxin okoz betegséget • a toxin ellen hatékony a humorális immunválasz • a toxin szerkezete kötött • A védettség az évek múltával elvész, mert • nem élő vakcina, nincs perzisztens antigén.

  31. A működő vakcina titkai • hatékony a humorális immunválasz • nem változékony célpont • (élő kórokozó, perzisztens antigén) • (de: sosem 100%-os a védettség)

  32. Humán immundeficiencia vírus (HIV) • ~1920: a vírus eredete • ~1970: a járvány kezdete Afrikában • 33 millió fertőzött • évi kétmillió áldozat

  33. HIV • Nem működik, mert • nem hatékony a humorális immunválasz, • nagyon változékony a vírus. • A vírus trükkjei: • a változékony fehérjéit kínálja tálcán az immunrendszernek. • mutálódik és rekombinálódik. • élethosszig lappang a látensen fertőzött sejtekben.

  34. Ez itt a reklám helye Matematikai modellezés az AIDS-kutatásban bbbn9102/1

  35. Influenza • Évente kb félmillió embert öl meg • Az 1918/19-es „spanyolnátha” járvány legalább 50 millió ember halálát okozta. • a teljes földi népesség 2.5-5%-a • 25 hét alatt 25 millió áldozat (a HIV-nek ehhez 25 év kellett) • madárvírus volt • a túlélőkben ma is kimutatható ellene antitest.

  36. Influenza • Működhet a védőoltás, mert • hatékony a humorális immunválasz, de • Nem működik, ha megváltozik a vírus. • Nem elvész a védettség, hanem folyamatosan, illetve ugrásokkal változik a vírus. • A vírus trükkjei: • a változékony fehérjéit kínálja tálcán az immunrendszernek. • mutálódik és rekombinálódik.

  37. „Sertésinfluenza” • A/H1/N1 • Új reasszortáns • Nincs védettség • Teljes katyvasz

  38. Komplikált eredet

  39. Világjárvány – pandémia

  40. Világjárvány – pandémia

  41. Világjárvány – pandémia

  42. Magyarország 159/1

  43. Világjárvány – pandémia

More Related