Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit

1. A Lisszaboni Szerződés hatása az Európai Unió jogi aktusainak rendszerére és a jogalkotási eljárásokra Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit

2. Az előadás felépítése: • Bevezető gondolatok LSZ célja, intézményi változásai • Vátozások az EU jogrendszerében • Jogi aktusok csoportosítása • Jogi aktusok típusai • A volt II és III. pillér sajátosságai • Új jogforrási hierarchia? • Jogalkotási eljárások • Rendes és különleges jogalkotási eljárás • Egyéb kötelező jogi aktusok elfogadása

3. Lisszaboni Szerződés – Reformszerződés 2007/2009 • 2001 Laekeni Nyilatkozat: Demokratikusab, hatékonyabb, átláthatóbb Unió • Hatékonyabb döntéshozatal, korszerű intézményrendszer • A LSZ Európai Unióról szóló szerződést és az Európai Közösséget létrehozó szerződést módosítva, az utóbbit átnevezve az Európai Unió működéséről szóló szerződésre. • A szerződés kinyilvánított célja, hogy „lezárják az Amszterdami szerződéssel és a Nizzai szerződéssel megkezdett folyamatot, amely arra irányul, hogy megerősítse az Unió hatékonyságát és demokratikus legitimitását, valamint javítsa egységes nemzetközi fellépését”. EP és nemzeti parlamentek szerepének növelése • új jogi keretet és eszközöket hoz létre, hogy az Unió meg tudjon felelni a jövő kihívásainak

4. Lisszaboni Szerződés HL 2010/C 83/01, 53. évf. 2010. március 30. • Legfontosabb változtatások • Intézményi változások • Erősebb demokratikus kontroll (Európai Parlament, nemzeti parlamentek megnövekedett szerepe EUSz. 12. cikk, 1., és 2. jk.) • Új jogalkotási eljárások (minősített többség, rendes jogalkotási eljárás, mint főszabály) • Alapjogi terület – a Charta kötelező ereje, az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez történő csatlakozás lehetősége EUSz. 6. cikk • A pillérrendszer megszűnik • Az Unió átveszi a Közösségek helyét minden területen Európai Unió jogi személy • Kilépés lehetősége • Hatáskörök egyértelmű meghatározása

5. A Lisszaboni Szerződés intézményi változtatásai 1 • Európai Tanács (235-236. cikk): • Az Unió formális szervévé válik, a LSZ definiálja szerepét • Elnökét 2 és fél évre választják, a megbízatás megújítható - az Unió új arca (az Elnökséget adó országok rotációja ettől függetlenül megmarad) első elnök Herman van ROMPUY • Miniszterek Tanácsa (237-243. cikk): • Legfontosabb módosulás (2014-től lesz érvényben): Minősített többség = KETTŐS TÖBBSÉG a döntéshozatalban: a TAGÁLLAMOK (55%) + a NÉPESSÉGTÖBBSÉGE (65%) • Kötelező Trió elnökség - 18 hónapos időtartamra - egyeztetett elnökségi programmal • Új tanácsi formáció (szétválik az ÁKÜT – külön általános ügyek tanácsa és külön külügyi tanács) 10 tanácsi formáció

6. A minősített többségi szavazás reformja • 1. A 345 szavazatból legalább 255 szavazat szükséges (max.29, min. 3 SZAVAZAT, HU 12 • 2. Legalább a tagállamok felének (kivételesen a tagállamok min. 2/3-ának) a támogatása szükséges. • 3. A leadott szavazatoknak az Unió lakosságának legalább 62%-t kell képviselnie („népességi szűrő”). • A minősített többségi szavazás új rendszere 2014. nov. 1-től – a „kettős többség” bevezetése: • 1. A minősített többséghez legalább 55 %-ának – és legalább tizenöt tag által leadott – szavazata szükséges (minden tagállamnak 1 szavazata van: a tagállamok egyenlőségének elve). • 2. A leadott szavazatoknak az Unió népességének legalább 65 %-át kell képviselnie („népességi szűrő”). • 3. A blokkoló kisebbségnek legalább a Tanácsnak a részt vevő tagállamok népességének több mint 35 %-át képviselő tagjaiból és még egy tagból kell állnia, min 4 tagállam • Átmeneti idő: 2014. nov. 1-je és 2017. márc. 31-e között a TÁ kérhetik régi minősített többségi szavazási rendszert alkalmazását. 2017. ápr. 1-je után kizárólag az új szavazati rendszer érvényesül.

7. A Lisszaboni Szerződés intézményi változtatásai 2 • Bizottság (244-250. cikk) • A jelenlegi „egy tagállam – egy biztos” elvet felváltja a biztosi posztok tagállamok közötti rotációja • a tagállamok 2/3-a ad biztost – ez a jelenlegi létszám mellett 18 főt jelentene • 2014-től lép életbe • Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő (246. cikk, új intézmény) • A koherens európai külpolitika megteremtéséért felel nemzetközi színtéren • A Bizottság alelnöke és az újonnan létrejövő külügyi tanács elnöke - jelenleg Baroness C. Ashton

8. A Lisszaboni Szerződés intézményi változtatásai 3 • Európai Parlament (223-234. cikk) • Képviselők létszámát 750-ben maximálja, egy tagállamnak minimum 6, maximum 96 képviselője lehet • Szerepe az alábbi területeken erősödik • jogalkotás (az együttdöntési eljárás kiterjesztése – rendes jogalkotási eljárás) • nemzetközi megállapodások megkötése (jóváhagyása szükséges a rendes jogalkotási eljárás körén belüli területeken) • költségvetés (közös döntés a pénzügyi keret és a kiadások tekintetében)

9. A nemzeti parlamentek szerepe EUSz. 12. cikk, 1. sz. jk • Uniós jogalkotási aktusok tervezeteit megkapják az EP-vel egyidőben • Ex ante vizsgálat a szubszidiaritás és arányosság tekintetében – ind. vélemény, 8 hét • JHA politika végrehajtását értékelő elj-okban részt vesznek • EP és nemzeti parlamentek parlamentközi együttműködése • Részvétel Szerződések felülvizsgálati eljárásaiban

10. Az EU Bírósági rendszere(251-281. cikk) • Európai Unió Bírósága • Törvényszék, • Közszolgálati törvényszék , speciális törvényszékek • Hatáskörének kiterjesztése a bel- és igazságügyi együttműködés területén • Az EiT és az EU ügynökségek aktusainak felülvizsgálata • 7 tagú Véleményező bizottság – bírák megválasztása során

11. EU és Tagállamok hatásköreinek elhatárolása–Fajtái EUMSz 2-6.cikk • EU kizárólagos hatásköre EUMSz. 3 cikk - vámunió - belső piaci versenyszabályok - monetáris politika az Eurózóna tagállamainak -tengeri biológiai erőforrások - közös kereskedelempolitika - nemzetközi szerződések megkötése ha azt uniós jogalkotási aktus írja elő, az EU hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges

12. EU és Tagállamok hatásköreinek elhatárolása–Fajtái EUMSz 2-6.cikk • Osztott hatáskör EUMSz. 4. cikk - belső piac, - szociálpolitika egyes vonatkozásai, - gazdi, társi, területi kohézió, - mg és halászat, kivéve tengerbiológiai erőf., - környezetvédelem, - fogyasztóvédelem, - közlekedés, transzeurópai hálózatok, - energiaügy, - bel-és igazságügy, - közegészségügy, - kutatás és fejlesztés de! nem akadályozhatja a tagállamok saját hatáskörét

13. EU és Tagállamok hatásköreinek elhatárolása–Fajtái EUMSz 2-6.cikk • Kiegészítő hatáskör EUMSz. 6. cikk - emberi egészség védelme, - ipar, - kultúra, - idegenforgalom, - oktatás, szakképzés, sport, ifjúság, - polgári védelem, - Igazgatási együttműködés Összehangolt politikák EUMSz. 5 cikk -gazdaságpolitika(külön rendelkezések Eurózónában) - foglalkoztatáspolitika - szociálpolitika

14. Döntéshozatal a Tanácsban Bizottság (TÁ-k min. ¼-e): uniós jogi aktus tervezete ↓ • COREPER (a tagállamok brüsszeli állandó képviselőinek bizottsága – Állandó Képviselők Bizottsága) ↓ • Munkacsoportok ↓ • COREPER I. ↓ • COREPER II. ↓ • Tanács: döntés • Egyre fontosabb szerep jut a Tanács soros elnökségét betöltő tagállamnak az egyeztetések során.

15. Az EU jogi aktusai LSZ alapján • EUMSZ 288. cikk • Rendelet– az elérendő ált. hatály, teljes egészében kötelező, közvetlenül alkalmazandó • Irányelv -célokat illetően minden tagállamra kötelező, de a forma és eszköz megválasztása a nemzeti hatóság joga • Határozat – a határozat teljes egészében kötelező, címzett és sui generis határozatok • Ajánlás és vélemény NEM kötelezőek • A korábbi harmadik pillér jogi aktusai megszűnnek => átmeneti intézkedések 36.jk. 10.pont. --- régiekre öt év átmeneti idő • KKBP • Kormányközi jellege továbbra is megmarad • Jogi aktusok: egységesen határozat

16. Új jogforrási hierachia? (I.) • Jogalkotási aktusok EUMSz. 289. cikk • Rendes vagy különleges jogalkotási eljárás keretében fogadják el • Formális fogalom • Felhatalmazás alapján hozott jogi aktusok EUMSz. 290.cikk • Jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítik, illetve módosítják • A címben meg kell jelölni • A Bizottság felhatalmazást kap • Meg kell határozni a felhatalmazás • Céljait • Tartalmát • Alkalmazási körét • Időtartamát • Felhatalmazás gyakorlásának feltételeit

17. Új jogforrási hierachia? (II.) • Végrehajtási aktusok EUMSz. 291. cikk • Elsősorban a tagállamok hozzák a végrehajtási intézkedéseket • Ha azonban valamely kötelező erejű uniós jogi aktus végrehajtásának egységes feltételek szerint kell történnie, akkor a Bizottság, kivételes esetben Tanács kap végrehajtási hatásköröket. • Címben meg kell jelölni • A tagállami ellenőrzés mechanizmusait RJE keretében elfogadott rendelet szabályozza • Ügynökségek jogi aktusai? • Egyéb • KKBP aktusai • Intézményközi megállapodások • Nemzetközi szerződések…

18. Jogalkotási eljárások • Rendes jogalkotási eljárás • A korábbi együttdöntési eljárás kis formai változtatással • 40 új területre vezették be- a volt III. pillér területén is • Kompromisszumok: • Megszűnt a Bizottság jogszabály kezdeményezési „monopóliuma” Bizottság, Parlament, tagállamok ¼-e, EKB, EU Bíróság, EBB • Lehetőség, hogy a jogalkotási eljárást négy hónapra felfüggesszék és hogy az Európai Tanács elő terjesszék - - Vészfékmechanizmus

19. Joglakotási eljárások • Vészfékmechanizmus • Lényege:EIT elé kell terjeszteni az irányelv tervezetet, ha az vmely tagállam büntetőigazságügyi rendszerének alapjait érintené - Jogkövetkezménye: a rendes jogalkotási eljárást FELFÜGGESZTI EIT eljárása: 4 hónap Konszenzusesetén visszaküldi a Tanácsba a tervezetet és a rendes jogalkotási eljárást folytatva elfogadják az irányelvet Disszenzus esetén legalább 9 tagállam megerősített együttműködést kezdeményezhet

20. Rendes jogalkotási eljárás menete (EUMSZ. 294. cikk) Háromolvasatos” eljárás. 1. A Biz. javaslatot terjeszt az EP és a Tanács elé. Első olvasat 2. Az EP első olvasatban elfogadja az álláspontját, amelyet továbbít a Tanácsnak. 3. Tanács: - ha egyetért az EP álláspontjával =>elfogadott aktus. - nem ért egyet az EP álláspontjával => elfogadja a saját álláspontját, amelyet közöl az EP-vel.

21. Rendes jogalkotási eljárás menete Második olvasat 4. Az EP a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával (a közléstől számított) 3 (+1) hónapon belül: - ha egyetért/nem foglal állást =>elfogadott aktus. - tagjainak többségével elutasítja => el nem fogadás. - tagjainak többségével módosításokat javasol=> a módosított szöveget továbbítja a Tanácsnak és a Biz-nak. (A Biz. véleményt nyilvánít a módosításokról.) 5. Ha a Tanács (az EP módosításainak kézhezvételétől számított) 3 (+1) hónapon belül minősített többséggel: - minden módosítással egyetért =>elfogadott aktus. - nem fogad el minden módosítást => az EP elnöke és a Tanács elnöke 6 (+2) héten belül összehívja az egyeztetőbizottságot. (A Tanács csak egyhangúlag dönthet azokról a módosításokról, amelyeket

22. Rendes jogalkotási eljárás menete 6. Egyeztetés • Az egyeztetőbizottság összetétele: Tanács, EP azonos számban, a Biz. részvétele (közvetítő szerep) • Ha 6 (+2) héten belül nem hagy jóvá közös szövegtervezetet => el nem fogadás. Harmadik olvasat 7. Az egyeztetőbizottság által jóváhagyott közös szövegtervezetet ha 6 (+2) héten belül az EP a leadott szavazatok többségével + a Tanács minősített többséggel elfogadja => elfogadott. 8. Ha az EP és a Tanács nem fogadja el => el nem fogadás, jegelik a tervezetet

23. Jogalkotási eljárások • Különleges jogalkotási eljárás • Minden olyan jogalkotási eljárás, ahol az EP nem társ jogalkotó vagy a Tanácsban nem QMV • Fajtái: - A Tanács önállóan: - Konzultáció az EP-vel - Az EP egyetértése • Az EP önállóan (a Tanács egyetértésével) • Költségvetési eljárás (EP+Tanács) • Intézményközi megállapodás alapján Példák - megerősített együttműködés EUMSz.329. cikk Bizottság javaslata + Tanács QMV +EP jóváhagyás - Nemzetközi szerződések elfogadása - u.a. - családjogi jogharmonizáció EUMSz. 81. cikk (3) Bizottság javasol +Tanács egyhangú szavazás +EP jóváhagyás - Európai Ügyész –EUMSz. 86. cikk egyhangúsággal – az Unió pénzügyi érdekeit sértő bcs-ek üldözésére EP előzetes egyetértése + Tanács egyhangú szavazata - EP saját működési szabályairól önállóan

24. Nem jogalkotási eljárások • Felhatalmazás alapján hozott jogi aktusok kapcsán szükséges a felhatalmazás feltételeinek kidolgozása • Visszavonhatóság • Elfogadás megakadályozásának lehetősége • Végrehajtási jogi aktusok kapcsán komitológia reformja várható • A Szerződésben előír egyéb kötelező jellegű nem jogalkotási aktus elfogadása igen eltérő szabályok

25. Záró gondolatok • A változtatások pozitívumai - pillérek szerinti külön jogforrások eltünnek - markánsabb jogforrási hierarchia - jogi aktusok átláthatósága javul - döntéshozatali eljárások egyszerűsödnek • Valóban egyszerűbb jogforrási rendszer, jogalkotási rend? - komplexitás