dr. Harangozó Judit SE Közösségi Pszichiátriai Centrum, Ébredések Alapítvány

1. Az egészségügy, a foglalkoztatás, a szociális ellátás találkozási pontjaiavagy: Hova változzunk? dr. Harangozó Judit SE Közösségi Pszichiátriai Centrum, Ébredések Alapítvány

2. A változások… • A medikális szemlélet sarokköveinek kimozdulása • A pszichés és pszichiátriai zavarok csak a külső-belső világ folyamatos interakciójában értelmezhetőek (pl. urbanizáció és szkizofrénia) • Az egyén adottságainak és döntéseinek egyaránt szerepe van (sors, vagy felelősség?) • A kategorizálásra épülő diagnosztika helyett a fenomenológiai leírásból felépített több dimenziós diagnózis?

3. A terápiák • Nem (csak) a kategóriákra épülő diagnózisokhoz, hanem a szükségletekhez rendelt intervenciók • Állapotok helyett „kölcsönhatások kezelése” • A nehezen kutatható, nem intervenció jellegű hatótényezők előtérbe kerülnek • A képzések problémái (adottság és képzettség)

4. A szociális (közösségi) ellátás változásai • A szolgáltatói teljesítmény előtérbe kerülése • Az „objektív” szükségletek szociális ügyintézése felől személyes célok eléréséhez szükséges pszichoszociális intervenciók oktatása felé • A passzív gondozotti státusz helyett a közös felelősségvállalás felé • A kliens és hozzátartozói (tárgyaló)partnerek

5. A foglalkoztatás változásai • A fogyatékosság orvosi értelmezése helyett több szempontú értékelés: FNO rendszer • A munka világába történő visszaút ösztönzése • A szocialista típusú támogatási rendszer megszűnése

6. A fogyatékosságra két oldalról lehet hatni elvárások, ergonómia, akadály- mentesítés társadalmi elvárás fogyatékosság egyéni képesség nevelés, kezelés, gyakorlás teljesítőképesség

7. Egyéni és társadalmi modell, röviden Képzeljenek el egy kerekes székes embert, aki a szavazóhelyiséghez vezető lépcsők előtt áll • Az individuális modell két formája: 1- az egyén bénult: orvosi megközelítés (károsodás) 2- az egyén nem tud járni: funkcionális megközelítés (fogyatékosság / tevékenység akadályozottsága) • A szociális modell két formája: 1- az épület nem akadálymentes: környezeti megközelítés (akadálymentes környezet) 2- a társadalom diszkriminál és szegregál: politikai megközelítés / az emberi és polgári jogok egyenlőtlensége (diszkrimináció mentesség)

8. Az FNO alapelvei • a fogyatékosság élettapasztalatként való felfogása, amely bárkivel, bármikor megtörténhet, mint valamilyen probléma észlelése a tevékenykedésben • diagnózistól független • a fogyatékosságot a megváltozott egészségi állapotú egyén és környezete kölcsönhatásaként értelmezi

9. A változások közös útja • A „belső” és „külső” tényezők, kölcsönhatások közös értelmezése és kezelése • A „betegségek” értelmezésében • A terápiákban: biológiai ÉS pszichoszociális intervenciók, non-specifikus tényezők • Rendszerszemlélet – a kölcsönhatások kezelése • Az FNO rendszerben • A személyes szükségletekre alapozottság

10. A változások közös útja • „Egyedül nem megy…” • A különböző szakemberek teamje • A mentális zavarral élő embert a saját „hálózatában” megérteni és ezzel együtt segíteni • A „forráscsoport” közvetlen segítése

11. Krisztián esete • Mi a helyes szakmai válasz? • Vitessük be a pszichiátriára • Segítsünk, hogy megnyugodjon, dolgozzuk fel az átélt traumát a terápiában, így könnyebben elfogadja majd az új élethelyzetet • Intézzük el a kiköltözést, a pénzügyeket, elkerülve az újabb konfliktust • Kérdezzük meg tőle, mi a célja? Válasszon ő a lehetséges megoldások közül….

12. Krisztián ragaszkodik az igazságához, ügyet akar… • Támogatjuk? • Az önbecsülés és önérvényesítés segítése, • A méltányos bánásmód, • A diszkrimináció és stigma, a szegregáció leküzdése, • A közösségi integráció fenntartása: GYÓGYÍTÓ ERŐ: Pszichológiai akadálymentesítés!

13. Ez a gyógyító erő: a felépülés értékeihez kötődik A felépülés a kezelés, gondozás legtágabb kerete, amely meghatározza: • A szervezetek misszióját, kialakítását, szervezését • A kliensek ellátásának kereteit • A gondozási kapcsolat jellegét • A beavatkozások tervezését és véghezvitelét, ahogyan azt Krisztián terápiájában is láttuk.